Somogyi Néplap, 1982. január (38. évfolyam, 1-26. szám)
1982-01-09 / 7. szám
Ä szellem birtokreformjáról Talpalják a szeszes meggyet Téli munka az üdülőkben Egy kis túlzással akár a Az általános iskolák államosítása mérföldkő a magyar közoktatásban. Ahogy dr. Törley Dénes megfogalmazta Somogy közoktatási és közművelődési helyzete es fejlődése 1945-től 1948-ig című dolgozatában: a szellem birtokreformja volt ez gz esemény. A háború súitotta országban az iskolákban is nehezen indult meg az élet, jelentősek voltak a károk. Az '„örökség”, amit átvett az új társadalom: elpusztult hetven oktatási épület, száz- harminchat megrongálódott. használhatatlanná vált. Iskolarendszerűink pedig nem volt egységes; megteremtése szükségessé tette a sokféle fenntartás megszüntetését. Az osztályharc részévé vált az általános iskola megteremtése. Magyari András 1945-től otthon van a szakszervezetek székiházában, jelenleg is — már nyugdíjasként — a Pedagógusok Szakszervezetében tevékenykedik. Annak idején, a bizottság titkáraként vett részt az iskolák államosításában. Ügy vettem ki szavaiból, hogy a pedagógus-szakszervezet 1945-ben kezdett szer- vezése előzménye volt az iskolai élet átalakulásának, demokratizálódásának és így magának az államosításnak is. Hiszen nemcsak átszervezésre szőrűit az iskola- rendszer. hainam a pedagógusokat is új feladatok elé állították. — A somogyi tanítóik kétharmada felekezeti iskolában dolgozott. A szakszervezetet Vajtho Zoltánnal kezdtük szervezni. — Ínséges időket éltünk akkor. Ez is hozzájárult, hogy' a pedagógusok körében érzékelhető volt a bizonytalanság. — Kaposgyarmaton egy alkalommal meglátogattam Marsall Lajos kollégámat; sült krumplival kínált. Milyen jólesett akkor! Sose éreztem olyan ízesnek a krumplit. Látta, mennyire élveztem, s egy negyed zsák nyers burgonyát tett föl a biciklimre, hogy vigyem el a kaposvári tanítóknak... 1947,48-ra olyan három- száznyolcvan tagja lehetett a szakszervezetnek. Várnai László tanfelügyelő javasolta, hogy szervezzenek egy esti találkozót a pedagógusokkal. — A Berzsenyi iskolában került sor erre; meghívásunkra a város majdnem minden tanítója eljött. Várnai (később ő lett a megyei főigazgató-helyettes, mai kifejezéssel az osztályvezető helyettese) sokat segített abban. hogy megteremtsük az egységet a tanítók körében. Aztán a színházban rendeztünk nagygyűlést; ott a résztvevők állast foglaltak az iskolák államosítása mellett. 1948-at írtaik akikor. — A színházból a Fő utcára vonultunk, mintegy demonstrálva akaratunkat. Magyari András feladatának tartotta az utóbbi években, hogy összegyűjtse a somogyi iskolák államosításának dokumentumait, emlékeit. Ezek egy részét az Országos Pedagógiai Múzeumban őrzik. Mintegy száz újságcikket gyűjtött össze ebből az időből és erről a témáról. — Milyen erőfeszítésekbe került most már közvetlenül az államosítás mellett szervezkedni ? — Szinte minden nagyobb településen tartottunk gyűléseket. Két-har<>m kivétellel mindenhol olyan állásfoglalás született, hogy egyetértenek az iskolák államosításával. — A felekezeti iskolák államosítása mellétt a szellemet is meg kellett változtatni az is kólák bain. — Mindjárt az volt az első kérdés, hogy a tanítás előtt kell-e imádkozni, avagy gém. Nem kaptunk rá választ hosszú ideig, mígnem egy alkalommal, nagygyűlésre hozzánk érkezett a minisztériumból Rózsa András. (Később a pedagógus-szakszervezet somogyi titkára.) Megkérdeztük tőle is. Ö volt az első, aki ki merte mondani a nemet, noha erről még nem szólt rendelet — Megváltozott az oktatás is. — A tanítókat bevonték * továbbképzésekbe, Budapesten a szakszervezet országos központja hathe.tes bentlakásos iskolát szervezett számunkra. 