Somogyi Néplap, 1982. február (38. évfolyam, 27-50. szám)

1982-02-06 / 31. szám

Nemcsak a bányáknál gond... M&ffnyfít a ifmennBgy&eSIk Fábri filmje a díszbemutatón Fábri Zoltán Mint arról már beszámol­tunk, az idén ismét Pécs kapta a- magyar játékfilm- szemle rendezésének jogát. A fesztivál négy színhelyén huszonnégy magyar alkotást és kilenc külföldi filmet te­kinthet; meg a közönség feb­ruár 9-ig. Vetítik maj'd Goi­kor Péter Megáll az idő, Böszörményi Géza Szívzűr című munkáját is; mindket­tő a kaposvári Csiky Ger­gely Színház művészeinek közreműködésével készült. Az öt nap alatt több szak­mai tanácskozást, közönség— művész-találkozót rendez­nek. A művészi teljesítmé­nyeket Berend T. Iván el­nökletével kilenctagú zsűri bírálja el. A tegnap esti díszbemu­tatón Fábri Zoltán új alko­tásai. a Requiemet vetítet­ték. Írásunk e filmet elemzi. Fábri Zoltán, a magyar film elkötelezetten humanis­ta aíkotóművésze egy alka­lommal ezt nyilatkozta: ....... egyre jobban foglalkoz­t atott az erűszak kérdése, az ellene való tiltakozás .. Tulajdonképpen e problé­makörhöz kötődik a rende­zői életmű néhány olyan opusza, mint a Hannibál ta­nár úr, a Két félidő a po­kolban, a Nappali sötétség, az Isten hozta őrnagy úr, a Plusz•— mínusz egy nap. az Ötödik pecsét, azz. Utószezon. De — s éppen humanitárius mondandója miatt — cselek­ményszállal, részletekkel az Édes Anna (lelki terror!), a Dúvad, illetve a 141 perc A befejezetlen mondatból cí­mű alkotása is. Fábrit egész pályáján az áldozat izgatta, érte emelt szót. Kisember a történelem drámái közben: a Hannibál tanár Nyúl Bélá­jától a Magyarok külhonba szakadt csoportjáig. (E meg­állapításunk azonban nem zárja ki azt, hogy Fábri Zol­tán a - történelem kerekét forgatókat is ábrázolta már, tragikus konfliktushelyzet közben, lásd a Sánta Ferenc riportregényéből forgatott Húsz órát!). Még egy, a pályát tekint­ve lényeges jellemző. Fábri mindig irodalmi alapanyagot használt forgatókönyveihez. Mégpedig a legjobb magyar irodalmi müveket igyekezett celluloid szalagra vinni! Ez önmagában is mérce, még­pedig magas... Örkény István Tóték című kisregényét Isten hozta őr­nagy úr címmel filmesítette meg. Abban az időben — 1969 70-ben — kezdte fog­lalkoztatói a Requiem című Örkény-írás. Miért, miért sem; nem lett filmmé a terv, csak tíz év múltán. A requiem a törvénytelenség áldozataiért szól, név szerint Hannover Istvánért, aki „el­tűnt” a személyi kultusz éveiben. Kis túlzással azt mondhatnánk, divatos téma ez. A korszakról olyan fil­mek vallanak, mint a Húsz óra, a Tízezer nap, A Tanú, a Szerelem, a Nyár a he­gyen, a Feldobott kő, az An­gi Vera, a Ménesgazda, A mérkőzés, a Kettévált mennyezet. Korántsem teljes lista ez. S nem érzékelteti, hogy a filmek minőségileg a remekmű és a gyenge film kategóriái között „szóród­nak”. Fábri új filmjére zenei ki­fejezések illenek — egyéb­ként is olyan ismétléseivel, mint egy zenemű! —, az andante (lassan, mérsékelt lassúsággal), parlando (elbe­szélve) ... A stílust is ehhez választotta Illés György ope­ratőrrel. A Hétfői Hírek kri­tikusa heurékázva fedezte föl Fábri „új stílusát”, noha ezekkel a kilassításokkal, is­métlésekkel, időfelbontás­sal készült a Húsz óra és a 141 perc A befejezetlen mondatból című filmje is. Fábri visszatért ehhez a stí­lushoz, itt csak azzal gazda­gítva — s egyben lassítva — a filmet, hogy egyszer a bör­tönből szabadult fiú, egy­szer a szépasszony szemszö­géből láttatja a történteket. Az Örkényi mű rövid. Pelle Gyula börtönből szabadulva meglátogatja cellatársa volt feleségét, Netti asszonyt, aki — börtönben elhunyt — fér­je utolsó kívánságának meg­felelően ügyvédbarát,jukkái kötött házasságot. Netti fel­ismeri látogatójában Hanno­ver Istvánt. Nem tévedés ez; a fiú a börtönhónapok alatt hasonult Hannoverhez; ugyanazok a mozdulatok, az a szemérmes szerénység — mondhatjuk gátlásosságnak is —, ugyanaz a sugárzás. És Netti felismeri, hogy Kari, az ügyvéd újmódi babaház­ban tartja, az a hajdani ter­mészetes és magabiztos Netti elmaradt valahol a múltban, ott, ahol Hannover István ... Netti elindulna a fiúval. Ör­kény nyitva hagyja a kér­dést, hogy megtalálja-e; Fáb­ri lezárja egy képsorral, me- • lyen a nő egyedül ül a Du- na-parton, kavicsokat do­bálva a folyóba. Vajon hagy-e ő is legalább egy körfodrot a történelem — életünk — gyors vizének fel­színén ? Fábri Zoltán szép filmet csinált De ez itt nem egy­értelmű dicséret. Felhígítot­ta a novellát, irodalmias — tehát nem irodalmi értékű — részletekkel. Ebben a kö­zegben a frappáns, megren­dítő egyperces novella el­lenkező hatást ér el, mint önálló műként! , Fábrinak meg kellett ír­nia Hannover Istvánt, aki a novellában áttételesen van csak jelen, és meg kellett alkotnia Kari ügyvéd figu­ráját. Kari mélységet, di­menziókat kapott, Hannover István — noha Balázsovits Lajos jól játszik — lelki ré­tegek nélküli főszereplője a filmnek. Az a figuraklisé, akivel minden megtörténik, ami a személyi kultusz, a konstruált perek áldozatai­val „meg szokott” történni a filmekben. De miután mély­sége nincs az alaknak, pla- kátfigura marad. Nem tud­juk, hogy milyen munkája volt 45 előtt a kommunista sejtben, nem tudjuk, mit végzett a felszabadulás után ifjúsági titkárként, nem tudjuk, miért kerül börtön­be. Helyette mindent meg­tudunk Nettiről, aki viszont nincis sodrásban! (Más kér­dés, hogy Frajt Editnek még nincs annyi színészi alkotó­ereje, hogy Netti minden színét kibontsa. Így marad •meg tökéletes, gyönyörű asszonyi testként a néző emlékezetében .. .) Gálffy László az a Pelle Gyula, akit Örkény megírt. Kálmán György, aki rezonőri szerep­körben mindig jó, most is az. Csak azt nem értjük; Netti hogyan köthette életét ehhez a szerencselovaghoz. A képi dramaturgiához, az ismétlődő, már-már ritmust diktáló telefoncsöngetések társulnak hatásosan. Leskn László Nemzetközi szakszervezeti mozgalom Megosztottság és közeledés Február 10—15. között Havannában tartja X. kong resszusát a szakszervezeti világmozgalom. Csaknem két évszázados múltra tekint • vissza a szer­vezett munkások mozgalma. Először Angliában, a XIII. század végén ismerték fel az ipari munkások, hogy a siker reményében csak ak­kor küzdhetnek az emberte­len kizsákmányolás ellen, ha erejüket egyesítik, szervezet­be tömörülnek. A XIX. szá­zadban aztán Európa többi országának munkásai is kö­vették az angol példát. Elő­ször a franciák, azután mind többen és többen. A ma­gyar szakszervezeti mozga­lom is több mint egy évszá­zados múlttal rendelkezik. Nem telt el hosszú idő és a munkásosztály azt is felis­merte, hogy nemcsak nem­zeti, hanem nemzetközi mé­retekben is szükség van az összefogásra, a szolidaritás­ra. Ennek'a gondolatnak a jegyében az II. Interriacio- nálénak 1889-ben, Párizs­ban tartott alakuló kong­resszusán határozták el má­jus elsejének a megünnep­lését. A munkások egyrészt így adtak nyomatékot a nyolcórás munkanap beve­zetésére vonatkozó követelé­süknek, másrészt az 1886-1, haymarketi vérengzés négy mártírjának emlékére, az amerikai dolgozók iránti szo­lidaritásból választották má­jus elsejét a nemzetközi munkásösszetartozás nap­jává. Nem szándékunk most a szakszervezeti mozgalom tel­jes történetének áttekintése, csupán a legújabb kor né­hány fontos eseményének a felidézésére vállalkozunk abból az alkalomból, hogy a közeli napokban, február 10-én ül össze Havannában a X. szakszervezeti világ­kongresszus. Még 'javában dörögtek a fegyverek a második világ­háborúban, még tartotta ma­gát a német ■ fasiszta hadse­reg, bár a háború kimenete­le már eldőlt, amikor Lon­donban találkoztak a brit és a szovjet szakszervezetek képviselői, akik elhatároz­ták, hogy a háború befeje­zését. követően az egész vi­lág szervezett dolgozóit egye­sítő nemzetközi szakszerve­zeti központot hoznak létre. Ez az elgondolás valósult meg 1945-ben Párizsban, ahol megtartotta alakuló kongresszusát a Szakszerve­zeti Világszövetség. Sokan „a túlélők nagyszerű sereg­szemléjének” minőfeítették ezt a tanácskozást. S való­ban, az ülésteremben éppen úgy, mint a találkozó szü­neteiben, az interjúkban és nyilatkozatokban is tükrö­ződött, hogy történelmi ese­ményről van szó: a szerve­zett munkások mozgalmá­nak történetében először si­került az egész világot átfo­gó szövetségét létrehozni. A nehezen, súlyos tanulsá­gok árán létrehozott egység azonban hamar felbomlott a hidegháború következtéd ben. Elmélyült a szakadék Kelet és Nyugat között, 1949-ben ez a folyamat meg­osztotta a nemzetközi szak- szervezeti mozgalmat is. A nyugati országok szakszer­vezeteinek többsége, ameri­kai kezdeményezésre és nyo­másra, kivált a Szakszerve­zeti Világszövetségből, és megalakították a Szabad Szakszervezetek Nemzetkö­zi Szövetségét. Kölcsönt kapnak, építenek — aztán elmennek Hallottunk róla, milyen gondot okoz a bányavállala­toknak, ha a fölvett bányász — miután elfogadta és élvez­te a fölkínált kedvezménye­két — hátat fordít munkahe­lyének. A probléma nemcsak munkaerő-gazdálkodási szempontból vetődött föl, ha­nem — és ezt az igencsak érzékeny pontot exponálta a sajtó — ügy is, hogy néhá- nyan ezt a módját választot­ták a lakásszerzésnek, a ked­vezmények között ugyanis a lakás is szerepelt... Nemrég az egyik somogyi állami gazdaság szb-titkárá- tól hallottam: az utóbbi hat évben kilencvenhárom dol­gozójuk több mint 6,4 millió forint munkahelyi támoga­tást kapott különböző címe­ken lakásépítésre, illetve -vásárlásra (erre a célra csu­pán kölcsönként ötvenegyen összesen 2,9 milliót kaptak ebben az időszakban), s ér­demes volna megnézni, hogy ma ezek közül a dolgozók közül hányán tartoznak a gazdaság munkásálkxmányá- ba. Azóta jó néhányan másutt keresik a kenyerüket, a kedvezménnyel épített, vett lakásokat azonban változat­lanul ők használják. Igaz, a kölcsönt rendszeresen tör-, lesztik a gazdaságnak, azon­ban a visszatérülő 400—500 forintokból csak apránként és sokára jön össze a pénz, amit az üzem egy összegben fizetett ki annak idején. S miközben ez a törlesztés épp csak csordogál, újabb támo­gatásokhoz, kedvezmények­hez kell biztosítani a fedeze­tet ... Okkal panaszolta az szb- tit.kár, hogy az ilyen hűtlen­ség kétszeres kár a gazda­ságnak. Ez a továbbállás az anyagi veszteségen túl ugyan­is azzal jár, hogy régi vagy fiatal dolgozókat, de mindenképpen értékes mun­kaerőt veszítenek el, hiszen őket támogatták elsősorban a lakásmegoldáshoz nyújtott kedvezményekkel. Egy másik állami gazda­ságban arról hallottunk: nem egyszer visszájára fordul a törekvésük, hogy a pusztáról községekbe költöztetik a dol­gozókat. Ez az áttelepítés is anyagi terheket ró a nagy­üzemre, hiszen az új otthont a körülményekhez képest igyekeznek korszerűvé, de mindenképpen a réginél ma­gasabb komfortfokozatúvá tenni. S amikor a dolgozó beköltözött, előfordul, hogy bejelenti: kilép a gazdaság­ból, és a helyi termelőszövet­kezetben vagy a közeli ipari munkahelyen dolgozik to­vább. Azzal ugyanis, hogy elköltözött a pusztáról, aho­vá talán még szilárd burko­latú út sem vezet, „kinyílt előtte a világ”, bekerült a „vérkeringésbe”: napjában többször jön s megy a busz, és nem szükségszerű, hogy önmaga és családja megélhe­tését továbbra is a gazdaság­ban végzett munkájával biz­tosítsa. Hogy ehhez a jobb módhoz — hiszen ő sem ta­gadja, hogy jobban él, mint korábban — végülis a gazda­ság segítette hozzá? Nos, fi­zeti — pontosabban: törleszti — a tartozását, tehát úgy vélheti, hogy nem érheti szó a ház elejét __ V alóban nem. Nálunk a munka- és a lakóhely szabad megválasztása állampolgári jog, s az itt említett esetek epükénél sem történt jogsér­tés. Ami történt, más kategó­ria — nem büntetendő cse­lekmény. Inkább emberi ma­gatartás. ... A lakáskörülmé­nyek javításához nyújtott kedvezmény kölcsönös érde­ket és kölcsönös hasznot té­telez föl, ám ha az utóbbiból csak az egyik fél részesedik, a másik okkal nem veszi jó néven. A megoldás — egye­lőre — várat magára. h. r. Gazdag az idei program Továbbképzések tűzoltóknak I Somogybán A múlt. év végén ötéves továbbképzési tervet készí­tett a Somogy megyei Tűz­oltóparancsnokság az állo­mányába tartozó tűzoltók ré­szére. Ebből erre az évre igencsak gazdag program jutott; a szokásos, minden évben ismétlődő feladatok mellett újfajta képzések is lesznek az elmélet és a gya­korlat területén egyaránt. A tűzmegelőzési szakterület tematikájában szerepel be­szédtechnikai képzés, prog­nosztika, rádióbiológia, a tömegpusztító fegyverek el­leni védekezés, kémiai égés- elmélet, tűzveszélyes techno­lógiák megismerése. A szűkén vett szakmai is­mereteken kívül a krimina­lisztika néhány kérdéséről is A világkongresszus színhelye A szakadást követően gya­korlatilag minden kapcsolat megszakadt a két nemzetkö­zi központ és tagszervezetei között. Hosszú időnek — csaknem negyedszázadnak — kellett eltelnie ahhoz, hogy ismét felvegyék a párbeszéd fonalát, megnyíljék a köze­ledés, az együttműködés út­ja. Az enyhülés légkörének jótékony hatása érvényesült a szákszervezeti mozgalom­ban is. Főként Európában születtek kedvező eredmé­nyek, ahol a kontinens szak- szervezeti vezetői immár rendszeresen, kétévenként találkoznak Genfben, a Nem­zetközi Munkaügyi Szerve­zet kereteben, és vitatnak meg közös érdekű kérdése­ket. A két központ, az SZVSZ és az SZSZNSZ azon­tartanak előadást a tűzol­tóknak, az Állami Biztosító szakemberei pedig a kár­becsléssel ismertetik meg őket. Kiemelt helyen szere­pel a szárítóüzemek tűzvé­delméről szóló tájékoztatás, mert a legtöbb tűz ezeken a helyeken fordul elő. Az első félév tematikájában biz­tosítanak időt a konkrét, időszerű kérdések megbeszé­lésére is. A tűzoltási szakterületen dolgozók a fonyódi tovább­képzés keretében tájékozta­tást kapnak az elmélet és a gyakorlat összefüggéséről a szakmai képzésben, a tűz­oltás irányításában szüksé­ges vezetési ismeretekről, a résztvevők kötelességeiről. Mindkét szakterületen dói­ban mindmáig nem vette fel egymással a hivatalos kap­csolatokat, bár a Szakszer­vezeti Világszövetség, a sza­kadás óta tevékenysége kö­zéppontjában tartja az egy­ség szolgálatát Ennek jegyében rendezik meg négyévenként a „nyitott kapuk” kongresszusát Erre a fórumra meghívják a vi­lág minden olyan szakszer­vezetének képviselőit akik felelősséget éreznek a mun­kásügy szolgálatáért Az idén kerül sor a X. kong­resszusra, a nyugati félteke első szocialista államának, Kubának a fővárosában. (Folytattuk.) Thurm Tibor gőzök megismerkednek munkájuk jogi részével, a tűzvédelmi igazgatás új is­meretanyagával. Az elméleti továbbképzés fontos része a tűzoltás fizikai-kémiai fo­lyamatainak megismerése. Erről is több előadást tar­tanak. Hamarosan megkezdődik a gyakorlati képzés a kapos­vári tűzoltó gyakorlópályán. Első alkalommal a zárt tér­ben keletkezett tűz közép­habbal történő oltását gya­korolják, ezt követi a ki­gyulladt folyadék oltása, majd a könnyűfémek — alumínium, íémnátriuns — füzeinek megfigyelése es ol­tása, a műanyagtüzek elfoj­tása. Folyamatosan végeznek ellenőrző, az ismereteket rögzítő gyakorlatokat is. A tematika az előző év gyakorlati oktatására épül, amikor is először láthattak a megye tűzoltói a napalm­tűz oltását. Akkor ismer­kedtek meg a repülőtéren és a gépekben keletkezett tűz megszüntetésének mód­jaival. A parancsnoki állo­mány az újonnan épült vá­rosrészeknél esetlegesen keletkezhető tűz oltását, an­nak irányítását gyakorolta. Az idei gyakorlatokon a me­gye valamennyi alegység­parancsnoksága részt vesz, ezeken egy-egy témában há­romnapos képzésben része­sülnek. Az Országos Takarék- pénztár balatonszemesi új üdülőjének üzemel­tetéséhez keresünk szakképzett szakácsot, cukrászt, felszolgálókat, Konyhai dolgozókat, takarítókat Jelentkezni lehet: Balatonszemes, Ady Endre u. 33—37. Minden hét csütörtökén 9-tői 12 óráig, az üdülő vezetőjénél (85773)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom