Somogyi Néplap, 1982. március (38. évfolyam, 51-76. szám)

1982-03-03 / 52. szám

Társadalmi munka a településekért Falugyűlések a nagyatádi járásban • -fr Sokmilliós forgalom A falugyűlések egy-egy te­lepülés közéletének fontos eseményei, a tájékoztatás, a közös tervezés fórumai, s el­sősorban a tanács és a la­kosság gyümölcsöző együtt­működésére kínálnak lehető­séget. Hogyan élnek ezzel az illetékesek? Erre volt kíván­csi a nagyatádi járási párt- végrehaj to bizottság, mikor napirendre tűzte a községi fórumok tapasztalatainak megvitatását. Tavaly a járás községi tanácsai 37 falugyű­lést tartottak: tavasszal ti­zenkettőt, az ősszel huszon­négyet, s év közben — nyáron — egy soronkívülit. Csurgón rétegmegbeszélése- ket szerveztek. A falugyűlé­seken 3374-en jelentek meg. Sajnos, kevesebben, mint korábban. A falugyűlések számának csökkenése is oka volt ennek, de akadt gond az előkészítéssel, a szerve­zéssel is. Különösen Ötvös- kónyiban, Háromfán és Ber- zencém volt rendkívül kicsi a megjelenés. Zákányban, Görgetegen és Lábodon — a példás szervezés nyomán — nagy volt az érdeklődés. A harminchét falugyűlésen összesen 228 felszólalás hangzott «4, s ebből 181 volt Végtelenül. határozott, szó­kimondó teremtés Kovács Károlyné, az igali polgári- védelmi egészségügyi sza­kasz parancsnoka. E társa­dalmi munkája mellett ve­zeti a községben az öregek napközi otthonát s titkára a Vöröskereszt-szervezet­nek. No, meg az Igáiban levő egészségügyi dolgozók szakszervezeti bizalmija. — tat mindenre eiég idő­je? Szenvedélyes szaval — ahogy a tervekről, a sike­rekről meg a gondokról beszél — adják meg a vá­.aszt. Jő , volt látni szaka­szának a lelkesedését, ami­kor a múlt esztendőben megnyerték a járási, a me­gyei és a területi döntőt a Vöröskereszt centenáriu­mára indított versenyben. Azután jött a „csalódás”, mikor az őszi országos dön­tőn „csak” a negyedik he­lyezést érték el. — Nem pihentünk azt követően sem: télen is rendszeresen összejöttünk, tanultunk, gyakoroltunk. Alakult egy újabb egészség- ügyi szakasz; tizenöt asz- ízony es leány jött közénk. Most arra készülünk: a nyár folyamán bemutató gyakorlatokat, versenye­idet tartunk a társközségek­ben. Termelőszövetkezeti, er­dészeti, tanácsi dolgozók, áziasszonyok kaptak ked­vet e munkához. Többükr'ől is dicseróleg szól, hogy mi­lyen nagy kedvvel vesznek reszt a szakasz munkájában: Adorján Istvánná, Preisz Józsefné, Vági Istvánná kü­lönösen lelkes. — Nagyszerű közösség alakult ki! A rendszere összejöveteleken, i.u vége,. . tünk a kiképzési feladatok­kal, meg sokáig együtt ma­radunk. Családi dolgokról, gondokról beszélgetünk, s közérdekű. A legtöbb helyen általában az út, a járda, a közlekedés, a közvilágítás, a köztisztaság, a kereskedelmi ellátás és a szolgáltatás szín­vonala miatt emeltek szót, de fölvétették a cigánylakosság magatartásával kapcsolatos gondokat, illetve a segélye­zés kérdését is. A falugyű­lésekhez kapcsolódva mind több helyen szerveznek ía- luhónapokat és -heteket, il­letve -napokat, s ott a la­kosság összefogásával külön­böző társadalmi munkakció- kat szerveznek a települések fejlesztése, szépítése érdeké­ben. Tavaly az ilyen munka értéke elérte a 3.9 millió fo­rintot (ez kétszerese az 1980. évinek). Az idén a nagyatádi já­rásban is folytatódnak a fa­lugyűlések. Hogy még jobb rendezvényekről adhassanak majd számot, ahhoz a nép­fronton és a tanácsi szerve­ken