Somogyi Néplap, 1982. január (38. évfolyam, 1-26. szám)
1982-01-31 / 26. szám
MRÖZEK GYŐZÖTT Arany és ezüst a Fonómunkás Kisszínpadnak Fürnek, sorozatok a Tv műsorán Onedintől Heyerdahlig Az idő múlását lassan már nem is annyira a napok, mint inkább a sorozatok múlásáva'l mérjük . A kedd este a hömpölygő, széles ívű meséké. Akad ebben persze ■ könnyed komédia, mint a legutóbb indított Nem kell mindig káviár és olyan, a legmagasabb rangú irodalomból fogant mű, mint a Tfcomas Mann regétjye nyomán feldolgozott Buddenbrook ház. Bizonyára szivébe zárja majd a publikum a csehszlovák Kórház a város szélén című sorozat hétköznapi hőseit, hiszen e mű már sikerrel fut jó néhány európai országban. A film 13 részben 'meséli el egy kórház életének eseményeit. A Régens herceg című nyolcrészes angol film a régmúltat idézi. IV. György királlyá válásának históriáját. Ugyancsak kosztümös produkció a franciák hatrészes filmje. Voltaire- ről, a nagy gondolkodóról, akinek mozgalmas gondolataival csak mozgalmas élete vetekedhet. És ismét vendégünk lesz — tizenhárom héten át — Onedm kapitány... A közvéleménykutatások bizonyítják, egyre nő a sorozatok népszerűsége — a többi estéken is. Így nincs semmi meglepő abban, hogy hét végén, a megnövekedett szabad idővel számolva, újabb és újabb folytatásos filmprogram kap helyet Szombat délutánonként kerül majd képernyőre az az NDK-mű. amely 13 részben meséli el a partizánok küzdelmét egy titkos náci irattár megszerzéséért. Romantikus kalandfilm szól Curro Jimenezről. a tizennyolcadik századi spanyol betyárról és társairól, s ide sorolhatjuk az olaszok Pagandni- életrajzát is. Huszonhat alkalommal tűnik föl a legfrissebb Don Quijote-adap- táció szereplőigárdája — kellemes perceket ígérve nemcsak a felnőtt, hanem a legifjabb korosztálynak is. Szombat éjjelenként a szerzői sorozatok kínálatában Amdrej Tarkovszkij, Kovács András, Michelangelo Antonioni nevével találkozunk, illetve egy, a lengyel filmnek szentelt válogatással. A dokumentumfilmek közül különösen figyelmet érdemel az a 12 részes sorozat. amely nemzetközi ösz- szefogással készült és a világ nagy városait mutatja be. A franciáktól jutott hozzánk A hajózás története című négyrészes film. amely a repülés, az autózás históriájának föltárása után most a vízi járművek világába kalauzol. Az olasz Folco Quilici alkotása, Az európai ' ember 50 perces adásokban járja körül az európai népek, népszokások kialakulását, sajátosságait. Az élővilág kulisszái közé vezet a Heyerdahl-expe- díció útját megörökítő nyugatnémet film, a négyrészes Tigris. A tengerparti népek, kultúrák képes ..összefoglalója” — az olasz Folco Quilici munkája, a hétrészes Az óceánok és az emberek. N. Gy. Az ülnök Minősítő bemutatóra szólt a meghívónk a kaposvári Latmca Művelődési Házba, ahol a Fonómunkás Kisszín- pad csütörtökön este „megméretett”. ... Az est programjában öt produkció szerepelt az országos zsűri előtt. A bíráló testület elnöke Máté Injos, az Amatőr Színházak Nemzetközi Szövetségének titkára, a Népművelési Intézet munkatársa volt. Részt vett a zsűrizésben Spindler Béta, a kaposvári Csiky Gergely Színház színművésze és Eless Béla, a Magyar Rádió rendezője, a Perem Színpad vezetője is. A Fonómtmkás Kisszínparf tett ház előtt régebbi sikereivel és újabb előadásokkal szerepelt Elsőként Major Nándor jugoszláviai magyar író abszurd tragikomédiáját, A hóembert adták elő. (Olvasható az Álmok szírt jén című hangjáték-antológiahait) ISfiször 19*59 májusában matatta be az Újvidéki Rádió mint pályázati első díjas művet Bizarr hangvételű, leginkább az akkoriban diva ins német abszurd dara- t bokra emlékeztet Egy isten hát* mögötti tanyán játszódik, ahol egy szörnyű házaspár — a kétnemű Halál? — pusztulásba beszéli a hóviharban eltévedt utast A történés idején mér a hatodikat Vértes Elemér — egy kivételével valamennyi produkció rendezője — pókhálódíszletet terveztetett. Pókasszony végül saját hímjét is „fölfalja”. A műfaj egyik vonulatának sajátossága, hogy mélyebb jelentésrétegeket fölösleges bennük keresni, ezek vagy kihulltak történelem fordulván, vagy bennük sem voltak...- Tóth Anna intim környezetet vagy stúdiót kívánó versmontázst adott elő — Tóth Éva költeményeiből —, s noha a körülmények most nem szolgálták ezt a műfajt, sikerült a nézőtérrel kontaktust találnia. A színjáték és a „monodráma” után a pó- diummüfajt, az oratórikus előadásmódhoz közel álló stílust képviselte Kiss Dénes Verscsöndftője, ez a mai Petőfi-sirató. Engem — aki először láttam — megkapott Mások — akik mér ismerték — arra esküdtek, hogy „volt jobb”. Slawomtr Mroiek A nyílt tengeren című abszurd tragikomédiája új színekkel, új játékokkal gazdagodva aratott nagy sikert Szerepátvétel is javította a produkciót, és valódi színjátszást kaptunk, olyat, amilyennek színészét a zsűri elnöke a legutóbbi Színház folyóiratbeli tanulmányában így határozta meg: „hivatásos és amatőr színész között csak. annyi a különbség, hogy az utóbbi nem művészi tevékenységével keresi kenyerét.” A Fo- wómunkás Kisszínpad tavaly Jelenet A hóember című egy- f el voná.sósból. 109 előadást tartott, már-mát hivatásos színházi előadásszám ez. Galkó Bence, a Csiky Gergely Színház művésze rendezte Mrozak Károly című egyfelvonásosát, ezt a groteszk, egyszer-egyszer viszont szinte nemes kabaréhumorú játékot. Arra a reményteli megjegyzésre biztat a pro- dúkció, hogy a kaposvári színház és az -amatőr együttes közötti kapcsolat még.sok jót ígér. Remek szórakozás volt, de a mrozeki figyelmeztetés miatt, bizony, epekeserű maradt a szánk: aki meghunyászkodik az embertelenség — a fasisztoid kényszerítés — előtt, az eiőbb- ulobb kiszolgálójává is zül- lik. Máté Lajos összegzésében a zsűri nevében kiemelten dicsérte a „játszó személyeket”; s valóban nagyszerű alakításoknak tapsoltunk. Nem reménytelen addig az amatőr színjátszás helyzete, amíg Kaszás Ferenc, Tóth Anna, Kovács László, Horváth Péter és Máté József, Friss László hajlandó játszani. A nyilt tengeren arany fokozatot, a Károly ezüstöt kapott a zsűritől. Lesko László — Ez a papírlap véletlenül került a kezembe tegnap, a beszélgetésünk után. Az ügy legfontosabb mozzanatai szerepelnek rajta. Azoík a kérdések, amelyekre okvetlenül meg keltett találni a választ, hogy megfelelően dón th essünk. Pecze Lajos beleolvas akkori jegyzetébe, s máris eszébe jut a tárgyalás. — Nagyon súlyos eset volt — mondja. — A siófoki mezőőr meggyilkolásáról van szó. Ebben az ügyben is ülnök voltam a kaposvári Megyed Bíróságon... A mezőgazdasági főiskolán beszélgetünk. Néhány évvel ezelőtt még itt tanított, s most nyugdíjasként is bejár dolgozni. Hosszú éveket töltött együtt a fiatalokkal, tizen- és huszonévesekkel foglalkozott; a bíróságon ülnökként is elsősorban olyan eseteiknél ült a bíró oldalán, ipikor fiatalok fölött kellett ítélkezni. ,— 1973-ban választottak meg népi ülnöknek. Eleinte szorongva mentem a bíróságra. Természetesen tudtam, mi a feladatom, ám az emI ber hajlamos arra. hogy az ülnököt úgy képzelje el, mint az esküdtet, vagyis az igazságszolgáltatás valamiféle passzív résztvevőjét. Pedig a népi ülnök szerepe más ... A népi ülnökök az »első fokú bíróság munkájában vesznek részt. Hogy mi szükség van rájuk? Segítséget nyújtanak a szakbírónak a történtek alapos tisztázásában. és ők képviselik a dolgozók véleményét, elősegítik, hogy a bíróság munkája, az ítélkezés ne szakadjon el az élettől. A felszabadulás után hazánkban is népbiróságokat szerveztek a háborús bűnösök \ felelősségrevonására. Ezek szaikbírókból álltak és a politikai pártok küldötteiből. 1947-ben a gazdasági jellegű bűncselekményekben külön tanácsok ítélkeztek, s ezekben ott ültek a nagyobb ipari üzemek munkásai. A jelenlegi népi ülnöki rendszer tulajdonképpen 1949— 50-ben jött létre. — Évente egy hónapot töltök a bíróságon. Ez alól természetesen • van kivétel, mert megeshet, hogy tovább tart egy ügy tárgyalása, de olyan is volt, hogy a járásbíróságon kellett ülnököt helyettesítenem. Legtöbbször élet elleni bűncselekmények (tárgyalásán veszek részt, ák12., Havas eső. locspocs, két- harom utcai lámpa dermedt fénye. Nyakig begombolkoztam, a fejemen csuklya. Gyuri bőrkabátot, kalapot, csizmát visel. — Rohadt idő — mondja. — Szétmállik a csont is: Mindent elborít a sár és a rosszkedv. ■ — Hát jobb volna, ha csikorogna — jegyzem meg. — Ha ítél, hát legyen tél... — Elkelne mar egy kiadós hóesés is. Azt hiszem, jobb kedvem .lenne. Szeretem a havat. Ha esik a hó, én legszívesebbén dalolnék, mint gyerekkoromban. Ha nem szégyellném, bizonyisten dalolnék. — Én is szferetem a havat — mondom. — Gyerekkoromban volt szánunk. Hóesésben mindig hallom a szánunkkal vágtató lovak csengetését. , — Mostanában alig van hó. Ha nagy ritkán esik, mindjárt 'elolvad, belevész a sértengerbe. Az embernek olyankor futni .támad kedve. Menekülni. Minél meszesebb ettől a sárfészektől. A kocsma kerítésénél megmozdul egy árnyék. — Jó estét! — duruzsoló, kedveskedő öregeanber-hang, Gyuri megtorpan, de csak egy pillanatig áll a csata- kos, keskeny úton. — Jó estét, Laci bátyám! Hát maga? Nem fázik itt? *— Á ... Jól vagyok öltözve — lép az ..utcai lámpa alá az öreg. Kucsmát, bekecset visel. — Sétálgat? — Levegőzöm. Nem jó egész nap a kuckóban lenni. Köll ez az áldott friss levegő. Ügy érzem, illene megállnunk egy kézfogás erejéig, de Gyuri továbbmegy. Már elhaladtunk az öregember mellett, amikor a főihajtott gallér mögül visszaszól. — Hát csak levegőzzön, Laci bátyám, de azért vigyázzon az egészségére. Jó éjszakát 1 — Jó éjszakát! — duruzsolja az öreg. — Magára volt kiváncsi -— mondja Gyuri csendesen. — Kíváncsi? Miért? — Mert kíváncsi természetű. • — Maga szerint azért álldogált itt, ebben ? lélekáztató időben, mert engem akart látni? —' Ahogy mondja. Sőt! A nyakamat teszem rá, hogy mióta maga a faluban van. ' aci bácsi félóránként ki- báttyogott az utcára. — Nem értem, Gyun nevetve szol. Neki minden idegent látnia kell. Addig nincs nyugta, míg nem találkozott vele, nem köszönt neki, nem hallotta a hangját. Ha egy autó befut a faluba, a következő percben ő kinn terem az utcán, s figyeli, kinek a' háza előtt áll meg. Ha az autós tájékozatlan, kérdezősködni szeretne, Laci bácsi készséggel eligazítja. Ebben a faluban ritkán látni embert az utcán. Magá- nek nem tűnt föl? I.tt nem szokás tereferélni a szomszédokkal. Kispadok sincsenek a házak előtt és székeket sem visznek az utcára tavasza estéken vagy vasárnap délutánonként. Magának való nép ez ... — Kivéve Laci bácsit. — Az. — Gyuri hangjában némi gúnyt érzek. — Megszokta az öreg az ötvenes években ... — Mit szokott meg? — Azt, hogy őneki mindenkiről mindent tudnia kell. Nemcsak a helybeliekről. hanem azokról is, akik például rokont látogattak, a faluban vagy ide udvaroltak. Az öreg volt a kocs- máros, a párttitkár, a tó- tumfaktum. Akkoriban autós vendég csak hozzá jött. De olyankor reszketett az egész falu. ö kísérte • a végrehajtókat. Az államvé- deteusek m tőle kérdezték meg, hogy kit kell elvinni. Az éjszakai sétákhoz, ahogy ő mondja, a „levegőzéshez” is . a Rák06i-idökben szokott hozzá. Beosont az udvarokba, az ablakok alá’ állt, és haLlgatózott. Sokszor rajtakapták. de nem mertek neki szólni. A kocsmaajtóból visszanézek. Laci bácsi lassú, nehézkes léptekkel közelédik. — Jó . estét,* kocsméros! Van-e jó bora eladó? Gyuri kurjantására a pult mögött bóbiskoló Dénes bácsi fölkapja a fejét. Hunyorog, mereszti a szemét. Végül elmosolyodik. — Hát ide találtak ebben a bolond időben? — Igazán nem volt nehéz — mondom. — Mit innának? — Én bort szeretnék. De elöljáróban valami szíverö- sí'tőt. — Cseresznye, barack, rum, konyak. Persze kommersz. — Jó lesz a barack — mondom. — Hát te? — néz Gyurira Dénes bácsi. — Nekem is barackot adjon, papa. Maga mit iszik? — Én? Nem köll nekem semmi — vonja a vállát az öregember. —- Dehogynem papa. Töltsön magának egy deci császárkörtét! Tudom, hogy szereti. Dénes bácsi nem ellenkezik. Kitölti az italokat, .magának is -a császárkörtét — No. hát akkor kedves egészségünkre! — emeli Gyuri a poharat (Folytatjuk.) kor viszont a társadalmi tulajdont károsítok eseteit tárgyaltuk. Ahány eset, annyiféle. És annyiféle ember — gondokkal, megbánással vagy kétségbeeséssel. — Minden ügy külön tanulmány. Bár a végkövetkeztetés gyakran ugyanaz, az út, amelyen eljut ide. más; ezt nem szabad elfelejteni. Sokszor megesik, hogy az ítélethirdetés után még hosszú ideig gondolkodom a történteken. Az ember nehezen szabadul bizony06 érzésektől, az előítéleteitől. Pedig ha valahol mindettől szabadulni keil, az az igazságszolgáltatás. Tényeket mérlegelni, emberek sorsáról dönteni nehéz, felelősségteljes fela'dat. — Amikor beülök egy tárgyalásra, ismerem az ügyet, s nincs bennem semmi más elhatározás, mint az, hogy minden részletében megismerjem. Megismerjem az indítékot! Mert ez a legfontosabb; megtalálni a .,miért?”