Somogyi Néplap, 1982. február (38. évfolyam, 27-50. szám)

1982-02-13 / 37. szám

fr r ■■ FŐVÁROSUNK ÜNNEPE Utcakép 1945-b«l (MTI-fotó — Archív képek — KS) Va-n a világnak sok orszá­ga, sok fővárosa, de talán ■gyík som annyira fő-város, nint a mi Budapestünk, ímely a történelmi fejlődés sajátosságai folytán sokszor­it nagyobb a legnagyobb nagyar városoknál. Nem cso- la. ha már a méretek miatt s elsőrendű fontosságú, or­szágos ügy volt mindig, ami Budapesten és Budapesttel örtént. Csaknem négy évti­zeddel ezelőtt, 1945. február 3-án. amikor a győzelmes szovjet seregek hatalmas .’éráldozatokkal és a budai inkéntes ezred magyar ka­nnáinak együttműködésével negtisztították a háború ál- al annyira megviselt ma­gyar fővárost a német náci -eregektől és a magyar fa­siszta csatlósaiktól — még tem szabadult föl az egész . >rszág. Még csaknem két •tonap telt el az egész haza 'elszabadulásáig, mégis: az­által. hogy az ország szíve ,s földrajzilag is csaknem ííkcepe) új életre kelt, egy ■öcsit föllélegzett a második világháborúban — és az 5lőtte két és fél évtizedig ártó félfeudális-kapitalista •endszerben — meggyötört Magyarország. Öívennapos, kemény csata olyt Budapestért, számtalan élet áldoztatott a városért. A halálosztó fasizmus a leg- iljasabb eszközöktől sem riadt vissza: amint ezt a szovjet parlamenterek lé- gyilkolása örökké emlékeze­tesen példázza. De azután hamar és a szabadságára ébredt nép hegyek mozga­tására is kész erejével, len­dületével született meg a felszabadult ország első cso­dája: az a tempó, amellyel a romokat, eltakarították, a közlekedést, a közélelmezést, az oktatást újra indították. Hogy harminchét év alatt mi történt Budapesten, mi­ként lett nemcsak nagy, ha­nem egyre gyönyörűbb és. lüktetőbb életű metropolis Régi adósságot törlesztett íz Európa kiadó, mikor a iözelmúltban újra az olva­sók kezébe adta heonyid Andre jev kisregényeit és elbeszéléseit. Talán, művé­szetének kedvelői közül is kevesen tudják, hogy And­rejev az 1910-es évek Euró­pájának egyik legolvasot­tabb írója volt. Azután any- nyi más nagysághoz hason­lóan. ő is eltűnt a feledés süllyesztőjében. Az újabb magyar olvasó- generáció egy 1958-ban meg­jelent válogatásból ismer­hette meg először Andrejev írásait. Justus Pálnak, az elbeszélések kiváló műfor­dítójának akkor elhangzott megállapítása ma is érvé­nyes: „A nagy orosz elbe­szélő hatalmas tehetsége, alkotó fantáziájának gaz­dagsága, s az, hogy művei­ben Oroszország egyik leg­bonyolultabb történelmi korszaka tükröződik, indo­kolja a mai olvasó érdeklő­dését is a nálunk még _ ke­vésbé ismert író iránt.” Andrejev — az 1871-ben született „orjoli legény” — fcorténsai szerint maga volt »megtestesült erő és férfi- szépség. A zaklatott, utakat kereső, gyakran eltéveiyedő belőle — annak még csak fölvázolására sincs hely e rövid megemlékezésbeh. De nincs is szükség rá. Hiszen az egész ország népe tudja, mert figyeli és számon tart­ja, ami Budapesten történik. A hidakat, a középületeket, a lakótelepeket, a metrót, a szállodákat, az áruházakat, a gyárakat, a kórházakat, az utakat — bár budapestiek — egy kicsit az egész orszá- szág is a magáénak érzi. A mai évfordulón is indo­kolt büszkeséggel, túlzás nélkül állíthatjuk: hazánk fővárosa még sohasem volt a történelme folyamán olyan szép, olyan gazdag, olyan sokoldalúan vonzó, mint most. S e folyamattal együtt fejlődtek, változtak azok is, akik által és akikért olyan lett a főváros, amilyen ma. A lokálpatriotizmus közössé­gi vonásai erősödtek meg Budapest lakosságában, ame­és súlyos ellentmondások­kal teli elet azonban fiata­lon felőrölte szervezetet. 1919-ben, alig negyvennyolc évesen elhunyt. A súlyos ellentmondások — különösen alkotóművé­szetének második szakaszá­ban — írásaiban is mind gyakrabban föllelhetők. Mi­ért tartjuk ma mégis szá­mon nemcsak az orosz, ha­nem az egész európai szá­zadforduló legjelentősebb írói között? Mert az 1900- as évek elején, a cári ön­kény tobzódása idején íx*t elbeszéléseiben szenvedé­lyesen fölemeli szavát a zsarnokság, az emberek megtiprása el lén. Andrejev ezekkel az al­kotásokkal szinte berobbant az orosz irodalmi életbe. Lev Tolsztoj és Gorkij is elismerően nyilatkozott ró­la. Az író egyéni tragédiája, hogy misztikus elemekkel átszőtt, sokszor letargikus életszemlélete folytán nem ismerte föl az októberi for­radalom jelentőségét, és emigrációjában egyre job­ban megíráson lőtt minden­nel. Dekadenciája megaka­dályozta újabb remekmű­vek alkotásában. Korai írói lyet már mind kevésbé vá­lasztanak el előítéletek, rossz hagyományok a haza bár­mely más vidékén élőktől. Budapest nyitott város lett olyan értelemben is, hogy készséggel fogad be mindent, ami a haladás, a szocializ­mus. a nép érdekét szolgál­ja; nyitott abban az érte­lemben is, hogy szíves há­zigazdája, sőt otthont adója minden jó szándékú ven­dégnek és minden segítő­kész akaratnak. Vagyis Budapest olyan lett, mint az egész ország. Általunk, velünk épült és szépült, a világ szeme előtt is büszkén vállalható, s ma is tele energiával, mozgé­konysággal, tudással a jövő építéséhez. Ez a szép ün­nep is munkában találja Budapestet — s éppen így válik méltóvá az ünnepre. korszakának termékei azon­ban felejthetetlenek. Nemcsak az orosz társada­lom életét hozza megdöbben­tő hitelességgel közel az ol­vasóhoz, Andrejev az embe­ri lélek ezernyi rezdülésé­nek nyomon követésében is Stefan Zweig-i mélységek­ben jár. Nyíri Éva, a kötet össze­állítója megjelenésük idő­pontja szerint válogatott az elbeszélések és kiaregiények között. így az írói ábrázo­lás kiteljesedését is nyomon követhetjük. Valamennyi mű közös vo­nása a szereplők kétségbe­esett, reménytelenül végző­dő küzdelme az élet ezer­nyi fonáksága ellen. Andre­jev nem általánosít, nem von le konklúziókat, alakjai mégis plasztikusad, egy-egy típus megtestesítőjeként áll­nak előttünk. Sistergő sza- , vai, száguldó gondolatai és nem utolsósorban megdob- , bentő hasonlatai azonnal megragadják az olvasót. Ezt a szuggesztivitást jellegzetes "1 len tétekkel növeli: a gon­dolatok izzását, a főhősök kétségbeesett tépelődését sokszor váltja föl a végtelen orosz táj sokszínű, mindig a RLMJEOYZET Bankett a Gólyafészekben Egy vacsoran.yi idő alatt született meg a magyar do- kumenlumfilm-mű vészel egyik legjelentősebb alkotá­sa —r remeke. Mert Gazdug Gyula, aki csak látszólag passzív szemlélője az ese­ményeknek — valójában ka­talizátora! —. aranyat csi­nált A bankett című, alig egyórás filmjével. Sajnos, semmi novum nincs ebben a megállapításban. A pécsi játékfilmszémlén ugyanis .