Somogyi Néplap, 1982. február (38. évfolyam, 27-50. szám)
1982-02-23 / 45. szám
\ Javuló élet- és munkakörülmények A falvak tisztaságáért Lakásfelújífási alap a tsz-ben Bohönyén két mezőgazda- sági nagyüzem működik: az állami gazdaság és a Szabadság Termelőszövetkezet. A kettő együttvéve több mint nyolcszáz dolgozót foglalkoztat, közülük legtöbben a téeszben tatainak munka- alkalmat. Hogy a község két. gazdaságában hogyan alakulnak a dolgozók etetés munkakörülményei, milyen feladatok várnak megoldásra a szociális ellátás fejlesztésében — ezekre a kérdésekre kereste a választ alapos vizsgálódással egy munkabizottság. összegezését a községi pártbizottság is megtárgyalta. Minthogy a témában érintettek többsége termelőszövetkezeti dolgozó, a téesz két párta laps zervezete egyikének titkárával. Lengyel Józseffel beszélgettünk a munkabizottsági vizsgálat tapasztalatairól, véleményt pedig Ujj Imrétől, a községi pártbizottság titkárától kértünk. Nő a fiatalok száma — A munkabizottság örvendetes folyamaiként megállapíthatta, jiogy a termelőszövetkezetben erőteljes fiatalodéi tapasztalható — mondta Ujj Imre. — Az aktiv dolgozók 40,4 százaléka 30 évesnél fiatalabb, 43 százaléka pedig 30—50 év közötti. Ezekből a számokból arra is következtethetünk, hogy a következő években mérséklődik a nyugdíjba vonulás üteme. A felgyorsult nemzedék- váltás egyúttal azt is jelenti, hogy megnőnek az igények a jobb, a korszerűbb élet- és munkakörülmények, a korábbinál magasabb színvonalú szociális ellátás iránt — erről hallhattunk Lengyel Józseftől. — A jétentésben is szerepelt, hogy a fejlesztés so- , rán megvalósított beruházásokkal sokat javalltak a munkafeltételek, ugyanakkor azonban szóba került az is. hogy nálunk, a termelőszövetkezeti gépműhelyben például akad kívánnivaló. Régóta húzódó gond az új műhely megépítése, ebben az ötéves tervben sor kerül rá: az idén elkészül a terv, jövőre hozzálátunk a megvalósításhoz. A terményszárítónál a régi helyett új szociális heljüséget alakítunk ki; korszerűsítjük a szarvasmarha-telepet, s ezáltal ott is javulnak majd a munkakörülmények ... Senki sem tagadja, hogy a felsorolt célok elsősorban gazdasági érdekeket szolgálnak, kétségtelen viszont, hogy ezek teljesítésével a szociális helyzet is javul, és előnyösen változnak az ott dolgozók •munkakörülményei. A januári zárszámadó közgyűlés már határozatban mondta ki a gépműhelyépí- tést, és elfogadott jó néhány, részben a munkabizottsági vizsgálatban szereplő, részben pedig egyéb előterjesztésekben elhangzott javaslatot az élet- és munkakörül-, menyek javítására. Illetményföld az alkalmazottaknak — A közgyűlés egyetértett azzal, hogy a termelőszövetkezeti alkalmazottak illetményföldet kapjanak — tájékoztatott Lengyel József. — Ez fél holdat jelent, amit azonban terményben vagy pénzben is * igényelhetnek, attól függően, mire van jobban szükségük. Természetesen föltétel, hogy az alkalmazott előzőleg bizonyos időt a téeszben dolgozzék, mint ahogyan tagnak te csak egyéves itteni munka után jelentkezhetnek, s így jogosultak háztáji földre. A Szabadság Termelőszövetkeretnek jelenleg hét szolgálati lakása van, ebből három viszonylag új. Ezekben az épületekben szakemberek és fizikai dolgozók laknak. Az idén — vásárlás révén — kettővel gyarapítják. a szolgálati lakások számát. A közös munkában rendszeresen résztvevők lakásépítését a gazdaság különféle módon segíti: társasház építéséhez hatvanezer, családi ház építéséhez pedig huszonötezer forint vissza nem térítendő támogatást nyújt, pserébe viszont azt kéi-i, hogy a kedvezményezett dolgozó 15 éven át a téeszben maradjon. Ezenkívül fuvarkedvezmény jár ilyen esetben, s az építkezéshez igénybe vehetik az üzem brigádját.