kívül valamennyi tár­sadalmi és tömegszervezet, gazdasági egység segitsegét igénybe kell venni — hang­zott el a megállapítás. Ez megszívlelendő — és nem­csak a nagyatádi járásban! N. J. ha valamiben tudunk, se­gítünk egymásnak. Most épp a Vöröskereszt beszámoló, vezetőségvá­lasztó taggyűlésére készül. Lesz miről beszélni: a tisz­tasági mozgalomról, és ar­ról, hogy a legutóbbi vér­adáson kétszáznál többen jelentek meg; a szervezet­nek 227 tagja van, ám ezt a létszámot még ebben az évben szeretnék legalább négyszázra növelni. S hogy az úttörők az egészségügyi rajzpályázatra száz munkát küldtek be, emellett szíve­sen vesznek részt a Vörös­kereszt munkájában, tanul­ják az elsősegélynyújtást,' a házibeteg-ápolást. Bizonyá­ra felnőttként is hasznos aktívái lesznek majd a Vö­röskeresztnek. Kötegnyi, címzésre váró képeslap. Születés- és név­napjukon köszöntik azokat az igaliakat, akik rendsze­res véradással hozzájárul­nak embertársaik gyógyulá­sához, életének a megmen­téséhez. Állandó véradóik­nak rendszeresen kedves­kednek apró ajándékokkal. Kovács Károlyné egy ki­csit elkeseredik, amikor az öregek otthona kerül szóba. Latva a jelenlegi állapoto­kat, ezzel — sajnos — egyet kell értenünk. — Tizennyolc idős em­ber van — mondja —, aki itt találja meg szórakozását, itt tölti az időt; többségük itt is ebédei, néhányuknuk visszük csak el a lakásara. Olvasnak, rádiót hallgatnak, kártyázgatnak. Tavaly nagy­szerű karácsonyi ünnepséget rendeztünk. A tanács, az áfész, az erdészet, az Aranykalász Tsz adott pénzt, abból ünnepi : hűddel, ap­ró ajándékkal Kedvesked­tünk nekik. Ám a körülmé­nyek Hamarosan változás kö­vetkezik — erről tájé­A Balaton Fűszert boglár- lellei fiókja nemcsak a tó­part üzleteit látja el — ve­vőköre jóval nagyobb. Csu­pán egyetlen város van el­látási területén: Marcali, a fő feladat tehát a kisköz­ségek boltjainak feltöltése es a nyári forgalom lebonyolí­tása. A teendőkről Kocsis József áruforgalmi vezető tájékoztatott. Alapvető áru­koztattak a községi tanács vezetői. Az épületből kiköl­tözött egy lakó, s a fölsza­baduló helyiségeket az öre­gek otthonának adják. Lesz külön ebédlő, társalgó, megfelelő raktiu- Is. Akkor bizonyára még szívesebben jön majd Enderle Ferenc, Szabó náni, aki nyugdíjas fiával jár ide vagy Csík Ferenc bácsi, Bán Istvánná és a többiek is. A tanács vezetői azt is elmondták: amióta Kovács Károlyné vezeti az otthont, lényegesen javult a munka, jobban törődnek az idős em­berekkel ... Voltak Kapos­váron. megnézték a Csár­dáskirálynőt. Nagyon sokan az öregek közül akkor jár­tak először színházban; él­ményeikről ma is szívesen beszélnek. Az idén pedig pécsi kirándulást terveznek. Embereket irányítani, ha­tározott parancsokat adni, figyelembe venni, hogy a polgári védelmi szakaszban különböző korú, foglalkozá­sú asszonyok, leányok van­nak; a köz érdekében ösz- szefogni, mozgósítani egy több száz tagot számláló V öröskereszt-alapszerve- zetet, törődni az idős em­berek gondjaival nem köny- nyű dolog. Erre csak az ké­pes, aki olyan emberi tu­lajdonságokkal rendelke­zik, mint Kovács Károlyné, aki hivatása gyakorlása mellett a közösségért vég­zett társadalmi munka si­kereiben találja meg örö­mét A KISZ Központi Bizott­sága ez évi akcióprogram­jában ismét meghirdette a KISZ-szervezetek részére a szakmai-politikai ismere­tek gyarapítását, a népgaz­dasági feladatok maradék­talan megvalósítását