Somogyi Néplap, 1982. február (38. évfolyam, 27-50. szám)

1982-02-18 / 41. szám

fl testvéri együttműködés alapokmánya Harmincnégy éve annak, hogy Moszkvában aláírtak a magyar—szovjet barát­sági. együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződést. Az okmány ha­zánk első, valóban egyen­rangú nemzetközi kapcsola­tokat rögzítő megállapodása volt. A szerződés középpont­jában már akkor az interna­cionalizmus, a két nép meg­bonthatatlan testvéri barát­sága állt. Különös jelentősé­get ad a szerződés narmínc- négy évvel ezelőtti megszü­letésének, hogy azt egyik ol­dalról a háborúban győztes nagyhatalom, a Szovjetunió irta alá, míg Magyarország a vesztes oldalán harcolt. A Szovjetunió volt az el­ső nagyhatalom, amely kap­csolatot létesített az új Ma­gyarországgal, még a bé­keszerződés aláírása előtt lehetőséget adott a diplomá­ciai képviselők cseréjére, ke­reskedelmi egyezményt kö- ' főtt országunkkal, segített kitörni a nemzetközi elszi­geteltségből, A kibontakozó együttműködés jelentősen hozzájárult hazánk belső fejlődéséhez, a népi demok­ratikus hatalom megszilár­dításához. A szerződést or­szágaink 1967. szeptember 7- én újabb húsz évre megerő­sítették: ez az okmány az elmúlt időszak történelmi változásait is rögzítette, két olyan ország egjüttműködé- . sét szabályozta, amelyeknek immár közösele a politikai céljaik, ázönos a társadalmi- gazdasági berendezkedésük. A magyar—szovjet kapcso­latok több mint három év­tizedes története a gyümöl­csöző együttműködés króni­kája. Különösen jól fejlőd­tek a gazdasági kapcsolatok. Jelzi ezt néhány szám is. Magyarország legnagyobb gazdasági partnere ma a Szovjetunió, tavalyi keres­kedelmi forgalmunk összege hatmilliárd rubel körül volt. Energiahordozó- és villa­mosévá rg í a - behozató lunk- nak több mint háromnegye­de. nyers.- és alapanyagltn- portunknak harmada a Szovjetunióból származik. A szovjet gazdasággal és tudo­mánnyal való együttműkö­dés eredményességét számos magyarországi ipari létesít­mény bizonyítja. Jelenleg is szovjet közreműködéssel épülnek az eocénprogram keretében létesülő szénbá­nyák. a paksi atomerőmű, a dunaújvárosi kolzszolómű és a budapesti metró. Magyarország ma a Szov­jetunió kereskedelmi part­neréi között a hatodik he­lyen van — iparunk, mező- gazdaságunk számos termé­ke keresett árucikk a szov­jet piacon, felhasznál}ák a hatalmas országban a ma­gyar mezőgazdaság termelé­si tapasztalatait Is. A gaz­dasági együttműködés fej­lesztésének még számos le­hetősége van. Ehhez hozzá­járulnak a magas szintű ta­lálkozók is, mint amilyen Nyikolaj Tyihonov szovjet miniszterelnök tavaly de­cemberi magyarországi lá­togatása volt. A magyar—szovjet kapcso­latok természetesen nem korlátozódnak a gazdaság területére. Számtalan példá­ját lehetne hozni a kultu- ■ ■ális csere eredményeinek, az immár több évtizedes ösz­töndíjas-cserének. Az elmúlt évtizedek ta­pasztalatai, a magyar—szov­jet együttműködés megany- nyi eredménye bizonyítja az 1948-ban aláírt okmány je­lentőségét. . A szerződés a valódi testvéri együttműkö­dés dokumentuma lett. Példátlan erejű mozgalom (Folytatás az 1. oldalról.) függetlenül attól, hogy melyik társadalmi rendszert tartja előnyösebbnek, melyik val­lás híve, milyen a világné­zete. — A 80-as évek kihívá­sára úgy válaszolhatunk, ha mozgósítjuk a nemzetközi közvéleményt a háborús ve­szély elhárítására, a leszere­' lés ügyének előmozdítására; Elsősorban kontinensünk­re, Európára kell összponto­sítani erőfeszítéseinket; mind többekben tudatosítva,; hogy földrészünk sorsa el­választhatatlan saját jövőnk- tői, egyéni boldogulásunktól. Eközben megőrizzük a bé­kemozgalom egyetemessé­gét, állást fogielva a világ, feszültséggócainak felszá­molása, a haladás, a nem­zetközi