-----Újdonság — s erről is ■ a mostani közgyűlés határozott —, hogy lakásfelújítási alapot hoztunk létre. Ehhez a pénzt a tavalyi gazdálkodás eredményéből tette félre a téesz. Meglehetősen sok a régi, korszerűtlen lakóház a községben, s ezeknek a magántulajdonban levő, de tagjaink altai lakott épületeknek a felújításához biztosít támogatást ez az alap. Természetesen csak azok részesülhetnek belőle, akik rendszeresen részt vesznek a szövetkezet közös munkáiban. Máris jöttek kérelmek' erre is, lakásépítés segítésére ás... Busszal a határba A szövetkezetben egy Ikarus és egy Robour vesz részt a munkásszállításban, ezáltal Beszélgetés & tó partján Széchenyi, a Kossuth , a Baross. Valamennyin dolgozott, Gőzösön is szolgált, gépkezelői, kormányosi képesítést szerzett minden balatoni vízi járműre, a motorcsónakoktól a motorosokig. Emlékezetes viharokról, vízi tragédiákról beszélt; járó Szolgálati Érdemérem mellé újból megkapta A Haza Szolgálatáért Érdemérem arany fokozata kitüntetést. Ezt egyszer már korábban is kiérdemelte. Pártmunkájáért a Munka Érdemrend bronz fokozatával tüntették ki. „Természetes”, hogy többszörös kiváló parancsnok és munkásőr, tulajdonosa a vállalati kiváló-jelvénynek és A Közlekedés Kiváló Dolgozója kitüntetésnek. Ragyogó ez a napsütés. Vijjogva repdesnek, zsákmányra lesve, a sirályok, s enyhe szél fodrozza a yíz- tükröt. A közelgő tavasz ‘varázsát érezzük, mikor Fenyvesi Jánossal, a siófoki kikötőben beszélgetve a kifutásra váró hajókban gyönyörködünk. — Az még nem mostanában lesz. Nézze! — mutat az öblön túl, az összefüggő jégmezőre —, amíg nem kezd tárolódni a jég, addig nincs kifutás. Pedig velem együtt valamennyi hajós nagyon várja, hogy vízre szállhasson ... Kissé értetlenül nézhettem rá, ezért gyorsan megmagyarázza, mi a turolótíás: mikor az el vékonyodott jeget a víz meg ti szél széttördeli, s kisebb hegyekre emlékeztető halmokban sodorja a partra ... Fenyvesi János élete el- szakíthatatlanul a Balatonhoz kötődik. Negyvenhét éves; harmincat a Mahay t balatoni üzemigazgatóságánál töltött. Matrózként .kezdte, volt hajógépész, kormányos; négy esztendeje a szántódi, tihanyi, földvári körzeti állomás főnöke. Sorra mutatja a kikötőben „pihenő” hajókat: az a Csongor, az meg a Szigliget, a Csobánc, azulan a kompok: a segített menteni 1954-ben a fölborult Pajtás utasait. Hajóin több hazai és külföldi államférfi is utazott. Sok éve a gyorsan beálló jég fogságába esett hajójával Badacsonynál, úgy mentették ki. S ki tue hány ezer boldog ember utazott Siófokról Füredre, Fonyódról Badacsonyba az általa kormányzott hajókon? Nemcsak ez* a harminc esztendő jelent eltéphetetlen köteléket: itt, a hajózásnál lett tizenkilenc évesen tagjelölt, majd egy évvel később kommunista. Negyed- százada több társával részt vett a hajózás pártszerveze- tenek újjászervezésében. Azóta vezetőségi tag, tilkarhe- lyettes. Dorogról került Siófokra a szüleivel, 1947-ben. Bányász édesapját nevezték ki a 'part közelében levő vállalati üdülő vezetőjének. Édesanyja járási tanácselnökként „keresztanyja” volt az 1952-ben avatott Beloiannisz hajónak, így az ő hivatásválasztásában is sokat segített. Épp ilyen szoros kötelék fűzi Fenyvesi Jánost a siófoki József Attila munkásőr- egységhez. Huszonkétévesen ott állt az alapítók között. A nemreg tartott jubileumi egységgy ülésén a 25 ev után — Ezeknek legalább a fele nem engem, hanem a feleségemet illeti, hiszen a két fiunk nevelésével járó gondok rá hárultak, amikor engem a hivatásom vagy a munkásőri feladatok ellátása elszólított. őszinte elismeréssel beszél a tehervállalásról. Felesége mindent megtesz, hogy ő zavartalanul végezhesse hajósi és munkásőri munkáját. Mindkettőt hivatásnak tartja. Szinte jelkepes, hogy a testület jubileumával együtt most ünnepük hazasságkö- . tésük, családalapításuk huszonötödik évfordulóját is. Munkásőr egysége hatszoi nyerte el a megyei parancsnokság serlegét, s tavalyi munkájával kiérdemelte A Haza Szolgálatáért Érdemérem arany fokozata kitüntetést. — Tizenhat éves