^néhány napja már megkap­ta az elismerést, hivatalos#! is. Az újságíró szerepe arra korlátozódik, hogy megpró­bálja elmondani, miért. Gazdag és az Objektív Stú­dió, valamint a Magyar Te­levízió alkotócsoportja meg­hívót küldött szét azoknak, akik részeséi, tanúi és meg­szűnteiéi voltak az úgyne­vezett vésztői köztársaság­nak, Vésztő 1944,45-ben egyi­ke volt azoknak a falvak­nak, ahol megpróbáltak ön­álló közigazgatású államocs- kát létrehozni, mini hadse­reggel, határokkal stb. Ezer- kilencszázhetvenkilenc októ­ber 24-én este hatkor meg is jelentek vagy két tucat­nyian a Gőlyafészek étte­remben. Jöttek bizonytala­nul, elfogultan, tétovázva még egymás üdvözlésében is. Hajdani ellenfelek. Szó­bele András volt kommunis­ta főispán, megyei párttit- kár, majd miniszter, Gelen­csér Mihály veterán, Tóth Géza volt főjegyző, a policá- rok parancsnoka — a nevét nem sikerült megjegyeznem —, stb. A beszélgetés nehe­zen indul, de feszültsége van a képsoroknak: Zádori Fe­renc kamerája ugyanis meg­megkeres egy arcot a fehér asztalnál ülők közül. Elna­gyolt, erős arckoponyacson­tokra épült húsos arc — egy­beszabott, idővel dacoló test —, nem bizalmatlan, de egyenesen ellenséges tekin­tet. Anélkül, hogy tudnánk, ki ő, valamire ráérzünk ... Az események spontán dra­maturgiája hatásosan ada­golja róla az információkat, Ö az „államalapító” Rábai Imre öccse, s maga is meg­határozó szerepet vitt a vésztői köztársaságban. És elszabadulnak az indulatok- Miközben az események menetét zaklatott vallomá­sokból, a vitapartnerek in­dulatos kitöréseiből megis­merjük, pontos anatómiai ábráját kapjuk a történelmi jelentőségű létváltás körül­ményeinek. Rábai „köztár­sasági elnök” világot járt, sokat tapasztalt kommunista volt, aki ügy féltette a .vá­ratlanul megkapott hatalmat — s itt nem személyi hatal­mát értjük! —, hogy még saját pártjától is óvta. Ösz­eseJekményhez: szorosan kap­csolódó leírásával. Maga A nagy Szlemm tragikomikus történet Az egyik főszereplő pontban ak­kor hal meg, amikor a kár­tyában — életében először — nagy szlemet csinál. , Az olvasóra legelementá- risabb erővel két kisregény: A Vörös Kacaj és A hét akasztott ember története hat. A Vörös Kacaj az orosz—japán ‘ háború egyik szakaszának víziószerű áb­rázolása, de a háború ösz- szes borzalma, testet-lelkét nyomorító gyötrelme meg­található benne. Nemcsak a főhős őrül meg, hanem egész családja, környezete sem tud többé szabadulni a Vörös Kacajnak, a háború démonának rettenetes szorí­tása alól. A hét akasztott ember története egy tár­gyalás, ítélet és kivégzés nélküli dráma leírása. De sokkal több ennél! Az egy­más melletti cellákban ha­lálát váró öt fiatal anar­chista és két rablógyilkos tépelődése újabb lehetőség Andrejev számára az embe­ri