Somogyi Néplap, 1981. december (37. évfolyam, 281-305. szám)
1981-12-12 / 291. szám
Na VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! ARA: 1,40 Fi SOMOGYI NÉPLAP AZ MSZMP SOMOGY M É G Y E I B I Z O T T S Á G Á N A K L A P J A ^ví-. ;í-> - ■**' , ' ‘-i ... ■ ; , XXXVII. évfolyom, 291. szóm 1981. december 12., szombat Meykezdídötl a mezőgazdasági szövetett IV. koügresszusa Losonczi Pál felszólalása Pénteken ot építők Rózsa Ferenc székhózábon megkezdte munkáját a mezőgazdasági szövetkezetek IV. kongresszusa, amelyen 930 ezer szövetkezeti tag és 110 ezer alkalmazott képvisele- letében S00 küldött tanácskozik. Az elnökségben foglaltak helyet: Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, Havasi Ferenc, az MSZMP KB titkára, Sarlós István, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, Váncsa Jenő mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter. Jelen voltak a társadalmi szervezetek és a tagszövetkezeti ágazatok képviselői. A kongresszust Berta Jenő, a TOT alelnöke nyitotta meg, majd a termelőszövetkezetek Szabó istván országos tanácsának korábban kiküldött írásos beszámolójához Szabó István, a TOT elnöke fűzött szóbeli kiegészítést. 8 közös gazdaságok munkáját a társadalom fokozódó megbecsülése övezi Bevezetőben hangsúlyozta, hogy az elmúlt öt évben a mezőgazdasági szövetkezetek gazdálkodására ható külső tényezők összességében ugyan kedvezőtlenek voltak, mégis egész sor kedvező folyamat bontakozott ki a termelőszövetkezeti mozgalomban. A közös gazdaságok egyre inkább a bizalom, a megértés és a segítők és zseg légkörében dolgoznak, munkájukat -a társadalom fokozódó megbecsülése és rokonszenve övezi. Ezután így folytatta: — az 1968. márciusi párthatározat, a XII. kongresszus allásíogialásai és a kormány több intézkedése egyértelműen segítette az agrárpolitika céljainak megvalósi- tását. Tovább fejlődött és méginkább megszilárdult a szövetségi politika, a népinemzeti egység. Tisztázódtak a szövetkezeti tulajdonforma megítélése körüli korábbi félreértések. A párt fellépett és kitartott a szövetkezeti tulajdon egyenrangú szocialista jellegének, tartós és akár növekvő szerepének elismerése, továbbá sajátos vonásainak megtartása mellett. És ez korántsem elméleti jellegű kérdés. Nagyon fontos ez, mert megnyugtató elvi alapot teremt a szövetkezetek és az állami vállalatok közötti egyenrangú partneri kapcsolatok szervezéséhez, a termelőszövetkezeti tagként illetve munkaviszonyban végzett munka azonos megítéléséhez, és még sok egyéb lényegbevágó gyakorlati mezőgazdasági szövetkezeti probléma rendezéséhez. Egyértelművé vált, hogy a párt igényli a társadalomban meglévő különböző érdekek feltárását, egyeztetését, nyílt és demokratikus ütköztetését. Ennek megfelelően fokozódott az igény, hogy az érdekképviseleti szervek ismerjék és képviseljék a szövetkezeti parasztság egyéni és kollektív érdekeit, hogy a demokratikus politikai rendszer keretében azok szintén érvényesüljenek. Az is idetartozik, hogy megszűntek, de legalábbis lecsillapodtak a háztáji politika gyakorlati végrehajtásának következetlenségei. — Egyértelmű támogatást és elismerést kapott, hogy hasznos, ha a mezőgazdasági szövetkezetek vertikálisan kiterjesztik és kiegészítik tevékenységi körüket, s a termelőerők kihasználásával és átcsoportosításával reá- ' l'is igények kielégítésére —, saját kockázatukra — ipari, élelmiszeripari, építőipari, szolgáltató és kereskedelmi vállalkozásokba kezdenek. Más kérdés, hogy ennék kibontakoztatását még fékezi egy sor anyagi, pénzügyi és szervezeti tényező — különösen a termékfeldolgozásét — és a meglevő vállalkozások fegyelmét és hatékonyságát is tovább kell javítaná. Utalt arra: a TOT nagy jelentőségűnek tartja, hogy 1980 óta a szabályozórendszer valamennyi mezőgazda- sági nagyüzemi forma: — az állami gazdaságok, a kombinátok, a termelőszövetkezetek és az agráripari egyesülések stb. — gazdálkodási feltételeit egységesítette. Így a különböző alakzatok versenyének a gazdasági szabályozás oldaláról most már egyenlóek a fel~ tételei. A TOT elnöke ezután az élelmiszertermelés stabilitásának jelentőségéről szólt, hozzátéve, hogy ez nemcsak a közös gazdaságok érdeme, hanem olyan társadalmi teljesítmény, amelyben fontos tényező a munkásosztály, az értelmiség, minden dolgozó réteg munkája. A mezőgazdasági szövetkezeti tagság nagyra értékeli és megbecsüli a társadalmi helyzetében bekövetkezett, több tekintetben történelmi jelentőségű változásokat, amelyek a szövetkezeti mozgalom számára is kedvező viszonyokat teremtettek. A TOT elnöke ezután a termelőszövetkezetek gazdálkodásának eredményeit elemezte. Öt év alatt 16 százalékkal növelték teljesítményüket a gazdaságok. Az állati termékek előállítását valamivel nagyobb arányban, mint a növénytermesztését, a tsz-ek a szigorúbb gazdasági környezetben is képesek voltak termelésük számottevő bővítésére. Az adatok azonban azt is bizonyítják, hogy a nettó termelésben, valamint a minőség és a gazdaságosság területén az előrelépés csak szerény mértékű volt, és a nyereség növekedésének üteme is elmaradt a termelésétől. Az egységnyi munkadíjra jutó termelés és a nyereség alig-alig változott, csakúgy, mint ahogy a fajlagos anyag- és eszközfelhasználás is csak kis mértékben javult. Ez — a mezőgazdaság előtt álló újtípu- sű követelményekhez képest — kevés. Nem vigasztalódhatnak a gazdaságok azzal a kétségtelen ténnyel, sem, hogy amíg a termelésben felhasznált eszközök és anyagok ára 46, a mező- gazdasági termékeké csak 26 százalékkal nőtt az elmúlt öt évben. A világpiaci ‘ értékítélet ugyanis még ennél is szigorúbb és a magyar mező- gazdaság most már valójában ennek a „bírónak” az illetékessége alá tartozik, és ehhez kénytelen igazítani a mércét. Az egyik legsikeresebb ágazat a gabona- és ipari- növény termesztés, ezzel szemben például a szőlő, a zöldség- es a gyümölcstermelésben gondok mutatkoztak, egyebek között az esetenként jelentkező terméstöbbletek teljes értékű hasznosításánál. Ezekben az ágazatokban az infrastruktúra hiányosságai is érződnek. A nemzetközi viszonylatban is figyelmet keltő állati terméktermelés szakmai színvonala sem egységes, mert például a lehetőségeknél alacsonyabb színvonalú a tenyésztési, a tartási, a takarmányozási és az állategészségügyi kultúra. (Folytatás a 2. oldalon.) Helmut Sc Berlinbe érkezett Erich Honecker, a NSZEP KB főtitkára, az NDK Államtanácsa elnöke a berlin-schönefcltli repülőtéren üdvözli Helmut Schmidtet, az NSZK kancellárját. Helmut Schmidt, az NSZK szövetségi kancellárja pénteken kevéssel 15.00 óra előtt megérkezett a berlin- schönefeldi repülőtérre. Az NSZK kormányfőjét és kíséretét Erich Honecker, az NSZEP KB főtitkára, az NDK államtanácsának elnöke üdvözölte. Schmidt kancellárt útjára elkísérte Otto Lambsdorf gazdaságügyi miniszter, Egon Franke, a két német állam kapcsolataiban illetékes szövetségi miniszter és Günter Huonker, a kancellári hivatal államminisztere. A repülőtéri fogadtatáson az NDK részéről jelen volt Günter Mittag, az NSZEP KB Politikai Bizottságának tagja, a KB titkára, Osfczsr Fischer külügyminiszter és több más magas rangú személyiség. A repülőgépből kilépő kancellárt és kíséretének tagjait Erich Honecker üdvözölte, majd bemutatta nekik az NDK tárgyaló küldöttségének tagjait, akiknek szintén tevékeny részük lesz az elkövetkező hivatalos megbes zéléseken / A vendégek ezután gépkocsiba szálltak és Honecker államfő kíséretében a nyugatnémet küldöttség szállására hajtattak. Schmidt kancellár rezidenciája a háromnapos hivatalos látogatás idején a Werbellin-tó közelében fekvő Húbertusstock vadászkastély lesz. Illést tartott a Szakszervezetek Országos Tanácsa A Szakszervezetek Országos Tanácsa pénteken ülést tartott, amelyen első napirendi pontként az idei nép- gazdasági terv végrehajtásának tapasztalatait, az 1982. évi terv főbb vonásait, s a tervhez kapcsolódó szakszervezeti feladatokat vitatta meg. A napirendi pont előadója, Faluvégi Lajos miniszterelnök-helyettes, az Országos Tervhivatal elnöke többek között elmondta: I Rendkívül fontos, hogy I jövőre erőteljesebben folytatódjék a népgazdasági egyensúly javítása. A vállalati jövedelmek. további resztét szükséges az állam iaváva átcsoportosítani, s mindenütt kikényszeríteni a magasabb