koromtól részt veszek az ifjúsági és a munkásmozgalomban. Itt, a testületben olyan kommunisták közé kerültem, mint Dohány Imre, Győrvári Vili bácsi és mások. Nagyszerű érzés ilyen közösséghez tartozni. És azt is megtiszteltetésnek tartom, hogy Varjú Mártonnak, annak a parancsnoknak lehetek a helyettese, aki velem együtt ott állt az alapítók között. Szaiai László gyorsabb és könnyebb a munkahely megközelítése. Mind többet költ a téesz védő- és munkaruhára: 1980-ban például 230 ezer forintot fordítottak erre a célra, több mint kétszeresét az 1975. évi összegnek. — A termelőszövetkezetben a béren felüli különböző juttatás — az étkezési hozzájárulás kivételével — 1975-ben 185 forint volt egy dolgozó átlagában, 1980-ban pedig már 320 forint — mondta Ujj Imre. — Megnőtt az igény az üzemi étkeztetés iránt. A Böhönyei Állami Gazdaságban például'— 'ők már régóta rendelkeznek üzemi konyhával — százkilencvenen veszik igénybe ezt a szolgáltatást, vagyis a dolgozóknak mintegy 60 százaléka. A téesz 1980 júniusától használja a száz személy étkeztetésére alkalmas üzemi konyháját, s még abban az évben csaknem 200 ezer forintot fizetett ki étkezési hozzájárulás címén. Mindent egybevetve: 1975-höz képest több mint háromszorosára emelkedett az ilyen' jellegű, béren felüli juttatások összege. Javultak a dolgozók élet- és munkakörülményei, s ugyanez vonatkozik a szociális ellátottságra is a böhönyei Szabadság Tsz-ben. Hogy további tennivalók még jócskán vannak, tudják ezt a gazdaság vezetői is. A megvalósítást a szövetkezet teherbíró képességétől függően tervezik, s egy-egy új beruházással máris közelebb jutnak a megoldáshoz, a jogos igények teljesítéséhez. Her nesz Pere*»« Tanácsaink egyre határozottabban látják: a települések tisztaságával, az utcák, terek parkosításával, a virágok, fák rendszeres ültetésével, állandó gondozásával jelentősen elősegítik a környezet védelmét. Egyúttal pedig hozzájárulnak a lakosság kulturáltabb életkörülményeinek kialakításához is. Az elmúlt évek során alkotott és elfogadott, a köz- tisztasággal kapcsolatos tanácsi rendeletekflek egyre több helyen szereznek érvényt, következetes bírságolási politikát alkalmaznak a közterületeket szennyezőkkel szemben. Emellett több helyen is tapasztalni olyan kezdeményezéseket, amelyek a köztisztasággal kapcsolatos feladatok megoldását, s ezzel együtt a környezet védelmét is segítik. Lakácsán például a tanácstagokból, a népfront aktíváiból, s az ifjúsági szervezet tagjaiból társadalmi őrhálózatot alakítottak. Tagjai rendszeresen járják a településeket, megakadályozzák az illegális hulladéklerakó helyek kialakítását. A tanács és a termelőszövetkezet közös intézkedési tervet készített a köztisztaság javítása, valamint a környezetvédelem társadalmi üggyé tétele érdekében. Ebben nemcsak a települések utcáinak, tereinek állandó tisztítása szerepel, hanem a termelőszövetkezet majorjaié, műhelyeié is. Göllében még egy korábban tartott falugyűlésen azt mondták el a résztvevők, hogy szívesen vesznek részt ebben a munkábán, ám segítséget kértek az udvarokon összegyűjtött háztartási hulladék rendszeres elszállításához. MAI kommentárunk “ ~ Megértő, segítő társra talált ebben a tanács a göllei Béke Termelőszövetkezet vezetőiben. A múlt év elején kezdték, s azóta havonta egy alkalommal a tsz által adott járművel díjtalanul elszállítják a házaktól a központilag kijelölt helyre a hulladékot. Ennek is volt eredménye, az, hogy az ősszel tartott köztisztasági szemlén Gölle kiváló minősítést kapott. A szervezett, havonta egy alkalommal történő szemét- szállítást ebben az évben is folytatják. Sőt tárgyaltak a kisgyaláni Petőfi Tsz vezetőivel is, hogy ezt a szolgáltatást kiterjeszthessék a tanács többi településére. Fonóra, Kisgyalánra és Büs- süre is- Kedvező választ kaplak, s ennek nyomán a szervezett, rendszeres hulladékgyűjtés, -elszállítás