Somogyi Néplap, 1981. december (37. évfolyam, 281-305. szám)
1981-12-13 / 292. szám
Húsbavágó érdekek Háztáji fórum az állattartásróS A Hazafias Népfront által pénteken Toponáron rendezett, délutánba hajló háztáji fórum csak a vitát vezető elnök fölkérésére ért véget, Sót még akkor sem. A magasba nyúló kézerdő jelezte, hogy a jelenlevőknek — nagyobbrészt tsz háztáji ágazatvezetőknek — még jócskán volt mondani- és kérdeznivalójuk. A termelők képviselőivel szemben ezúttal az állattartás helyzetét s a termelési kedvet nagyban befolyásoló két vállalat, a húskombinát és a gabonaipar vezetői ültek. Ez a „szembenülés” azonban, mint kiderült, csupán látszólagos. Valójában termelőknek és földolgozóknak valamennyi húsbavágó érdeke közös. A megye hízósertés-termelésének például csaknem felét, a húsma rhaexportnak pedig túlnyomó részét a kisgazdaságok adják. Egyik félnek, sőt a népgazdaságnak sem közömbös, sikerül-e javítani az együttműködést, a háztáji állattartás eredményességét. A kulcskérdés mindannyiszor a jövedelmezőség alakulása, egyszerűbben szólva, hogy megéri-e állatot tartani. Az ezzel kapcsolatos viták megértéséhez érdemes idézr ni az egyik kisgyaláni szakember tapasztalatát. Nemrégiben a kaposvári kombinát — alapanyaggondjait orvosolandó — két héten át rendkívüli felárat — kilónként 1 forinttal többet — fizetett a sertésekért. Az akció mindent elsöprő sikerrel járt. Az ágazatvezető nem győzte rendelni a szállítójárműveket. Kiderült, hogy néhány gazda az így nyert néhány száz forintnál — kedvezmény nélkül is — többet kapott volna. ha az állatokat egy-két héttel később adja le. A bűvös szó: „felár”, mégis megtette a magáét A példa jól mutatja, hogy olykor filléreken is múlhat a termelési kedv alakulása. Jó, ha számolnak ezzel egy-egy országos döntés meghozatalakor. A mesztegnyöi termelők képviselője elmondta, hogy körzetében néhányan a szarvasmarha-tartás fölszámolását fontolgatják. Nem mintha nem találnák meg a számításukat. Egyszerűen, igazságtalannak tartják, és nem fér a fejükbe, hogy ha egyik húsmarha olyan, mint a másik, miért csupán a tsz kap 6 forint ártámogatást kilónként Az egyik felügyeleti szerv képviselője „nem hivatalosan” javaslatot tett a gond orvoslására. Az egész csupán „papírkérdés”. „Ki nézi, hogy a marha a tsz vagy a háztáji istállóban hízott-e meg ..Ehhez csupán annyit: kár hogy efféle ügyeskedésekhez kell folyamodni, ha egyszer nyilvánvaló, hogy a marhahúsexport növelésére nagy szükség van. A különféle fölvásárlási árak kialakításánál számolni kell a termelők gondolkodásmódjával. Ha úgy tetszik: megpróbálni az ő fejükkel is gondolkodni. Ezt teszik a keszthelyi szövetkezet emberei. Ötven fillérrel többet adnak a sertéshús kilójáért. Nem szigorúak a súlyhatárok megállapításánál. Már öt hízóért helybe jönnek, i®a- guk kocsira rakják az állatokat, és zsebből fizetnek. A kalózfölvásárlásnak ez a módja — finoman szólva — szabálytalan, és rengeteg zavart okoz a több éves szerződéses kapcsolatokban. A tanulság mégis kézenfekvő. Rengeteg függ a fölvásárló szemléletétől, szolgáiatkész- ségétől, rugalmasságától. A termelő szívesen veszi, ha nem csupán a rádióban hall munkája fontosságáról, de saját településén is tapasztalja