1948 augusztusától a következő esztendő első két hónapjáig kilenc somogyi vett reszt. Ezután itthon mi vezettük a szemináriumokat. A központi elgondolás sokszor görcsöt is okozott az emberekben, a „nem tudom” . válasz mögé bújt egyszer az egyik előadónk, mikor megkérdeztük, hogyan is van a társadalmak fejlődése. — Ma választ erre nem adhatok — mondta —, maid holnap megkérdezem a központban __ — További új intézkedések, amelyek az iskolákat érintették? — Járhatnak-e templomba a gyerekek? A gyárakban agitáltuk a szülőket, hogy ne járassák a gyerekeket hittanra, — És milyen lett az új iskola, az első általános iskola a magyar oktatásügy történetében ? — Először is általános, nyolc osztályú. Azfan beve-' zetlék ötödik osztálytól a fizikát. Kísérleti eszközöket kaptunk a természettudományok oktatására. Nagy súlyt helyezett az oktatásügy rögtön a természettudományos műveltség megalapozására. Bandi bácsi lelkesen beszélt, órákig, a szellem birtokreformjáról. a pedagógusok helyzetének megváltozásáról, a bizalom megszerzéséről és a népiskolák általános. iskolákká válásáról. Egy történelmivé vált idézet a korabeli somogyi újságból összegezi talán a legjobban, amiről beszélt; „A tanulni vágyó ifjúság érdeklődésénők előterében az általános iskola állt. A széles népi rétegek magasabb műveltséghez jutása érdekében született meg az általános iskola. Az általános iskola hivatása kiküszöbölni a társadalmi különbségeket, megszüntetni az osztálybeli tagozódásokat, megvetni az egységes közműveltség alapjait, általánosan fölemelni a kétkezi dolgozó rétegek, főként a parasztság és a munkásság szellemi színvonalát.” Ehhez a gondolathoz kapcsolódnak Párkányi Ferenc nyugalmazott tanító, jelenleg múzeumi teremőr szavai: , — Töröcskén tanítottam negyven évig. 1948-ig együtt az egy-nyolcat. Az iskolák államosítása után Kaposvárra külön autóbusz vitte már a felsősöket, így többet foglalkozhattam a megmaradt osztályokkal. Elődeim nem nagyon dicsekedhettek azzal, hogy tanítványaik továbbtanultak. A kezem alól átlag három, négy vagy még talán öt is jelentkezett, hogy továbbtanul. Aztán egyre többen követték példájukat. Megváltozott a kis településnek az élete is. 1954 előtt a lakosság 97 százaléka földműveléssel foglalkozott, sokan erdei munkások voltak. Mi lett később g töröcskei- ekkel? Kaposváron dolgoznak már. Csupán a régi iskolaépületet sajnálom, hogy árva... magyar csokoládegyártás fellegvárának is nevezhetnénk telente a déli Balaton- partot. Ilyenkor a SZOT üdülési igazgatóságának dől. gozói többnyire a Magyar Édesipar munkásai lesznek — azok, akik nyáron a vendégeknek főztek, tálaltak, a nyaralók kényelméről gondoskodtak. Sok téli üzem működik a parton, közülük kettőt kerestünk föl; az egyik legrégebbit és egy vadonatújat. Siófokon a SZOT Építőmunkás üdülőjében a Duna csokoládégyár Gourmand nevű desszertjét készítik és csomagolják harminchármán. Stefán Lászióné, aki nyáron a cukrászüzem vezetője, most a csokoládékészítést irányítja: — Egy kicsit nehéz volt az indulás, mert itt először foglalkozunk csokoládéval. Több helyről gyűltek össze az emberek, s mindenkinek