- re a választ. S nemcsak a terhelő dolgokat kell keresni. A tárgyalás során a bíró, az ügyész, az ügyvéd kérdésed, a vádlottak, a tanúk vallomásai alapján, apró mozaikokból lassan ösz- szeáli a kép. Persze ez a kép néha változik, de a végére jól látható. Az ember beleéli magát a bíró pervezetésébe, átveszi azt a logikát, amit követ, mert csak így láthat világosan. Tárgyal; után tanácskozunk. Tudju milyen határoík között léh< * büntetés. A szakbíró áita iabam először a ani véleményünkét kérdezi, mielőtt 6 maga véleményt nyilvánít»- ' na..Az eddigi kilenc év alatt nem volt egyetlen olyan esetem sem, hogy lényeges lett volna a véleménykülönbség. Természetesen akadhat eltérés, de ha így van, mindig megvitatjuk, kinek miért van igaza, s mire az ítélet- hirdetésre kerül a sör, már hármunk — a tanács — véleménye. döntése hangzik el. — Az ítéletnek nevelnie is kell.. . — Természetesen ez az elsődleges célja. Épp ezért so, ha nem tekintem úgy a vádlottat, mint elvetemült bűnözőt. Embernek tartom, akit meg kell ismerni, megérteni, hiszen a sorsáról döntünk. — A főiskolai tanár és az ülnök egyaránt a fiatalok gondjaival foglalkozik. Tanáriként mindennapi gondokkal, ülnökként olyanokkal, amelyek a vádlottak padjára juttatják a fiatalokat. Vajon melyek ezek? — Ügy látom, hogy leggyakoribb a tömeghatás. ,A gyerekek nem tudják mindig, hol és hogyan töltsék el az idejüket, ilyenkor köny- nyen csapódnak rossz társaságba, és nem akarnak lemaradni a többitől. Gyakran megesik, hogy ebben a rossz családi körülmények játszanak szerepet, ám ez nem kizárólagos tényező. — Volt rá eset, hogy viss- szagondolva egy-egy ügyre később úgy találta: most nem az akkori ítéletre szavazna ? — Ilyen nem volt. Az vi- sz.ont megesett, hogy később úgy láttam: egyik ügyben túl szigorúak voltunk, a másikban viszont egy kicsit enyhébb ítéletet hoztunk. — Az ülnök nem jogász, ő a közvéleményt képviseli. Munkájához, viszont elengedhetetlenül szükségesek bizonyos jogi ismeretek. Vajon mi kell ahhoz, hogy közreműködése valóban része legyen az igazságszolgáltatásnak? — Először is: az ügy előzetes ismeretei Az. hogy a nehezebb pereknél ne csak a tárgyalás napjának reggelén tudja’ meg, mire kell beülnie; már előtte ismerkedjen meg az anyaggal. Sokat tanulhat a téli ülnöki akadémiákon, és természetesen a szakirodalomból. Egyszóval : képeznie kell magát, Persze hasznos lenne minden esetben áttanulmányozni a Legfelsőbb Bíróság döntéseit, vajon jóváhagyták-e á mi ítéletünket vagy megváltoztatták, s ha igen, miért. Az igazságot keresni nehéz feladat. Emberek fölött ítélkezni szóban, következmények nélkül egyszerű, de sorsakat alakítani nagy felelősség. Olyan, amire csak emberséges ember képes. Dán Tibor