ezt a megbecsülést. Lehetetlen volna fölsorolni valamennyi, a fórumon szóvá tett gondot. Említsünk csupán néhányat címszavakban. A táplerakatok vezetői csupán a „mázsában” érdekeltek, ezért nem szivesen rendelik az egyre inkább keresett tápkoncentrátumokat. Gond a hétvégi mesterséges termékenyítés Az ezzel kapcsolatos biológiai problémák sora rontja a termelés eredményességét. (Ugyan ki hinné, hogy helyenként már e téren is csupán a „hálapénz” hoz megoldást...) Eredményes volna — s erre a húsipar most tett is kezdeményezéseket —, ha a termeltetést szervező helyi szakemberek is érdekeltek volnának az értékesítés növelésében. Rendkívüli az igény a vemhesüsző kihelyezésére. Sok termelő becsapottnak érzi magát ezzel kapcsolatban: nem kapta meg ugyanis a beígért tenyészalapanyagot. Az ok pedig nyilvánváló: egy vemhesüsző „előállításához” legalább 7 hónapnyi türelemre van szükség... Az ipar jelenlévő vezetői valamennyi fölvetett gondra igen korrekt, s legtöbbször megnyugtató választ adtak. Külön is figyelemre méltóak voltak a húskombinát igazgatóhelyettesének a sertéshizlalás fejlődésével kapcsolatos szavai, öt éve 22 ezer somogyi család 90 ezer hízott sertést értékesített Most csak 14 ezer portán tartanak sertést, az idei fölvásárlás mégis meghalkdja a 140 ezret. Egyre több kisgazdaság szakosodik, s ami különösen örvendetes, egyre több fiatal vállalkozik a nagybani, korszerű eszközökkel történő sertéstartásra. Kedvezően hat az az új támogatási mód is. mely szerint az 50 sertésnél többre szerződő termelőnek ingyen ad önetetőket a kombinát. A közeljövőben közvetlenül a gazdákat díjazó hústermeiési versenyt is hirdetnek majd. Végül is a toponári fórum jól irányította rá a figyelmet a közös érdekekre, a gondokra, § a még kihasználatlan lehetőségekre. B. F. Új gyomirtószerek — korszerű technológia A közös növény védőszer- kutatás újabb ötéves programjára kötött megállapodást a Veszprémi Nehézvegyipari Kutató Intézet és a Szovjet Össz-szövetségi Nö- vényvédőszer-kutató Intézet. Együtt dolgoznak ki egy növényvédőszer-tesztet. megalkotva az eljáráshoz szükséges műszert is, amely zöld algák tömegének föl- használásával mutatja ki a különböző vegyületek hatását a fotoszintézisre. A gyomir tószerek többsége ugyanis úgy hat, hogy gátolja a gyomok fotoszintézisét, és ezáltal pusztítja el a káros növényeket. A szovjet kutatókkal megállapodtak abban is, hogy új gyomdrtószer-kombiná- ciókat fejlesztenek ki közösen saját alapanyagokból, fölöslegessé téve az importot. A ditiokarbamát típusú gyomirtószerek gyártására korszerű technológiát és berendezést fejlesztenek ki, a szovjet partnerek pedig a foszforsavészter hatóanyagú rovarölők készítésének technológiáját dolgozzák ki; a gyártási eljárásokat átadják egymásnak. A két tudományos intézet több mint húsz éve együttműködik, közös munkájuk eredménye volt korábban az Izofosz nevű új, nagy hatású rizsgyomirtó is. mm Ötleteink sorsa ősz végén, tél elején sorra rendezik meg a vállalatok az ötletnapokat, ötletbörzéket. Az eseményt a műhelyekben, irodákban kifüggesztett falragaszok adják hírül. Akinek jö ötlete van, elmegy a börzére, előadja, s ha a „bíráló bizottság” is megfelelőnek tartja, nyomban meg is vásárolja. Apró — újításnak sem nevezhető — ésszerűsítések ezek. Megvalósításuk azonban könnyíti, egyszerűsíti a munkát, olcsóbbá teszi a termelést, vagy anyagot, energiát takarít meg. Bevezetésük csak apró tételekkel növeli a megtakarításokat, de ezekkel az „apróságokkal”■ is érdemes foglalkozni. A kérdés csupán az. hogy foglalkoznak-e vele. Az ötletbörzék tanúsága szerint — igen. A valóságban? Több vállalatnál is feltettem a kérdést: mi lett a tavalyi ötletek sorsa, hogyan valósultak meg? Az első felelet így hangzott: nagy részük megvalósult. Konkrétan melyik részük? Hallgatás volt a válasz, vagy keresgélés az egy évvel korábbi jegyzö- könyvek után. Mert jegyzőkönyv is készül az ilyen ötletnapokról, azért, hogy el lehessen számolni a száz— háromszáz forintos tételekben kiutalt nyolc—tízezer forintot. A jegyzőkönyvet aztán elteszik, s vele együtt az ötletek többségét is. A kérdésre, hogy mi lett a tavalyi, tavalyelőtti javaslatok sorsa, egyik nagyvállalatunk szakszervezeti bizottságának titkára azt felelte: „Szerintem semmi. Ott a börzén azt mondták, hogy az ötletadónak kell segíteni a bevezetést. Azt azonban, hogy használják-e, szerintem nem ellenőrzi senki.” MAI [kommentárunk Tehát ha valaki az idei ötletnapra beállított a tavalyi javaslataival, ismét előadhatta azt. s ha szerencséje volt, többet is kaphatott érte, mint egy esztendővel korábban. Ezzel azonban nem nyert semmit a vállalat, a közösség. Az ötletek megvalósitása amolyan becsületbeli ügy csupán, s néhány folyton újító, ésszerűbb megoldást kereső ember önként vállalt kötelezettsége, amelyet sokszor azért nem tud teljesi- 'teni, mert javaslatát mások — munkatársai, közvetlen felettesei — nem tartják, jón^k. Az ötletekre fordított pénz nem jelentős tétel egyetlen vállalat könyvelésében sem. A bevezetésük révén jelentkező megtakarítást sem különítik el. Hatását, eredményességét tehát aligha lehet pontosan felmérni. A meg nem valósított, de kifizetett javaslatok kárt okoznak azzal, hogy bizonyítékul szolgálnak a „nem érdemes törni a fejemet” szemléletet vallóknak, s azoknak, akik azt tartják: azért kapják a felettesek a fizetést, hogy ésszerűsítsenek, takarékoskodjanak. Az ötletnapi javaslatok többsége egy adott munkaművelethez, géphez vagy. technológiai folyamathoz tartozik. A megvalósításáért való felelősséget éppen ezért lehet konkrét beosztású személyhez kötni, és számon kérni tőle. Csak így lesz értelme és értéke a frissen született vagy hosszabb ideig érlelt javaslatnak. Dr. K. L A HÉT SOMOGYI KRÓNIKÁJA Az év végi számvetéssel és a jövő év feladatainak meghatározásával kapcsolatos h,í- rek megszaporodtak a héten: jelezve, hogy gyorsan peregnek az idei esztendő hátralevő napjai. Szerdai ülésén számvetést készített a megyei pártbizottság: megtárgyalta és elfogadta az idei esztendő gazdálkodásának tapasztalatairól szóló jelentést, és határozatot hozott a jövő évi gazdaságpolitikai feladatokról. A tervek, a gazdaságpolitikai célkitűzések valóra váltását jól szolgálták a szákszervezetek is. A megyei pártbizottság székházában csütörtökön megtartott aktívaülésen részletesen elemezték a szak- szervezeti mozgalom tevékenységét, s megállapították: „segít a párt politikájának megvalósításában, a tömegkapcsolatok erősítésében.” Az idei terv a fő téma a megye, vállalatainál is. A tapasztalatok azt mutatják, hogy egyenletesebb volt a termelés az'idén, és — néhány esetet kivéve — nincs szükség különösebb év végi hajrára, túlórára azért, hogy megvalósuljon a terv. Tennivaló azonban a hátralevő napokban, hetekben is van: a legtöbb helyen már az utolsó szállítmányokat csomagolják, s közben készítik elő a jövő évet. A legtöbb helyen pontosan tudják már, hogy 1982 első hónapjaiban mi lesz a tennivaló. A héten nem volt már sok munka a földeken: az őszi mélyszántás is befejeződött nagyrészt. A mezőgazdasági üzemek többségében megkezdődtek a téli munkák« \ A gépjavító műhelyekben folyik a karbantartás, nagyjavítás, az irodákban a leltárakat egyeztetik, és a zárszámadásokra készülnek. Néhány gyümölcsösben, szőlős- kertben pedig megkezdték a metszést. A földek termése biztos fedél alá került: nincs már a táblákon cukorrépa sem. Az átvételi állomásokon azonban még naponta rakodnak a teherautók: a gyár fel- dolgozási ütemének megfelelően szállítják a nyersanyagot. A Kaposvári Cukorgyárban századik napjához érkezett a kampány, s az ütemet figyelembe véve úgy számolnak, hogy szilveszter előtt elfogy a nyersanyag, befejezhetik a feldolgozást. Néhány közös gazdaságban megkezdték a termékek to- vábbíeldolgozását is. A fonyó- di tsz-ben például a Nagyatádi Konzervgyár részére tisztítanak zöldséget. A gyárban csak a friss nyersanyag fogyott el, a munka tovább folytatódik. A nagy hordókban, üstökben ellett alapanyagból készítik a vevő igényeinek megfelelő terméket. A zakuszka gyártása így télen mindig az egyik legnagyobb feladat. Ehhez a speciálisan ízesített savanyúsághoz használják — egyebek között — a tisztított zöldséget is. A balatoni vízügyi kirendeltség hajóit is a tél parancsolta a biztonságot jelentő kikötőbe: a tó vizének hőmérséklete nem éri el már a két fokot sem. Egy hirtelen lehűlés elég ahhoz, hogy megkezdődjön a jégképzés. Ezért döntöttek úgy, hogy a hét végére minden hajót kikötőbe rendelnek. A komp azonban továbbra is kint maradt a vízen, s a hajósok mindaddig fenntartják a forgalmat Szántód és Tihanyrév között, amíg be nem áll a Balaton. Ülést tartott a héten a városi tanács végrehajtó bizottsága, s a megyeszékhely könyvtárhálózatának tevékenységét értékelte. Egy másik tanácskozásnak az üzemegészségügy volt a témája, s azt állapították meg, hogy a megyeszékhelyen többé-kevésbé megoldott az üzemorvosi ellátás. A vidéki kisebb ipari üzemekben azonban sok még a tennivaló. Vendégeket is köszöntöttünk a héten: a lengyelországi testvérváros Cbiechanow háromtagú küldöttsége a Hazafias Népfront Somogy megyei Bizottságának vendégeként agrárpolitikánkkal, a megye mezőgazdasági eredményeivel ismerkedett, valamint intézményeket, üzemeket látogatott meg. Eseményekben gazdag volt az év ötvenedik hete, s a hírek nemcsak a termelésről szóltak, hanem arról is, hogy megkezdődött az- év végi ünnepekre a készülődés. Dr. Kercza Imre Társak és érdekeltségek Siófok kiüti városrészének termelőszövetkezetében, az Űj Tavasz Tsz-ben — a megyében elsőként — a folyékony műtrágya tárolására . tranzittelep épül; már ájlnak a gazdaság Petőfi majorjában a hatalmas befogadótornyok. A beruházást társasági alapon együtt valósítja meg a kiüti, a za- márdi és a ságvári termelő- szövetkezet, illetve a tsz- ker nagyatádi kirendeltsege meg a szekszárdi KSZE termelési rendszer. A létesítménynek természetesen mezőgazdasági szempontból lesz legnagyobb a jelentősége, hiszen hatékonyabb talajerő-pótlást tesz lehetővé, de környezetvédelmi eredményeket is várnak tőle: minthogy a hatóanyag ily módon nem a talaj felszínére kerül, az erózió kevésbé hordja el, nem szeny- nyezd az élő vizeket, s ez itt, a Balaton közelében igencsak fontos szempont. Mind többet hallunk róla — az iménti példa csak egy a sok közül —, hogy társulások jönnek létre az anyagi és a szellemi kapacitás észszerűbb hasznosítására, az erők összefogott gyűmölcsöz- tetésére országszerte; a somogyi gazdaságok sem zárkóznak el a csatlakozás elől vagy épp ők járnak elöl jó példával. Dicséretes ez a szemléletváltozás, nem is oly régen ugyanis meg gyakran hallhattunk magyarázatokat a tartózkodásra. Inkább a kockázatvállalástól való idegenkedés, az anyagi megrövidüléstől való aggódás húzódott meg a háttérben. Jól járunk-e, ha részt veszünk egy gazdasági tái'saságban, belépünk valamelyik termesztési rendszerbe? Ilyen és hasonló kérdéseket mérlegelni, természetesen, nemcsak ajánlatos, hanem — hiszen nagy pénzről, egy-egy év gazdasági eredményéről van szó — szükséges is, de semmi sem indokolta az ok nélküli Szerelőszalagon az Unirak—SOO viszolygást, a társakkal vagy éppen a gesztorral kapcsolatos gyanakvást' a haszon egyenlőtlen elosztásának feltételeiését. Az évek során szertefoszlottak a kételyek, és most, az év végéhez közeledve nem egy somogyi gazdaság a társaságokban, termelési rendszerekben való részvételről is eredményes számadást készíthet. A siófoki November 7. Tsz például csaknem fél tucatnyi együttműködésben vesz részt, s mindegyiket hasznosnak találja. Az IKR keretében tettek szert olyan biológiai alapokra a növény- termesztésben, amelyek garantálják a szép termést. A tapasztalatok ösztönözték a szövetkezeteteket arra is, hogy részt vegyenek a gabonatermelés-fejlesztési programban: ehhez 24 millió forint értékű gépet vásároltak a rendszer közreműködésével. Ez a tsz lett a gesztora a két 'évvel ezelőtt alakult Somogy megyei Juhtenyésztés! Társaságnak, s alapító tagja a Kaposvári Hibridsertés-tenyésztő és Értékesítő Közös Vállalatnak (Ka-hyb). Szőlőtermesztésük fejlesztésében — nagyszabású telepítési munkák folynak az üzemben — a Vitícoopra támaszkodhatnak: a társasághoz való tartozás, a telepítés megalapozásán és kivitelezésén túl a szőlő feldolgozásában, a bor értékesítésében is biztonságot jelent. Hasonló vagy azonos termelési feladatok megoldásában célszerű a szoros együttműködés — ezt az igazságot ma már fölösleges bizonygatni. Ezért is örvendetes az új kapcsolatok kialakulása, a törekvések összefogása — és az, hogy mind több somogyi mezőgazdasági nagyüzem vesz részt ezekben a társulásokban, rendszerekben. h. r. Nagy erővel folyik a Mezőgép 1-es számú gyárában az Uni- rak—000 típusú hidrosztatikus hajtású mezőgazdasági kirakodó gép első sorozatának szerelése. F.bből a sorozatból az idén 37 darabot értékesítenek belföldi piacon. SOMOGYI r NÉPLAP
