Somogyi Néplap, 1981. december (37. évfolyam, 281-305. szám)

1981-12-08 / 287. szám

A hatékony költségvetés! g&zddtkodéaért Űj ágazat a Juhászat Jákóban Rend a határban Befejezték az őszi munká­kat a jákói t érméi őszé vet­kezetheti. az őszi mélyszán­tást is. Á vetés még októ­ber végén lezárult: búzát 200, zabot 30 hektáron ve­tettek, a többi területre pe­dig takarmánynövényt. — Milyen termést hoztak az idén a szántóföldi kultú­rák Jákóban? — Mindegyik amit vár­tunk tőle — mondta Hor­váth László, a termelőszö­vetkezet elnöke. — Fő áru- növényünik a burgonya, 105 hektáron termesztettük a közösben, 25 hektáron pedig a háztáji gazdaságokban. Szép termést adott. Voltak ugyan értékesítési gondja­ink, de végül is sikerült megoldani. A többi szántó­földi növény főként az ál­lattenyésztést szolgálta, ál­latállományunk ugyanis a területhez képest meglehe­tősen nagy. Búzából is csak igen keveset adunk el, nagy része takarmánygabona. — Milyen állatokkal fog­lalkoznak? — Szarvasmarhával, ser­téssel. és van már juhásza- tunk is — mondta Laki Ist­ván főagronómus. — 240 te­henünk van, a szarvasmar­ha-létszám 600. Egymillió literes tejtermelést tűztünk ki célul, s várhatóan el is érjük. Ez 25 százalékos emelkedés a tavalyihoz ké­pest. Egy tehén mintegy 4100 liter tejet termel. Nem rossz eredmény.« E szá­mok mögött nagyon sok erőfeszítés és munka van. Zöldtakarmány volt egész nyáron, s javítottuk a te­nyésztői munkát. 640 hektár a szántóterületünk, így alig több mint egy hektár jut A Magyar Nemzeti Bank hivatalos devizaárfolyamai december 8-tól D«vhanen Angol forrt Ausztrál dollár Belga frank Dón korona Franc a frank Holland for:nf Japán yen (100.0) Kanadai dollár Kuwaiti tímár Norvtíg korona NSZK-márka Olasz líra (1000) Osztrák schilling Portugál escudo Spanyol peseta Svájci frank Svéd korona Tr, és cl. rubel USA-dollár Vételi Közép* Fiadé« árfolyam 100 egységre, forintban 6655,13 3940,49 91,47 480,65 614,05 1415,79 154,93 2921,29 12297,20 602.52 1539,15 ' 28,90 220,71 53,42 36,14 1849,21 627,34 2597,40 3439,53 6662,90 3952,44 91,56 481,13 614,66 1417.21 155,09 2924.21 12309,51 603,12 1540.69 28,93 220,93 53,47 36,18 1851,06 627,97 2600,00 3442,97 6668,75 3956,39 91,65 481,61 615,27 1418,63 155,25 2927,13 12321,82 603,72 1542,23 28,96 221,15 53,52 36,22 1852,91 628,60 2602,60 3446,41 Az államközi megállapodásokon alapuló hivatalos árfo­lyamok változatlanul az október ZO-i közlésnek megfelelően vannak érvényben. egy szarvasmarhára; az egesz gabona tarlót be kel­lett vetnünk takarmánnyal. És 105 hízómarhát adunk le az idén a Kaposvári- Hús­kombinátnak. — A sertéstartás is nye­reséges a jákói tsz-ben? — Ügy mondanám: meg­teremtettük a lehetőségét, hogy nyereségessé váljon — mondta Miklós János, köz­gazdász a tsz-ben. — Tavaly ráfizetéses volt, s már ott tartottunk, hogy esetleg föl kell számolni, most azonban fejlődésnek indult az ága­zat. A tavalyi 850 darabbal szemben az idén 1100 hízó­sertést adunk le a húskom­binátnak. Nagyon kiörege­dett már az állomány, sok életképtelen malac szüle­tett; tavaly tehát nagyará­nyú selejtezést tartottunk, új kocákat állítottunk be, s tenyészkanokat is vásárol­tunk. Erőfeszítéseket tet­tünk a gondozói munka ja­vítására. Célul tűztük ki az ágazatban, hogy a későb­biekben egy koca után 20 darab hízót le tudjunk adni. — Miért indították be az új ágazatot, a juhászatot? — Vannak olyan területe­ink, amelyeket másként nem tudunk hasznosítani — folytatta Laki István főag­ronómus. — Kisebb gyepte­rületek, alkalmi legelők, tarlóik vagy csalamádéföl- dek, miután lekerült róluk a szarvasmarháknak a zöld- takarmány. Ezek mind al­kalmasak j u h legel tetősre. Kár volna kihasználatlanul hagyni. Egy éve indítottuk, s fokozatosan bővítjük az állományt. Most 340 a lét­szám. M. F„ — De meg kell értenie — mondta. — Szörnyű alak ez a Reba, aki csak isteni mu­lasztás folytán jöhetett a világra. Orvos vagyok, de nem szégyellem bevallani, hogy alkalomadtán szívesen megölném. Hallotta, hogy a királyt megmérgezték. Ez a Keba beállított a cellám­ba, és azt követelte, hogy olyan mérget állítsak össze, amely néhány óra alatt hat. Természetesen megtagadtam. Kínzással fenyegetett, én az arcába nevettem. Akkor ez a semmirekellő kiáltott a t hóhéroknak, akik behoztak * az utcáról egy tucat tíz év körüli kisfiút és kislányt. Sorba állította őket. kinyi­totta a gyógyszeres zsáko­mat, és kijelentette, hogy ezeken a gyermekeken ki­próbálja sorjában az összes gyógyszert, amíg meg nem találja a szükségeset. Hát így mérgezték meg a királyt, dón Rumata ... Budah doktor nyilvánvaló­an nagyon éhes volt, mégis szelíden, de határozottan el­utasította az állati eredetű táplálékot, s csak a salátá­kat meg a lekváros buktát méltatta figyelemre. Meg­ivott egy pohár esztorit, sze­me felcsillant, arcán egészsé­ges pír jelent meg. A város fokozatosan fel­éledt. Az utcán emberek tűntek fel, a hangok egyre harsányabbak lettek, kala­pácsok kopogása és fa recse­gése hallatszott: a tetőkről és a falakról leverték a po­gány ábrákat. Azután az első emelet ma­gasságáig megrakott szeke­rek haladtak el az ablak alatt. Rumata eleinte nem értette, miféle szekerek ezek. de azután megpillantotta a gyékények alól kicsüngő kék és fekete kezeket és lába­kat és sietve az asztalhoz ment — Az ember lényege — kezdte Budah — az a cso­dálatos képessége, hogy min­denhez hozzá tud szokni. A természetben nincs semmi olyan, amihez az ember hoz­zá ne idomulna. Sem a ló, sem a kutya, sem az egér nem rendelkezik ilyen tu­lajdonsággal. Az isten, ami­kor az embert teremtette, bizonyára sejtette, milyen kínokra ítéli, s óriási erő- és türelemkészletet adott neki. Nehéz volna megmon­dani. hogy ez jó-e vagy rossz. A tűrés és az alkal­mazkodás megszokása néma barmokká változtatja az em­bereket. Rumata Kirára nézett. A lány Budahhal szemközt ült, és feszült figyelemmel hallgatta. Szeme bánatos volt nyilván nagyon sajnál­ta az embereket. — Valószínűleg igaza van. tiszteit Budah — mondta Konzultáció a jogszabály alkalmazásáról A tanácsokon és a költ­ségvetésből gazdálkodó in­tézményekben dolgozók szá­mára előadást szervezett tegnap az új költségvetési gazdálkodási jogszabály be­vezetésével kapcsolatos tud­nivalókról a Somogy me­gyei Tanács V. B. pénzügyi osztálya es a Neumann Já­nos Számitógéptudománvi Társaság megyei szervezete. A tanácsi elszámoló hivatal kaposvári székházában Mu­ciig István, a megyei tanács pénzügyi osztályvezetője megnyitójában kifejtette, az egy éve érvényben lévő 19.1930. számú pénzügymi­nisztériumi rendelet céjla,- hogy megfelelő keretet ad­jon a hatékonyabb, takaré­kosabb költségvetési gazdál­kodáshoz. Az eddig rendezett, s ez­után sorra kerülő előadások célja, hogy konzultációt biz­tosíthassanak a pénzügyi és a gazdasági szakemberek számára a rendelet végre­hajtása kapcsán felmerült problémákról, s hogy moz­gósítsák a költségvetési pénzeszközökért felelős, mintegy százezer dolgozó szakértelmét a társadalmi közkiadások hatékonysága érdekében. 