szolgá­ló szakmai vetékedőket. Ki minek mestere? címmel ösz- szesen tizenegy országos ve­télkedőn mérik' össze tudá­sukat a fiatalok az idén. A vetélkedők általában felmenő rendszerűek, s a részvevőknek írásbeli, szó­beli vizsgát kell tenniük, és gyakorlati felkészültségük­ről is számot kell adniuk. A versenymozgalmak minde­nekelőtt a szakmai képzési és továbbképzést szolgáljak így a Ki minek mestere? vetéfloedők ismeretanyaga és ktwetthaoiyreaiIflBirc szonom ktapesoióctik a cikkekben nincs hiány, az olyan luxuscikkeket pedig, amelyekből kevesebb van, igyekeznek elosztani —, hogy jusson belőlük min- dennová. Igen megnőtt, a kereslet a bébiételek és a diabetikus készítmények iránt. Ez a nagy érdeklődés annak is tulajdonítható, hogy több helyen tartottak árubemuta­tót — most például Marca­liban lesz —, és nőtt a vá­laszték is. Harmincegyféle bébiételt, ötféle bébiitalt, ugyancsak harmincegyféle diabetikus készítményt for­galmaznak. A friss zöldsé­get is sokan keresik. Mar­caliban, Lengyeltótiban, Ba- latonanáriaíürdőn rendeztek árubemutatót. El is fogyott az 1300 kilogramm gyümölcs, s még pótlólag is jelentkez- I tek igényeikkel az üzletek. A fióknál ügyelnek arra, hogy a szállítás gyors le­gyen. Külön kocsi áll ren­delkezésükre, és sokat segít a lyukkártyás rendszer. Az árut súlya saerirat „kártyák­kal” látják el, s a nap végén ezek segítségével összegzik az eladott mennyiségei. így áttekinthetőbb az áru gazdál­kodás, gyorsítják az adat­feldolgozást. A bogié rlétleí Fűszert-fiók már megkezdte a fölkészü­lést a nyárra. A konzervet, édességet, italokat folyama­tosan szállítja az üdülőkbe, boltokba — így megfelelő lesz a választék. A közüle- tek, kiskereskedők jelezték igényeiket, s március 2-tól indulnak az első húsvéti szállítmányok. Egy hónap alatt több mint 25 millió fo­rint értékű áru kerül az üz­letekbe. A szezonra új ellátási for­mát is tervez a fiók.: a Ba- laton-parton bevásárlórak­tárt hoznak létre. Ez a nagy forgalomban gyorsabbá teszi I az ellátást. Jól bevált a konténeres szállítás is. Hét darab héttonnás, illetve egy speciális gépkocsi fuvarozza az árut. valamint négy kis Robur. Emellett a BSZV-től gyorsszállításra soron kívül is kapnak teherautók E-rne as évre a fiók 531 millió forint értékű forgal­mat tervez. Jelentős részét a nyári hónapokban bonydüít- ják le. munkástovábbképzés prog­ramjához. A nyomdászok a Kner Nyomda megalapításának 100. évfordulóját ünnepelve Békéscsabán mérik össze tudásukat. Az országos dön­tő részvevői versenybizott­ság előtt egyénileg vizsgáz­nak, s aki a döntőben a legkiválóbbak között szere­pel. megkaphatja a ..mester- szakmunkás” oklevelei, s a vele járó kedvezményeket. Megrendezik a Ki minek mestere? szakmai-politikai, ágazati országos vetélkedőt a vájár, a villanyszerelő, a felvonószerelő, a háztartási­gépszerelő, az élelmiszerke- reskedő, a víz-, gáz-, fűtés­szerelő, a távközléstechnikai hálózatszerelő, a kötő-hur­koké, a konfekció-, a paratA- tmmo szakmákba*. A paFtmcsnokasszony Szalai László Országos szakmai vetélkedők Siilak a tetőre H eves szópárbajt vívtunk közéleti dolgainkról az épü­let egyik emeleti szobájában. Nem volt köztünk el- lensegeskedés, felfogásunk csaknem megegyezett. A* okok feltárása, a megközelítési mód különbözősége váltott ki vitát, de rendre megrekedtünk. Vélt és valódi gátak áll­ják útját a különböző elképzeléseknek — mondtam. A fele­lős beosztású