Somogyi Néplap, 1982. január (38. évfolyam, 1-26. szám)

1982-01-09 / 7. szám

Vlagyimir Pavlov kitüntetése A kitüntetést Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke adta át V. J. Pavlovnak Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első tit­kára, Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, Lázár György, a Minisztertanács elnöke és Apró Antal, az országgyűlés elnöke búcsúlátogatáson fo- hadta Vlagyimir Jakovlevics Pavlovot, a Szovjetunió bu­dapesti nagykövetét. * * * A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa Vlagyimir Pavlovnak Magyarországról történő végleges elutazása al­kalmából, az országaink és testvérpártjaink kapcsolatai­nak ápolásában és erősítésé­ben, valamint a gazdasági, a kulturális és a műszaki-tudo­mányos együttműködés fej­lesztésében kifejtett munkás­sága elismeréseként a Béke és barátság érdemrendet ado­mányozta. A kitüntetést Losonczi Pál pénteken az Országházban nyújtotta át A kitüntetés át­adásánál jelen volt Gyenes András; az MSZMP Központi Bizottságának titkára, Katona Imre, az Elnöki Tanács titká­ra, Púja Frigyes külügymi­niszter, s ott voltak a szovjet nagykövetség vezető képvise­lői is. • « • Vlagyimir Jakovlevics Pav­lov a budapesti szovjet nagy- követségen fogadást adott ab­ból az alkalomból, hogy a na­pokban végleg elutazik Ma­gyarországról. A fogadáson részt vett Németh Károly, az MSZMP Központi Bizott­ságának titkára, Aczél György, a Minisztertanács el­nökhelyettese, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, Gyenes András, az MSZMP Központi Bizottságának titká­ra, Marjai József, a Minisz­tertanács elnökhelyettese, va­lamint a Központi Bizottság, az Elnöki Tanács, a Minisz­tertanács, az országgyűlés több tagja, a politikai, a gaz­dasági és a kulturális élet sok más vezető személyisége. A fogadáson jelen volt a bu­dapesti diplomáciai képvise­letek számos vezetője és tag­ja is. (MTI) Spanyol körút Mozgásba lendült ismét • .spanyol diplomácia. Leo­polde Calvo-Sotelo kor­mányfő — Jósé Pedro Pé- rez-Llorca külügyminiszter társaságában — előbb Brüsszelben tárgyalt, majd Londonban folytatott esz- .mecserél. A téma Spanyol- .ország számára roppant fon- ‘ tos: a belga fővárosban ki­zárólag a NATO-hoz, illet­ve a Közös Piachoz való csatlakozás kérdései, Lon­donban viszont ezeken túl­menően Gibraltár problémá­ja került napirendre. Madrid igyekezete múl­ván való: politikai és gazda­sági okokból szeretné meg­gyorsítani felvételi folyama­tát az EC,K-ba. Kérelme nem is új keletű, 1977-ben fogalmazták meg, s a Közös Piac tagjaival, valamint az integráció brüsszeli vezér­karával 1978 óta folynak az alkudozások. Tegyük nyom­ban hozzá: a feltételeket il­letően s,ok még a vitatott kérdés, sőt, az álláspontok szinte alig közeledtek egy­máshoz. Főleg Párizs tanéstt éré­kei y megértést a madridi belépéssel szemben. Francia- ország kifejezetten ellenzi a spanyolok csatlakozását a tízekhez, ami — szakértők szerint — még hosszú ideig gátat vethet Calvo-Sotelo ambícióinak. A franciák nem. is titkolják, hogy szomszédjuk borai, általá­ban mezőgazdasági termé­kei jelentés konkurenciát jelentenek számukra. Mi­után Athén *lekörözte** Madridat az EGK-tagságért