szolidaritás mellett. — Hazai munkánkban ar­ra törekszünk, hogy a ma­gyar békemozgalom kezde­ményezései egész közvéle­ményünk érdeklődését fel­keltsék. Ezért kérjük, vár­juk az írók, a tudósok, az értelmiség nagyobb részvé­telét, cselekvő közreműkö­dését tevékenységünk for­máinak és mondanivalójá­nak alakításában — hangoz­tatta Sebestyén Nándorné. A beszámolót követő vitá­ban felszólalt Sarlós István, ez MSZMP Politikai Bizott­V ságának tagja, a Hazafias ; - Népfront Országos Tanácsá- ’i nak főtitkára. , ? A szocialista országok kor- - mányait, a békeszerető em­beriséget ért imperialista ki- hívásról szólva hangsúlyoz­ta: a bármily durva táma­dásokra sem válaszolhatunk '.rneggondolatlan.u 1, pnegf'on- i? tolatlanúl. A megoldást ké­jé resve azt mondjuk, tárgyal­ás ni és ‘ megegyezni kell. Az Jä emberi cselekvésnek, aka- í rafnak, a békevágypak rend­éi kívül nagy szerepe van ab­ban. hogy elkerüljük a há- : borút. De csak meggyőződés­ig sei! csak szóval nem lehet lefogni a fegyvert emelők ií kezét. Ehhez a másik fél- éj nek is rendelkeznie kell is megfelelő eszközökkel, még akkor is, ha támadásra soha, csupán védekezésre T; kívánja használni. E két té- nyező együtt jelentheti csak a megoldást, hiszen az í erőnk tudata is szerepet j játszik abban, miként tár- \ gyalunk partnereinkkel. — Az a tény, hogy Ma­gyarország területén nincse­nek atomfegyverek, nem je­lentheti azt, hogy a béke és a háború kérdésében sem­legesek vagyunk — mondot­ta, majd rámutatott: a leg­fontosabb cél tekintetében nincs ellentét a nyugat­Szerdára virradó éjszaka 17 robbantásos merényletet követ­tek el a francia fővárosban. A merényletekért az úgyneve­zett „korzikai nemzeti felszabadííási tront” vállalta magára a felelősséget. Képünkön: az üvcgtörmelékct takarítják el az egyik robbanás színhelye, egy külvárosi bank épülete elöl erópai békemozgalmak és a mi törekvéseink között; a mi álláspontunk is az: mindkét fél egyszerre, egy- időben kezdje meg a foko­zatos lefegyverzést, és jus­son el a teljes leszerelésig. Világosan kell tehát lát­nunk: az Európában állo- másoz'tatott rakéták, nukleá­ris eszközök kivonásáról szólva a szovjet kormány is, mi is mindkét katonai tömb fegyvereire gondolunk. Sarlós István a magyar békemozgalom megújulá­sának szándékát üdvözölve arra figyelmeztetett, hogy a közvéleményt formálni csak az állampolgárok gondolata­it, véleményét valóban is­merve lehet. — Milliók hangját ken meghallgatni, s csak ennek ismeretében be­szélhetünk milliók nevében. Az Országos Béketanács­nak az a feladata, hogy az eseményekre gyorsan rea­gálva, azokról széleskörűen tájékoztatva ösztönözze az állampolgárokat állásfog­lalásra, közös cselekvésre. A vitában felszólalók a magyar békemozgalom te­vékenységének fejlesztésé­vel, meggyőző, mozgósító erejének növelésével össze­függő tennivalókkal foglal­koztak. , Az ülésen szervezeti és személyi kérdésekről is ha­tároztak. A békemozgalom megnövekedett feladatai­nak eredményes teljesítése érdekében önállóbb, a tár­sadalmi vezetésre jobban tá­maszkodó munka kereteit teremtették meg. így az Or­szágos Béketanács — a Ha­zafias Népfront politikai keretei között — a jövőben önálló szervezetként tevé­kenykedik. Az ülés határo­zata alapján az OBT 48 új taggal bővült, kibővítették az Országos Béketanács el­nökségét, és létrehozták ope­ratív vezető testületét, az ügyvezető elnökséget. Az Országos Béketanács főtit­kárává Sár hadi Nagy Bar­nái választották. ’ ^ nyugállományba vonulása mellett — változatlanul be­tölti az Országos Béketanács elnöki tisztét. Az OBT ülése Boldizsár Iván zárszavával fejeződött be. Ma általános választásokat tartanak az ír Köztársaságban. Képünkön: a két legesélyesebb jelölt, az eddigi miniszterel­nök. Garret Fitzgerald (balra) és Charles Haughey ellen­zéki vezető (Telefotó — AP—MTI—KS) Teljes ülés Madridban Akadozik a párbeszéd Az Egyesült Államok és néhány más ország küldött­ségének azit a magatartását, hogy továbbra is főleg a lengyel helyzetű-öl beszélnek, élesen visszautasította a madridi találkozó tegnapi ülésén elhangzott felszólalá­sában Wlodzimierz Konars- ki, a lengyel küldöttség he­lyettes vezetője. Az ülés végén, a válasz­adás jogán elhangzott és utána sajtóértekezleten is­mertetett felszólalásában Konarski rámutatott: — Miközben egyre több ország küldöttsége a Helsin­kiben elkezdett folyamat folytatása mellett száll sík­ra és a madridi találkozó eredményes befejezését kö­veteli a semleges és él nem kötelezett országok záródo­kumentum-tervezete alap­ján, vannak egyes NATO-or- Szágok, amelynek küldöttsé­gei csak Lengyelországról beszélnek. Ezek az országok szeretnék a konfrontáció po­litikáját ráerőltetni a mad­ridi találkozóra, hogy né tudják folytatni a párbeszé­det. Az ilyen politika egyet­len célja a madridi találko­zó felrobbantása. —; Nem lehet elfogadni azt az érvelést, hogy egyetlen ország válsága lehetetlenné PropagantíatrUkk Genf ben Amerikai „nuBlamegoldás yy Napjaink egyik legéletbe­vágóbb közös tennivalója a földrészünkön békeidőben példátlanul magas szintű katonai szembenállás csök­kentése, a rakéta-nukleáris háború kirobbantásának •minden erővel való megaka­dályozása Európában és má­sutt a világon. Az utóbbi időben a nemzetközi légkör felettébb megromlott. Eri­nek oka kizárólag a NATO, mindenekelőtt az Egyesült Államok vezetésének kalan­dorpolitikájában; agresszi­vitásénak fokozódásában ke­resendő. A jfelenlegi mély­ponthoz olyan fejlemények vezették el, mint például a hadászati fegyvereket és fegyverrendszereket korlá­tozó SALT—2 szerződés amerikai ratifikálásának el­maradása, a NATO-tanács 1979. decemberi döntése az úgynevezett eurorakéták nyugat-európai telepítéséről, majd a Reagan-kormány minden eddiginél átfogóbb katonai-fölényszerzési prog­ramjának meghirdetése és végül, a „korlátozott” eu­rópai atomháború megvívá­sára vonatkozó washingtoni nézetek hivatalos rangra emelése. Ennek az eseménylánco­latnak szerves része mindaz, ami a SALT-folyamattal ed­dig nem érintett európai kö­zepes (1000—4500 kilométer) halótávolságú rakéta-nukle­áris harceszközök tárgyában történt a szovjet—améri kai genfi tárgyalások múlt év november 30-án történt fel­újítása előtt és után. Csupán emlékeztetőül: a Szovjet­unió mar a SALT-megbeszé­lések időszakában felhívta a Az amerikai és a szovjet tárgyaló delegáció vezetőjének, Nitzének és Kvicinszkijnek (jobbra) az első kézfogása Genf beh. A kézfogás azonban nem azonos szándékokat fejez ki... fi gyemet e probléma fontos­ságára. Az SZKP XXVI. kongresszusán jóváhagyott béképrogram egyik pontjá­ban ugyancsak szóba került a megoldás halaszthatat­lansága. Az előterjesztett javaslat szerint „már most moratóriumot kell elrendel­ni a NATO-országok és a Szovjetunió új közép-hatótá­volságú nukleáris rakétái­nak európai telepítésére, az­az mennyiségileg és minősé­gileg be kell fagyasztani az ilyen eszközök meglévő szintjét, beleértve természe­tesen az Egyesült Államok ebben a térségben található előretolt telepítésű nukleáris eszközeit. Amikor a múlt év ■; őszén Brezsnyév Bonnban járt, megismételte az indít­ványt, sót — a Szovjetunió ószuiLe meeeevezesi szándé­kának jeléül — azt a kész­ségét is kinyilvánította, hogy a moratórium idején Moszk­va hajlandó lenne akár többszázzal csökkenteni kö­zepes hatótávolságú rakétái­nak számát. (A sízovjet fél — jóakaratát bizonyítandó — korábban már hasonló egyoldalú lépésit tett: 20 ezer- katonáját és 1000 harckocsi­ját kivonta az NDK terüle­téről.) Azt lehetett volna várni, hogy a nyílt és becsületes gesztust Washington figye­lembe veszi majd a genfi álláspontjának kialakítá­sánál, szem előtt tartva az egyenlőség elvét, és a má­sik lel jogos biztonsági ér­dekeit. De ennek éppen az ellenkezője történt. Reagan elnök négypontos javas­lattervezetének első helyén az ultimátum-jellegű köve­telés szerepelt, hogy a Szov­jetunió teljesen szerelje le valamennyi SS—20-as és a régebbi telepítésű SS—4-es, SS—5-ös rakétáját. (Az „SS” NATO-kódjelzés: a „surlace- tp-suríace", vagyis a föld­felszín—földfelszín rendel­tetésű, 1800—4500 kilométer hatótávolságú szovjet raké­taharceszközöket jelölik ez­zel a rövidítéssel.) A másik fél rovására egy­oldalú előnyökre törekvő amerikai elnök még ennél is tovább ment: szerinte a szóbaníorgó rakétákat nem­csak a Szovjetunió nyugati, körzeteiből kellene eltávolí­tani. Moszkvának arra is garanciákat kellene adnia, hogy az SS-eket az Uralon túli területekre sem helyezi át. Ebben az esetben az Egyesült Államok — amint ezt az óceánon túl ígérik — lemondana a közel B00 da­rab Pershing-2 tüzérségi ra­kéta és robotrepülőgép (szárnyasrakéta) 1983-tól tervezett nyugat-európai el­helyezéséről. Ezt á Reagan-féle formu­lát — hangzatosán — „nulla megoldásnak” nevezték el. Olyan benyomást igyekeztek kelteni a nyugati közvéle­ményben, mintha ezzel Wa­shington elfogadható és „ésszerű” ellenjaVaslatot tett volna a szovjet tárgyaló partnerének. Holott a való­ságban az úgynevezett nul­la megoldás amerikai vál­tozatának realitása egyenlő a nullával. Azt tételezné fel, hogy a szovjet fél önkéntes elhatározással tegye védte­lenné magát, s olyan arányú leszerelést hajtson végre, ami szinte felérne egy há­borúban legyőzött allam ka­pitulációjával. (Folytatjuk,) Serfőző László alezredes teheti * találkozón résztve­vő 35 ország biztonsága és együttműködése probléma i - nak megoldását. A lengyel népnek ahhoz, hogy kijusson a válságból, pozitív eredmé­nyekre van szüksége a mad­ridi találkozón. Az amerikai küldöttség a találkozó és az európai együttműködés meg­bénítására puszta ürügynek használja fel a lengyel hely­zetet. Ma Európában három országban van érvényben szükségállapot, de ők ismé­telten csak egy országról be­szélnek, pedig a három or­szág közül kettőben. Észak­írországban és Törökország­ban, már évekkel a szükség­állapot lengyelországi elren­delése előtt bevezették a rendkívüli állapotot. Konarski feltette a kér­dést: akik a konfrontáció politikáját rá akarják kény­szeríteni a madridi találko­zóra. vajon számoltak-e az­zal, hogy mi lehet ennek a következménye. A konfron­táció politikája Európában ugyanis .nem, marad meg a madridi találkozó keretei között — figyelmeztetett;. Az angol küldöttség veze­tőjének felszólalására vála­szolva, a lengyel küdött rá­mutatott, miért nem alkal­mazzák vajon ők maguk Észak-írországban azt a „megbékélési politikát”, amelyet Lengyelországnak ajánlanak. S a lengyel munkások szociális jogait, munkalehetőségeit számon - kérő belga nagykövetnek a ügyeimét viszont arra hívta fel. hogy miért nem a mun­kahelyük védelmében tünte­tő belga acélipari munká­sokról és az ellenük minap intézett rendőrrohamról be­szél? A lengyel küldöttség nem szándékozott ilyen problémákat felvetni a ta­lálkozón, de nem lehet ket­tős mércével mérni. A küldöttségek megálla­podtak abban, hogy a legkö­zelebbi teljes ülést holnap tartják, s ekkor döntenek a találkozó jövőheti munka- programjáról. A Somogy megyei Sütőipari Vállalat fölvesz kaposvári telephelyre gépkocsivezetőket Jelentkezni lehet a kenyérgyár szállítási csoportjánál. (85914) A KAPOSVÁRI RUHAGYÁR fölvesz hegesztővizsgával rendelkező lakatost Jelentkezés: a munkaügyi osztályon. 185942)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom