Somogyi Néplap, 1982. január (38. évfolyam, 1-26. szám)

1982-01-12 / 9. szám

Segítséget várnak a nyugdíjasok a munkahelyektől kedvezmények Az SZMT társadalom biz, tosítási 'bizottsága megtár­gyalta a nyugdí.iaséletxe való fölkészítést, a nyugdíjasok­kal való foglalkozás tapasz­talatait. 1981 elején mintegy háromszáz öregségi, rok­kantsági nyugdíjas válaszolt arra: hogyan segítették nyugdíjba vonulásukat a munkahelyen, milyen érzel­mek töltötték el ókét. mi­lyen gondok foglalkoztatták életük újabb szakaszában. A tapasztalatok tehát' a legille­tékesebbektől, a nyugdíja­soktól származnak. Javaslatokat is kértek a nyugdíjasoktól: miként fog­lalkozzanak a munkahelyi vezetők, a szakszervezeti szervek a nyugdíjasokkal, a nyugdíjas közérzetét ugyan­is befolyásolja, hogy volt munkahelye segíti-e; meglá­togatják-e, számítanak-e munkájára. A véleménykutatások — érthetően — sokféle ' infor­mációt szolgáltatnak. Mindig találhatók közöttük közös vonások. elgondolkodtató megállapítások és hasznosít­ható javaslatok. A válaszok­ból ez alkalommal is ki­tűnt, h/ngy az öregségi nyug­díjasok 1 többsége könnyen azonosult az- új helyzettel, mar várta, hogy nyugállo­mányba kerüljön, s nem volt probléma a nyugdíjazás so­rán. Nem így a rokkantsági nyugdíjasok. Őket és csa­ládjukat a váratlan betegség asegriselte. ezért nehezen tudtak beletörődni a nyug­állományba helyezessél. Bár voltak olyanok is. akik meg­váltásként fogták föl új helyzetüket — hogy az egész­ségi állapotuk miatt a már nehezen végzett munkát vég­re abbahagyhatták. A nyugdíj létbiztonságot jelent számukra. Több rok­kantsági nyugdíjas nyilatko­zott úgy. hogy nem kérte volna nyugdíjazását. ha munkahelyén könnyebb munkát adtak volna neki. Az öregségi nyugdíjasok közül t.obb mint harmincán — az érzelmi és anyagi kötődés miatt — nehezen szakadtak et a munkahelytől, néhá- nyan egészségi állapotuk miatt választották inkább a nyugdíjazást. Elenyészően kevesen nyilatkoztak úgy, hogy a rossz munkahelyi légkör*, illetve a munkáltató merev elzárkózása miatt váltak meg munkahelyüktől. A többség a már ismert formákban (nyugdíjastalál­kozó. közös kirándulás stb.) javasolta a jövőben is a nyugdíjasokkal való törődést. Nagy számban tették szóvá viszont, hogy legyen a mun­káltatók feladata a nyugdí­jazás előkészítése. Ismertes­sék meg őket a főbb tudni­valókat. beszélgessenek ve­lük előzetesen. Jogos kíván­ság. hogy a nyugdijat az esedékes bérfizetés idejére kapják meg. A megkérdezettek közül többen fokozottabb anyagi és erkölcsi elismerést vár­nak a nyugdíjazás előtti öt évben. Olyan igény is meg­fogalmazódott, hogy a nyug­díj előtt állók családi, anya­gi és szociális körülményeit a munkahely előzetesen is­merje meg, és kísérje figye­lemmel később is. A rászo­rulók kapjanak segélyt. So­kan kérték, hogy üdültetés­ben is részesülhessenek. A tapasztalatok szerint a nyugdíjazás azok számára nem jelent megrázkódtatást, akik tudatosan készülnek vagy akiket fölkészítenek a nyugdí.iaséletre. Azok az emberek, kerülnek válságba érzelmi szempontból, akik jó munkahelyi közösséget hagynák el;- akiknek nem teszik lehetővé a továbbdol- gozást. Elgondolkoztató, hogy a nyugdíjasok a társadalomtól, a volt munkahelyüktől vár­ják elsősorban a segítséget. A munkál látók lehetőségeik­hez mérten eddig is foglal­koztak a nyugdíjasokkal, a javaslatok ' megszívlelése azonban tovább javíthatja az emberekkel való bánásmó­Csaknem húsz esztendeje áll munkakapcsolatban a csokonyavisontai gépjavító társulás a Ganz bajai gyá­rával. Ez az együttműkö­dés, a bajai gyár részére végzett bérmunka még a gépállomás idejében kezdő­dött el, Évente 6—7 millió forintért készítenek részük­re mintegy 70 féle, mozdo­nyokhoz szükséges alkat­részt. — Annak is több