1983 január el­sejétől — a kisközségeket kivéve — a tanácsokon és intézményeikben át kell tér­ni a kettős könyvvitelre. Ezért szükség van arra, hogy a régi rutint felváltsa az üzemgazdasági szemlélet amely a vezetői döntések megalapozottságát megbíz­ható információkkal segít­heti elő. Tucsni Pál, a Pénzügy­minisztérium főmunka­társa előadásában a költ­ségvetési szervek osztályo­zásának kérdéseivel, meg­változott szerkezetükkel és az új tervezési rendszer elemeivel foglalkozott. Az új rendelet értelmében — amely a módosított Pol­gári Törvénykönyv elvei alapján készült — megszűn­nek a bruttó elszámolású és a folyószámlás költségve­tési szervek közötti különb­ségek, amelyek az állami költségvetéshez való viszo­nyukból adódtak. Az előbbi­ék összes kiadásukkal és be­vételükkel szerepeltek az ál­lami költségvetésben, az utóbbiak pedig csak hiá­nyaikat vagy befizetési kö- lezettségüket tekintve. Ezen­túl mindkét elszámolási for­mát besorolják az állami költségvetés bevételi-ki­adási mérlegébe, hogy pon­tos ismereteket nyerjenek ar­ról: a társadalmi közkiadá­sokkal való gazdálkodás ré­vén a költségvetési szervek milyen mértékben járulnak hozzá a nemzeti jövedelem termeléséhez. Üj elem az is, hogy a költségvetési szerv vagy in­tézmény vezetője a szakmai munkáért és az azt alátá­masztó gazdasági tevékeny­ségért egyszemélyben felel. A gazdálkodásban áttérnek az MNB-egyszámla rend­szerre. Ez lényegesen egy­szerűsíti a banki és a tai pénzkezelést, s a köz­pontosított pénzösszegek­ből a kiadások teljesítése zavartalanabb lehet, mint » szétaprózott forrásokbóL A pénzforgalom intézményi szinten jelenik meg, a ki­adások pedig a felhasználá­sok, a feladatok szerint ta­golódnak. így a számvitel­ben megjelennek a szakfel­adatok ellátását mutató in- formációk. Az új elszámo­lási rend egyben a számí­tástechnikai feldolgozás és alkalmazás megalapozását is elősegíti. A költségvetési szervek elszámolási techni­kájában lehetőség van arra, hogy az azonos feladattal rendelkezők közül a gyakor­lott, megfelelő létszámmal és szakképzett munkaerővel bírók ellássák a hasonló adottságokat nélkülözők gazdasági munkáját is. Ez. valamint a gazdasági veze­tők kinevezési jogkörének módosítása is az üzemgazda­sági szemléletet, a pénzesz­közökkel való hatékony gazdálkodást hivatott szol­gálni. Gubányi Lászlóné, a Pénz­ügyminisztérium csoport- vezetője ezután a kettős könyvvitel bevezetésének gyakorlati kérdéseiről tar­tott előadást, majd a taná­csi dolgozók konzultációs kérdéseket tettek fel a költ­ségvetési gazdálkodási jog­szabály alkalmazásával kap­csolatban felmerült problé­mákról. Cs. L. Árnyékbokszolás helyett következetességet Az országos gondból kijut Somogynak is: ha nem is „méretarányosan”, de éven­ként visszatérő probléma ná­lunk is az üzemi balesetek kedvezőtlen alakulása. Az SZMT munkavédelmi osztályának egyik felügyelő­je mondta el a következő­ket. Az Édosz-hoz tartozó megyei üzemek, intézmé­nyek, illetve az építőipar — a szövetkezeti építőket ki­véve — munkavédelmének felügyelete tartozik a fel­adatkörébe, s ezen a terüle­ten az idén hét vezető ka­pott szabálysértési figyel­meztetést, kilenc ellen pedig 500 forinttól 2500 forintig terjedő pénzbírságot szabtak ki az előfordult üzemi bal­esetek kapcsán. A kérdésre, hogy milyen foganatja volt a fegyelmi felelősségre vonás­nak, érdekes választ kap­tunk. Megszívlelték például az elmarasztalást ott, ahol szándékos baleseteltitkolást állapítottak meg: azután már nem követték el több­ször ezt a hibát. Értettek a szóból, akiket azért hibáztat­tak, mert balesetveszélyes munkakörülmények között dolgoztatták a diákokat: a figyelmeztetés után változ­tattak a helyzeten. De van­nak kedvezőtlen tapasztala­tok is! Említettük, hogy kilenc vezető ellen szabtak ki ki- sebb-nagyobb összegű bírsá­got. Nos, közülük csak hatan fizettek eddig, hárman még adósak, náluk a munkahely­nél intézkednek: letiltatják fizetésükből a bírságot! El­képzelhető, hogy az érintet­tek csak időlegesen rövidül­nek meg a bírság összegé­vel? A válasz: igen. Aho­gyan ugyanis nem áll példa nélkül, hogy a mulasztó ve­zetőnek a magára vállalt fe­lelősség, illetve