Somogyi Néplap, 1982. február (38. évfolyam, 27-50. szám)

1982-02-18 / 41. szám

Ok adják a legtöbb oltványt Alsótekeres híre Európában, Ázsiában Á téli vásár somogyi tapasztalatai Több áru, nagyobb forgalom sárlók a kedvezmények ré­vén csaknem ha százezer 10- rintot takarította* meg. Kü­lönösen a divat- és kötött áruk iránt volt nagy a ke­reslet. Nagy forgalomról tá­jékoztattak a marcali szö­vetkezeti áruházban is. A kedveapiényes yásárba be­vont áru értéke a kaposvári ál’ész-nél 1.9 millió forint volt — három kaposvári és hét vidéki üzletük kínált ilyen cikkeket — ebből 1,3 milliós értek a Zselicben állt a vásárlók rendelkezé­sére. Kaposvár legnagyobb szövetkezeti áruházában 800 ezer forint értékű portéka kelt el — főként a méter­árui, a táskákat, a kesztyűt vitték —, s ez igencsak je­lentős forgalomnövekedést mutatott a múlt évihez ké­pest: az akkori 1,1 milliós árualapból 590 ezer forint­nyit értékesítettek. A siófoki áfész a tavalyi 2,8 millió helyett a mostani vásár idején 4,3 milliós áru­alappal gazdálkodott, s a forgalom 2,4 millióról 3,3 millióra nőtt (a vásárlók itt a kedvezmény révén több mint egymillió forintot ta­karítottak meá. Meghatáro­zó volt a Sió Áruház kíná­lata: ott bonyolították le a forgalomnak csaknem ki­lencven százalékát. Főként a női csizmáknak és a férfi­téli kabátoknak volt nagy ke- lete. A nagyatádi Atád Áru­ház mintegy 900 ezer forin­tos készlettel kezdte a vá­sárt. s félmilliónyit értéke­sített. Különösen a női téli­kabátokból kelt el sok — nemcsak a hideg idő miatt, hanem azért is. mert szép holmit kínáltak. Az igali se meszök, se eszök — nin­csen! Somogynak ezek a leg­magasabb palotái. Minden­napon hullnak belőlök a la­kosok, s mégis hány ember vágyik fel a nélkül, hogy holdas vagy más költői baja volna!... Lakják a dolog­kerülők, ábrándozók, a há­zasulandó fiatalság; a szere­lem lovagjai; álbölcsek, ha­mis fogású művészek, vad­poéták, hívatlan udvaron- ezok, s mind ingyen... A lakváltoztatásra nincsen sem sz. György, sem sz. Mihály kitűzve; otthagyja mindenki, a mint kijózanul. Lélekzet: Szabadon lélek­zik az, ki látja, hogy a jég a Balatonba, vagy a tarló­jára hull. Ki váltójára pro- longátiót nyert. Ki valamely családnál az „egyetlen” leánynak házasságot ígért, s midőn a komoly szó már közel van, tudja meg, hogy „kilenczen vannak testvé­rek”, s szép módjával el­tépheti a hálót. Ki a bala­toni lyukas hajókból szeren­csésen révpartot ért... Ki a siófoki homokot, Fiad és Mocsolád sarát átgázolta. Mák: Nagyban termesztik, s kivált a német helységek kedvencz termeszt vénye; egész táblákat látunk több helyen virágban; bár az ut- czákon és kávéházakban is van elég mákvirág! A má­kot jól fizetik a kereskedők, de magunk is szeretjük; so­kan pláne azért eszik, hogy még nagyobbakat tudjanak aludni és álmodni; holott az élet magában úgy is oly rövid, hogy alig vesszük ész­re, már átálmodtuk!... (Folytatjuk.) áfész helyi, illetve göllei, so- mogyszili meg magyaratádi üzletében árusított ilyen cik­keket, összesen negyedmil'lió forint értékben. A falusi la­kosság érdeklődésére jel­lemző, hogy az igali áru­házban például, ahol az árualap 160 ezer forint volt, a kínált cikkek nyolcvan százaléka gazdára falait. n. f. Üzemanyagköltség autósoknak Azok, akik gépkocsival vagy motorkerékpárral utaz­nak a szocialista országok­ba, az évi 15 ezer forintos személyi kereten túl vásá­rolhatnak üzemanyagkölt­ségre valutát. Akik az NDK-ba látogatnak az Ibusz-irodákban és az OTP fiókjaiban vásárolhatnak üzemanyagtalont. ' Ha ezek egy részét nem használják föl, visszaérkezésük után a vásárlás helyén vissza­válthatják. A Jugoszláviába és a nyu­gati országokba utazó tu­risták a következő összege1' kik vásárolhatnak' üzem­anyagköltségre konvertibilis valutát (az első oszlop szá­mai a gépkocsi vezetőjére vonatkoznak, a másodiké az utasra): Anglia 11 000 2 900 Ausztria 2 400 800 Belgium 5 800 1 500 Dánia 5 800 1 500 Finnország 7 800 2 000 Franciaország 9 600 2 500 Görögország 7 000 1 800 Hollandia 5 800 1 400 Jugoszlávia 4 200 1 200 NSZK 5 400 1 300 Norvégia 7 000 1 400 Olaszország 6 200 1 600 Portugálja 12 000 3 300 Spanyolország 12 1)00 3 300 Svájc 4 400 1 200 Svédország 7 (KM) 1 800 Törökország 5 000 1 300 Az • üzemanyagköltség megállapításánál mindig az utazás legtávolabbi célpont­ját veszik figyelembe. A szülök útlevelében szereplő, velük együtt utazó, 14 éven aluli gyermekek részére kü­lön üzemanyagköltséget nem biztosítanak. A SZEKSZÁRDI K1SÁLLATTENYÉSZTÖ SZÖVETKEZET 5 hónapos tenyész­nutriákat ad ki 18 hónapra. Meghitelezve kistenyésztők részére 1100 Ft,db-os áron. Szerződéses törlesztés: élő állapotban vagy prémben. Érdeklődni lehet a szövetkezet központjában: Szekszárd, Polláck M. u. 14. (1441391 Szemremetszés az alsoteke- resi faiskolában szovjet partnereinknél — például faiskolatelepünk ve­zetője is odalátogatott —, szakmai tanácsokat adtak. Az oltványkihozatal a fa­iskolánál az idén egymillió darab körül várható. Hogy a felhasználók igényeihez képest sok lesz ez vagy ke­vés? Noha a választék gaz­dagnak ígérkezik, azzal már most számolnak, hogy az idei tavaszon sem adhatnak elegendő oltványt meggyből, cseresznyéből, kajsziból és őszibarackból. Mint megtud­tuk. azért lesz hiányos az ellátás ezekből, mert a kül­földi partnerek és a hazai mezőgazdasági nagyüze­mek is főként ezeket kérik. Régi és újdonsült gyü­mölcskertészek, kiskerttu­lajdonosok között alig akad valaki, aki ne hallotta vol­na ezt a szót: Alsótekeres. Jó ideje az országhatárokon túl is ismerősen cseng e kis településnek a neve. Itt van a Siófoki Állami Gazdaság faiskolája; innen kerülnek az oltványok,. a díszfák százezerszám — belföldi forgalomba, illetve export­ra. A hazai ollvanvertékesítés- ben tavaly országosan is élen jártak a tekeresiek: az előállított 900 ezerből 747 ezret adtak el itthon, illet­ve a szocialista országokban. Utánuk Rákóczifalva kö­vetkezett 724 ezerrel. Erről a két helyről kerül ki a ha­zai oltványoknak több mint a fele! Minderről Barabits Ele­mér íöagazatvezető tájékoz­tatott. Tőle tudtuk meg azt is, hogy az export három- négy éve indult dinamikus fejlődésnek; legjelentősebb külföldi partnerük a Szov­jetunió és az NDK. — A Szovjetunióba csu­pán 1978-ban 364 ezer alma- oltvanyt szállítottunk. 1980- tól aztán ez némiképp visz- szaesett. Jellemző a keres­letváltozásra, hogy előzőleg az NDK is főlyjpp ilyen olt­ványt kért, azóta meggyre és cseresznyére növelte az igényét. — Hogy milyen széles vá­lasztékskálat kell biztosíta­nunk a külföldi megrende­lőknek, elegendő, ha csak egy-két szállítási feladatot említek az ideiek közül: Csehszlovákiába tízezer cseresznye-, húszezer őszi­barack-, tízezer körte-, ti­zenötezer kajszi- és har­mincezer pirosribiszke­oltványt küldünk, az NDK- ba összesen kilencvenhá- romezer oltványt (ebből hatvanötezer meggy) és ötvenezer alanyt szállítunk. Az almaoltványra régi és biztos piac a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság: jó fél évtizede rendszeresen exportálunk ebbe az ázsiai országba; az idén 50 ezer darabot indítunk útnak Al- sótekeresről. Ugyancsak eb­ben az évben negyven-öt­venezer törzses gyümölcs- oltványt küldünk' a nyugat­európai országokba ... Az említett, a Szovjetunió­ba irányuló almaoltvány- export mérséklődésében az is szerepet játszhat, hogy jól sikerült, annak idején az alaplerakás az ukrajnai te­rületeken — ugyancsak le­keresi anyagból. Erről be­szélt dr. Kalmár Szilvesz­ter. a siófoki nagyüzem mű­szaki-gazdasági tanács­adója: — Két irányban alakult ki kapcsolat szovjet partne­reinkkel : oltványt és alap­anyagot vittünk ki. Közvet­lenül a Kárpátokon túli te­rületre — egy kolhozba és egy szovhozba — szállított a gazdaság alapanyagot. Az Csomagolják az NSZK-ba küldendő szállítmányt első szállítás 1975-ben tör­tént. s 1978-ig tartott az ex­port; főként almát küldtünk alanytelepnek. s kisebb mennyiségben köriét, megy- gyet is. Az oltványnál mint­egy kétszerte több alap­anyagot exportáltunk ezek­be az ukrajnai gazdaságok­ba, 1980-ig figyelemmel kí­sértük odakint a munkálato­kat, addigra anyatelepeik termőre fordultak. Szakem­bereink évente négy-öt al­kalommal is megfordultak Ami a tekeresi díszfaisko­la forgalmát illeti: az 1980. évihez képest tavaly mint­egy 70 százalékkal nőtt. s további növekedés várható. A kereslet emelkedését fő­ként a különféle környezet- védelmi programok kereté­ben megvalósuló fásítások­nak tulajdonítják, de sze­repet játszik a közterületi parkosítás arányainak foko­zódása. Hernesz Ferenc Mi kelj ahhoz, hogy egy jelentős engedményeket kí­náló vásár az előző évinél jobban sikerüljön? A „re­cept” egyszerű: növeljük a választékot a kívánt idő­pontban, s készüljön föl ala­posan a kereskedelem! Így történt, s a február 1-től 13- I ig lebonyolított téli vásár tapasztalatai szerint jókora összeget hagytak az áruhá­zakban, boltokban a somo­gyiak. A megyei tanács kereske­delmi osztályának főelőadó­ja. Bán János arról tájékoz­tatott: most a tavalyinál hu- szonkétmillió forinttal több, azaz hetvenmilliós árualap állt az állami és szövetkeze­ti kereskedelmi egységek, il­letve a nagykereskedelem rendelkezésére. Az állami kereskedelem a múlt évihez képest 65 százalékkal növel­te forgalmát az idén: a vásárba bevont mintegy 27 millió forint értékű árunak több mint a nyolcvan száza­léka kelt el. Az áruházak a vásár idején saját készletü­ket kiegészítették a nagyke­reskedelemtől vásárolt cik­kekkel, s ezt is kiárusítot­ták — így biztosították a kínálat gazdagább összetéte­lét, a színesebb választékot. A kereskedelem igyekezett jól fölkészülni a nagy for­galomra: e két hét alatt több nyugdíjast is foglalkoz­tattak. a lakosság figyelmét pedig különféle úton-módon fölhívták a kedvező vásár­lási lehetőségekre. Érdeklődtünk néhány ál­lami és szövetkezeti áruház­ban. fogyasztási szövetkezeti központban, hogyan zajlott le a téli vásár. A Somogy Áruházban tavaly ilyenkor 5,5 millió forint értékű árut adtak el, az idei vásá­ron 12,5 milliós volt az áru­alap, s ebből 9,2 milliót ki­árusítottak. Akkor 2,2, most 3,7 milliós lakossági megta­karítással járt a vásár, csu­pán ezt az áruházat figye­lembe véve. A múlt évben döntően saját készletből kí­náltak cikkeket, most több volt az ajánlott áruk közölt az olyan darab, amit erre a célra vettek a nagykeres­kedelemtől. Kötött divatáru­ból például háromszor any- nyit adtak el. mint a tava­lyi téli vásáron. A Csibi gyermekruházati áruházban a kétmillió forin­tos alapból másfél millió talált gazdára — itt a vá­SOMOGYI: NÉPLAP Gerencsér Miklós A KIÁSOTT Kukoricza: Egyik fő ter­méke a megyének; bár ta­karmánynak pótlékra, hizla­lásra, a szegényebb nép éle­lemre nagyban használják, mégis a szomszéd kanizsai és veszprémi piaczokat bő­ségben ellátja. Legnagyobb ellensége az egér, ürge és varjú. Lad: Falu a szigetvári já­rásban. Czindery tulajdona; jól kezelt gazdaság, szesz­gyár- és gyönyörű virágos kertjével, melyben a kamé­liák- és rózsáknak egész er­deje, s az ananásznak ten­gere van. Egész Somogybán itt nyílnak először a kamé­liák. Január hóban már táneztermeket elláthatni höl­gyeink e kedves szép virá­gával. Ki Somogybán jár, nem tölti híjában idejét, ha e kert nevezetességeit meg­tekinti. Lámpa: Eddig a világítást a hold, csillagok és szép leá­nyok szemvilágára bíztuk; de hiába! sokszor „felleges és borult az ég”, ekkor az­után az ember kímélet nél­kül beütheti az orrát, hom­lokát. Mint hallatszik, Ka­posvárra már egy felsőbb jóváhagyás megérkezett, adakozas útján begyült ösz- szegen lámpákat szerezni. Csak rajta, uraim s asszo­nyaim! szebbet nem tehe­tünk, mintha néhány fillér­rel is — világosságot ter­jeszthetünk. Lak: A sok viskó mellett számtalan ízléssel épült lak­háza és kastélya van So­mogynak, melyek fennen hirdetik a megye gazdagsá­gát, földbirtokosainak jólé­tét. Vannak kastélyok, hol az ősi szokás még most is meg van őrizve a falak kö­zött: ha a kastély ura meg­érkezik, azonnal ki van tűz­ve a lobogó, s a vendégsze­retet szívesen lát barátot és idegent. Mindezen lakok közt legnagyobb azonban öreglak, mezővárosa So­mogynak, postaállomással. Lant: Kevesen élnek Ár­kádiában; a berki istenek is nagyon megfogytak, így hát nem igen pengetik a lanto­kat. Mióta Berzsenyi ódáit megírta, azóta meghunyász­kodtak a — verebek, s nem csiripelnek. Egy vad poétát mégis fogtak a múlt évben a marczaii berekben, s mint mondják, Kovácsiban tar­tózkodik; lábán úszóhártyák, szárnya idegen szép mada­rak tollából rakva, hogy mind a szárazon, mind a vízben elélhessen; csal; úgy önti a dalokat. Legközelebb irta meg a „sáskaharezot”, majd annak idejében köz­lünk belőle. Lap: Sok szívet neveznek érczlapnak. a mennyiben megőrzi az írást, mit a sze­relem vagy boldogság emlé­kei írnak reá; ez azután a legbecsesebb emléklap, me­lyet az érdekek és körülmé­nyek nem rongyolnak el oly hamar, ... Hogy egyébiránt csakugyan szeretjük a „La­pot”, kitetszik abból, hogy egyedül Kaposvárra s vidé­kére 341, mondom három­száz negyvenegy magyar lappéldány jár, s ez Somogy székvárosára mindig szép dicséret. Leány: Magam sem tu­dom, virága van-e több So­mogynak, vagy szép leánya? Mindegyikből a legszebb ko­szorúk!... Szőke, barna arczczal; fekete és kék sze­mekkel; ezek készítik a ró- zsalánczokat szívünkre, és sokszor a rablánczokat — nyakunkra!! Földi menny és pokollal rendelkeznek ők; kik nem hiszik, nézzék meg a jelen fürdőévszak alatt füredi, keszthelyi s a Bala- ton-parti fürdőhelyeket, s meg fognak róla győződni. Légvár: Építik azok. kik­nek se penzök, se tégiajok, ms

Next

/
Oldalképek
Tartalom