hamarosan e három községben is megkezdődik. Mindenütt akadnak olyan emberek, akik településeik tisztaságát, a környezet védelmét szívügyüknek tartják. Hasonló társadalmi órháló- zatot, mint amilyen a lakó-, csai tanács községeiben tevékenykedik, másutt is érdemes lenne alakítani. A szervezett szemétszállítás bevezetését már több községben, falugyűléseken, tanácsüléseken is javasolták. Tanácsvezetöinknek kellene, ennek érdekében kérni fi termelőszövetkezetek, állami gazdaságok vagy más üzemek segítségét. Bizonyára a göllei példát másutt is megvalósíthatják. Ha nem is díjtalanul, de elfogadható térítés ellenében, amit bizonyára örömmel vállalna m lakosság. SX. La Húszmilliós hitelből Gépi beruházása Kaposplastnál Három lépcsőben valósulnak meg a Kaposplast Keíe- és Műanyag-ipari Vállalat hatodik ötéves tervi beruházásai. Az első: a mikrosze- parátorok — vagy másként a közszigetelő lemezek — termelésének a hazai akkumulátorgyártás igényeihez való igazítása, a második a müanyagüzem rekonstrukciója, a harmadik pedig a hagyományos, szőrből és seriéből készített termékek előállításának fejlesztése lesz. A savas akkumulátoroknak nagy a keletje a gépkocsiiparban, és más ágazatokban is. Ezért az Akkumulátor- és Szárazelem Gyár, illetve a Villamósszigetelő és Műanyag Gyár a gépjárművekhez és az ipari célokra alkalmas savas akkumulátorok gyártási feltételeinek korszerűsítését határozta el. E célra az Amerikai Egyesült Államokból szereztek be gépsorokat. A Villamosszigetelő és Műanyag Gyár megkezdte a korszerűbb akkumulátorokhoz szükséges, polipropilén anyagú, átlátszó edények előállítását. Az akkumulátorok négy alkotóeleméből háromra: az edényre, a _ fedélre és az ólomra már volt gyártó, a hagyományos, fekete akkukban használtnál finomabb közszigetelő lemezekre viszont még nem. Mindez Szilvást Józseftől, a Kaposplast igazgatójától tudom. Nem. kis munka után végül is a kaposvári cég — a régebbi tipusu közszigetelők eddigi profilgazdája — vállalkozott a magasabb műszaki követelményeket kielégítő mikroszeparátorok termelésére. A két másik gyárban üzemelő amerikai gépsorokhoz legjobban az osztrák Jungíer-eég által előállított, mikroszeparátorgyártó berendezés illeszkedik, ezért a megrendelést is hozzájuk nyújtották be a Chemokomplexen keresztül. Az 1981 utolsó hónapjaiban kezdődött előkészítő munka most a végkifejletéhez közeledik : néhány héten belül aláírják a Jungferrel a berendezés szállítására és beszerelésére vonatkozó szerződést. A gépsor várhatóan már az év végén termelhet. Kapacitása óránként 180 négyzetméter, tetszőleges méretű közszigetelő lemez. A gépi beruházás és az üzembe helyezés költségei 21 és fél millió forintra rúgnak. A Kaposplast húszmilliós hitelt kapott a finan- szírozásrá, mivel a mikrö- szeparátorok hazai gyártása csökkenti a tőkés importot, a közszigetelőkből tőkés piacokra is lehet szállítani, s nem utolsósorban egy, az ésszerű energiagazdálkodási programba illő termek fontos alkatrészéről van szó. Az előzetes becslések szerint 1983-tól a közszigetelőgyártás 27 és 34 . millió forint közötti termelési értéket jelent majd évente a vállalatnak. A berendezés kiszolgálásához műszakonként mindössze három emberre van szükség, s tervezik a gép folyamatos működtetését is. A termelés kétharmada kerül az Akkumulátorgyárba, a többi pedig tőkés exportra. Ha felfut a készr termék, az akkuk gyártása, akkor természetszerűleg ez az arány változik. Szilvási József elmondta azt is, hogy az új típusú közszigetelők gyártása mellett megmarad a régebbi, ma 32 milliós értéket képviselő termelése, de az igényektől függően alakul majd a két eltérő minőségű termék aránya. Cs. L. Harmincnyolc asszony a varrodában Csaknem hárommillió forintnyi bérmunkát végzett az idén a baléi tsz melléküzemága a Mosonmagyaróvári Kötöttáru- gyár részére. Idén félmillióval több termelési értéltet terveznek l