mint tíz esztendeje, hogy a székesfe­hérvári Köfémmel kialakult a kapcsolatunk. Részükre szerszámokat, • kohászati se­gédberendezést gyártunk. Kezdetben ez csupán évi 1— 2 millió forint értéket ért el. tavaly viszont már meg­haladta a 14 milliót. Még a múlt esztendőben megkeres^ tek bennünket a székesfe­hérvári gyár képviselői, s a korábbi évekénél 5000-rel több órára adtak megrende­lést. A részükre készülő munka értéke idén eléri a 16 millió forintot. Tervsze­rűen folytatjuk a konténer­programot is. Ebben a bar­csi Unilech Ipari Szövetke­zettel működünk együtt. Hulladékgyűjtő, szőlöszálli- tó konténereket gyártunk nekik. Tavaly 7, idén pedig 8 millió forint ertekben. Az Háztáji adózás Alig ismert Az utóbbi húsz évben a háztáji termeléssel kapcsola­tos adópolitika etgyre rugal­masabb lett, ösztönző ked­vezmények sorát léptették életbe. Az adózás mégis ké­nyes pont termelőik és ható­ságok kapcsolatában — ez derült ki a háztáji állattar­tók nemrégiben rendezett megyei fórumának hozzászó­lásaiból is. Az egyik tsz ház- tájiágazat-vezetője kereken kimondta: ellentmondást lát a háztáji termelés foko­zását szorgalmazó kormány-, határozatok és az adórende­letek paragrafusai között. „El kéne dönteni, mi fontosabb a népgazdaságnak, a háztáji­ban előállított termékek ex- öortjövedelme vagy a ter­melési kedv romlása árán beszedett adó.” Egy termelő arról beszélt, hogy sertést tartani ma el­sősorban nagyban érdemes. Úgy, ha valaki korszerű esz­közökkel. a háztájiban is szakosodva hizlal. Csakhogy — a fórumon ezt is kiszá­molták — aki 68 hízósertés­nél többel értékesít, túllépi a 150 ezer forintos adóha'- tárt... Volt. aki elmondtál hogy 2—300 ezer forint bevétel­nél aligha lehet kulcskérdés 2—3 ezer forintnyi adó. A termelőik képviselői erre azt válaszolták: gyakran a föl- Vásárlási ár néhány filléres változása is jelentősen befo­lyásolja a teririelöi kedvet,.. Az adóügyi szakemberek­kel beszélgetve azonban ki­derült: a panaszok és előíté­letek nagy része tájékozat-, lanságból falcad. Az idén a megyében egyet- . len háztáji termelő sem val­lott be adóköteles jövedel­met. Az 1980-as árbevételek alapján — lakossági beje­lentések nyomán — mind­össze négy gazdának kellett adót fizetnie! Pedig nyilván­való, hogy ennél sokkal töb­ben jutnak évi 150 ezer fo­rint bevételhez. A drámai hangvételű panaszok zöme rémhírekből, sokadik szájból hallott esetekből fakad, és korántsem rossz tapasztala­tokból. Hogy mindössze né­gyen fizettek adót. az azt is sejteti, hogy az adóhatósá­gokat e téren legkevésbé jellemzi a szigor. Kizárólag a közvéleményt irritáló, szél­sőséges esetekben kezdemé­nyezlek eljárást, s nem. ott. a tervünk, hogy 1985-ig a barcsi szövetkezet részére gyártott éves termelésünk értéke elérje a 10 millió fo­rintot — tájékoztatott Fili- povics Pál, a gépjavító igaz­gatója. — Üj termékek, gyártmá­nyok bevezetését nem terve- I zik? — Jelenleg nincs rá mó­dunk, előbb a feltételeket kell megteremtenünk. Laka­tosüzemünk elavult, korsze­rűsíteni, fejleszteni kell, hogy új tern ékek gyártásá­ra térhessünk rá. Azt ter­vezzük, hogy előregyártott elemekből egy 50 négyzet- méteres modern lakatosüze­met létesítünk, ahol mód nyílik a szalagszerű terme­lés bevezetésére. Új szer­számgépeket is vásárolunk, munkába állítunk. Terveink szerint ez az üzem két év alatt készül majd el, s a gépekkel együtt 12 millió fo­rintba kerül. Utána lehet majd szó autószervizünk fejlesztéséről. korszerűsíté­séről és megfelelő raktárak - létesítéséről. Erre az eszten­dőre a tavalyinál mintegy kétmillióval magasabb, 43 milliós termelési értéket tervezünk — mondotta az igazgató. ahol 10—20 ezer forint „el­hallgatásáról” volt szó. Megdöbbentő, hogy a me­gyei fórumon senki sem tudott azokról a