Somogyi Néplap, 1982. február (38. évfolyam, 27-50. szám)

1982-02-02 / 27. szám

íróasztalok a tsz-ekben Néhol ötletszerű a belső munkaszervezés Közvéleményünk egyre ér­zékenyebben reagál az ad­minisztráció túlburjánzásá­nak jelenségeire. A külön­böző vezető fórumok az el­múlt években több hathatós lépést is tettek ezeknek az aránytalanságoknak a meg­szüntetésére. Az intézkedé- ''sek jó néhány területen ^ hoztak eredményt. Az író­asztalok száma persze ma is , beszédtéma, s olykor ott is változatlan ingerültséggel •gólnak erről, ahol pedig már a javulás jelei tap asz­talhatók. A falusi emberek régtől „ fogva előítélettel viseltettek a tsz-irodák . dolgozóival szemben. Sommás ítéleteik gyakran igazságtalanok, sót banitóak is voltak, mégis tény, hogy a szövetkezetek egy részében indokolatlanul sok volt az íróasztal. Az ad­minisztratív dolgozók nagy számát különösen vissza­tetszőnek érezték azokban az alacsony hatékonysággal dolgozó, gyenge gazdaságok­ban, ahol az irodisták rész­ben azokat a veszteségeket számolgatták, amelyhez sa­ját túlzott létszámuk is hoz­zájárult. A hetvenes évek végén „egyensúlyvesztett” tsz-ek­ben a megyei átlagnál mint­egy 10 százalékkal magasabb volt az adminisztratív, meg pontosabban a nem termelő dolgozók aránya. A megyei páirt-vb 1980. május 7-én hozott határoza­tot az alacsony jövedelmű tsz-ek megerősítésének fel­adatairól. A határozat szel­lemében 27 gyenge tsz-ben. elvégzett sokoldalú vizsgálat kiterjedt a munkaerögazda 1- kodás, s ezen belül a fizi­kai és nem fizikai dolgozók arányának elemzésére is. Aligha véletlen, hogy o leg­kirívóbb aránytalanságokat épp az önálló gazdálkodásra azóta alkalmatlannak bizo­nyult tsz-ekben tapasztal­ták. A lezajlott tez-egyesü­lések vagy a veaetőségváltá­sok nyomán történt átszer­vezések ésszerűbbé tették a korábbi arányokat. A gyenge tsz-ekben fog­lalkoztatott „nem termelő" dolgozók száma ma már alacsonyabb a gazdaságok megyei átlagánál. Száz fizi­kai dolgozóra most átlago­san 15—17 szakirányúd, ad­minisztrátor és termelőmun­kát nem végző alkalmazott jut. Felvetődik a kérdés: sok ez, vagy kevés? Lehetne-e tovább mérsékelni az író­asztalok számát a tsz-ekben? Tény, hogy vannak gazda­ságok — s nem csupán a vizsgált 27 tsz között —, ahol 20—25 százalék a nem fizikai dolgozók aránya. S ez altkor is íöLtéíelezhetően csökkenthető, ha futjuk, hogy például az „íróaszta­los munkakörök” számát a gazdálkodás szerkezete is meghatározza. Szükségsze­rűen több az irodista ott, ahol sok termékféleséggel foglalkoznak, s kevesebb, ahol két-három termékre szakosodott a gazdaság. Több éjjeliőrt kell alkal­mazni, ahol az állattenyész­tő telepek szétszórtan van­nak, mint ahol egy szaktele­pen tömörül az ágazat. A melléküzemágak száma és tevékenységi köre is befo­lyásolja az íróasztal-szükség­letet. Nem kétséges azonban, hogy a munkaszervezés ész­szerűsége — mindezzel együtt is — több gazdaság­ban javítható. Mégis, általában már nem a tsz-eken belüli jó szán­déktól, vezetői hozzáállástól függ, hogy sikerül-e csök­kenteni a nem fizikai dol­gozók arányát. Előírások sora köti meg e téren a tsz- vezetők kezét Kötelesek al­kalmazni személyzeti veze­tőt, belső ellenőrt, energeti­kust, tűz- és munkavédelmi előadót... Az egyik fcsz-el- nök létszáimmegtakarítás cí­mén próbálta elodázni egy energetikus munkába állítá­sát, mondván: a műszaki vezető is jól ellátja ezt a fel­adatot. Egy másik, íőagro- nómus nélkül maradt elnök kényszerűségből maga akar­ta egy személyben vállalni az- agronómiái irányítást is. A felügyeleti szervek — joggal — mindkét esetben elutasították az érvelést. Aligha javítható ugyanis az energiagazdálkodás színvo­nala „mellékesen” végzett feladatként, s kérdéses, hogy a másik tsz-bein az elnöki