Somogyi Néplap, 1982. január (38. évfolyam, 1-26. szám)
1982-01-31 / 26. szám
Számítógépek és autóbuszok Magyar-NDK ipari együttműködés A PH—1 »elnevezésű készülékét magyar és NDK- beli szakemberek közösen fejlesztették kii. A budapesti Medicor Müvek és az ilmenaui. Labortechnik egyaránt gyártja ezt a kiváló terméket. Az elemzőkészülék úgyszólván pillanatok alatt készít vérképet, megállapítja az emberi vér nyolc jellemző adatát. Óránként 120 vérvizsgálat készíthető vele. A készüléket már több magyar ,és NDK-beli kórházban használják. - A magyar—NDK gazdasági együttműködés évről évre lendületesen ■ fejlődik. Egyik _ legjelentősebb kapcsolatunk a gépjárműipar területen alakult ^ki. Eddig 27 ezer Ikarus ' autóbuszt szállított a Mogürt a Német Demokratikus Köztársaságnak. onnan pedig cserében a többi köpött Trabant és Wartburg személygépkocsit, továbbá tehergépkocsikat és pótkocsikat hoztunk be. Az NDK-beli es a magyar vállalatok szoros együttműködését tükrözi egyebek közt az alkatrészek és részegységek növekvő cseréje. Magyarország például dinamókat szállít az NDK gépko- csigyarainak, cserébe NDK- gyártmányú kardántengelyeket kap a magyar autóbusz] par. A hagyományos lipcsei vásárokon mindig nagy sikerrel szerepelnek a magyar kiállítók. A múlt évi tavaszi vásáron például aranyérmei nyert a- Metripond és a Műszeripari Kutatóintézet együttesen kifejlesztett, számítógéppel vezérelt mérlege, a Tcnsimik. A szellemes gyártmány jól használható a mezőgazdasági üzemekben a- takarmány keverésnél, a tengely- es keréknyomai megállapításánál, az olvaszÓránként 120 vérvizsgálat végezhető el a legnagyobb pontossággal és biztonsággal a magyar és NDK-bcli szakemberek .által közösen »kifejlesztett PH—1 készülékkel. tóművek' kókszadagolásgíkor. valamint a kórházi intenzív osztály betegei ■ különféle vizsgálati adatainak rögzítésére és ellenőrzésére. A tavalyi, két lipcsei vásáron a magyar külk»ere«ke- delmi vállalatok 200—200 millió rubel értékű kereskedelmi szerződést írtak alá. Köztük az egyik legnagyobb ügylet a Borsodi Vegyi Kombinát és az NDK-beli Buna Vegyi Kombinát között jött létre nyersanyagok és késztermékek kölcsönös szállítására. Tudósok arcképcsarnoka 1.1. BECKOJ Közel a tízmillióhoz A • múlt év végén széles körű nép- és lakásszámlálást tartottak Kubában. A nagy munkába a „hivatásos” népszámlálók mellett önkéntes segítők ezrei is bekapcsolódtak: segítettek kitölteni a kérdőíveket, elbeszélgettek a lakókkal lakás- problémáikról, a helyi tanács munkájáról stb.* Az eredmény: Kubának 1001 végén 9 706 369 lakosa volt (1970-ben 8 569 212), s 2 millió 364 778 lakásban élnek emberek. Demográfiai számítások szerint a szigetország lakosainak száma az idén eléri a tízmilliót. Az 1970-es népszámlálás adatai szerint az ország népsűrűsége négyzetkilométerenként 77 volt, ma 87. Kuba területe mintegy 110 ezer négyzetkilométer. Havanna, a főváros 1970 óta 139 ezer fővel gyarapodott, s jelenleg majdnem kétmiLlió lakosa van — az ország lakosságának ötödé. A „forradalom bölcsőjének” nevezett Santiago de Cubá- ban 345 ezer- a lakosok száma — ezzel az ország .második legnagyobb városa. A I növekedés 1970 óta 25 százalék. A többi város is rohamosan fejlődik. Kettő közülük — Cienfuegos és Bay- ama — az elmúlt években túlhaladta a százezres lé- lekszámot. Mala.nzas, a legjelentősebb kikötő előreláthatólag az idén lép be a százezres városok sorába. A fokozott iparosítás következményeképpen a kisebb városok lakossága is erősen megnőtt: tíz esztendő aljitt 40—80 százalékkal. Nemek szerint