Somogyi Néplap, 1981. december (37. évfolyam, 281-305. szám)

1981-12-13 / 292. szám

Oeíojezle tanácskozását a termelőszövetkezetek IV. kongressznsa (Folytaiét m L. oldahr&j »•-Air '**' taljeeitményelrgl nSra ' «1­.nondotta, hogy a termelés elmaradt a tervezettől, de meghaladja a tavalyi külön­ben magas színvonalat. Az elmaradás fő oka az, hogy a gabonánál kiesések voltak és a termőterület is csök­kent. A többi ágazat álta­lában teljesítette, sőt az elő­fon vsatokon felül termelt, am a gabonatermelésnek meghatározó szerepe van. Az idei eredmények is azt mutatják: az az üzem, ame­lyik ezen a területen le­marad. csak nehezen ellen­súlyozza a bevétel-kiesést. A mezőgazdasag összességé­ben kedvező, zavartalan bel­ső ellátást biztosított, és az elmúlt évhez képest 17 szá­zalékkal nőtt a mezőgazda­sági termékek, feldolgozott élelmiszerek exportja, ami különösen figyelemre méltó eredménynek számít. A gaz­daságok nyeresége az el­múlt évihez hasonló szín­vonalon alakult, viszont ke­vesebb a veszteséggel gaz- . dálkodó üzem és a veszte­ségek maguk is felére csök­kentek. Mindez azt bizo­nyítja, hogy a mezőgazda- sági nagyüzemek a haté­konyságért többet tettek, mint korábban. A gazdaságok dinamiku­san növelték a beruházást, ezen a téren nem mutatko­zik visszaesés. A fejleszté­sekre fordított összeg 10 szá­zalékkal meghaladja a ter­vezettet. és az idén elérte a 20 milliárd forintot. Külö­nösen kedvezően alakult az exportárualapokat növelő beruházások helyzete és si­került előbbrelépni az ener­giagazdálkodási programok megvalósításánál. Az üze­mek kétmilliárd forinttal többet költöttek gépekre, mint 1980-ban, 47 hőener- getikai létesítmény ' meg­valósításához láttak hozzá és télmflfió tonna termény i befogadására alkalmas spe- J ciáilis termén yraktáraaat ] építettek. Mindezekkel megalapoz­tak a jövő évi munkát. A feladatok jövőre nem ki­sebbek az ideinél; a mező­gazdaságnak 4—4,5 száza- . lékkai kell növelni a hoz- j zájárulást a nemzeti jöve­delem növeléséhez. A kö­zös gazdaságok az előirány- á zat szerint 5,5 százalékkal j növelik a termelést. To- 1 vábbra is fontos feladat a j gabonatermesztés fokozása, i Kv. állattenyésztés teljesít- 1 menyét 2—3 százalékkal | kell fokozni — az előirány- zat — amint a miniszter rámutatott — reális. A továbbiakban kitért a | műszaki—technikai ellátás j nehézségeire. Elmondotta, ' hogy az ellátás színvonala > magasabb a korábbinál, hi- i szén néhány évvel ezelőtt í sok gépet nem tudtak meg- | vásárolni az üzemek, az idén j viszont egyértelműen kíná- lati piac volt a gépforgal- j mazásban. Gyakran azonban ( valóban alapvető alkatré- ■ szék és gépi felszerelések , hiányoznak, amit a termelők ; joggal tesznek szóvá. A le- ' hetőség szerint igyekeznek megjavítani a gép- és mű­szaki eszközellátást. Foglalkozott a korrekt termelői kapcsolatok igé­nyével, összefüggésben a kongresszuson is elhangzot­takkal: való igaz. hogy a szerződő felek gyakran nem partnerei egymásnak, ha­nem egyenesen ellenfeled. Az önállóvá váló élelmiszer- ipari üzemek azonban vár­hatóan jobb társai, partne­rei lesznek a termelőszövet­kezeteknek és megfordítva, igy hát kialakulhat egy ko­rábbinál jobb viszony, amely a partneri együttműködés jegyei t: hordozza magán — fejezte be , beszédét a mi­niszter. hogy a azövetkezets demok- I ratizmus az elmúlt években számos lehetőséget adott a [tagoknak és az alkalmazot­taknak arra, hogy javasla­tokat tegyenek és változta­tásokat sürgessenek a szö­vetkezetek belső életében. A tagok azonban csak akkor becsülik meg ezeket a