vagy a íőagronómusi munka sínylette volna-e meg inkább a „létszámmegtakarítást”. A példák jelzik, hogy a munkáé rogazdálkodás ész­szerűségének van alsó hatá­ra • is. Ezt rögzítik az előírá­sok. Aligha jelent megtaka­rítást a belső ellenőr évi munkabére, ha közben száz­ezres károkat nem sikerül idejében megelőzni. Az adminisztratív létszám . fönntartásának kevésbé in-, dokolható, de kényszerítő oka, a tsz-ekre nehezedő óriási adminisztrációs teher. A megkövetelt jelentésára­datnak egy része vitathatat­lanul szükséges, vannak azonban irodistákat napokig lekötő kimutatások és kér­dőívek is, amelyek csupán egyes irattárak zsúfoltságát növelik. Hogy sok-e az íróasztal vagy kevés, attól is függ, ki ül azok mögött. Nem ítél­hető ésszerűtlennek, ha egy tsz három üzemgazdászt al­kalmaz, akik folyamatosan vizsgálják, s így közvetlenül elősegítik a gazdálkodás eredményességét. Túlzás vi­szont, ha ugyanennél a há­lom íróasztalnál „betanított szellemi munkások” ülnek, akikre legföljebb néhány számoszlop összeadása bíz­ható. Néhány tsz-irodában jár­va ma is tapasztalható lé­zengés es üresjárat. Ez azonban korántsem jelenti feltétlenül azt, hogy túl so­kan vannak, annál inkább, hogy ötletszerű a belső munkaszervezés. A somogyi tsz-ekben ál­talában 2—300 fizikai dolgo­zó mellett 30—50 nem fizi­kai alkalmazott található. Könnyű kiszámolni, hogy még a fentebb szélsőséges­nek mondott esetekben is 5—6 ember jelenti az indo- kólatlan „fölösleget”. Látha­tó hát, hogy korántsem ezen áll vagy bukik a gyenge gazdaságokban kívánatos változások megvalósulása. Az íróasztalok száma a tsz- ek házatáján korántsem kulcskérdés, de az . ész­szerűség e téren tapasztal­ható lépései is közelebb visz­nek a hatékonyabb, ered­ményesebb gazdálkodáshoz. Bíró Ferenc • \ Közélet és felelősség Egy település viszonylagos földrajzi zártsága — egye­bek között — két jellemző vonást alakít ki lakóközös­ségében : az átlagosnál to­vább élnek a népi hagyo­mányok és nehezebben fo­gadják maguk közé az ide­genből települteket. A népi díszítőművészetéről, nép­táncáról és -dalairól híres Karád életére is sokáig jel­lemző volt mindkét sajátos­ság. Mindaddig, amíg a fel­szabadulás utáni nagy nép­mozgás, illetve a művelő­dés forradalma nem terem­tett új feltételeket és nem igényelte a szakemberek so­kaságát falun is. Mindenek­előtt pedagógusokra, szakta- _ nárokra volt szükség a fel- szabadulást követő években. Azóta a második ismérv el­tűnőben van, de az első változatlanul érvényes. Még­pedig úgy, hogy gyakran ép­pen a más vidékről érkezet­tek állnak a hagyományőr­zők élére. Szerezve ezáltal bizalmat, megbecsülést és megtisztelő közösségi fel­adatokat. Egyikük, Torma Magdol­na igazgatóhelyettes har­minc évvel ezelőtt került a községbe a pécsi főiskolá­ról. Hácsi lány volt, de már régóta karádinak tekintik, mint ahogy ő is annak tart­ja magát És aligha gondol másra bárki, aki a népmű­vészet ápolása, de az egész község fejlesztése érdekében kifejtett buzgólkodásának lehet tanúja. Torma tanár néni — ahogy egykori diákjai, egyebek között a helyi ta­nács elnöke és vb-titkára is emlegetek — hővé« Ssapoii lehetőséget arra. hogy adott­ságait, hozzáértését haszno­sítva magasabb fórumon is képviselje Karád és a hozzá tartozó községek érdekeit. Jó másfél évtizede tesz ele­get megyei tanácstagi meg­bízatásának. Sorozatos új­raválasztása bizonyítja: nem tessék-lássék módra. A kép­viseletet megtiszteltetésnek tartotta és megnyilvánulá­sait a jobbítás, a használás s-zándéka vezette. Így aztán hiába óvták rutinosabb tár­sai, hogy egy bizonyos ügy­ben ne szólaljon fel, „jobb a békesség” jelszóval, nem hallgatott‘rájuk. Ügy mond­ta el első interpellációját, ahogy otthon eltervezte. Nem fogta vissza indulatait és nem csiszolta kifejezéseit. — Az elnöklő tisztségvi­selő megrótt a válaszában. Fél évnek kellett eltelnie, hogy megenyhüljön irá­nyomban. Sajnos, a kifeje­zésre már nem emlékszem, mellyel hosszan foglalkozott, de éreztem, hogy valakit alaposan megsértettem vele. Ezt azzal is tetézte, hogy az interpellációra adott vá­laszt nem fogadta eb Egye­dül tartotta fel a kezét az ellenszavazat összeszámít- lásakor. Néhány csoporttár­sa tartózkodással „támogat­ta”. Ez az ’ első felszólalása volt a legemlékezetesebb a megyei tanácsban. Azóta jó néhányszor lépett a mikro­fon elé. Változatlanul arra ügyelt, hogy hűen és meg­győzően közvetítse válasz­tói kérését, amiből sosem volt hiány. Hiszen községé­nek — mint bizonygatja — nagyobb sstuksege vem az érdekképviseletre, mint a hasonló nagyságú, de ked­vezőbb helyen, forgalmasabb út mentén fekvő települé­seknek. Nem is szólva ar­ról, hogy a megye külön­böző szervei ugyan szívesen veszik igénybe a község együttesét a rangos bemu­tatókra, együttérzésüket is kifejezik, amikor a fölké­szülés helyét megtekintik — de az igény ébrentartásának, elismertetésének és kézzel fogható támogatásának fele­lőssége a helybeliekre ma­rad. Nem kis részben arra, akinek a legtöbb lehetősége van illetékes fórumokon ér­velni, javasolni, figyelmet kelteni gondjaik, törekvése­ik iránt. Torma Magdolna a megyei tanácsban és annak művelődésügyi állandó bi­zottságában rendre kifejti véleményét, igyekszik bizo­nyítani kérésük jogosságát. Ezzel természetesen nem er véget képviseleti munká­ja. Minden hivatalos, köz­életi kapcsolatot megragad, hogy támogatást szerezzen községének. — Jól tudom, milyen le­hetőséggel rendelkezik az ország, a megye. Erről ma­gam is rendszeresen tájé­koztatom a helyi tanácstag­ságot. * Mégsem nyugodha­tunk bele, hogy a jó nevű, a megye határain túl is is­mert együttes méltatlan kö­rülmények között működik, tartja próbáit, és helyhiány miatt nem is tud föllépni saját falujában. A közélet sűrűjében élve azt is jól tudja, hogy min­denekelőtt « helyi szervek összefogása lehet bármilyen Utolsó simítások a gázbojla- rcken Készülnek a hölégfnvók í kialakításának az alapja. Ezért fontosnak tartja a tsz, a Május 1. Ruhagyár és az áfész támogatásának megnyerését, és ebben se­gítséget nyújt a helyi ta­nácsnak. A község legszebb köz­épülete a nemrég elkészült óvoda. A legkisebbek méltó körülmények között töltik napjaikat. Torma Magdolna azt szeretné elérni, hogy a népi hagyományok őrzésére vállalkozó, művelődni' és szórakozni vágyó fiatalok, idősebbek is vonzó, illő ott­honra találjanak. Ezért nem tud belenyugodni az elutasí­tásokba. Ha kell, sokadszor is felszólal — szervez, moz­gósít, felajánlásokat gyűjt társadalmi munkára, újabb és újabb lehetőségek kutatá­sára vállalkozik a falu ve­zetőivel együtt. Kérdéssel búcsúzom tőle: — Mit tart a legfonto­sabbnak a megyei tanácstag munkájában? . — A tájékozottságot. Mint pedagógus járatlan voltam a gazdasági ügyekben. Megvá­lasztásom után évről évre jobban megismertem az ösz- szefüggéseket, a megoldási lehetőségeket. Tíz éve va­gyok igazgatóhelyettes,, és ez a beosztás gazdasági ügyek intézésévé^ is jár; úgy érzem, ma mar tudom, hogyan, kivel és miként kell tárgyalni. És még valamit megtanultam: soha nem sza­bad belenyugodni az eluta­sításba. Nekünk, akik bizal­mat kaptunk, mindent meg kell ragadnunk ahhoz, hogy meggyőzően közvetítsük a jogos igényeket, de ezzel nem elégedhetünk meg: a ránk bízott ügyek elintézé­séért felelősséget kell érez­nénk. Párái László Ösezevonták a fiókokat Új központi Fűszért-raktárt építenek Munkásgyűlést tartottak tegnap a Balaton B'űszért Élelmiszer- és Vegyiáru-ke- reskedeimi Vállalatnál. E hosszú név mögött — rrynt korábban már megírtuk — a Somogy—Zala megyei élel­miszer-nagykereskedelmi vállalat áll, amelynek janu­ár elseje óta használatos ne­ve a vállalat tevékenységé­nek részbeni változására is utal. A vállalat ezentúl részt vehet a kiskereskedelemben is. ezen felül áruforgalma kiterjed a kereskedelemben forgalmazható valamennyi ipari termékre. A gyűlés kétszázhúsz résztvevőjét további jelen­tős változásról tájékoztatták: január 31-ével megszűntek a Fűszért kaposvári élelmi­szer- és vegyiárufiókjai, teg­naptól egy helyen, egysége vezetéssel működik a két fi­ók. A most elnevezett Rak­tár utcában épül a kaposvá­ri fiók központi ámtelepe. A tízezer négyzetméter alap- területű építményt több mint száznegyvenmillió fo­rintért hozzák létre. Az új beruházás a vállalat hatodik raktára, s erre az évre a tervezett forgalma 1.1 milli­árd forint. A raktárból tíz­ezerféle árucikk kerül forgat lomba. Az egységes vezetéssel egységes lesz a munka is. Az összevonást elsősorban a gazdaságosság indokolta. Ily módon ugyanis gyorsabb, pontosabb lesís a szállítás. Vegyi árut a megye egész területére visznek a raktár­ból. élelmiszert Kaposváron, illetve a járáson kívül a nagyatádi járásba is szállí­tanak. iránt az ipari felhasználók} közül csak kevesen érdek­lődnek. Az univerzális boj- lércsalád magyar találmány. Gyártási jogát- tavaly vásá­rolta meg a szövetkezet. Az elektromos gyújtású, a biz­tonságtechnikai feltételek­nek maximálisan megfelelő készülékek ára 27 és 32 ezer forint között mozog. E boj- lercsaiád- hazai gyártása azért előnyös, mert a hason­ló. nem univerzális jellpgű készülékeket .tőkés piacról kellett importálni, s áruk ti­zenötezer forinttal magasabb volt. A szövetkezet évente kétszáz bojlert gyárt majd. Karbantartásukat, garanciá­lis és garancián túli javítá­sukat a Karolex Tüzelés- technikai Vállalat látja el. Az energiatakarékossági programnak köszönhető, hogy a tabi szövetkezet szi­lárd tüzelésű hőlégfúvói iránt olyan nagy a kereslet, hogy a vevők már lekötöt­tek az idei teljes, háromszáz darabos gyártási kapacitást. A szövetkezet másik siker­termékéből, a gépkocsi-után­futóból tavaly négyszázat adtak el. A terv százötven­nek az előállítását irányozta elő. Tavaly megteremtették az utáníutótermelés alkat­részszállító hátterét, s így a 260 és a 350 kilogramm te­herbírású kis pótkocsik tel­jés egészében hazai alap­anyagból készülnek. Köny- nyebbséget jelent, hogy azok a vevők, akik valamilyen mezőgazdasági termelési szerződéssel rendelkeznek, 18 havi törlesztéssel OTP- hitelre is vásárolhatnak utánfutót. Cs. L A Isii Építő- és Vegyesipari Sröttó termékei Az univerzális gázhojiercsűfád Évről évre újább és újabb sikeres termékkel áll elő a Tabi Építő és Vegyesipari Szövetkezet gárdája. Kezdet­ben volt az energiatakarékos hőlégfúvó, majd annak szi­lárd tüzelésű változata. Ezt követték a hazai piacon új­donságnak számító gépko­csi-utánfutók. December utolsó napjaiban pedig elké­szült a szövetkezet vasipari részlegében az univerzális bojlercsálád negyven dara­bos nullszériája. E termék­család a sütőipari üzemek, a szolgáltató szövetkezetek és vállalatok, a> szociális léte­sítmények melegvízellátásá­ra szolgál. A bojlerek azért( univerzálisak, mert városi,' propán-bután és földgázve­zetékről egyaránt működtet­hetők. Nyolcvankét százalé­kos hatásfokkal működnek, s egyesítik magukban a ha­gyományos gázbojlerek gyors vízmelegítő, valamint a vil­lanybojlerek jó hőtároló ké­pességét. Mindezt Kovács András elnök mondta el, akitől azt is megtudtuk, hogy a 150 és a 300 literes bojlerek het- venfokos . vizet adna)?, illetve óránként 380 liter negyven­fokos meleg víz szolgáltatá­sára is beszabályozhatok. A termékcsaládnak van egy öt­száz literes tagja is, dé ilyen nagy teljesítményű készülék

Next

/
Oldalképek
Tartalom