tisztviselő meg szokásjogokat, elavult irányí­tási mechanizmust, rossz módszereket emlegetett, és tehe­tetlenül tárta szét a karját: „Tudnod kell, barátom, hogy semmit sem olyan egyszerű elintézni, megvalósítani, mint amilyen egyszerű lehetne. Én is tudom. Te meg tudhatnád már, hogy fürgébbek, előrelátóbbak és felelősebbek lehet­nénk ebben a házban és másutt, ha a sehol le nem írt „sza­bályok” nem kötnék gúzsba a kezünket.. Éppen válaszolni akartam, amikor néhány percre elhív­ták vitapartneremet. Egyedül maradtam a magas, félhomá­lyos szobában. Komótosan az ablakhoz sétáltam, amely az udvari tetőre nézett, s bár odakint sütött a nap. ahogy el­húztam a függönyt, a kopott-piros cserepek rengetegének látvánva kilátástalansággal töltött el. Kitártam az ablakot. Kihajoltam, s a párkány alatt egy lapos tetőt pillantottam meg. Arra gondoltam: kiléphetnék rá. elhagyhatnám ezt a k'ssé fülledt levegőjű szobát. Bal kéz felől vézna, de mere­dek vaslétra vezet a magasabb tetőre. Hangulatra derített, hogy fölfelé, és nem a cserepekre vagy a mélységbe vezeti tekintetemet. Amint visszajött a társam, elárultam, hoey szinte jelképpé nemesült bennem ez a néhány perces lát­vány. A kitekintés lehetőségét példázta. Mert igenis lehet följebb kapaszkodni — semmiképp sem valamiféle ranglét­rára gondolok! —. és meaakadályozni. hogy rég bevett rossz szokások és görcsök húzzák lefelé az embert. Csakugyan! Hánvszor állunk meg értetlenül egy-egy túl­bonyolított intézkedés láttán? Hányszor tapasztaljuk az el­bizonytalanodás. a bátortalanság jeleit azoknál is. akik eredendően magabiztosak és bátrak? Miféle görcsöket szül a rosszul értelmezett és eltúlzott hierarchiatudat? Mennyi kezdemér-ezést. ötletet, jó elképzelést visz sírba a ,.minden­hez én értek a legjobban, azért vagyok itt” soha ki nem mondott, de nem is elvétve gyakorolt magatartás? Milyen sok átmatlan éjszakát okoz a „túlellenörzés”, amely gyak­ran felelős beosztású emberek hozzáértését kérdőjelezi meg? És mennyi galibát, ha megvonjuk a döntés jogát azoktól, akiknek dönteniük, határozniuk kell, hogy valaha is elszá­molhassanak tetteikről? Az ablak a tetőre néz. A kőért ablakon friss levegő áramlik be, és tekintetünk a távlatokat pásztázhatja. Ne higgyék, hogy önkényes szabálymódosításokra, netán tör- vénveink iránti tiszteletlenségre buzdítok. Ellenkezőleg! Azok a gátak, félelmek és aggályok, amelyekről beszélek, nem a társadalom írott, megszavazott és elfogadott tömé­nyeiben. a rend és a fegyelem alapkövetelményeiben gyö­kereznek. Azok a gátak bennünk és elődeinkben, szo­kásainkban és az intézmények, hivatalok, munkahelyek szellemében találhatóak. Mindenki így tudja. Az első számú vezetők+ől a segédmunkásokig, nem em'ékszem már, hol. milyen körben és milyen szenvedéllyel ha-lőtt am felpa- rázslani ugyanezeket a megállapításokat. Lehet, hogy épp ezért olyan nehéz tenni ellenük? H -’atott szakembertől kért jelentést egv témáról * testület, összehívta munkatársait, valósághű képet akart festeni. Meg is tette. Visszakapta: ez így nem jó. dolgozza át. Ha van még vér az ereiben, kijelenti: nem, ö így látja igaznak, jónak. Akkor átdolgozza más. De az 5 nevét írják alá. Ritka eset. ha ilyenkor hű képet kap a tes­tület . .. Viszont nem lehet felelősségre vonni a szakembert, ha baj van. Nem 6 jelentett és nem ő döntött. Ilyenkor hajlamosak leszünk elkényeimesedni. ..irodakukaccá” silá­nyulni. Döntésnek akkor is születnie kell. S az élet megy tovább. Az osztály munkatársai összedugták a fejüket. Valami jót. újszerűt kellene kitalálni, gondolkodjatok! Az a cél, hogy .... s ha sikerül dűlőre jutnunk, megpróbáljuk keresz­tülvinni. (Mert nálunk mindent keresztül kelt vinni. Ez a legnehezebb!) Hetekig törték a fejüket, lapozták a szakiro­dalmát. és az esti krimi helyett papírjaik főié hatoljak az olvasólámpa fényében. Mindenki mondott valami jó ötletet. Parázs vita. maid jó elképzelés alakult ki. Az osztályvezető boldog volt. de már van némi tapasztalata, ezért azt mondta munkatársainak: .Mielőtt véoleges formába öntjük, konzul­tálok a kist önökkel.” Szenvedélh’el adta elő a tervet, lelke­sen. A kisfőnök figyelmesen hallgatott, maga elé nézett, közben kát kávét kért. s amikor rákérdeztek, felelőssége teljes tudatában azt mondta: „Hát. nem is tudom... Még meg kell gondolni”. A javaslat, az irattár mélyére került. A kedvüket szegett emberek elnémultak. harcolhattok volna az igazukért. Vagy netán egy jó elképzelés a kisfának bólintása nélkül is a választott testület elé kerülhetett volna...? A gátak bennünk vannak: az ablakokat nekünk kefl szélesre tárnunk. Bizalomról beszélők, s ez nem jc-.'imjí A pórt szövetségi politikájának alapvonása, amely nélkül el­képzelhetetlen az egység, az egy irányba ható gondolkodás és cselekvés. Csakhogy a gyakorlati életben — merthogy a gátak bennünk vannak — ez nem valósul meg ilyen tisz­tán. Igaz, senki sem beszél bizalmatlanságról. Van, ahol ez a magatartás a „nélkülözhetetlen kontroll”, másutt a „véle­mények ütköztetésére szükség van", megint másutt a „jó lesz meggyőződni róla” és végül a csakugyan igaz ,,az ellen­őrzés nem bizalmatlanság” álarcát ölti. És eközben napi cselekedetek sorozata árulkodik a bizalmatlanságról. Íme. egy apró epizód! Az állampolgár kért. joga van hozzá. Szeretné, ha lakása felújításakor nem oda kerülne a fürdőszoba, ahol volt. Nagy embertől kérte, s az megvizs­gáltatta a megyei szakemberrel. (Ámbár a kőműves is el tudna dönteni.) Helyszíni szemle, eredmény: nem lehet, mert az alatta levő lakó hálószobájába folyna a szennyvíz. Jelentes ment, de az állampolgár nem nyugodott. És akkor felülvizsgáltatták a megyei (több) diplomás szakember ál­láspontjai a városi (kevesebb) diplomással. Az eredmény ugyanaz. A fürdőszoba ott marad, ahol vplt. de a megyei szakember nem biztos . .. Mert sérti az eljárás. Leginkább az, hogy egésze« más feladatokra vállalkozott. És hányán járnák így? A korlátok bennünk vannak. A szettem helyenkénti kisszerüsége, a törvényszerű hierarchia túlértékelése, a meg­rögzött szokások és .módszerek konzerválása nem hagyja kitárni az ablakot. Pedig okosodtunk sokat. Azoknak az embereknek a sokaságára — az irányító szervek szakembe­reire, a gyárak, üzemek, iskolák és intézmények közép­vagy magas szintű vezetőire, beosztottaira — gondolok, akik tisztességes, jót akaró, becsületesen dolgozó emberek. Nem szabadna hagyni, hogy friss szellemmel érkezve, tudással felvértezve is magához húzza őket az oxigénhiányos levegő. A z ablakok — még ha tetőre néznek is — tágítják vi­lágunkat; ha elhúzzuk a függönyt, messzebb, előre látunk. A vaspálcikákbói hegesztett kis létrán per­sze nem olyan biztonságos a járás, mint a kókuszszőn/eggel teottett marvanytepcsön. Mégis, ebbe* » vallatni tefi a keefeáaatoC Jávori Béla

Next

/
Oldalképek
Tartalom