Somogyi Néplap, 1981. december (37. évfolyam, 281-305. szám)
1981-12-12 / 291. szám
Tanácskozik a mezőgazdasági szövetkezetek IV (folytatás az 1. oldalról) A mezőgazdaság trwae láncszeme a megtermelt értekek meeóvása. a terme- !es. a feldolgozás és az er- tekesites határterületein jelentkező feladatok ellátása. Kívánnivalók vannak a termékpályák megszervezésénél. emiatt különösen sok a veszteség. Szabó István utalt arra, az élelmiszeriparban bekövetkezett szervezeti ' változások, több tröszt vál- ‘ t laka tarnak önállósodása kedvező a termelőszövetkezetek számára. A decentra- . lizacio — amint kifejtette — segíti a monopolhelyzet- böl es a gazdasági erőfölényből adódó visszásságok megszüntetését. Am a mezőgazdasági szövetkezetektől is együttműködési készséget kivan az új helyzet. Foglalkozott a termelőszövetkezeti beruházások helyzetével, a gazdasagok közötti együttműködés fokozásának jelentőségével, majd Losonczi Pál zött dolgozunk. Közös erőfeszítéseink nyomán a külgazdasági egyensúly romlását sikerült megállítani, nőtt a munka termelékenysége, gyarapodott a nemzeti vagyon és tovább szilárdultak szocialista termelési viszonyaink A mezőgazdaságban a kedvezőtlen külső feltételek ellensúlyozására iől érvényesülnek a kedvező belső folyamatok. Kialakult mezőgazdaságunk sajátos arculata és határozottabb lett a jó elvek alkalmazása. A társadalom értékelése is egyértelműen pozitív. — A változás, a fejlődés lendülete azonban népgazdaságunk egészében így sem elégséges, mert például a termelés, illetve a nemzeti jövedelem elmarad a tervezettől, a hatékonyság és az export fokozásában szándékainknál és lehetőségeinknél lassúbb az előrehaladás. A következő években is azzal kell számolnunk, hogy a külső politikai és gazdasági hatások tovább és tartósan nehezítik terveink megvalósítását. Nincs más megoldás, mint a még tudatosabb, célratörőbb és keményebb munka. Ebben oroszlánrész jut a mezőgazdaságnak. a termelőszövetkezeteknek is. Ezután arról szólt, hogy a mezőgazdaság jól vizsgázott az elmúlt két évtizedben, az állami gazdaságok és a mezőgazdasági termelés gerincét adó termelőszövetkezetek bebizonyították életképességüket és méltóak arra a bizalomra, amely velük szemben megnyilvánul. Napjainkban egy hektár területen kétszer annyit termelnek, mint húsz évvel ezelőtt és egy-egy mezőgazdaszólt a mezőgazdasági termelőszövetkezetek túlzottnak tűnő differenciálódásáról. Hangot adott annak: a jó termőhelyi adottságú, eredményesen gazdálkodó termelőszövetkezetnek sem Ígéretesebb eleve minden vállalkozása, mint esetleg egy-egy kedvezőtlenebb adottságú és eszközökben szegény gazdaságé. A támogatások. a hitelek odaítélésénél hiba lenne kizárólag a vállalkozó gazdaság tőkeerejét és fizetőképességét vizsgálni, alapul venni. Adott esetben indokolt lehet a saját forrásokban szegényebb gazdaság vállalkozását előnyben részesíteni. még azzal szemben is, aki esetleg több saját erőt tud felkínálni. Erre a hitel- politikai elvek már adnak lehetőséget, de sajnos, ez a gyakorlatban kissé nehézkesen tör még utal. Szabó István a továbbiakban elmondotta: — A mezőgazdasági szövetkezeti tagok közérzete jó. sági dolgozó munkája ma négyszerié termelékenyebb, mint amilyen volt egy generációval korábban A megtermelt gabona 6,9 millió tonnáról 13,8 millióra, a vágóállat-súly 1 millióról több mint 2 millió tonnára nőtt. Az egy főre jutó gabona- és hústermelésben a világélvonalába küzdöttük fel magunkat. Kifejtette: az eredmények kedvező hatással voltak parasztságunk életére. A mind ésszerűbb, szervezettebb és szorgalmasabb munka nyomán fokozatosan kiegyenlítődött az iparban és a mezőgazdaságban dolgozók jövedelme. A termelőszövetkezeti tag mind a munkában, mind a társadalmi megbecsülésben az üzemi munkás egyenrangú, azonos megítélés alá eső társává vált. A téesz-tagok társadalombiztosításból eredő , ellátása Erről tanúskodnak az eredrtvények, a mun ka kedv, az egészséges munkaerőmozgás, a tartalmas önkormányzati élet, a fiatalok érdeklődésének élénkülése, és még számos más jelenség. A munkaintenzitásról, a munkafegyelemről, a gondosságról és a szervezettségről viszont mindez nem állítható ilyen egyé rtel műén. A gondok orvoslásánál is sokat segített, hogy megszilárdult - á szövetkezeti demokrácia intézményrendszere. A formális elemek háttérbe szorultak és kidomborodott a lényeg: a tagok érdemi részvétele a döntésekben, az ellenőrzésben, a vezetés testületi jellege és a tulajdonosi szemlélet. Befejezésül méltatta a kongresszus jelentőségét, majd a leköszönő országos tanács neveben megköszönte a mezőgazdasági szövetkezetek tagjainak bizalmát. Ezután megkezdődött a vita a beszámoló fölöttmegközelitette a más dolgozó rétegekét. Falvaink jellege. külső képié gyökeresen megváltozott. A közművesítés lehetővé tette az új vagy átépített otthonok, kertes családi házak korszerűsítését. A jó utak, a gépkocsik, a javuló közellátás folytán a falusi ember életmódja közel áll a városi életmódhoz, egyes helyeken pedig talán még jobb is annál. Ez igaz még akkor is. ha a sajátos helyzetből eredően falun mostanában nem lesz lehetséges nyáridőben a nyolcórás munkaidő. Az Elnöki Tanács elnöke ezután megemlékezett a termelőszövetkezeti mozgalom úttörőiről, majd a mozgalom előtt álló feladatok kapcsán kifejtette, hogy a mezőgazdaságnak meg kell küzdenie saját gyengeségeivel is; a munkafegyelem és a szervezés egyenetlenségeivel és azzal is, hogy a felhasznált anyagok és eszközök ára emelkedik, néhol még a maradi nézetekkel is; a szocialista elvek féltésével és a vállalkozási kedv elgáncso- lásával. Hangsúlyozta; tudomásul kell venni, hogy versenyben állunk. éspedig nemcsak önmagunk múltiával és lehetőségeivel, hanem a világpiac szigorú értékítéletével is. Mindent meg kell mozgatni ahhoz, hogy a világpiac jelzéseire gondosan odafigyelve valódi és tartós piaci és üzleti kapcsolatokat létesíthessünk, és ezeket meg is őrizzük. Igen fontos számunkra a felelősséggel kezdeményező, az értelmes, a kockázatot is bátran vállaló, alkotói szellem kibontakoztatása. A jó példát a kiváló eredményeket elérő üzemék egész sora szolgáltatja. Az idei rossz időjárás ellenére is számos szövetkezet, kongresszusa ben termett hektáronként S tonna vagy ennél is több búza, kukoricából pedig 10 tonna vagy efölötti átlag. Ma már tudjuk, hogy nem ez a felső határ, és hogy a gyorsabb nö\^fekedésnek csupán a gazdaságosság szab határt. Ugyanakkor azonban — amint arra figyelmeztetett — sok gazdaságban akadnak még jócskán hiányosságok, amelyek megszüntetése újabb tartalékká válhat. Losonczi Pál a következőkben arról szólt, hogy az eredmények forrása, a további fejlődés alapja a pártnak elveiben következetes és folyamatosan megújyló agrár- és szövetkezetpolitikája. Ez a piolitika mindig számolt a reális lehetőségekkel és ezt az utat követi a jövőben is. Agrárpolitikánk megvalósulása-, nak pillérei az intenzív fejlődés hordozói, a szocialista nagyüzemek, az állami gazdaságok és téeszek, a mező- gazdasági termelés fejlesztését a jövőben is ezekre építjük. ám még több gondot kell fordítani a termelés, a feldolgozás és a melléktevékenységek integrációjára. A nagyüzemek vezetőinek még többet kell tenniük azért, hogy a háztáji és a kisegítő gazdaságok termelési lehetőségeiket mind teljesebben kihasználhassák. Szólt arról, hogy a jogos társadalmi igényeknek engedve, ha kanyargósán is, de utat tört magának a melléküzemági tevékenység. Ennek is tulajdonítható, hogy az idén mintegy 25 ezerrel nőtt a téeszben dolgozók száma. Munkájukkal valós társadalmi szükségletet elégítenek ki, s nem kell ettől félteni sem a szocializmust, sem a nagyüzemet. Foglalkozott a téesz- társulások jelentőségével, a belső érdekeltségi rendszer korszerűsítésének igényével, majd arról szólt, hogy a szövetkezet nem csupán kollektív gazdasági vállalkozás, hanem egyben társadalmi közösség is. Nem szabad szem elöl téveszteni, hogy a szövetkezeti tag nemcsak dolgozó. hanem tulajdonos is. aki a közös ügyekben a döntés jogát gyakorolja. Nem véletlen, hogy a szövetkezeti demokrácia a gyakorlatban szinte kézzel fogható termelési tényezővé válik. És az sem véletlen, hogy a szövetkezeti élet a maga irányítási', termelési formáival demokráciánk egyik hathatós fóruma. Az emberek tízezreit nevelte a közös ügyekben jártas és a szó legnemesebb értelmében vett közéleti emberré. Az ön- tevékenység. a kezdeményezőkészség növelése érdekében még több gondot kell fordítani a fórumok demokratikus működésére, a tagok tájékoztatására. és a döntésekbe való bevonására. Az Elnöki Tanács elnöke méltatta a téeszek érdekképviseleti szerveinek korszerű munkastílusokból adódó eredményeit, majd befejezésül kifejezte meggyőződését, hogy a mezőgazdaság, így a téeszek dolgozói továbbra is jeleskednek majd az elkövetkező és az eddigieknél semmivel sem kisebb feladatok megoldásá- • nál. A felszíjalak a ízőreflfeesetek szociális ellátásáról szólva elmondták; a munkavédelem az elmúlt években sokat fejlődött. Bebizonyosodott azonban, hogy néhány munkakörben a dolgozók foltozott megterhelésnek vannak kitéve — például a különféle erőgépek és vegyigépek kezelői — és ezért szükség lenne a veszélyeztetett munkakörök, beosztások ismételt számbavételére, és az ezzel kapcsolatos munkaegészségügyi vizsgálatsorozatra. A szövetkezeti tagpk szervezett üdülési bázisai még nem alakultak ki, a kezdeti lépések azonban megtörténtek. Néhány helyen további olcsó üdülőtelepek építését tervezik, de ezek kezdeményezések még nem általánosak, holott a tagság mind nagyobb számban igényli a tartós pihenés lehetőségének megteremtését. A- szociális eredményekhez tartozik, hogv a nyugdíjasokról való godoskodájs általános gyakorlattá vált és csaknem minden üzemben erre szép példák vannak. A szakszervezetek szeredéről a téeszekben elmondták: jeienleg már 640 termelőszövetkezetben 90 000 tagot tömörít a szakszervezet, amelynek alapszervezetei megerősödtek. Munkájukban előtérben áll a termelés, a gazdálkodás segítése és az üzemi demokrácia kiszélesítése. Az álapszerveze- tek a jövőben sokat tehetnék a munkavergeny és az újitómozgalom szervezésében. továbbá a gazdálkodás meglevő tartalékainak felkutatásé ban. A társulások — mint többen hangsúlyozták — elő ■%- viszik a szövetkezeti gazdálkodás ügyét, de még teljesebb lenne a siker, ha az alapítók es a hozzájuk csatlakozó gazdaságok érdekeltségi viszonyait egységes rendelkezések szabályoznák. Életszerűnek tartották a vegyes társulásokat, amelyek a tsz-ek és ipari vállalatok között jöttek létre, közös érdekeltségi viszonyaik azonban részben még tisztázatlanok. A vitában kifejtették, hogy számos gazdaságban a vezetőség alatt gyakran egyes- egyedül az elnök személyét értik. Az egyszemélyi felelősség Lényé nem kérdőjelezheti meg a vezetés testületi jellegét és az együttes fele- lősségvaiia ást sem. A fiatal szakemberekről szólva elmondották: az oktatás gyakran kihagyja a számításból azt, hogy a mezőgazdaságban a természeti