karakterek sokszínűségé­nek kifejtésére. Andrejev ezekben a mű­veiben — tragikus, súlyos, sötét tónusok eEenére is — életigenlő. Még bízik, még szeretne hinni. ,.A borzal­mak, a halál mellett is lá­tóm a győzedelmeskedő, ha- ••i Hatan életet.” Dr. Sípos Csaba Ionos kommunista volt, apja nyomdokain haladva 19-es miniára képzelte el a prole­tárdiktatúrát. Csakhogy a viszonyok rendkívül ■ bonyo­lultak voltak: a kommunis­ta párt áhhoz, hogy megerő­södhessen, együttműködött koalíciós partnereivel. A Rá­bai-fele köztársaság ..balol­dali elhajlása” miatt viszont szavazatok ezreit vesztette Békésben. Ebben az ország­széli, tizenegyezer lakosú községben ugyanis foglyokat ejtettek, gabonát osztottak — az ország más részeiben éheztek! —, a Kisgazda Párt országos elnökét házi őrizet­ben tartották, a központi utasításokat egyszerűen sze­métkosárba hajították. Rábai népszerű ember volt. S valóban — ezt el is mondják róla- — soha nem tett a viharsaroki szegény­emberek érdekei ellen. Csak­hogy ami sejtnyi méretben — tehát szubjektíve helyes —, az megyei, illetve orszá­gos szempontból lehel egé­szen hibás gyakorlat. Em­lékszünk még a Karikás Fri­gyes művéből készült 39-es dandár című film anarchis­tájára, akit Szirtes Ádám alakított? Rábai ilyesfajta ember lehetett. Jele jó szán­dékkal, akarással, a kommu­nizmus óhajtásával. Tévedé­se: azt hitte, hogy két hét alatt meg lehfet valósítani. A gyakorlat embere volt, mondja róla az egyik sze­replő. Még friss téli élmény Sió­fokon az öt-hatezer érdeklő­dőt megmozgató jégkarnevál és az ezt követő jégdiszkó. Az újszerű kezdeményezés bizonyítja, hogy néhány ér­dekes ötlettel is lehet jó programot adni, nagyobb tö­megeket vonzani. Most kü­lönösein. szükség, van erre, hiszen az annyiszor emlege­tett megnövekedett szabad időt valamennyien jól, hasz­nosan, kellemesen, szórakoz­va szeretnénk eltölteni. Sió­fokon már megkezdték a tervezést, Vörös Zoltánná városi úttörőelnököt az út­törőszakosztálynak készülő ajánlatokról kérdeztük. — Mivel nálunk még nem általános az ötnapos mun­kahét, így egyenlőre a gyere­kek szombatját szeretnénk kitölteni. Ilyenkor tartjuk a honvédelmi és sportvetélke­dőket, a kulturális szemlé­ket, amelyeken számítunk a szülők részvételére. Jó kap­csolatunk van a társszervek­kel; népszerű a művelődési központ játszóháza, a gyer­mekkönyvtár rendszeresen tart foglalkozásokat, tevé­kenységükre a jövőben még jobban építünk. — Be tudják-e vonni a szülőket, a családot az isko- lai rendezvényekbe? — Erről különösen jó ta­pasztalataink vannak. Az úttörőcsapatainkban általá­nos az egy őrs — több csa­ládmozgalom. Ez azt jelenti, hogy az őrsi foglalkozásokat otthon., a családoknál tart­ják. Rendszeresek a három- nemzedék-taláXkozók, ami­kor az úttörők, a KlSZ-kor- osztályú fiatalok és a szülők szerveznek közös programo­kat. Gyakran viszik kirán­dulni a pajtásokat a testvér KISZ-szervezetek is. Ha va­lamennyi szombat szabad lesz, ezeket a tevékenységi formákat még bővítjük, s mindenképpen erősebbre akarjuk fűzni az iskola és az otthon kapcsolatait. A városi KISZ-biaottságon is vannak már elképzelések, a jégkamevál sikere kedvet adott az új ötletek keresésé­re. — Mozgalmunk egyik ' feladata (ezzel foglalkoz a KISZ X. kongresszusa a tizenévesek bevonása ­Gazdag Gyula filmje azért olyan-jelentős alkotás, mert megérteti velünk — későbbi nemzedékekkel —, hogy mi­lyen iszonytató birkózás folyt az országban azon a sorsfordulón a hatalomért, A töiténelem'csinálók pedig — ha szabad így fogalmazni — emberből voltak; rendkí­vül sok hibaszázalékkal te­vékenykedtek. Ez nem vád, ez megértő ténymegállapítás. A vajúdás mindig fájdal­mas ... Még a rá való visz- szaemJékezés is, ahogy ea Gazdag Gyula filmjéből ki­derül. Olykor .oldottan, el­el mosolyod va figyeljük w vitázókat, máskor szinte csi­korog a mi fogunk is. Tör­ténelmi ismeretünk fontos, tisztázó jellegű állomása est a film. Létrejöttének körül­ményei pedig a Gazdag-élet­mű legjobb alkotásait. idé-> zik: azt az ihletett állapo­tot, amely a rendkívül gyors s éppen ezért rendkívüli koncentrálással készített hímjeinél volt jellemző. (Hosszú futásodra mindig számíthatunk, Az ünnep, A válogatás stb.) E sorok írója az ilyen tí­pusú filmekre mindig var­ja azokat, akik néhány eve nyilvánosan támadták, mert állítólag nem hajlandó rá­hangolódni az új művészeti törekvésekre. Ezt a réteget azóta is hiába keresem a moziban ... mondta Orbán Ferenc váro­si KISZ-titkár. — Nem tö­rekszünk nagy, látványos rendezvényekre. Az alap- szervezeteket éss az ifjúsági klubokat ösztönözzük első­sorban a hétvégék megterve­zésére. A tavaszi szünetet a kaposvári téli diákközpont­hoz hasonlóan akarjuk ki­tölteni mozgalmas, érdekes programokkal, bevonva az úttörőket is. Jó lenne, ha másutt is megvalósulna az óvónő-pedagógus- K1SZ- szervezet.ben már hagyomá­nyos gyerek—szülő-sportdél- elött, amely mindig nagy élményt nyújt. Nagyon sofc KlSZ-tagumk szülő is, így az egész család részt vehet a programokon. — Milyen terveik vannak a következő hónapra? — A KISZ megalakulás»-: nak 25. évfordulójára készü­lünk : a forradalmi ifjúsági napok keretében ünnepeljük meg. Ez alkalommal a Kő­olajvezeték-építő Vállalat KLSZ-eseivel közösen városi szintű vetélkedőt tartunk, amelynek témája az ifjúsági mozgalom története. Márci­us 21-én gálaműsor lesz, és akkor nyílik a KISZ törté­netét bemutató városi kiál­lítás is. A FIN idején az alapszervezetek önálló te­vékenységére számítunk, ek­kor lesznek majd a sport- vetélkedők, az edzett vagyok mozgalom próbái, a siófoki kórház KlSZ-szervezete pe­dig meghirdeti az egészség- ügyi fiatalok megyei szak­mai-politikai vetélkedőjét. — Január elsejétől meg­nőtt a városi KlSZ-bizott­ság irányítása alá tartoaő alapstaervezelek száma. — Tizenhárom alapszerve- zetet csatoltak hozzánk a járástól, jórészt lakóterüle­tieket, s ez új feladatokat is ad. A lakóterületi progra­mok szervezésében a nép­front kezdeményezéséhez kapcsolódunk, szeretnénk fejleszteni a sporttevékeny­séget­L E. Cs. I. könyvespolc"! A nagy Szlemm Leonyid Andrejev elbeszélései Le.', k o László Három nemzedék-találkozók Közös program szülőknek, gyerekeknek

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom