Somogyi Néplap, 1982. február (38. évfolyam, 27-50. szám)
1982-02-02 / 27. szám
íróasztalok a tsz-ekben Néhol ötletszerű a belső munkaszervezés Közvéleményünk egyre érzékenyebben reagál az adminisztráció túlburjánzásának jelenségeire. A különböző vezető fórumok az elmúlt években több hathatós lépést is tettek ezeknek az aránytalanságoknak a megszüntetésére. Az intézkedé- ''sek jó néhány területen ^ hoztak eredményt. Az íróasztalok száma persze ma is , beszédtéma, s olykor ott is változatlan ingerültséggel •gólnak erről, ahol pedig már a javulás jelei tap asztalhatók. A falusi emberek régtől „ fogva előítélettel viseltettek a tsz-irodák . dolgozóival szemben. Sommás ítéleteik gyakran igazságtalanok, sót banitóak is voltak, mégis tény, hogy a szövetkezetek egy részében indokolatlanul sok volt az íróasztal. Az adminisztratív dolgozók nagy számát különösen visszatetszőnek érezték azokban az alacsony hatékonysággal dolgozó, gyenge gazdaságokban, ahol az irodisták részben azokat a veszteségeket számolgatták, amelyhez saját túlzott létszámuk is hozzájárult. A hetvenes évek végén „egyensúlyvesztett” tsz-ekben a megyei átlagnál mintegy 10 százalékkal magasabb volt az adminisztratív, meg pontosabban a nem termelő dolgozók aránya. A megyei páirt-vb 1980. május 7-én hozott határozatot az alacsony jövedelmű tsz-ek megerősítésének feladatairól. A határozat szellemében 27 gyenge tsz-ben. elvégzett sokoldalú vizsgálat kiterjedt a munkaerögazda 1- kodás, s ezen belül a fizikai és nem fizikai dolgozók arányának elemzésére is. Aligha véletlen, hogy o legkirívóbb aránytalanságokat épp az önálló gazdálkodásra azóta alkalmatlannak bizonyult tsz-ekben tapasztalták. A lezajlott tez-egyesülések vagy a veaetőségváltások nyomán történt átszervezések ésszerűbbé tették a korábbi arányokat. A gyenge tsz-ekben foglalkoztatott „nem termelő" dolgozók száma ma már alacsonyabb a gazdaságok megyei átlagánál. Száz fizikai dolgozóra most átlagosan 15—17 szakirányúd, adminisztrátor és termelőmunkát nem végző alkalmazott jut. Felvetődik a kérdés: sok ez, vagy kevés? Lehetne-e tovább mérsékelni az íróasztalok számát a tsz-ekben? Tény, hogy vannak gazdaságok — s nem csupán a vizsgált 27 tsz között —, ahol 20—25 százalék a nem fizikai dolgozók aránya. S ez altkor is íöLtéíelezhetően csökkenthető, ha futjuk, hogy például az „íróasztalos munkakörök” számát a gazdálkodás szerkezete is meghatározza. Szükségszerűen több az irodista ott, ahol sok termékféleséggel foglalkoznak, s kevesebb, ahol két-három termékre szakosodott a gazdaság. Több éjjeliőrt kell alkalmazni, ahol az állattenyésztő telepek szétszórtan vannak, mint ahol egy szaktelepen tömörül az ágazat. A melléküzemágak száma és tevékenységi köre is befolyásolja az íróasztal-szükségletet. Nem kétséges azonban, hogy a munkaszervezés észszerűsége — mindezzel együtt is — több gazdaságban javítható. Mégis, általában már nem a tsz-eken belüli jó szándéktól, vezetői hozzáállástól függ, hogy sikerül-e csökkenteni a nem fizikai dolgozók arányát. Előírások sora köti meg e téren a tsz- vezetők kezét Kötelesek alkalmazni személyzeti vezetőt, belső ellenőrt, energetikust, tűz- és munkavédelmi előadót... Az egyik fcsz-el- nök létszáimmegtakarítás címén próbálta elodázni egy energetikus munkába állítását, mondván: a műszaki vezető is jól ellátja ezt a feladatot. Egy másik, íőagro- nómus nélkül maradt elnök kényszerűségből maga akarta egy személyben vállalni az- agronómiái irányítást is. A felügyeleti szervek — joggal — mindkét esetben elutasították az érvelést. Aligha javítható ugyanis az energiagazdálkodás színvonala „mellékesen” végzett feladatként, s kérdéses, hogy a másik tsz-bein az elnöki vagy a íőagronómusi munka sínylette volna-e meg inkább a „létszámmegtakarítást”. A példák jelzik, hogy a munkáé rogazdálkodás észszerűségének van alsó határa • is. Ezt rögzítik az előírások. Aligha jelent megtakarítást a belső ellenőr évi munkabére, ha közben százezres károkat nem sikerül idejében megelőzni. Az adminisztratív létszám . fönntartásának kevésbé in-, dokolható, de kényszerítő oka, a tsz-ekre nehezedő óriási adminisztrációs teher. A megkövetelt jelentésáradatnak egy része vitathatatlanul szükséges, vannak azonban irodistákat napokig lekötő kimutatások és kérdőívek is, amelyek csupán egyes irattárak zsúfoltságát növelik. Hogy sok-e az íróasztal vagy kevés, attól is függ, ki ül azok mögött. Nem ítélhető ésszerűtlennek, ha egy tsz három üzemgazdászt alkalmaz, akik folyamatosan vizsgálják, s így közvetlenül elősegítik a gazdálkodás eredményességét. Túlzás viszont, ha ugyanennél a hálom íróasztalnál „betanított szellemi munkások” ülnek, akikre legföljebb néhány számoszlop összeadása bízható. Néhány tsz-irodában járva ma is tapasztalható lézengés es üresjárat. Ez azonban korántsem jelenti feltétlenül azt, hogy túl sokan vannak, annál inkább, hogy ötletszerű a belső munkaszervezés. A somogyi tsz-ekben általában 2—300 fizikai dolgozó mellett 30—50 nem fizikai alkalmazott található. Könnyű kiszámolni, hogy még a fentebb szélsőségesnek mondott esetekben is 5—6 ember jelenti az indo- kólatlan „fölösleget”. Látható hát, hogy korántsem ezen áll vagy bukik a gyenge gazdaságokban kívánatos változások megvalósulása. Az íróasztalok száma a tsz- ek házatáján korántsem kulcskérdés, de az . észszerűség e téren tapasztalható lépései is közelebb visznek a hatékonyabb, eredményesebb gazdálkodáshoz. Bíró Ferenc • \ Közélet és felelősség Egy település viszonylagos földrajzi zártsága — egyebek között — két jellemző vonást alakít ki lakóközösségében : az átlagosnál tovább élnek a népi hagyományok és nehezebben fogadják maguk közé az idegenből települteket. A népi díszítőművészetéről, néptáncáról és -dalairól híres Karád életére is sokáig jellemző volt mindkét sajátosság. Mindaddig, amíg a felszabadulás utáni nagy népmozgás, illetve a művelődés forradalma nem teremtett új feltételeket és nem igényelte a szakemberek sokaságát falun is. Mindenekelőtt pedagógusokra, szakta- _ nárokra volt szükség a fel- szabadulást követő években. Azóta a második ismérv eltűnőben van, de az első változatlanul érvényes. Mégpedig úgy, hogy gyakran éppen a más vidékről érkezettek állnak a hagyományőrzők élére. Szerezve ezáltal bizalmat, megbecsülést és megtisztelő közösségi feladatokat. Egyikük, Torma Magdolna igazgatóhelyettes harminc évvel ezelőtt került a községbe a pécsi főiskoláról. Hácsi lány volt, de már régóta karádinak tekintik, mint ahogy ő is annak tartja magát És aligha gondol másra bárki, aki a népművészet ápolása, de az egész község fejlesztése érdekében kifejtett buzgólkodásának lehet tanúja. Torma tanár néni — ahogy egykori diákjai, egyebek között a helyi tanács elnöke és vb-titkára is emlegetek — hővé« Ssapoii lehetőséget arra. hogy adottságait, hozzáértését hasznosítva magasabb fórumon is képviselje Karád és a hozzá tartozó községek érdekeit. Jó másfél évtizede tesz eleget megyei tanácstagi megbízatásának. Sorozatos újraválasztása bizonyítja: nem tessék-lássék módra. A képviseletet megtiszteltetésnek tartotta és megnyilvánulásait a jobbítás, a használás s-zándéka vezette. Így aztán hiába óvták rutinosabb társai, hogy egy bizonyos ügyben ne szólaljon fel, „jobb a békesség” jelszóval, nem hallgatott‘rájuk. Ügy mondta el első interpellációját, ahogy otthon eltervezte. Nem fogta vissza indulatait és nem csiszolta kifejezéseit. — Az elnöklő tisztségviselő megrótt a válaszában. Fél évnek kellett eltelnie, hogy megenyhüljön irányomban. Sajnos, a kifejezésre már nem emlékszem, mellyel hosszan foglalkozott, de éreztem, hogy valakit alaposan megsértettem vele. Ezt azzal is tetézte, hogy az interpellációra adott választ nem fogadta eb Egyedül tartotta fel a kezét az ellenszavazat összeszámít- lásakor. Néhány csoporttársa tartózkodással „támogatta”. Ez az ’ első felszólalása volt a legemlékezetesebb a megyei tanácsban. Azóta jó néhányszor lépett a mikrofon elé. Változatlanul arra ügyelt, hogy hűen és meggyőzően közvetítse választói kérését, amiből sosem volt hiány. Hiszen községének — mint bizonygatja — nagyobb sstuksege vem az érdekképviseletre, mint a hasonló nagyságú, de kedvezőbb helyen, forgalmasabb út mentén fekvő településeknek. Nem is szólva arról, hogy a megye különböző szervei ugyan szívesen veszik igénybe a község együttesét a rangos bemutatókra, együttérzésüket is kifejezik, amikor a fölkészülés helyét megtekintik — de az igény ébrentartásának, elismertetésének és kézzel fogható támogatásának felelőssége a helybeliekre marad. Nem kis részben arra, akinek a legtöbb lehetősége van illetékes fórumokon érvelni, javasolni, figyelmet kelteni gondjaik, törekvéseik iránt. Torma Magdolna a megyei tanácsban és annak művelődésügyi állandó bizottságában rendre kifejti véleményét, igyekszik bizonyítani kérésük jogosságát. Ezzel természetesen nem er véget képviseleti munkája. Minden hivatalos, közéleti kapcsolatot megragad, hogy támogatást szerezzen községének. — Jól tudom, milyen lehetőséggel rendelkezik az ország, a megye. Erről magam is rendszeresen tájékoztatom a helyi tanácstagságot. * Mégsem nyugodhatunk bele, hogy a jó nevű, a megye határain túl is ismert együttes méltatlan körülmények között működik, tartja próbáit, és helyhiány miatt nem is tud föllépni saját falujában. A közélet sűrűjében élve azt is jól tudja, hogy mindenekelőtt « helyi szervek összefogása lehet bármilyen Utolsó simítások a gázbojla- rcken Készülnek a hölégfnvók í kialakításának az alapja. Ezért fontosnak tartja a tsz, a Május 1. Ruhagyár és az áfész támogatásának megnyerését, és ebben segítséget nyújt a helyi tanácsnak. A község legszebb középülete a nemrég elkészült óvoda. A legkisebbek méltó körülmények között töltik napjaikat. Torma Magdolna azt szeretné elérni, hogy a népi hagyományok őrzésére vállalkozó, művelődni' és szórakozni vágyó fiatalok, idősebbek is vonzó, illő otthonra találjanak. Ezért nem tud belenyugodni az elutasításokba. Ha kell, sokadszor is felszólal — szervez, mozgósít, felajánlásokat gyűjt társadalmi munkára, újabb és újabb lehetőségek kutatására vállalkozik a falu vezetőivel együtt. Kérdéssel búcsúzom tőle: — Mit tart a legfontosabbnak a megyei tanácstag munkájában? . — A tájékozottságot. Mint pedagógus járatlan voltam a gazdasági ügyekben. Megválasztásom után évről évre jobban megismertem az ösz- szefüggéseket, a megoldási lehetőségeket. Tíz éve vagyok igazgatóhelyettes,, és ez a beosztás gazdasági ügyek intézésévé^ is jár; úgy érzem, ma mar tudom, hogyan, kivel és miként kell tárgyalni. És még valamit megtanultam: soha nem szabad belenyugodni az elutasításba. Nekünk, akik bizalmat kaptunk, mindent meg kell ragadnunk ahhoz, hogy meggyőzően közvetítsük a jogos igényeket, de ezzel nem elégedhetünk meg: a ránk bízott ügyek elintézéséért felelősséget kell éreznénk. Párái László Ösezevonták a fiókokat Új központi Fűszért-raktárt építenek Munkásgyűlést tartottak tegnap a Balaton B'űszért Élelmiszer- és Vegyiáru-ke- reskedeimi Vállalatnál. E hosszú név mögött — rrynt korábban már megírtuk — a