meg kellett találni a megfelelő munkahelyet Az átállás nehézségein szerencsére túl vagyunk; többnyire elkészül az előírt meny- nyiség naponta. Hordókban érkezik ide a csokimassza, s vakolókanállal löttyintik tálcákra, azután fagyasztják, s még egy csokoládéöntet-réteget húznak rá. Kocsis Rózsa „fényesítette” így a dermedt csokoládélapokat. — Nyáron mit csinál? — Fölszolgáló vagyok. Azt jobban, is szeretem, mert szép munka, de azért itt is megtalálom a helyem. Dolgozni kell. Viszont nagy baj, hogy még ma is kevés, a téliesített üdülő: sokkal jobb volna télen is a pihenő embereket szolgálni. A Gourmand ezután egy vágógépre kerül, majd fürge kezű asszonyokhoz, akik alig látható mozdulatokkal sztaniolba burkolják, és fényes, feliratos sárga papírba. — Ízlik is, amit csomagolnak ? — Nem nagyon. Eleinte majszolgattuk, de ma már unjuk. Én jobb édességet csinálok — mondta Ring- hoffer Józsefné mosolyogva. Azt is megtudtuk, hogy nyáérdekes magyarázatot aöóit a csokoládé rejtelmeiből. Hogyan is N készül a konyakos meggy? A legtöbb ember azt nem érti —s ha van ideje morfondíroz egy sort rajta —, hogyan teszik bele a szeszt a „csokoládétartályba”? Hát nem teszik bele! A meggyet hetvenszázalékos alkoholban tartják, aztán egy magozógép kilövöldözd belőle a magot. Ezt a meggyet fehér masszába — fondánnak hívják — mártják, majd „megtalpalják” csokoládéréteggel a sima részéi E talpalás nélkül a sima felület behorpadna. Ezt követi a teljes csokoládébevonás, majd egy nap szünet után a csomagblás. Végül az utolsó művelet; a sztaniolba burkolt csokoládégolyóbisokat egy rézüstben szójabab közé teszik, s háHorányi Barna Politikai, szakmai fölkészülés Pártszervezet az idegenforgalomért Nagy feladat hárul a Sio- tour pártalapszervezetére, az ott dolgozó negyvenhat kommunistára. Főként a nyári szezonban, amikor a Balatont elárasztják a hazai, a szocialista és a tőkés országokból érkező vendégek. Kaposváron. Barcson, Nagyatádon és Igáiban ugyancsak sok hazai és külföldi látogató fordul meg. Sokoldalú fölkészítés Az alapszervezetek titkárával, a Siotour ellenőrzési csoportjának vezetőjével, Zádori Jánosáéval beszélgettünk.' A siófoki városi párt- bizottság nemrég megtárgyalta a szezon politikai tapasztalatait. Szó volt erről a beszámoló taggyűlésen is. — 886 állandó dolgozónkon kívül a szezonban még hétszáz időszakos munka- vállalót foglalkoztatunk; kempingjeink, kirendeltségeink, irodáink száma ötvenegy. Az idegenforgalom tavaly kedvezőbben alakult, mint a korábbi években — mondotta Zádori Jánosné. — Arra törekszünk, hogy azokat % dolgozókat, akik közvetlenül a vendégekkel foglalkoznak, politikailag jól fölkészítsük. Tervszerűen, szervezetten végezzük a politikai nevelést. Alkalmassá tesszük őket feladataik ellátására, pártunk politikájának mindenkori képviseletére. Évente hetvenen vesznek részt a pártszervezet, a KISZ- és a szakszervezet politikai oktatásán. Három évig kihelyezett marxista középiskola is volt a Sio- tournál; az állandó dolgozók közül hetvenötén végezték el. A beszámoló taggyűlésen határoztak arról, hogy a kihelyezett marxista középiskolát az idén újból megindítják. Huszonhármán marxista esti egyetemet, tizenhármán pedig szakosítót végeztek; többen részt vesznek állami oktatásban is. Előadás és védnökség Minden év májusában meghívott előadó tart bélés külpolitikai tájékoztatást; értékelik az előző év tapasztalatait, megbeszélik a feladatokat. Nyáron sok egyetemista és főiskolás vállal szezonmunkát; azt tapasztalták, hogy az egyetemi, főiskolai KISZ- szervezetek nem mindenütt készítik föl a fiatalokat. Ezért — a pártszervezet javaslatára — a hivatali KISZ-szervezet kapcsolatot teremtett a pécsi Janus Pannonius Tudományegyetem Ifjúsági szervezetével; megállapodtak, hogy nyári munkára elsősorban tőlük várnak hallgatókat. A Siotour KISZ-szervezete vállalta fölöttük a védnökséget. Tevékenyen működik a három párlcsoport, a gazdaságpolitikai és agitációs és propaganda-munkabizottság. A hivatal vezetőségével — bevonva a gazdaságpolitikai munkabizottságot — évente rendszeresen ellenőrzik a hivatal különböző egységeinek munkáját. — Hasznos ez, mert a tapasztalatokat taggyűlésen vitatjuk meg, s ez segíti a hivatali munka eredményesebbé tételét. A tervszerű, kiegyensúlyozott munkává, a pártszervezet, a pártveze- toseg jo partnere a hivatal vezetőinek. Jó ifjúsági élet alakult, ki maiunk. A párt- szervezet aktív, a közélet iránt érdeklődő KlSZ-tagok- ból nevel utánpótlást — mondotta dr. Fodor János igazgató. Barátokat szereznek Évente milliók látogatnak hazánkba. Az idegenforgalom dolgozóira hárul a feladat, hogy segítsék őket a valóságos kép kialakításában és abban, hogy minél több barátot szerezzenek hazánknak. Ez fogalmazódott meg a pártszervezet legutóbbi taggyűlésén a beszámolóban és a felszólalásokban is. Rendszeres lesz az idén a gazdaságpolitikai ellenőrzés. Folytatódik a politikai nevelő munka, elkezdték a marxista középiskola szervezését, a hallgatók kiválasztását. Tovább erősítik kapcsolataikat az idegenforgalom által legjobban érintett területek pártbizottságaival, tanácsaival és a társadalmi szervezetekkel. Sz. L. ron a konyhán dolgozik. Azt mondta: jobb finomságokat főzni a vendégeknek, mint nyalánkságot csomagolni. Ebben van valami. De a balatoni idény és holtszezon ilyen törvényt szab. S minden asszony hozzátette: végül is munka, bármi legyen is, fontos, hogy van. Balaton bogláron a szakmunkásüdülőben a Csemege Édesipari Gyár régi „vendég”. Ez a legtöbb embert foglalkoztató téli üzem. Tizenegy éve ötvenen kezdték itt a munkát; most, 190 ember készíti és csomagolja a konyakos meggyet. Banyák István üzemvezető elmondta: — Az édesipar is egyre több automata géppel dolgozik, ám néhány terméket nem lehet gépekkel csinálni, csak kézzel. Igaz, hogy van gépi konyakmeggy, de az meg sem közelíti a kézzel íormázottat, és nem is lehet olyan jól eladni. A mi gyártmányunkat keresik belföldön és az exportáló vállalatok is. Ha kétszer ennyit csinálnánk, az is elkelne. Az üzemvezető néhány éve települt ide Budapestről. Régi édesipari „róka'; s rom percig forgatják. A babszemek simítják a csokira a sztárból t. Kész a konyakos meggy! S a „konyak” még nincs benne. Hanem szép lassan a fondán, a meggy savanyaga és a beléivódott szesz alakul át finom likőrré a csokoládézárkában. Fábián Istvánná, a legügyesebb mártó elmondta: — A munkát szeretem, mert tudom, és jól lehet keresni vele. Az édességet meg nem szeretem. Így „gazdaságos” munkaerő vagyok: nem eszem meg, amit termelek. Miközben magyarázott, boszorkányos gyorsasággal rakta a meleg maászába á talpalt, fondános meggyszemeket. Aztán — hogy közben mi történt, azt neon lehetett látni, oly sebesen zajlottak az események — egyszer csak mellette volt a tálcán a kész csokoládé a jellegzetes kis kacskaringóval. Lothar Péter