jelentős adókedvezményekről. ame­lyekről a tanácsi szakembe­rek tájékoztattak. Még in­kább az, hogy nem egyszer a tsz-ek szakirányítói sin­csenek tisztában vele. Az esetleges helyi túlka­pások megelőzését szolgálja, hogy a megyei tanács pénz­ügyi osztályának ellenőrzése nélkül nem engednek kiadni egyetlen határozatot sem. Dr. Fenyő Árpád osztályve­zető-helyettes elmondta: az újabb adórendelkezések mindenekelőtt azt mérlege­lik, hogy az egyes háztáji ágazatok jövedelmezősége és népgazdasági jelentősége na­gyon eltérő. Néhány ágazat­ban valóban a termelés fék­jévé várhatna a 150 ezer forintos • adóhatár. Ilyen pél­dául a szarvasmarha- és a tejértékesítés. amely épp ezért teljesen adómenés. Jelentős adókedvezmé­nyek vannak a sertéstartás­ban is. Leadott sertésenként 1500 forintot vonnak le a bévételbői. A fennmaradó összegnek is csupán 20 szá­zaléka .jelent adóalapot. Szemléletes példát ad az adózás mértékéről az a tá­jékoztató, amelyet az elmúlt hetekben valamennyi somo­gyi tsz-be, íölvásárlóhelyre és helyi tanácsra is elküld­ték, „80 darab sertés értéke­sítése esetén hízómként 3700 forintot számolva, a tenyész­tő évj bruttó árbevétele 296 ezer forint. Ebből sertésen­ként 1500, összesen 120 ezer A 62 eves id. Csonka Sán­dor hencsei nyugdíjas nem élt harmonikus családi éle­tet. Így a felesége egy szép napom elhatározta, hogy fa­lképnél hagyja, és mintha munkába menne, összeszed­te néhány holmiját, aztán már nem tért haza. Kadar- ítútra költözött egy férfihoz. Csonka Sándor hiába várta a feleségét, elindult hát megkeresni. Sellyére utazott, az anyósához, de ott hem tudtak az asszonyról. Haza­fele viszont egy ismerőse közölte vele, hogy Kadar- kúton, Kalányos István há­zában megtalálhatja. Csohka. miután hazaért, felpattant ■ a Rigájára, de előbb a zsebébe tett egy konyhakést, aztán irány Ka­darkút. Itt meg is találta az asszonyt, ám hiába hívta haza — meglehetősen „kere­setien” szavakkal —. az hajthatatlan maradt. Ekkor késsel fenyegetőzött. Közben megérkeztek a házigazda rokonai, akik rendreutasítot- ták a felbőszült férjet, asz asszony pedig megígérte, hogy majd reggel hazauta­zik. Szeptember 30-án a 29 éves ifi. Csonka Sándor mo­torra ült, és barátjához ment pénzt kölcsönkérni, Utána betért a kocsmába, egy kis poharazgatásra. Itt tudta meg, hogy az anyja Kadar - kútan van. Amikor éjféltáj­ban hazatért, apja is ezzel a hírrel fogadta. Sírt-rítt, pa­naszkodott, végül azzal állt elő: „Hozzuk vissza anyá­dat!” A fiúinak — akiben dolgozott a szesz — nem kellett több biztatás. Mind­ketten motorra pattantak és rövidesen már K&lányosék ajtaján .zörgetett a fiú. A házigazda rosszat sejtett, ezért még az este a szobá­ba készítette a baltát. A zorgetésre nem nyitott ajtót, hanem baltával a ke­zében — megállt mögötte, A fiú beszakította a kulcsra zárt. ajtót, ügyesen kivédte Kalanyos támadását — az forint kedvezményt !e*>öp-­nak. A megmaradó 176 ezer forint 20 százaléka az adó alapja.” A termelő végül is csak­nem 300 ezer forint után .fi­zet 1056 forint adót. Ez a teljes bevételnek alig 0.3 százaléka! Ugyan lehet-e ez az összeg a termelői kedvet befolyásoló tényező? Külön adókedvezmények illetik meg a termelők gye- rékeinek száma, valamint a kisgazdaságban dolgozó csa­ládtagok alapján. Ugyancsak adókedvezményt kap. aki 20—100 ezer forint értékben — állami vállalattól — gé­pet vagy más gazdaságfej­lesztő eszközt vásárol. A hibrid húscsirke, vala­mint a tojásértékesités be­vételének — sokan ezt sem tudják — csupán 10 száza­léka jelent adóalapot. A tá­jékoztató egyik példájában egy baromfitartással és fóli­ás zöldségtermeléssel foglal­kozó termelő évi bevétele 240 ezer forint, fizetendő adója pedig 700 forint. A jövedelemnek elenyé­szően kis hányada ez, mégis sokan folyamodnak „cselek­hez” ennek az összegnek a megspórolására. Ez a maga­tartás akkor válik visszássá, ha például egy falugyűlésen épp ezek az emberek kifo­gásolják fölháborodottam a., járda vagy bekötőút hiá­nyát. Végül is az adóval kap­csolatos aggályoknak es mendemondáknak nagy­részt elejét vehetné az ala­posabb tájékozódás. ugyanis baltával sújtott fe­léje —, majd az udvarra penderítette a férfit A bal­ta elrepült, az ifj. Csonka pedig anyja csábítójára ug­rott, rátérdelt és ütni kezd­te. Ezen felbuzdult az elha­gyott férj: felvette a baltát, a fokával fejbevágta Kalá- nyost. Az az ütéstől eler- nyedt, Ekkor a fiú is faltá- pászkodott, alaposan meg­rugdosta a földön fekvőt, és az anyjáért indult. Mire „rábeszélték”, hogy hazatér­jen velük, már odaértek Ka­lányos rokonai, Az asszony még kiszökött előlük, a két hemcsei azonban nem kerül­hette el a találkozást, rövid kézi tusa után viszont ők is kereket oldottak. Aztán ugyancsak - megle­pődtek, amikor jött értük a rendőrség, és megtudták, hogy Kalányos meghalt. Hi­szen ők csak meig akarták leckéztetni egy kicsi... A vizsgálat során az is kide­rült, hogy a férfi halálát a rugdosás okozta, mert ettől sorozat-bordatortést szenve­dett, a tört bordák átszűrték a tüdőt, a belső szerveket így mire a mentő a helyszín­re ért, már nem segíthet­tek rajta. Az ügyben a Kaposvári Megyei Bíróság dr. Üjkéry Csaba tanácsa hozott ítéle­tet. Hatóit okozó testi sér­tés, éjjel, erőszakkal elköve­tett magánlaksértés büntette, személyi szabadság megsér­tésének vétsége és — a fiú esetében — még ittas veze­tés vétsége miatt. Ifj. Cson­ka Sándort 6 évi börtönbün­tetésre ítélte és 4 évre eltil­totta a közügyek gyakorlá­sától, valamint 2 évre a jár­művezetéstől. Apja bünteté­se 4 évi börtön, 3 évig nem vehet részt a közügyek gya­korlásában. A bíróság az enyhítő körülmények között különös súllyal vette figye­lembe a vádlottak beismerő, feltáró jellegű vallomását. Az delet ellen a vádlottak es védőik fellebbeztek. a t. nyugdíj előtt állókkal? A •árizs nyugati szférájában, a Champs-EIysée ínoghcsszabbi- >tt tengelyében fekszik a La Defense negyed. Az új épület- volosszusokon belül található a „Centre National (les In- lustries et Techniques", tehát az ipar és a technika orszá,- •,os központja és más fontos kutatási es üzleti centrumok A Magyar Nemzeti Bank hivatalos devizaárfolyamai január 12-től Devtsewew Vételi Kötegv- <£!ada«i ért. 100 •gvségr* Pt-bw» Ars©«! lőni 6 582,83 * 589,42 4 5*6,01 Ausztrál deliét 3 §82.52 3 886,41 3 390,39 Belga frank 89,07 89,16 *9,25 Dán korona *65,7* *66,21 466,63 Francia frank 599,99 600,59 601,19 Holland forint 1 385,90 1 387,29 1 388,68 Japán yen (1000) 156,3* 156,50 156,66 Kanadai daliái 2 902,35 2 903,4* 2 908,37 Kuvaiti dinár 12 21 *,23 12 226,46 12 238,69 Norvég korona 583,96 589,55 590,14 NSZK márka 1 519,90 1 521,42 1 522,94 Olasz líra (1000) 28,47 28,50 28,53 Osctrák schilling- 217,00 217,22 217,44 Portugál escudo 52,*7 52,52 52,57 Spanyol peseta 35,38 35,42 35,46 Svájci frank 1 879,52 1 881,40 1 883,28 Svéd korona 616,40 617,02 617,64 Tr és cl. rubel 2 597,40 2 600,00 2 602,60 USA dollár 3* 39,53 3 442,97 3 446,41 ♦ * * Az államközi megállapodásokon alapuló hivatalos folyamok változatlanul az 1981. december 29-i közlésnek megfelelően vannak érvényben. A SURJÄNVÖLGTE MG. TSZ Somogy és Baranya megyében kert-, parképítési, valamint fenntartási munkák szakszerű elvégzését vállalja, rövid határidőre. Megrendeléseket a tsz beruházási ágazatvezetoje címere kérjük: Szentbalázs, Fő u. 96. (7472) (204174) dot. Sárdi Gyula Folytatódik a konténerprogram Új lakatosüzemet terveznek Csokonyavisontán Bíró Ferenc „Hozzuk vissza anyádat” Éjszaka mentek az asszonyért

Next

/
Oldalképek
Tartalom