Somogy—Zala megyei élelmiszer-nagykereskedelmi vállalat áll, amelynek január elseje óta használatos neve a vállalat tevékenységének részbeni változására is utal. A vállalat ezentúl részt vehet a kiskereskedelemben is. ezen felül áruforgalma kiterjed a kereskedelemben forgalmazható valamennyi ipari termékre. A gyűlés kétszázhúsz résztvevőjét további jelentős változásról tájékoztatták: január 31-ével megszűntek a Fűszért kaposvári élelmiszer- és vegyiárufiókjai, tegnaptól egy helyen, egysége vezetéssel működik a két fiók. A most elnevezett Raktár utcában épül a kaposvári fiók központi ámtelepe. A tízezer négyzetméter alap- területű építményt több mint száznegyvenmillió forintért hozzák létre. Az új beruházás a vállalat hatodik raktára, s erre az évre a tervezett forgalma 1.1 milliárd forint. A raktárból tízezerféle árucikk kerül forgat lomba. Az egységes vezetéssel egységes lesz a munka is. Az összevonást elsősorban a gazdaságosság indokolta. Ily módon ugyanis gyorsabb, pontosabb lesís a szállítás. Vegyi árut a megye egész területére visznek a raktárból. élelmiszert Kaposváron, illetve a járáson kívül a nagyatádi járásba is szállítanak. iránt az ipari felhasználók} közül csak kevesen érdeklődnek. Az univerzális boj- lércsalád magyar találmány. Gyártási jogát- tavaly vásárolta meg a szövetkezet. Az elektromos gyújtású, a biztonságtechnikai feltételeknek maximálisan megfelelő készülékek ára 27 és 32 ezer forint között mozog. E boj- lercsaiád- hazai gyártása azért előnyös, mert a hasonló. nem univerzális jellpgű készülékeket .tőkés piacról kellett importálni, s áruk tizenötezer forinttal magasabb volt. A szövetkezet évente kétszáz bojlert gyárt majd. Karbantartásukat, garanciális és garancián túli javításukat a Karolex Tüzelés- technikai Vállalat látja el. Az energiatakarékossági programnak köszönhető, hogy a tabi szövetkezet szilárd tüzelésű hőlégfúvói iránt olyan nagy a kereslet, hogy a vevők már lekötöttek az idei teljes, háromszáz darabos gyártási kapacitást. A szövetkezet másik sikertermékéből, a gépkocsi-utánfutóból tavaly négyszázat adtak el. A terv százötvennek az előállítását irányozta elő. Tavaly megteremtették az utáníutótermelés alkatrészszállító hátterét, s így a 260 és a 350 kilogramm teherbírású kis pótkocsik teljés egészében hazai alapanyagból készülnek. Köny- nyebbséget jelent, hogy azok a vevők, akik valamilyen mezőgazdasági termelési szerződéssel rendelkeznek, 18 havi törlesztéssel OTP- hitelre is vásárolhatnak utánfutót. Cs. L A Isii Építő- és Vegyesipari Sröttó termékei Az univerzális gázhojiercsűfád Évről évre újább és újabb sikeres termékkel áll elő a Tabi Építő és Vegyesipari Szövetkezet gárdája. Kezdetben volt az energiatakarékos hőlégfúvó, majd annak szilárd tüzelésű változata. Ezt követték a hazai piacon újdonságnak számító gépkocsi-utánfutók. December utolsó napjaiban pedig elkészült a szövetkezet vasipari részlegében az univerzális bojlercsálád negyven darabos nullszériája. E termékcsalád a sütőipari üzemek, a szolgáltató szövetkezetek és vállalatok, a> szociális létesítmények melegvízellátására szolgál. A bojlerek azért( univerzálisak, mert városi,' propán-bután és földgázvezetékről egyaránt működtethetők. Nyolcvankét százalékos hatásfokkal működnek, s egyesítik magukban a hagyományos gázbojlerek gyors vízmelegítő, valamint a villanybojlerek jó hőtároló képességét. Mindezt Kovács András elnök mondta el, akitől azt is megtudtuk, hogy a 150 és a 300 literes bojlerek het- venfokos . vizet adna)?, illetve óránként 380 liter negyvenfokos meleg víz szolgáltatására is beszabályozhatok. A termékcsaládnak van egy ötszáz literes tagja is, dé ilyen nagy teljesítményű készülék