folytatott versenyben, a francia ellenzés különösen hevessé vált. Brüsszelben tehát a spa­nyol politikusok ismételten szövetségeseket kerestek. Gaston Thorn, az EGK bi­zottságának elnöke megfi­gyelők szerint szívesen tá­mogatja Madrid kérelmét. Calvo-Sotelo és külügymi­nisztere hosszan tárgyalt a belga kormányfővel is, Wilfried Martens ugyanis az idei esztendő első felében az EGK kormányfői tanácsülé­sein a soros elnöki tisztsé­get tölti be. Jóval nehezebb megbeszé­lések színhelye volt pénte­ken London, ahol a madridi államférfiak brit házigazdá­ikkal Gibraltár sorsáról is tárgyaltak. A spanyol állás­pont szerint a „Szikla” mi­előbb Madrid fennhatósága alá kell hogy visszakerül­jön. Első lépésként Gibral­tár NATO-támaszponttá vá­lását sürgeti Madrid, ha London hajlandó föladni kétszáz éves felségjogát. Meglehet. amíg ebben megállapodás születik, ad­dig is szükség lenne némely változtatásra Gibraltárban. A britek jónéven vennék, ha a Franco által még 1969-ben elrendelt határzárat felol­danák. Spanyol részről a jelekből ítélve készülnek már erre a lépésre — a so­rompó túlsó oldalán új vám­hivatalokat építettek —, de cserébe azt követelik, hogy a spanyolokat a Közös Piac országainak állampolgárai­val azonos jogok illessék meg. Calvo-Sotelonak egyénileg is nagy sikert hozna, ha mind a közös piaci csatlako­zás, mind Gibraltár ügyében komoly és konkrét enged­ményekkel térhetne haza. Kabinetje mögött nincs ab­szolút többség, s Hispániá­ban egyre inkább előretör a nag-utöke által támogatott jobboldal <s*. a Ezrek térnek hexe Plenáris ülésre készül a LEMP Közponii Bizoilsága A Lengyel Egyesült Mun­káspárt Központi Bizottsága plenáris ülésre készül, amelynek fő témája a párt­munka lesz. Ezt Kazimierz Barcikowski, a Politikai Bi­zottság- tagja, a kb titkára közölte. A párt sorainak a marxiz­mus—leninizmus és a szer­vezeti . szabályzat alapján történő teljes konszolidálá­sáról volt szó a központi pártellenőrzési bizottság elnökségének ülésén. A ta­nácskozáson közölték. hogy még' ebben a hónapban rész­letes közlemény ' Jelenik meg azoknak a volt vezetőknek az ügyeiről, akik funkcióju­kat személyes haszonszerzés­re használták fel. A szocia­lista megújulási folyamat következetes folytatása ér­dekében a központi pártel­lenőrzési bizottság elnöksége szükségesnek nevezte, ' hogy szigorúan tartsák meg a leg­magasabb és a legalacso­nyabb jövedelmek közötti arányokat, úgy, ahogyan azt a kilencedik kongresszus meghatározta. * • • Varsóban csütörtökön Jerzy Urbanski elnökletével ülést tartott a LBMP Köz­ponti Pártellenőrzési Bizott­ságának elnöksége. Az elnökség tanulmányoz­ta azokat a büntető intézke­déseket, amelyeket a jelen­legi gazdasági helyzet kiala­kulásáért felelős személyek ellen hoztak, különös tekin­tettel azokra, aki.|< a koráb­bi vezetésben elfoglalt he­lyüket jogtalan előnyök szer­zésére használták fel. A bi­zottság úgy határozott, hogy még januárban részletes és világos jelentést ad' közre e kérdésről. ■Az elnökség megvitatta a jelenlegi feladatok megvaló­sításának menetét; jóváhagy­ta a bizottság vezetősége ál­tal kijelölt irányvonalat, a kidolgozott munkamódszere­ket és határozatokat. A köz­ponti pártellenőrzési bizott­ság elnöksége hangsúlyozta: a párt feladata 'mindenek­előtt az. hogy a marxizmus— lertinizmus és a LEMP szer­vezeti szabályzatában foglalt elvek alapján rendezze sa­ját sorait. * * • Naponta mintegy 1—2 ezer lengyel állampolgár tér vissza hazájába — hangzott­éi a szej.’inek az állampol­gárok jogi státusával fog­lalkozó albizottsága csütör­töki ülésén. Az ülés résztvevői hang­súlyozták: gondoskodni kell arról, hogy a külföldön tar­tózkodó lengvel állampolgá­rok ne váljanak áldozatává a Lengyelországgal szemben ellenséges propagandának és ne ad,iáik fel lengyel ál­lampolgárságukat. Számuk­ra adott a lehetőség, hogy újra visszatérhessenek csa­ládjukhoz. Mvés-menés a Fehér Házban Elnöki tevékenységének alig egy év alatt Rónáid Reagannek két munkatársa is komoly fejfájást okozott: David Stockman, a Fehér Ház ügyviteli és költségve­tési hivatalának miniszteri rangú főnöke és Richard Al­len, a nemzetbiztonsági fő­tanácsadó. Az első a kor­mány gazdaságpolitikájá­nak lényegét ki fecsegő in­terjút adott egv folyóirat­nak („a Reagan-féle gaz­dasági intézkedések a gaz­dagoknak - kedveznek”), a második nem megfelelően járt el egy külföldiektől származó pénzes borítékkal és agyaix.-:.-k szabályellene­sen ajándékot is elfogadott tőlük. Stockman nyilvánosan meg­követte az elnököt és ma­radhatott. Alient viszont, akit mind a rendőrségi, mind a még szigorúbb feher házi vizsgálat felmentett a vissza­élés gyanúja alól. kényszer!-, tették, hogy nvúFsa be le­mondását. A különböző el­bánás oka nem annyira az elkövetett vétségek súlyossá- gi foka közti különbség volt. mint inkább az, hogy Stock- man’ hozzáértésére és mun- I kájára az elnöknek (és a mögötte álló köröknek) to­vábbra is szüksége van, Al- lenre viszont nincsen. Hatalmi harc Az amerikai hatalmi gé­pezetben kevéssé körvona­lazott. meglehetősen sajátos, változó a minisztériumok és a részben párhuzamos fe­hér házi apparátus viszonya. Truman és különösen Eisenhower elnök idején például a ki^lügyminiszt vi- um, illetve annak vezetője nyomta rá bélyegét az ame­rikai külpolitika alakítására. Kennedy és Johnson elnök­sége alatt ez ' a nemzetbiz­tonsági tanácsadó javára to­lódott el. Á Nixön-években Henry Kissinger oly mérték­ben ragadta magához a gyeplőt, hogy a végén már egymaga ülte meg mind a két lovat. Külügyminiszter lett. miközben a nemzetbiz­tonsági főtanácsadó tisztei is megtartotta. Clark immár nemzetbizton­sági főtanácsadóként nyilat­kozik ■ A nemzetbiztonsági főta­nácsadó feladata tulajdon­képpen az, hogy összehan­golja a nemzetbiztonságot érintő tárcaközi ügyeket, re­feráljon azokról az elnök­nek, irányítsa az elnököt se­gítő nemzetbiztonsági tanács munkáját. Carter elnöksége idején — noha szavakban elítélték a korábbi gyakorlatot — foly­tatódott a kötélhúzás a Kis­singer cipőiébe lépni próbá­ló. az amerikai külpolitika irányítására áhítozó Brze- zinski főtanácsadó és Vance külügyminiszter között. Rea­gan kormányra kerülésével, Haig külügyminiszter és .Al­len nemzetbiztonsági tanács­adó között kezdődött ádáz küzdelem, amelynek lövész­árkaiból, mint Haig elpana­szolta, orvlövészek puskáz­tak- rá. Alapjában véve ez nem különböző politikai koncepciók ütközése, hanem hatalmi harc. személyes