az eloszlás a következő: 4 909 586 férfi és 4 796 783 nő. Ez annak a Világviszonylatban Bul-, gana áll az első helyen az egy főre jutó kalcinált szóda gyártásában. Devnában van Európa legnagyobb gyártóüzeme. A szód a gyár Bulgária, á Szovjetunió, Magyarország és Csehszlovákia együttes munkájának az eredménye. A kalcinált szóda szerény Fiatalodó szövetkezetek Világjelenségnek ‘mondható. hogy a fiatalok — tanulmányaik befejeztével — fa luból a városba költöznének legszívesebben. így van ez Mongóliában' is. A szövetkezeti gazdaságok azonban nem lehetnek meg fiatalok nélkül, ezért tíz évvel ezelőtt a Kentáj megyei szövetkezetekben mozgalmat indítottak — az utánpótlás megteremtésére. A példát a Buttles szövetkezet adta, amelynek legtekintélyesebb tagjai fölkeresték az általános iskolák végzős osztályait, s a tanulóknak, a szövetkezeti élejről, terveikről beszéltek. Az ered mén y nem maradt el: azóta minden esztendőben 30—40 fiatal választja élethivatásának a mezőgazdaság valamelyik ágát, s tagia lesz a helybeli szövetkezetnek. A Bulecs szövetkezet és a megye többi közös gazdasága • is féltő szeretettel veszi körül a fiatalokat, módot adva nekik a továbbtanulásra, beleszólást engedve a szövetkezet ügyeibe. Most már szokás évente egyszer megtartani a fiatalok gyűlését; itt beszámolnak munkájukról, s előadják javaslataikat. Az iskolából most kikerülő fiatalokat már, könnyű meggyőzni ' a szövetkezeti élet. előnyeiről, hiszen példák sokasága bizonyítja, hogy' miilyen jól - és tartalmasain élnek ma a szövetkezeti dolgozók. Az anyagiak mellett nem marad el az erkölcsi elismerés sem: legutóbb — több férfi társuk mellett — a Butelcs termelőszövetkezet két fiatal nő- dolgozója kapta meg „a munka , hőse” címet. következménye. hogy az utóbbi években több fiú született, mint leány. Az utóbbi tíz évben 40.5 százalékról 35 százalékra csökkent a 16 éven aluliak aránya. A legnagyobb a növekedés a 60 éven felüli korosztálynál, s ez az életkor jelentős meghosszabbodására utal. Az adatok feldolgozás* még tart. A végleges eredmények alapján dolgozzák ki majd az ország 1986— 1990-ig szóló harmadik ötéves tervét, G. T. és igénytelen vegyület, d« mint segédanyag többé vagy kevésbé részt vesz majdnem minden vegyi eljárásban: a textilfestéstől egészen az analginszintézisig. Az üvegipar. a porcelán- és kerámiagyártás a kalcinált szódára épül, s a mezőgazdasági kártevők ellen védekező szerek gyártásában is szerepet játszik. A kőolaj- párlatokkal, az • ásvány savakkal és lúgokkal, valamint a műtrágyákkal egy- sorban a kalcinált szóda alkotja a népgazdaság vegyi gerincét A kalcináltszódagyár mintegy száz hektárnyi területen fetöszik. A tényleges terület. azonban sokkal nagyobb, mert ebbe nem tartozik bele a külszíni fejté- ,sű mészkőbánya és a Pro- vádia melletti sőoldatelőáültő. A gyár évi gyártási kapacitása 1 500 000 tonna. A gyár termelésének jelentős részét azok az országok kapják, amelyek részt vettek a létesítmény beruházásában. Ily módon — kölcsönösen előnyös feltételekkel — ezek az országok hosszú távon kielégíthetik kalcinált szódából a szükségletüket. miközben Bulgária megbízható és biztos felvevő piaccal rendelkezik késztermékének értékesítéséhez. Szlavomir Kaesamakov 1. I. Beckoj 1704. február 3-$n' Stockholmban született. Apja. Iván Jurjevics Tru- becko.i herceg ez idő tájt svéd fogságban volt, de már elfogása évében lehetővé tették számára a szabad bejárást a legfelsőbb arisztokrata körökhöz, ahol — egyesek szerint Wrede, mások szerint. Sparre bárónőtől — gyermeke is született. Amiiipr Tru- beckaja hercegnő Stockholmba utazott férjéhez, tudomásul kellett vennie annak házasságon kívüli kapcsolatát, sőt örökbe is fogadta a fiút, semmilyen különbséget nem téve közte és saját gyermekei között. 1718-ban térhetett E fiú. Beckoj a visszaemlékezései szerint 1722-ben Párizsban volt tanulmányúton. de hamarosan visszatért Oroszországba, s a ka- detintézet befejezése után 1728-ban hadnagy, 1733-ban már őrnagy, a következő évben alezredes lett. Sajnálatos, hogy nem ismerjük azt a naplót, amelyet »7. ifjú Beckoj külföldi — főleg franciaországi és bécsi — utazásai során vezetett. Annyit tudunk, hogy Párizsban szoros kapcsolatot alakított ki neves művészekkel, s fölkereste a korszak divatos szalonjait, ahol gyakorta vitáztak a nevelés időszerű kérdéseiről, a XVIII. századi felvilágosult gondolkodók jeles munkáiról. 1761 végén és 1762 elején Bécsben tartózkodott. Erzsébet eámő halála (1761. december 24.) után, III. Péter fölkérésére visszatért Pétervárra. s az Építészeti Kancellária élére nevezték ki. 1762. decemberében n. Katalin (1762—1796) Moszkva és Pétervár újjáépítésére speciális bizottságot hozott létre, s ennek Beckoj is a tagja lett; a kívánt terveket részletesen kidolgozta, majd a szenátus elé terjesztette. Nagy feladat hárul Becko.j- ra: az 1763. május 12-én, az ősi orosz városban, Tverben keletkezett hatalmas tűz okának kivizsgálására és az újjáépítés tervének kidolgoSOMOGY NÉPLAP zására öt kerte föl az -uralkodó. Tervrajzai arról tanúskodnak, hogy külföldön tökéletesen elsajátította a modern városrendezés elveit. Még a nagy tűzvész évében — 1763. június 10-én — Beckoj részletes jelentést terjesztett elő II. Katalinnak, egy „nevelőház” alapításáról, amelyben az elhagyott, árva gyerekek kapnak otthont. Ehhez különböző rendezvények bevételeiből teremtettek alapot. A moszkvai neve- lőház sikerein fölbuzdulva az uralkodó lelkesen támogatta egy pétervári hasonló intézmény fölállítását; megszervezésével ugyancsak I. I. Beckojt bízták meg. Beckoj elévülhetetlen érdemeket szerzett az első orosz nemesi lányneveló intézmény (az ún. Szmolnij intézet) létrehozásával is. 1772-ben Moszkvában megalapította a Kereskedelmi Tanintézetet: ennek elsősorban a kamarai hivatalnokok képzésében volt» szerepe. 1764. december 13-án az uralkodó Beckojt a Képző- művészeti Akadémia elnökévé nevezte ki, s ó még abban az évben megreformálta az intézmény képzési rendszerét, új épületet emeltetett számára a Vasziljevszkij- szigeten. Beckojnak nem csekély szerepe volt abban, hogy 1782. augusztus 7-én a Szenátus téren — fölavathatták I. (Nagy) Péter (1689—1725) emlékművét (a francia Falconet alkotását). Ezt köve-- tőén,— október 23-án — II. Katalin a Vlagyimir-rend I. fokozatával tüntette ki, továbbá egy briliánssal ékesített arany dohányszelencét ajándékozott neki. I. I. Beckoj 1789-ben kénytelen volt lemondani hivatali tisztségéről, szerteágazó megbízatásairól, mivel látása erősen megromlott, s ez akadályozta munkájának ellátásában. Visszavonultan, betegen halt meg 1795. augusztus 31-én. Végrendeletében minden vagyonát, továbbá értékes rézmetszeteit, régiségeit, antikszobor-másolatait és számos más kollekcióját a Képzőművészed Akadémia növendékeire hagyta. V. Molnár LmzIo szláviéban. Mekkora a forgalma ? 