Somogyi Néplap, 1981. december (37. évfolyam, 281-305. szám)

1981-12-12 / 291. szám

Na VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! ARA: 1,40 Fi SOMOGYI NÉPLAP AZ MSZMP SOMOGY M É G Y E I B I Z O T T S Á G Á N A K L A P J A ^ví-. ;í-> - ■**' , ' ‘-i ... ■ ; , XXXVII. évfolyom, 291. szóm 1981. december 12., szombat Meykezdídötl a mezőgazdasági szövetett IV. koügresszusa Losonczi Pál felszólalása Pénteken ot építők Rózsa Ferenc székhózábon megkezdte munkáját a mezőgazdasági szövet­kezetek IV. kongresszusa, amelyen 930 ezer szö­vetkezeti tag és 110 ezer alkalmazott képvisele- letében S00 küldött tanácskozik. Az elnökségben foglaltak helyet: Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, Havasi Ferenc, az MSZMP KB titkára, Sarlós István, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára, az MSZMP Politikai Bizott­ságának tagjai, Váncsa Jenő mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter. Jelen voltak a társadal­mi szervezetek és a tagszövetkezeti ágazatok képviselői. A kongresszust Berta Jenő, a TOT alelnöke nyitotta meg, majd a termelőszövetkezetek Szabó istván országos tanácsának korábban kiküldött írásos beszámolójá­hoz Szabó István, a TOT el­nöke fűzött szóbeli kiegészí­tést. 8 közös gazdaságok munkáját a társadalom fokozódó megbecsülése övezi Bevezetőben hangsúlyozta, hogy az elmúlt öt évben a mezőgazdasági szövetkeze­tek gazdálkodására ható külső tényezők összességé­ben ugyan kedvezőtlenek voltak, mégis egész sor kedvező folyamat bontako­zott ki a termelőszövetke­zeti mozgalomban. A közös gazdaságok egyre inkább a bizalom, a megértés és a segítők és zseg légkörében dolgoznak, munkájukat -a társadalom fokozódó meg­becsülése és rokonszenve övezi. Ezután így folytatta: — az 1968. márciusi párthatá­rozat, a XII. kongresszus allásíogialásai és a kormány több intézkedése egyértel­műen segítette az agrárpo­litika céljainak megvalósi- tását. Tovább fejlődött és méginkább megszilárdult a szövetségi politika, a népi­nemzeti egység. Tisztázódtak a szövetkezeti tulajdonfor­ma megítélése körüli ko­rábbi félreértések. A párt fellépett és kitartott a szö­vetkezeti tulajdon egyen­rangú szocialista jellegének, tartós és akár növekvő sze­repének elismerése, továbbá sajátos vonásainak megtar­tása mellett. És ez koránt­sem elméleti jellegű kérdés. Nagyon fontos ez, mert megnyugtató elvi alapot te­remt a szövetkezetek és az állami vállalatok közötti egyenrangú partneri kapcso­latok szervezéséhez, a ter­melőszövetkezeti tagként il­letve munkaviszonyban végzett munka azonos meg­ítéléséhez, és még sok egyéb lényegbevágó gyakor­lati mezőgazdasági szövet­kezeti probléma rendezésé­hez. Egyértelművé vált, hogy a párt igényli a társada­lomban meglévő különböző érdekek feltárását, egyezte­tését, nyílt és demokratikus ütköztetését. Ennek megfe­lelően fokozódott az igény, hogy az érdekképviseleti szervek ismerjék és képvi­seljék a szövetkezeti pa­rasztság egyéni és kollektív érdekeit, hogy a demokrati­kus politikai rendszer kere­tében azok szintén érvénye­süljenek. Az is idetartozik, hogy megszűntek, de leg­alábbis lecsillapodtak a háztáji politika gyakorlati végrehajtásának követke­zetlenségei. — Egyértelmű támogatást és elismerést kapott, hogy hasznos, ha a mezőgazdasá­gi szövetkezetek vertikálisan kiterjesztik és kiegészítik tevékenységi körüket, s a termelőerők kihasználásával és átcsoportosításával reá- ' l'is igények kielégítésére —, saját kockázatukra — ipari, élelmiszeripari, építőipari, szolgáltató és kereskedelmi vállalkozásokba kezdenek. Más kérdés, hogy ennék ki­bontakoztatását még fé­kezi egy sor anyagi, pénz­ügyi és szervezeti tényező — különösen a termékfel­dolgozásét — és a meglevő vállalkozások fegyelmét és hatékonyságát is tovább kell javítaná. Utalt arra: a TOT nagy jelentőségűnek tartja, hogy 1980 óta a szabályozórend­szer valamennyi mezőgazda- sági nagyüzemi forma: — az állami gazdaságok, a kombinátok, a termelőszö­vetkezetek és az agráripari egyesülések stb. — gazdál­kodási feltételeit egységesí­tette. Így a különböző alak­zatok versenyének a gazda­sági szabályozás oldaláról most már egyenlóek a fel~ tételei. A TOT elnöke ezután az élelmiszertermelés stabili­tásának jelentőségéről szólt, hozzátéve, hogy ez nemcsak a közös gazdaságok érdeme, hanem olyan társadalmi teljesítmény, amelyben fon­tos tényező a munkásosz­tály, az értelmiség, minden dolgozó réteg munkája. A mezőgazdasági szövetkezeti tagság nagyra értékeli és megbecsüli a társadalmi helyzetében bekövetkezett, több tekintetben történelmi jelentőségű változásokat, amelyek a szövetkezeti mozgalom számára is ked­vező viszonyokat teremtet­tek. A TOT elnöke ezután a termelőszövetkezetek gaz­dálkodásának eredményeit elemezte. Öt év alatt 16 szá­zalékkal növelték teljesít­ményüket a gazdaságok. Az állati termékek előállítását valamivel nagyobb arány­ban, mint a növénytermesz­tését, a tsz-ek a szigorúbb gazdasági környezetben is képesek voltak termelésük számottevő bővítésére. Az adatok azonban azt is bizo­nyítják, hogy a nettó ter­melésben, valamint a mi­nőség és a gazdaságosság te­rületén az előrelépés csak szerény mértékű volt, és a nyereség növekedésének üteme is elmaradt a terme­lésétől. Az egységnyi mun­kadíjra jutó termelés és a nyereség alig-alig változott, csakúgy, mint ahogy a faj­lagos anyag- és eszközfel­használás is csak kis mér­tékben javult. Ez — a me­zőgazdaság előtt álló újtípu- sű követelményekhez ké­pest — kevés. Nem vigasz­talódhatnak a gazdaságok azzal a kétségtelen ténnyel, sem, hogy amíg a terme­lésben felhasznált eszközök és anyagok ára 46, a mező- gazdasági termékeké csak 26 százalékkal nőtt az el­múlt öt évben. A világpiaci ‘ értékítélet ugyanis még ennél is szi­gorúbb és a magyar mező- gazdaság most már valójá­ban ennek a „bírónak” az illetékessége alá tartozik, és ehhez kénytelen igazítani a mércét. Az egyik legsikeresebb ágazat a gabona- és ipari- növény termesztés, ezzel szemben például a szőlő, a zöldség- es a gyümölcster­melésben gondok mutatkoz­tak, egyebek között az ese­tenként jelentkező termés­többletek teljes értékű hasznosításánál. Ezekben az ágazatokban az infrastruk­túra hiányosságai is érződ­nek. A nemzetközi viszony­latban is figyelmet keltő ál­lati terméktermelés szakmai színvonala sem egységes, mert például a lehetőségek­nél alacsonyabb színvonalú a tenyésztési, a tartási, a takarmányozási és az állat­egészségügyi kultúra. (Folytatás a 2. oldalon.) Helmut Sc Berlinbe érkezett Erich Honecker, a NSZEP KB főtitkára, az NDK Államtaná­csa elnöke a berlin-schönefcltli repülőtéren üdvözli Helmut Schmidtet, az NSZK kancellárját. Helmut Schmidt, az NSZK szövetségi kancellárja pén­teken kevéssel 15.00 óra előtt megérkezett a berlin- schönefeldi repülőtérre. Az NSZK kormányfőjét és kí­séretét Erich Honecker, az NSZEP KB főtitkára, az NDK államtanácsának elnö­ke üdvözölte. Schmidt kancellárt útjára elkísérte Otto Lambsdorf gazdaságügyi miniszter, Egon Franke, a két német állam kapcsolataiban illeté­kes szövetségi miniszter és Günter Huonker, a kancel­lári hivatal államminisztere. A repülőtéri fogadtatáson az NDK részéről jelen volt Günter Mittag, az NSZEP KB Politikai Bizottságának tagja, a KB titkára, Osfczsr Fischer külügyminiszter és több más magas rangú személyiség. A repülőgépből kilépő kancellárt és kíséretének tagjait Erich Honecker üd­vözölte, majd bemutatta ne­kik az NDK tárgyaló kül­döttségének tagjait, akiknek szintén tevékeny részük lesz az elkövetkező hivatalos megbes zéléseken / A vendégek ezután gépko­csiba szálltak és Honecker államfő kíséretében a nyu­gatnémet küldöttség szállá­sára hajtattak. Schmidt kancellár rezidenciája a há­romnapos hivatalos látogatás idején a Werbellin-tó köze­lében fekvő Húbertusstock vadászkastély lesz. Illést tartott a Szakszervezetek Országos Tanácsa A Szakszervezetek Orszá­gos Tanácsa pénteken ülést tartott, amelyen első napi­rendi pontként az idei nép- gazdasági terv végrehajtásá­nak tapasztalatait, az 1982. évi terv főbb vonásait, s a tervhez kapcsolódó szakszer­vezeti feladatokat vitatta meg. A napirendi pont előadó­ja, Faluvégi Lajos minisz­terelnök-helyettes, az Orszá­gos Tervhivatal elnöke töb­bek között elmondta: I Rendkívül fontos, hogy I jövőre erőteljesebben folyta­tódjék a népgazdasági egyen­súly javítása. A vállalati jö­vedelmek. további resztét szükséges az állam iaváva átcsoportosítani, s mindenütt kikényszeríteni a magasabb teljesítményeket, a hatéko­nyabb munkát. Ezt kívánja szolgálni a szabályozórend­szer széles körű módosítása. A beruházások általános visszafogása ellenére — mondotta —, a lakosság életkörülményei javulnak. A hatodik ötéves tervben a ki­emelt fejlesztési, irányok to­vábbra is fennmaradnak. Az első vélemény Életközeiben a termelőszövetkezetekről December 11. délelőtt 9 óra. Az Építők Szakszerve­zete Székházában a tanács­kozók, az elnökség elfoglal­ja a helyét. Dr. Berta Jenő­nek, a TOT alelnökének üdvözlő szavai után meg­kezdődik a magyar szövet­kezeti mozgalom történeté­nek kiemelkedő eseménye, a mezőgazdasági termelő- szövetkezetek IV. kongresz- szusa. 500 küldött és csak­nem ugyanennyi meghívott kezdi meg felelősségteljes munkáját. A somogyi ter­melőszövetkezeteket 26 kül­dött és 18 meghívott kép­viseli, köztük Varga Péter, a megyei pártbizottság el­ső titkára és Tóth Károly, a megyei tanács elnökhe­lyettese. A kongresszus jelentős eseménysorozata a somo­gyiak számára valójában már egy nappal korábban, csütörtökön megkezdődött. Az autóbusz utasait Buda­pest felé haladva várako­zás teli izgalom töltötte el. Mert mindenki hozott ma­gával valamit. A hónapokig tartó előkészületek során a demokratizmus különböző fórumain számo6 javaslat, észrevétel hangzott el, amelyre választ igényelnek, várnak a somogyi szövetke­zetek képviselői. De vára­kozásteli izgalom töltötte el a „somogyi csapatot” azért is, mert ötük még csütörtök délután magas elismerést vett át. Kása Ferenc, a Ka- hyb Vállalat igazgatója a Munka Érdemrend ezüst, Dö­mötör Lajosné kisgyaláni törzsálilattenyésztő a Munka Érdemrend bronz, Tóth I.ászló somogyjádi, Bernáth Ferenc nagyberki elnök, Szakonyi Lászlódé jákói ál­lattenyésztési brigádvezető és Nagy Ferenc, a szövetség dolgozója TOT-kitüntetést kapott. Nem kis büszkeséget jelentett az sem, hogy a csütörtökön megnyílt kong­resszusi kézimunka-kiállí­táson viszontláthattuk a csodálatos karádi és buzsá- ki kézimunkákat, és a bu- zsáki Péterji Istvánná vé- zás párnája elnyerte a 44 díj egyikét. Ezek a csütörtöki esemé­nyek szívet melegítő nyi- uny* jelentettek a felelős­ségteljes munkához. Szabó Istvánnak, a TOT elnökének szóbeli előterjesztése nyo­mán már délelőtt megkez­dődött a vita. Szaporodtak a sorok a jegyzetfüzetben — volt mit felírni, volt mit megjegyezni, és volt miről beszélni. — Engem nagyon megkap és jó érzéssel tölt el a kong­resszus higgadt hangvétele — mondta Bernáth Ferenc —, a beszámoló is, az eddi­gi vélemények is úgy érté­kelik a helyzetet, ahogy az valóban van. — Héttonnás búzáról, tíz*- tonnás kukoricáról hallunk — jegyezte meg Vasvári Já­nos mesztegnyőá elnök, és ez bizonyítja a mezőgazda­ság képességét. Annak vi­szont még jobban örülök, hogy ezzel együtt kifejezés­re jutott az is, hogy ezek az eredmények csak úgy válhatnak általánossá, ha más, jobb műszaki hátteret biztosítunk. Dt. Győri József, a me­gyei tanács osztályvezetője nem hallotta ezeket a sza­vakat, mégis azt emelte ki: helyet kapott a kongresszu­son, hogy a mezőgazdaság előtt álló célok teljesítésé­hez a célokkal aranyos fel­tételekre van szükség. Azzal együtt, hogy mindenki tisz­tában van vele: mai gaz­dasági helyzetünkben ez nem megy máról holnapra. Tegnap az egyik legna­gyobb tapsot Puskár Gézá- né berekböszörményi szak­munkás kapta. Kovács Fe­renc tabi elnök így véleke­dett. — Igazán életszerű volt, amáif az az asszony élmon­dott az ötnapos munkahét­tel kapcsolatos gondjaikról, a gép-, az alkatrészellátás­ról és a bonyolult jogi sza­bályozásról. — Ügy éreztem — szólt közbe Árvái József karádi elnök —, hogy a saját gon­dolataimat hallom vissza. — Azt meg mondanom sem kell — veszi vissza a szót' Kovács Ferenc —, hogy nagyon jól esett, ahogy Lo­sonczi elvtárs — visszapil­lantva a mozgalom múltjá­ra — megemlékezett az alapítókról. Közülük bizony már sokan nem ülnek itt. A nyugdíjasokkal való törő­dés, támogatás mozgalmunk egyre növekvő gondja. Vá­rom, hogy erről halljak még valamit. Érdeklődés, várakozás, őszinte, valósághű eszmecse­re. Tóth László somogyjá­di elnök mindezt így sum­mázta: — Olyan ez a kongreaz­szus. mint maga az élet. Tükrözi eredményeinket, és azt is, ami feszít bennünket. Vörös Márta

Next

/
Oldalképek
Tartalom