tényező a döntő és el kell tudni viselni a megpróbáltatásokat is. Nem készítik fel a fiatalokat kellőképpen * a gyakorlati életre, a gyakorlati képzés néha szükséges nyűgnek számít és emiatt az első munkahelyre kikerülő fiatal szakember megoldhatatlannak tűnő személyes problémák elé kerül és gyorsan elkedvetlenedik. A beszámoló feletti vitával a kongresszus ma folytatja munkáját, tMTl) Barátságunk alapjai A magas szintű- látogatások, államférfiak eszmecseréi mindig fontos tényezők a kétoldalú kapcsolatokban. Mégis úgy véljük: Nyikolaj Tyihonov csütörtökön véget ért magyarországi látogatása sok tekintetben kiemelkedik a két ország bensőséges viszonyát híven tükröző tárgyalások sorából. Olyan időpontban köszönthettük hazánkban a Szovjetunió Minisztertanácsának elnökét, amikor mind a nemzetközi helyzet, mind a világgazdaság körülményei szükségképpen megkövetelik az együvé tartozó, azonos célokért és eszmékért küzdők kapcsolatainak meg szorosabbra fűzését. Nyikolaj Tyihonov budapesti tárgyalásain — mint a látogatásról kiadott közös közlemény is tanúsítja — megkülönböztetett figyelmet szenteltek ennek a témának és sok új elemet tártak fel az eszmecseréken. A hosszú távú, 1990-ig szóló gyártmányszakosítás és kooperációs program *rejtett tartalékai” mindkét fél számára előnyös lehetőségeket kínálnak az energia- és fűtőanyag-, a nyersanyag-gazdálkodás javításában, a műszakitudományos kutatásban, a gépgyártás műszaki színvonalának növelésében, az elektronika és a számítástechnika eredményeinek alkalmazásában. A Szovjetunió hazánk legfontosabb gazdasági partnere. A jelenlegi ötéves tervidőszakban a kölcsönös áruszállítások értéke eléri a 34 milliárd rubelt.. Mint Lázár György parlamenti po- har köszöntőjében hangsúlyozta: a magyar gazdaság átvezetése az intenzív fejlődési pályára rendkívül nehéz és bonyolult teendőkkel jár. Elképzeléseink megvalósításában döntő tényező a sokoldalú magyar—szovjet együttműködés. Jó alkalmat kínált a szovjet kormányfő látogatása a világhelyzet áttekintésére is. A közös közlemény híven tükrözi népeink aggodalmát a nemzetközi helyzet romlása, az enyhülés megtorpanása és a háboríts veszély növekedése miatt. „A Magyar Népköztársaság nagyra értékeli és támogatja a Szovjetunió lenini béképöli- Ilkáját, az SZKP XXVI. kongresszusán elfogadott békeprogramot” — olvashatjuk a közleményben. Meggyőződésünk, i hogv Nyikolaj Tyihonov szovjet kormányfő hazánkban tett látogatása az élet. minden területén tovább bővíti és erősíti kétoldalú kapcsolatainkat. A teljes nézetazonosság jegyében folytatott magas szintű tárgyalások nemcsak a magyar—szovjet együttműködés fejlesztéséhez járulnak hozzá, hanem a közös célok: a béke és a biztonság alapvető érdekeit. is szolgálták. Ünnepi ajándékvásár r a Marcali Áfész szaküz leteiben Ne legyen gondja az ajándékozás! Segítünk ajándékozni ezüst- és aranyvasárnap is! Bö ÁRUVÁLASZTÉK, AJÁNDÉKUTALVÁNYOK ruházati, cipő, illatszer, üveg, porcelán, játék, ajándék- és 8-tól 12 óráig műszaki szaküzleteink tartanak nyitva. VÁRJUK KEDVES VÁSÁRLÓINKAT! KERESSE FEL SZAKÜZLETEINKET! (59323) M A R C A L I A F É S Z Még tudatosabb, célratörőbb, keményebb munkára van szükség losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke bevezetőben atadta az MSZMP Központi Bizottságának üdvözletét es jókívánságait a küldötteknek, s személyükben a téeszmozgalom milliós táborának. Méltatta a termelőszövetkezetek sikereit, amelyekkel hozzájárultak a mezőgazdasági termelés fejlesztéséhez és a jó élelmiszerellátás biztosításához. majd így folytatta: — Népgazdaságunkban a korábban íeltételezett- nel kedvezőtlenebb körülmények kö(59523)