int­rikák sorozata volt. Allen és a trojka A látszat ellenére az sem igaz, hogy itt e . szerűen a fehér házi apparátus és a „hagyományos” kormány­gépezet csapott össze. Mind­végig Haiget támogatta ugyanis első helyettese. William Clark, aki talán még közelebb állt és áll az elnökhöz, mint az appará­tust irányító (és Reagant ugyancsak kaliforniai kor­mányzósága alatt’ szolgáló) hármas tagjai: Edwin Mécse, James A. Baker és Michael K. Deaver. Ugyanakkor ma­ga a „trojka” (de nyilván Reagan is) mindinkább fel­ismerte. hogy Richard Allen sem szakmai felkészület­lensége,- sem emberi, vezetői tulajdonságai miatt nem al­kalmas tiszte betöltésére. Így született meg fokoza­tosan az a döntés, hog.v Al­ient (aki még ió ürügyet is szolgáltatott hozzá) menesz­tik és helyére a külügymi­niszter első helyettesét. Clarkot állítják. Mi több. nem is egészen az ő helyére, hanem egy felértékelt pozí­cióba. Mert Allen az appa­rátus vezetőjének, Meese- ngk a beosztottja volt és az ő közvetítésével referált az elnöknek. Clark viszont már — akárcsak korábbi elődei — naponta, személyesen tá­jékoztatja az elnököt a be­érkezett diplomáciai, kato­nai, hírszerzői jelentésekről, értékelésekről. Márpedig a Fehér Házban azon méri k a befolyást, hogy ki milyen gyakran, mennyi ideig be­szélhet az államfővel. E te­kintetben az sem számit, hogy Clark a Newsweek cí­mű amerikai hetilap 1981. február 16-1 számában meg­jelent cikk tanúsága szerint meglehetősen hiányos kül­politikai ismeretekkel ren­delkezik. Bár lehet, hogy az­óta továbbképezte magát, s ma már tudja, ki a zimbab­wei miniszterelnök, s melyik nvugat-európai szövetsé­gesnek mi az álláspont)* a lé&yverkezésröl. Egy nyugat-berlini lakásban neonáci fegyver- és propagan­da anyag raktárra bukkant a rendőrség. A megtalált fegy­vereket és fasiszta röpiratokat pénteken sajtókonferencián, mutatták be az újságíróknak Egyesült Államok Folytatják a sorkötelesek összeírását Carter rendelte el Az Egyesült Államok elnö­ke csütörtökön elrendelte a sorkötelesek összeírásának folytatását. Ezzel a nagy horderejű döntéssel — állapí­tották meg a kormány bírálói — Reagan egyik legfontosabb választási ígéretét szegte meg, nagy lépést tett a sorköteles­ség teljes visszaállítása felé. A sorkötelesek összeírását Carter rendelte .el 1980 ele­jén az afganisztáni helyzetre hivatkozva, és ugyanabban az évben Reagan választási kam­pányának egyik központi jel­szavává tette az összeírás el­leni harcot, mondván, hogy elszán) ellensége a hadköte­lezettség békeidőben való ér­vényesítésének, és hogy az amerikai hadseregnek to­vábbra is kizárólag hivatáso­sokból kell állnia. „Veszélyes világban élünk” — jelentette ki nyilatkozatában Reagan a döntést „indokolva”. Magára * sorozásra — állította — csak js legsúlyosabb szük­ségben" kerülhet sor. elismer­ve, hogy „jelenleg ilyen szük­ség nem áll fenn”. Allen távozik EZ A DIVAT- BÁL 1982. JANUÁR 23-ÄN A DOROTTYA-SZALLÖBAN A műsorban közreműködnek) a televízió munkatársai: KISKALMÁR ÉVA, VAJEK JUDIT, DÉRI JANOS és a Divatintézet manekenjei. A zenét az APOSTOL EGYÜTTES szolgáltatja. Jegyek igényelhetők a Dorottya-szálló üzletvezetői irodájában, (ssastfl

Next

/
Oldalképek
Tartalom