Somogyi Néplap, 1982. február (38. évfolyam, 27-50. szám)
1982-02-18 / 41. szám
Ok adják a legtöbb oltványt Alsótekeres híre Európában, Ázsiában Á téli vásár somogyi tapasztalatai Több áru, nagyobb forgalom sárlók a kedvezmények révén csaknem ha százezer 10- rintot takarította* meg. Különösen a divat- és kötött áruk iránt volt nagy a kereslet. Nagy forgalomról tájékoztattak a marcali szövetkezeti áruházban is. A kedveapiényes yásárba bevont áru értéke a kaposvári ál’ész-nél 1.9 millió forint volt — három kaposvári és hét vidéki üzletük kínált ilyen cikkeket — ebből 1,3 milliós értek a Zselicben állt a vásárlók rendelkezésére. Kaposvár legnagyobb szövetkezeti áruházában 800 ezer forint értékű portéka kelt el — főként a méterárui, a táskákat, a kesztyűt vitték —, s ez igencsak jelentős forgalomnövekedést mutatott a múlt évihez képest: az akkori 1,1 milliós árualapból 590 ezer forintnyit értékesítettek. A siófoki áfész a tavalyi 2,8 millió helyett a mostani vásár idején 4,3 milliós árualappal gazdálkodott, s a forgalom 2,4 millióról 3,3 millióra nőtt (a vásárlók itt a kedvezmény révén több mint egymillió forintot takarítottak meá. Meghatározó volt a Sió Áruház kínálata: ott bonyolították le a forgalomnak csaknem kilencven százalékát. Főként a női csizmáknak és a férfitéli kabátoknak volt nagy ke- lete. A nagyatádi Atád Áruház mintegy 900 ezer forintos készlettel kezdte a vásárt. s félmilliónyit értékesített. Különösen a női télikabátokból kelt el sok — nemcsak a hideg idő miatt, hanem azért is. mert szép holmit kínáltak. Az igali se meszök, se eszök — nincsen! Somogynak ezek a legmagasabb palotái. Mindennapon hullnak belőlök a lakosok, s mégis hány ember vágyik fel a nélkül, hogy holdas vagy más költői baja volna!... Lakják a dologkerülők, ábrándozók, a házasulandó fiatalság; a szerelem lovagjai; álbölcsek, hamis fogású művészek, vadpoéták, hívatlan udvaron- ezok, s mind ingyen... A lakváltoztatásra nincsen sem sz. György, sem sz. Mihály kitűzve; otthagyja mindenki, a mint kijózanul. Lélekzet: Szabadon lélekzik az, ki látja, hogy a jég a Balatonba, vagy a tarlójára hull. Ki váltójára pro- longátiót nyert. Ki valamely családnál az „egyetlen” leánynak házasságot ígért, s midőn a komoly szó már közel van, tudja meg, hogy „kilenczen vannak testvérek”, s szép módjával eltépheti a hálót. Ki a balatoni lyukas hajókból szerencsésen révpartot ért... Ki a siófoki homokot, Fiad és Mocsolád sarát átgázolta. Mák: Nagyban termesztik, s kivált a német helységek kedvencz termeszt vénye; egész táblákat látunk több helyen virágban; bár az ut- czákon és kávéházakban is van elég mákvirág! A mákot jól fizetik a kereskedők, de magunk is szeretjük; sokan pláne azért eszik, hogy még nagyobbakat tudjanak aludni és álmodni; holott az élet magában úgy is oly rövid, hogy alig vesszük észre, már átálmodtuk!... (Folytatjuk.) áfész helyi, illetve göllei, so- mogyszili meg magyaratádi üzletében árusított ilyen cikkeket, összesen negyedmil'lió forint értékben. A falusi lakosság érdeklődésére jellemző, hogy az igali áruházban például, ahol az árualap 160 ezer forint volt, a kínált cikkek nyolcvan százaléka gazdára falait. n. f. Üzemanyagköltség autósoknak Azok, akik gépkocsival vagy motorkerékpárral utaznak a szocialista országokba, az évi 15 ezer forintos személyi kereten