1- Tavaly már meghaladta a húszmillió tonnát; ez nagyobb mint az összes többi jugoszláv kikötőé együttvéve. Különböző m u nF ras zerve zet ei nk ben mintegy ötezer mbér dolgozik. Gondot elsősorban a helyhiány okoz — ezért is terjeszkedik többfelé a kikötő —. valamint a vonaton történő továbbszállítás ka- pacitáskoflátad. Ezen majd csak a tervezett újabb, lerövidített zágráb—rijekaá vasútvonal segít. A kikötőigazgatóság illetékesei minden alkalommal hangsúlyozták a Magyarországgal fennálló viszony fontosságát, za var tata nsá gat,, kölcsönös hasznát. A hazánk számára jelentős „adriai kapu” szerepéről. itteni tevékenységünk részleteiről a Masped szállítmányozási vállalat helyi kirendeltségén kértem bővebb tájékoztatást. (Dolgozik képviselője a városban a Mahartngk és a Hungaro- carraormaik is.) — Rijeka évi csaknem 60(1 ezer tonnás forgalmával va- 1 óban az első helyet foglal - ja el a tengeren érkező vagy induló magyar külkereskedelemben — mondták. Nyilván azért, mert közelsége és a hagyományos kapcsolatok miatt számunkra „természetes kikötő”. Az innen induló exporttételek jórészt vegyi anyagok (például műtrágya), mezőgazdasági termékek. \ Érkezésem napján futott ki a „Hajdúszoboszló” : gumiabroncsot vitt Algériába.) A forgalom zöme azonban importáru: jön ide szójadara Dél-Ame- rikából — takarmányozáshoz használjuk föl —, a cukor Kubából, a d^ldgyümölcs Észak-Afrikából. Az elmúlt évek rendszeres, körülbelül tíz százalékos forgalomnövekedést hoztak, s joggal remélhető. hogy a mindkét félnek előnyös munkakapcsolat. a kialakult jó viszony a jövőiben tovább mélyül. Sz. G. Az Adria még ilyenkor télen is csodálatos. Turista persze jóval kevesebb érkezik á 180 ezer lakosú nagv városba. Rijekába, a kikötő forgalma azonban ilyenkoi sem csökken. — Helyesebb kikötőkomp- lexumrói beszélni — kezdte magyarázatát kísérőm. Slobodan Popovic, az igazgatóság kereskedelmi osztályának munkatársa —. hiszen munkaszervezetünkhöz tartozik az Isztriai-félsziget ismert üdülőhelyétől, Pulától egészen a Krk-sziget északi részéig terjedő körzet. S nem is titkolta; a rendelkezésemre álló egy-két napon szinte lehetetlen megismer-. kedni e hazánk gazdasága, külkereskedelme szamara is jelentős kikülövel. > Elsőként a tíz ki lomé tern levő skrlievoi eiöraktárakal kerestük fői, A raklarepületekben szovjet faanyag, svéd cellulóz. egyiptomi gyapot vár behajózásra. E létesítményre méltán büszkék: néhány hete kapcsolták csak be egy iparvágánnyal a zágráb—rijekai vasútvonalba. biztató lehetőségeket nyújtva ezzel a terület fejlesztésére. A már meglevő négy hatalmas, egyenként 7 000 négyzetméteres épület mellé további kilencet terveznek. A hangártípusú raktárakon kívül körülbelül 15(1 ezer négyzetméter nyitott rakterületet is kiálakitanak Szép látványt nyújt a ba- kari öböl. Itt elsősorban ömlesztett árukat — vasércet, szenet, bauxitot — rakodnak. (Magyarország számára is érkezik vasérc Indiából.) A 26—44 méteres vízmélység óriási teherbe!ok kiszol Halasat is lehetővé, teszi. -ló két méter átmérőjű, élénk narancssárga színű csőben futó szállítószalag bújik az öböl vize alá: szenet visz a ki rakodó részbőd a másik parton levő kokszolóműhöz. ;— Akár egy hétig is vándorolhatnánk — tréfálkozott Boris Pricard, aki a kikötőigazgatóság tájékoztatási ügyeivel foglalkozik, s már sorolta is tovább: Pulá az ömlesztett és darabáruk, Rasa a fa, az élőállatok és a veszélyes áruik kikötője. Susakban konténerterminál működik, Omisalj pedig a hazánkba és Csehszlovákiába tartó Adria kőolajvezeték kiindulópontja. S akkor még nem is Szóltunk részletesebben magár-ól Rijeíkáról, az egykori< Fiúméról, ahol .szinte mindennel .foglalkoznak, a darabáruktól a silós raktározásig, — Tudtommal Rijeka a legjelentősebb kikötő JuanÁz Adria kapujában Kaidnál! szóié Bulgáriából