teljesítményeket, a hatékonyabb munkát. Ezt kívánja szolgálni a szabályozórendszer széles körű módosítása. A beruházások általános visszafogása ellenére — mondotta —, a lakosság életkörülményei javulnak. A hatodik ötéves tervben a kiemelt fejlesztési, irányok továbbra is fennmaradnak. Az első vélemény Életközeiben a termelőszövetkezetekről December 11. délelőtt 9 óra. Az Építők Szakszervezete Székházában a tanácskozók, az elnökség elfoglalja a helyét. Dr. Berta Jenőnek, a TOT alelnökének üdvözlő szavai után megkezdődik a magyar szövetkezeti mozgalom történetének kiemelkedő eseménye, a mezőgazdasági termelő- szövetkezetek IV. kongresz- szusa. 500 küldött és csaknem ugyanennyi meghívott kezdi meg felelősségteljes munkáját. A somogyi termelőszövetkezeteket 26 küldött és 18 meghívott képviseli, köztük Varga Péter, a megyei pártbizottság első titkára és Tóth Károly, a megyei tanács elnökhelyettese. A kongresszus jelentős eseménysorozata a somogyiak számára valójában már egy nappal korábban, csütörtökön megkezdődött. Az autóbusz utasait Budapest felé haladva várakozás teli izgalom töltötte el. Mert mindenki hozott magával valamit. A hónapokig tartó előkészületek során a demokratizmus különböző fórumain számo6 javaslat, észrevétel hangzott el, amelyre választ igényelnek, várnak a somogyi szövetkezetek képviselői. De várakozásteli izgalom töltötte el a „somogyi csapatot” azért is, mert ötük még csütörtök délután magas elismerést vett át. Kása Ferenc, a Ka- hyb Vállalat igazgatója a Munka Érdemrend ezüst, Dömötör Lajosné kisgyaláni törzsálilattenyésztő a Munka Érdemrend bronz, Tóth I.ászló somogyjádi, Bernáth Ferenc nagyberki elnök, Szakonyi Lászlódé jákói állattenyésztési brigádvezető és Nagy Ferenc, a szövetség dolgozója TOT-kitüntetést kapott. Nem kis büszkeséget jelentett az sem, hogy a csütörtökön megnyílt kongresszusi kézimunka-kiállításon viszontláthattuk a csodálatos karádi és buzsá- ki kézimunkákat, és a bu- zsáki Péterji Istvánná vé- zás párnája elnyerte a 44 díj egyikét. Ezek a csütörtöki események szívet melegítő nyi- uny* jelentettek a felelősségteljes munkához. Szabó Istvánnak, a TOT elnökének szóbeli előterjesztése nyomán már délelőtt megkezdődött a vita. Szaporodtak a sorok a jegyzetfüzetben — volt mit felírni, volt mit megjegyezni, és volt miről beszélni. — Engem nagyon megkap és jó érzéssel tölt el a kongresszus higgadt hangvétele — mondta Bernáth Ferenc —, a beszámoló is, az eddigi vélemények is úgy értékelik a helyzetet, ahogy az valóban van. — Héttonnás búzáról, tíz*- tonnás kukoricáról hallunk — jegyezte meg Vasvári János mesztegnyőá elnök, és ez bizonyítja a mezőgazdaság képességét. Annak viszont még jobban örülök, hogy ezzel együtt kifejezésre jutott az is, hogy ezek az eredmények csak úgy válhatnak általánossá, ha más, jobb műszaki hátteret biztosítunk. Dt. Győri József, a megyei tanács osztályvezetője nem hallotta ezeket a szavakat, mégis azt emelte ki: helyet kapott a kongresszuson, hogy a mezőgazdaság előtt álló célok teljesítéséhez a célokkal aranyos feltételekre van szükség. Azzal együtt, hogy mindenki tisztában van vele: mai gazdasági helyzetünkben ez nem megy máról holnapra. Tegnap az egyik legnagyobb tapsot Puskár Gézá- né berekböszörményi szakmunkás kapta. Kovács Ferenc tabi elnök így vélekedett. — Igazán életszerű volt, amáif az az asszony élmondott az ötnapos munkahéttel kapcsolatos gondjaikról, a gép-, az alkatrészellátásról és a bonyolult jogi szabályozásról. — Ügy éreztem — szólt közbe Árvái József karádi elnök —, hogy a saját gondolataimat hallom vissza. — Azt meg mondanom sem kell — veszi vissza a szót' Kovács Ferenc —, hogy nagyon jól esett, ahogy Losonczi elvtárs — visszapillantva a mozgalom múltjára — megemlékezett az alapítókról. Közülük bizony már sokan nem ülnek itt. A nyugdíjasokkal való törődés, támogatás mozgalmunk egyre növekvő gondja. Várom, hogy erről halljak még valamit. Érdeklődés, várakozás, őszinte, valósághű eszmecsere. Tóth László somogyjádi elnök mindezt így summázta: — Olyan ez a kongreazszus. mint maga az élet. Tükrözi eredményeinket, és azt is, ami feszít bennünket. Vörös Márta