túl vásárolhatnak üzemanyagköltségre valutát. Akik az NDK-ba látogatnak az Ibusz-irodákban és az OTP fiókjaiban vásárolhatnak üzemanyagtalont. ' Ha ezek egy részét nem használják föl, visszaérkezésük után a vásárlás helyén visszaválthatják. A Jugoszláviába és a nyugati országokba utazó turisták a következő összege1' kik vásárolhatnak' üzemanyagköltségre konvertibilis valutát (az első oszlop számai a gépkocsi vezetőjére vonatkoznak, a másodiké az utasra): Anglia 11 000 2 900 Ausztria 2 400 800 Belgium 5 800 1 500 Dánia 5 800 1 500 Finnország 7 800 2 000 Franciaország 9 600 2 500 Görögország 7 000 1 800 Hollandia 5 800 1 400 Jugoszlávia 4 200 1 200 NSZK 5 400 1 300 Norvégia 7 000 1 400 Olaszország 6 200 1 600 Portugálja 12 000 3 300 Spanyolország 12 1)00 3 300 Svájc 4 400 1 200 Svédország 7 (KM) 1 800 Törökország 5 000 1 300 Az • üzemanyagköltség megállapításánál mindig az utazás legtávolabbi célpontját veszik figyelembe. A szülök útlevelében szereplő, velük együtt utazó, 14 éven aluli gyermekek részére külön üzemanyagköltséget nem biztosítanak. A SZEKSZÁRDI K1SÁLLATTENYÉSZTÖ SZÖVETKEZET 5 hónapos tenyésznutriákat ad ki 18 hónapra. Meghitelezve kistenyésztők részére 1100 Ft,db-os áron. Szerződéses törlesztés: élő állapotban vagy prémben. Érdeklődni lehet a szövetkezet központjában: Szekszárd, Polláck M. u. 14. (1441391 Szemremetszés az alsoteke- resi faiskolában szovjet partnereinknél — például faiskolatelepünk vezetője is odalátogatott —, szakmai tanácsokat adtak. Az oltványkihozatal a faiskolánál az idén egymillió darab körül várható. Hogy a felhasználók igényeihez képest sok lesz ez vagy kevés? Noha a választék gazdagnak ígérkezik, azzal már most számolnak, hogy az idei tavaszon sem adhatnak elegendő oltványt meggyből, cseresznyéből, kajsziból és őszibarackból. Mint megtudtuk. azért lesz hiányos az ellátás ezekből, mert a külföldi partnerek és a hazai mezőgazdasági nagyüzemek is főként ezeket kérik. Régi és újdonsült gyümölcskertészek, kiskerttulajdonosok között alig akad valaki, aki ne hallotta volna ezt a szót: Alsótekeres. Jó ideje az országhatárokon túl is ismerősen cseng e kis településnek a neve. Itt van a Siófoki Állami Gazdaság faiskolája; innen kerülnek az oltványok,. a díszfák százezerszám — belföldi forgalomba, illetve exportra. A hazai ollvanvertékesítés- ben tavaly országosan is élen jártak a tekeresiek: az előállított 900 ezerből 747 ezret adtak el itthon, illetve a szocialista országokban. Utánuk Rákóczifalva következett 724 ezerrel. Erről a két helyről kerül ki a hazai oltványoknak több mint a fele! Minderről Barabits Elemér íöagazatvezető tájékoztatott. Tőle tudtuk meg azt is, hogy az export három- négy éve indult dinamikus fejlődésnek; legjelentősebb külföldi partnerük a Szovjetunió és az NDK. — A Szovjetunióba csupán 1978-ban 364 ezer alma- oltvanyt szállítottunk. 1980- tól aztán ez némiképp visz- szaesett. Jellemző a keresletváltozásra, hogy előzőleg az NDK is főlyjpp ilyen oltványt kért, azóta meggyre és cseresznyére növelte az igényét. — Hogy milyen széles választékskálat kell biztosítanunk a külföldi megrendelőknek, elegendő, ha csak egy-két szállítási feladatot említek az ideiek közül: Csehszlovákiába tízezer cseresznye-, húszezer őszibarack-, tízezer körte-, tizenötezer kajszi- és harmincezer pirosribiszkeoltványt küldünk, az NDK- ba összesen kilencvenhá- romezer oltványt (ebből hatvanötezer meggy) és ötvenezer alanyt szállítunk. Az almaoltványra régi és biztos piac a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság: jó fél évtizede rendszeresen exportálunk ebbe az ázsiai országba; az idén 50 ezer darabot indítunk útnak Al- sótekeresről. Ugyancsak ebben az évben negyven-ötvenezer törzses gyümölcs- oltványt küldünk' a nyugateurópai országokba ... Az említett, a Szovjetunióba irányuló almaoltvány- export mérséklődésében az is szerepet játszhat, hogy jól sikerült, annak idején az alaplerakás az ukrajnai területeken — ugyancsak lekeresi anyagból. Erről beszélt dr. Kalmár Szilveszter. a siófoki nagyüzem műszaki-gazdasági tanácsadója: — Két irányban alakult ki kapcsolat szovjet partnereinkkel : oltványt és alapanyagot vittünk ki. Közvetlenül a Kárpátokon túli területre — egy kolhozba és egy szovhozba — szállított a gazdaság alapanyagot. Az Csomagolják az NSZK-ba küldendő szállítmányt első szállítás 1975-ben történt. s 1978-ig tartott az export; főként almát küldtünk alanytelepnek. s kisebb mennyiségben köriét, megy- gyet is. Az oltványnál mintegy kétszerte több alapanyagot exportáltunk ezekbe az ukrajnai gazdaságokba, 1980-ig figyelemmel kísértük odakint a munkálatokat, addigra anyatelepeik termőre fordultak. Szakembereink évente négy-öt alkalommal is megfordultak Ami a tekeresi díszfaiskola forgalmát illeti: az 1980. évihez képest tavaly mintegy 70 százalékkal nőtt. s további növekedés várható. A kereslet emelkedését főként a különféle környezet- védelmi programok keretében megvalósuló fásításoknak tulajdonítják, de szerepet játszik a közterületi parkosítás arányainak fokozódása. Hernesz Ferenc Mi kelj ahhoz, hogy egy jelentős engedményeket kínáló vásár az előző évinél jobban sikerüljön? A „recept” egyszerű: növeljük a választékot a kívánt időpontban, s készüljön föl alaposan a kereskedelem! Így történt, s a február 1-től 13- I ig lebonyolított téli vásár tapasztalatai szerint jókora összeget hagytak az áruházakban, boltokban a somogyiak. A megyei tanács kereskedelmi osztályának főelőadója. Bán János arról tájékoztatott: most a tavalyinál hu- szonkétmillió forinttal több, azaz hetvenmilliós árualap állt az állami és szövetkezeti kereskedelmi egységek, illetve a nagykereskedelem rendelkezésére. Az állami kereskedelem a múlt évihez képest 65 százalékkal növelte forgalmát az idén: a vásárba bevont mintegy 27 millió forint értékű árunak több mint a nyolcvan százaléka kelt el. Az áruházak a vásár idején saját készletüket kiegészítették a nagykereskedelemtől vásárolt cikkekkel, s ezt is kiárusították — így biztosították a kínálat gazdagább összetételét, a színesebb választékot. A kereskedelem igyekezett jól fölkészülni a nagy forgalomra: e két hét alatt több nyugdíjast is foglalkoztattak. a lakosság figyelmét pedig különféle úton-módon fölhívták a kedvező vásárlási lehetőségekre. Érdeklődtünk néhány állami és szövetkezeti áruházban. fogyasztási szövetkezeti központban, hogyan zajlott le a téli vásár. A Somogy Áruházban tavaly ilyenkor 5,5 millió forint értékű árut adtak el, az idei vásáron 12,5 milliós volt az árualap, s ebből 9,2 milliót kiárusítottak. Akkor 2,2, most 3,7 milliós lakossági megtakarítással járt a vásár, csupán ezt az áruházat figyelembe véve. A múlt évben döntően saját készletből kínáltak cikkeket, most több volt az ajánlott áruk közölt az olyan darab, amit erre a célra vettek a nagykereskedelemtől. Kötött divatáruból például háromszor any- nyit adtak el. mint a tavalyi téli vásáron. A Csibi gyermekruházati áruházban a kétmillió forintos alapból másfél millió talált gazdára — itt a váSOMOGYI: NÉPLAP Gerencsér Miklós A KIÁSOTT Kukoricza: Egyik fő terméke a megyének; bár takarmánynak pótlékra, hizlalásra, a szegényebb nép élelemre nagyban használják, mégis a szomszéd kanizsai és veszprémi piaczokat bőségben ellátja. Legnagyobb ellensége az egér, ürge és varjú. Lad: Falu a szigetvári járásban. Czindery tulajdona; jól kezelt gazdaság, szeszgyár- és gyönyörű virágos kertjével, melyben a kaméliák- és rózsáknak egész erdeje, s az ananásznak tengere van. Egész Somogybán itt nyílnak először a kaméliák. Január hóban már táneztermeket elláthatni hölgyeink e kedves szép virágával. Ki Somogybán jár, nem tölti híjában idejét, ha e kert nevezetességeit megtekinti. Lámpa: Eddig a világítást a hold, csillagok és szép leányok szemvilágára bíztuk; de hiába! sokszor „felleges és borult az ég”, ekkor azután az ember kímélet nélkül beütheti az orrát, homlokát. Mint hallatszik, Kaposvárra már egy felsőbb jóváhagyás megérkezett, adakozas útján begyült ösz- szegen lámpákat szerezni. Csak rajta, uraim s asszonyaim! szebbet nem tehetünk, mintha néhány fillérrel is — világosságot terjeszthetünk. Lak: A sok viskó mellett számtalan ízléssel épült lakháza és kastélya van Somogynak, melyek fennen hirdetik a megye gazdagságát, földbirtokosainak jólétét. Vannak kastélyok, hol az ősi szokás még most is meg van őrizve a falak között: ha a kastély ura megérkezik, azonnal ki van tűzve a lobogó, s a vendégszeretet szívesen lát barátot és idegent. Mindezen lakok közt legnagyobb azonban öreglak, mezővárosa Somogynak, postaállomással. Lant: Kevesen élnek Árkádiában; a berki istenek is nagyon megfogytak, így hát nem igen pengetik a lantokat. Mióta Berzsenyi ódáit megírta, azóta meghunyászkodtak a — verebek, s nem csiripelnek. Egy vad poétát mégis fogtak a múlt évben a marczaii berekben, s mint mondják, Kovácsiban tartózkodik; lábán úszóhártyák, szárnya idegen szép madarak tollából rakva, hogy mind a szárazon, mind a vízben elélhessen; csal; úgy önti a dalokat. Legközelebb irta meg a „sáskaharezot”, majd annak idejében közlünk belőle. Lap: Sok szívet neveznek érczlapnak. a mennyiben megőrzi az írást, mit a szerelem vagy boldogság emlékei írnak reá; ez azután a legbecsesebb emléklap, melyet az érdekek és körülmények nem rongyolnak el oly hamar, ... Hogy egyébiránt csakugyan szeretjük a „Lapot”, kitetszik abból, hogy egyedül Kaposvárra s vidékére 341, mondom háromszáz negyvenegy magyar lappéldány jár, s ez Somogy székvárosára mindig szép dicséret. Leány: Magam sem tudom, virága van-e több Somogynak, vagy szép leánya? Mindegyikből a legszebb koszorúk!... Szőke, barna arczczal; fekete és kék szemekkel; ezek készítik a ró- zsalánczokat szívünkre, és sokszor a rablánczokat — nyakunkra!! Földi menny és pokollal rendelkeznek ők; kik nem hiszik, nézzék meg a jelen fürdőévszak alatt füredi, keszthelyi s a Bala- ton-parti fürdőhelyeket, s meg fognak róla győződni. Légvár: Építik azok. kiknek se penzök, se tégiajok, ms