büntetés „el­lentételezéseként" a rm»­káltató jutalmat adott — Kiváló Dolgozó kitüntetés­ben részesítette —, úgy az sem lehetetlen, hogy a letil­tás „ellensúlyozásának” is megtalálják a módját... Az SZMT munkavédelmi osztályán elmondták: * munkahelyek ügyintézői so­kat tesznek azért, hogy fel­adatukat kifogástalanul el­lássák — ennek a megállapí­tásnak nem mondanak el­lent az itt-ott előforduló ki­vételek —, s nem titok, hogy törekvéseiket helyenként csak hosszas, szívós meggyő­zés után követi eredmény, S erőfeszítéseikre nemcsak azok érdekében van szükség, akiknek a testi épségét óv­ják, hanem olykor a veze­tőkkel is nehezen értenek szót. Pedig úgy vélhetnénk — mert ez látszik ésszerű­nek —, hogy kinek-kinek a saját érdeke, hogy baleset ne fordulhasson elő, ha vi­szont már megtörtént a baj, gyors legyen a kivizsgálás és következetes a felelősségre- vonás. A vezetői mulasztás két­szeresen is árt a munkahely­nek. Egyrészt azért, mert olyan körülményeket bizto­sít a munkához, ahol meg­történhet a baleset. Másrészt az üzemi baleset a munka­hely minősítésénél „fekete piontnak” számít, amit; pél­dául a Kiváló vállalat cím elnyerésének megpályázása­kor nem hagyhatnak figyel­men kívül az arra illetéke­sek. s az elutasítás az egyéb­ként vétlen dolgozókat is sújtja. Megnyugtató eredmény a munkavédelem területén csak akkor várható, ha a munkahelyi vezetők nem csupán működési teret bizto­sítanak az ezzel megbízott felelősöknek, hanem támo­gatják őket, sőt számonkérik tőlük a végzett munkát. így nem „csúszhat el" a l'elelős- ségrevonás, nem hárítható másra a mulasztás, mert közüggyé válik az, ami egyé­nenként igencsak fontos cél: az üzemi balesetek megelő­zése, az előidéző okok elhá­rítása valamennyi munkahe­lyen, U- F. Rumata. — De vegyen pél­dául engem. Én egyszerű ne­mes dón vagyok, és végte­lenül szeretem a tudós em­bereket, a szellemi nemes­séget. És nem érem fel ész­szel, hogy önök, a magasztos tudás egyedüli letéteménye­sei. miért olyan reménytele­nül passzívak? Miért tűrik zokszó nélkül, hogy lenéz­zék, börtönbe vessék, mág­lyán elégessék önöket? Budah eltolta maga elől a kiürült buktás tálat. — Furcsa kérdéseket tesz. fel, dón Rumata — fe­lelte. — Érdekes, hogy ugyanezeket kérdezte tőlem a nemes dón Gug, herce­günk hálószobafelügyelő­je. Ismeri? Gondoltam... Harc a rossz ellen! De mi a rossz? Ezt mindenki a maga módján értelmezi. Nekünk, tudósoknak, a -rossz a tudatlanság, az egy­ház azonban azt tanítja, hogy a tudatlanság az üd­vözülés, minden rossz a tu­dásból ered, A földműves­nek a rossz az adó és az aszály, a gabonakereskedő­nek viszont az aszály a jó. A rabszolgáknak rossz a részeg és kegyetlen gazda, a kézműveseknek a kapzsi uzsorás. Akkor hát mi a rossz, ami ellen küzdeni kell, dón Rumata? — Szo­morúan végignézett hallga­tóin. — A rossz kiirthatat- lan. Ember nem képes csökkenteni a rossz meny- nyiségét a világon: Kissé ja­vítani tud a saját sorsán, de mindig azon az áron, hogy mások sorsa rosszab­bodik. És mindig lesznek többé-kevésbé kegyetlen királyok, többé-kevésbé vad bárók, s mindig lesz tudat­lan nép, amely elragadta­tással néz fel elnyomóira, és gyűlöletet táplál felsza­badítójával szemben. — A világ állandóan vál­tozik, Budah doktor — szólt Rumata. — Volt idő, ami­kor nem léteztek királyok... — A világ nem változhat örökké — ellenkezett Budah —, mert semmi sem örök, még a változás sem... Nem ismerjük a tökéletesség tör­vényeit, a tökéletesség azonban előbb-utóbb elérhe­tő. Vegye szemügyre példá­ul társadalmunk berendezé­sét. Milyen szemet gyönyör­ködtető ez. a mértanilag sza­bályos, pontos rendszer! (Folytatjuk.) firkegyii és Borisz Sztrugackij Hehéz istennek I lenni

Next

/
Oldalképek
Tartalom