fóru­mokat, ha minden esetben kikérik véleményüket a várható döntésekről, külö­nösen igénylik ezt a fiata­lok, akik már nem a bevitt földhöz kötődnek, hanem a biztos munkaalkalomhoz, a kedvező juttatásokhoz, és a demokratikus légkörhöz ragaszkodnak. Szabó István összefoglalója Felszólalások A miniszter beszédét kö­vető vitában sok szó esett fejlesztés tartalékainak fél­ti fásáról és azokról a gon­dokról. amelyek jelenleg akadályozzák a hatékonyabb gazdálkodást,. Sürgették, *iogy az alkatrészeket hasz­nosabban kellene felhasz­nálni és a mezőgazdaságban is meg kell szervezni a meg­előző karbantartást. Az ipar arra törekszik, hogy megte­remtse a meglévő géppark automatizálásának pótlóla­gos lehetőségét. Bár sikerült növelni a termés feldolgozás kapacitását, egyes ágaza­tokban még mindig lassú a fejlődés, A szőlőtermelés járulékos beruházásai gyak­ran hiányoznak, és emiatt egyebek között a szakszö­vetkezetek kerülnek hátrá­nyos helyzetbe. A szőlőter­melőknek is új gépekre lén- ne szükségük, különösen a hegyvidéki területek műve­lése okoz gondot, annál is inkább, mert mii nd jobban •hiányoznak a kézi munka - ' erő. Ismertették az iparszerű termesztési rendszerek to­vábbfejlesztésének lehető­ségeit. Ehhez elsősorban újabb szervezeti korszerű­sítésekre van szükség, azon túl, hogy fokozni kell a ter­melés, a feldolgozás és az értékesítés közötti össz­hangot a termelőeszközöket biztosító vállalatokkal és a kereskedelemmel is körül­tekintőbb szervezésre van szükség. Az új gazdasági szabályo­zók előreláthatólag elősegí­tik a gyengébb adottságú téeszek felzárkózását, ezt a folyamatot azonban az érintett üzemeknek is erő­síteni kell azzal, hogy job­ban élnek a helyi lehetősé­gekkel és például korsze­rűbb vezetési módszereket alkalmaznak. Előmozdíthat­ná felzárkózásukat az anya­gilag erősebb gazdaságok­kal kialakított együttműkö­dés is, amelynek keretében rövid úton vehetnék át a korszerű technikát és növe­kedhetnének bevételeik. Elmondták: a mezőgazda- sági szövetkezeti életben ma már tekintélyt vívtak ki ma­' gukmak a szocialista brigá­dok. Gyakran éri azonban kritika is a brigádmozgal­mat, a gazdasági munka mellett kevesebb idő és erő jut a közös művelődésre, a tanulásra. Még aktívabb lenne a brigádélet, ha a ta­gok sorába a vezetőket is jobban bevonnák. A szövetkezetekben ki­bontakozott az újítómozga­lom, ám az eredmények el­maradnak a várakozástól. Különösen ott van ez így — amint rámutattak —, ahol a vezetés nem támogatja kellőképpen a jobbító szán­dékot. Mint mondották, az újítások díjazása a mező- gazdaságban nem eléggé ösztönző. Az üzemekben gyakran ott igyekeznek ta­karékoskodni, ahol többszö­rös lenne a megtérülés, az újításokból eredő anyagi és erkölcsi haszon. A vitában kifejtettek, A kongresszusi vitát Szabó István, a TOT elnöke foglal­ta össze. Elmondotta, hogy a magyar mezőgazdaság len­dületes fejlődésben van és a kongresszus jelentős segít­séget adott ahhoz, hogy á gazdálkodás növekedésének tempója a jövőben se törjön xneg. A termelőszövetkeze­teknek most az a feladatuk, hogy maximálisan hasznosít­sák a jelenleg is rendelke­zésre .álló eszközöket, és él­jenek a helyi lehetőségekkel. Ám ügyelniük kell arra, hogy ne csak a legközelebbi fej­lesztéseket lássák maguk előtt, hanem távolabbra is tekintsenek, mintegy előse­gítve a későbbi fejlesztési programok megalapozását. Az, hogy a magyar mezőgaz­daság az élesedő nemzetközi versenyben kivívott helyét a továbbiakban is megtartsa, közös ügye a termelőknek és mindazoknak, akik szoros együttműködésben tevékeny­kednek az agrártermelés fej­lesztésén. A TOT elnöké rá­mutatott. hogy a mai nemze­dék feladata nem kisebb a tez-mozgalom alapítóiénál, hiszen nehezülő világgazda­sági helyzetben tevékenyked­nek és az élet. az elmélet és a gyakorlat kérdéseire vi­szonylag gyorsan, késedelem nélkül kell megad ni ok a he­lyes választ. A tsz-mozgalom erejét annak is köszönheti, hogy korábbi gyengeségeit következetes munkával sike­rült felszámolni. A jövőben is ezen az úton haladva kell javítani a munkát, szigoríta­ni az üzemi élet rendjét, fe­gyelmét. fokozni és éleszteni a vállalkozó szellemet Befejezésül rámutatott, hogy a kongresszuson felve­tett javaslatokkal a TOT és annak testületi szervei folya­matosan foglalkoznak majd, keresve a megoldás útját- módját A kongresszus határozatot fogadott el, amely megálla­pítja: az MSZMP bevált és a változó körülményekhez ru­galmasan alkalmazkodó ag­rár- és szövetkezetpolitikája jó alapot teremt a mezőgaz- ' dasági szövetkezeti mozga­lomra háruló gazdasági és társadalmi feladatok teljesí­téséhez. A kongresszus a me­zőgazdasági szövetkezeti moz­galom közös ügyének tekinti, hogy az MSZMP XII kong­resszusának határozatából, és a VI. ötéves népgazdasági tervből a szövetkezetekre és érdekképviseleti szerveikre háruló feladatok teljesülje­nek. Jó alapot teremt ehhez a munkásosztály és a szö­vetkezeti parasztság szilárd szövetsége. A dokumentum­ban kifejezésre jut az . is, hogy a, mezőgazdasági szö­vetkezeti mozgalom — a tár­sadalom aktív támogatásával — a következő időszakban is teljesíteni fogja gazdasági­társadalmi feladatait. A határozat leszögezi, hogy a mezőgazdasági szövetkezeti tagság munkájával, a társa­dalom sokoldalú politikai és gazdasági támogatásával a közös gazdaságok jelentősen növelték a termelést, miköz­ben tovább fejlődött a szö­vetkezeti szocialista tulajdon és gyarapodott a közös va­gyon. Általában javult a ter­melőalapok kihasználása, nőtt a termelékenység és számottevően bővült a tsz- ek tevékenységi köre, Ered­ményesen integrálják a ház­táji gazdálkodást és aktivan kezdeményezik a gazdasági együttműködés elmélyíté­sét. A kongresszus elfogadta a mezőgazdasági termelőszö­vetkezetekről szóló jogszabá­lyok módosítására kidolgo­zott javaslatot, továbbá mó­dosította a TOT alapszabá­lyát, és a területi szövetségek alapszabály-mintáját. A kongresszus megválasz­totta azt a 18 XOT-tagot. akik korábban a megyékben megválasztott 107 taggal 125- re egészítik ki az országos, tanácsot. Az új országos ta­nács megtartotta első ülését, ezen tagjai sorából megvá­lasztotta a 21 tagú elnöksé­get, a TOT bizottságait, va­lamint az Országos Szövet­kezeti Tanácsba delegált 9 TOT-tagot. Megválasztották a TOT vezető tisztségviselőit. A Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának elnöke ismét Szabó István lett. Az országos tanács új főtitkára Eletet János, a főtitkár he­lyettese ismét Lehoczki Mi­hály lett. Az új tanács meg­köszönte az eddigi főtitkár, Czimbalmos Béla munkáját, aki más területen kapott be­osztást. A kétnapos kongresszus Szabó István zárszavával ért véget. (MTI) A Magyar írók Szövetségének közgyűlése (Folytatój t L oldalról.) tárói szólt. Kifejtette: az író- szövetség akkor tölti be fel­adatát, ha nem ejti rabul, nem köti le az írót egy bel­terjes látszat közélethez, ha­nem ellenkezőleg: kibocsátja a közéletbe. Oda — tette hozzá —, ahol a demokrácia beleszó­lást, részvételt és döntést jelent, de feltételezi a saját érdekeit jól ismerő, felvilá­gosulton képviselni tudó, ám a partikularitásból ki­emelkedő, felelős állampol­gárt. Az írók közéletisége is — hangsúlyozta — elsősorban állampolgári jogon és fele­lősségen alapszik, ami egy­ben tágítja az írók társa­dalmi szerepét. Valódi író felelősséggel párosuló ké­pességeinek latba vetésével, a műveiből épülő tekintély­nek súlyával tud hatni a nyilvánosságra. Az eddigi­nél nagyobbra növelhető az írószövetség szerepe is, ha lehetőségeinek jobban meg­felelő feladatokat '/állal magára, s ehhez támogatás* kap ex állami eaerveaetek­Saólt a miniszter arról is, hogy hazánkban a kulturá­lis politika a párt politiká­jának elválaszthatatlan ré­sze, s az egész ország biz­tonságos haladását kívánja szolgálni. Megvan a lehető­ség a szellemi építkezésre, a párt programnyilatkozata alapján a társadalmi hala­dás továbbfolytatására. Többen érintették a vitá­ban az írószövetség nem­zetközi kapcsolatait. Garai Gábor főtitkár például azt emelte ki, hogy az elmúlt öt évben is elsősorban a szo­cialista országok írószövetsé­geivel együttműködésre he­lyezték a hangsúlyt. A tő­kés fejlődő országok író- és fordítószervezeteivel igen különbözők, változatosak a kapcsolatok. A közgyűlésein ezután az alapszabállyal és egyéb szervezeti kérdésekkel fog­lalkozták. (MTI) I magyar katolikus püspöki kar felhívása A magyar püspöki kar, * genfi leszerelési tárgyalások alkalmával felhívással for­dult a katolikus hívőkhöz. Más püspöki karokkal együtt — isten segítségét kér­ve — mi is csatlakozni kí­vánunk azok törekvéseihez, akik történelmünk e szoron­gó órájában mélységes fele­lősségtől áthatva számítanak mindazok erőfeszítéseire, akik nem a fegyverektől, újabb és még pusztítóbb fegyverzetektől, hanem az emberek józan belátásától és az emberi szív kiolthatatlan boldogságvágyától várják a megoldást. Az igazi hurrá­Ä hét három kérdése I Milyen eredményekkel • zárult a NATO brüsz- szcli tanácskozássorozata? Ha a diplomata-képzőkön külön tantárgyként szerepel­ne az önuralom megőrzése (vagy ez esetben nevezzük inkább képmutatásnak), a szemléltető anyagban aligha­nem egy Brüsszelben készült filmet is vetítenének. Haia amerikai külügyminiszter ugyanis olyan széles mosoly- lyal búcsúzott Papandreu lói, az új görög miniszterelnök­től, mintha kizárólag kelle­mes témákról csevegtek vol­na. (Az athéni kormányfő egyébként a hadügyminiszte­rt tisztet is betölti, s ebben a .minőségben, -képviselte«,or­szágát a NATO eurocsoport- jának ülésén.)­Emlékezetes, hogy Athén több. mint hat esztendei tá­voliét után csak nemrég tárt vissza a NATO katonai szer­vezetébe az úgynevezett Ro- gers-féle kompromisszum alapján. Azóta azonban vá­lasztásokra került sor Hel­laszban és abszolút többsé­get kapott Papandreu pártja, amelynek programjában a katonai szervezetből történő ismételt visszavonulás is sze­repelt. Ez ugyan nem vető­dött fel most Brüsszelben, de görög részről több új kö­vetelményt támasztották az atlanti katonai együttműkö­déssel kapcsolatosan, például a görög NATO-ítontingensek- nek kizárólagos nemzeti irá­nyítását békeidőben, s a nuk­leáris eszközökkel felszerelt amerikai flöttaegységek tá­voltartását a görög területe­ken levő támaszpontoktól. A viták miatt az atlanti szö­vetség történetében először fordult elő, hogy a hadügy­minisztert eurocsoport ülése közös közlemény kiadása nélkül ért véget. A helyzetet bonyolítja, hogy a NATO-tá- gok egy része hajlamos len­ne bizonyos taktikai enged­ményeket biztosítani Athén­nak, bízva benne, hogy az idő múlásával elhalványod­nak a választási program ígéretei. Török részről vi­szont tartanak minden rész­rehajlástól. Mi áll a Líbia-ellcnes • amerikai lépések hát­terében? Valóságos hisztéria-hullám öntötte el az Egyesült Álla­mokat Líbiával kapcsolato­san. Bejelentések hangzottak el arról, hogy az észak-afri­kai ország két ..halál-kom­mandót” küldött Amerikába az glnök és má.s magas ran­gú vezetők meggyilkolása céljából. Csupán a mev«vö- ző bizonyítékok hiányoznák, márpedig a mostani amerikai kormányzatot aligha tarthat­juk annyira szemérmesnek, hogy ilyen dokumentumokat — ha azok valóban léteznek | — eltitkolna. Tripoli ban I nemcsak cáfolták. de fel- • ajánlottak, hogy hajlandók num és ez emelkedett er­kölcsi világ mindig képes te­remtő erőket mozgósítani a béke, az emberi fejlődés, a kulturális előrehaladás, az otthont, a hazát és az em­bertestvériséget alakító lel­kűiét érdekében. Ezek a bé­keerők szembeszállhatnak * rosszakarat és erőszak min­den hatalmával. A jóakaratú emberek bátor szava és cselekedete, az igaz­ságosságért való kiállása hatékony segítséget jelent a béke megteremtésében és a megőrzésében — hangoztatja egyebek között a felhívás. AZ ESEMÉNYEK címszavukban Hétfő: Tyíhonev szovjet minisz­terelnök Budapestre érke­zik, — Helsinkiben ülésezik az. Északi Tanacs. Kedd: Brüsszelbe« megkezdődik a NATO szokásos, év végi tanácskozása: Jóváhagyják Spanyolország csatlakozási kérelmét, viták robbannak ki Görögországgal. Szerda: A közel-keleti körúton levő Kreisky kancellár találko­zik ArafattaL Csütörtök: A nicarogual kfllügymi­niszter moszkvai útja. — Mitterrand Lisszabonban. Péntek: Llbia-ehenes Intézkedések az Egyesült államokban. — Puccs a puccsban: egy másik katonai vezetővel váltják lel az argentin el­nököt. Szombat: Berlin szomszédságában hivatalosan is kezdetét ve­szi az. NDK és az NSZK csúcstalálkozója. akár a Biztonsági Tanács. akár az amerikai kongresz- szus vizsgáló bizottságát fo­gadni. Washington részéről már jóideje folyik az ellenséges­kedés Líbiái -ti szemben. Most a „halálkommandók” körüli lélektani hadviselést ürügy­ként használva utazási tilal­mat rendeltek el amerikai állampolgárok számára Lí­biába, hazahívták az ott te­vékenykedő olajszakértöket, meg akarják szakítani a gaz­dasági kapcsolatokat. Washington el akarja szi­getelni Líbiát, de néhányszor már sor került az elszigete­lők elszigetelődésére ... 3 Hogyan alakultak a • közel-keleti események? A héten Izraelbe látogatott a francia külügyminiszter, Cheysson nyilatkozatai némi visszalépést jelentettek a ko­rábbi párizsi állásfoglalások­tól: a francia diplomácia ve­zetője például lehetségesnek tartottá a fegyverszállítások felújítását is Tel Avivnak. Ugyanakkor néhány mondat erejéig változatlanul sík rá­fi zá! ;i egy palesztin állam ki­alakítása mellett. Megfigye­lők ezzel magyarázzák, hogy Begin végül is nem fogadta a fontos vendéget. Igaz. az izraeli kormányfő lábtörése miatt kórházban fekszik, de a kormányüléseket beteg­ágya mellett azért megtart­ják. Felvetődhetett tehát a kérdés: rosszul érezte magát vagy inkább diplomáciai be­tegségről volt szó? Közel-keleti körúton járt az osztrák kancellár is Kreis­ky útja során Arafattal is találkozott. Megbeszélésük jelentősége abban állt. hogy elsimították a kapcsolatok­ban jelentkezett nehézsége­ket: a palesztin mozgalom nevében elkövetett több aus ztriai tér rorcse le k mény nvomán ugvanis törés követ­kezett a korábbi iő viszony­ban. A PFSZ diplomáciájá­nak újabb aktivizálódásáróí nemcsak az osztrák kancel­lárral való találkozás, hanen» Arafat holnap kezdődő athé­ni látogatása is tanúskodik, Réti Ervin

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom