Somogyi Néplap, 1981. december (37. évfolyam, 281-305. szám)

1981-12-08 / 287. szám

FMK? - (riss szellemi tie Tanulmányok Interjú Fekete Tiborral, az Értelmiségi Fiatalok Tanácsának titkárával A KISZ szervező és moz­gósító ereje, céltudatos ré­tegpolitikája lemérhető a Fiatal Műszakiak és Közgaz­dászok Tanácsának mun.ká- jában is. Az immár több mint két évtizede működő FMKT munkájáról, lehető­ségeiről és korlátáiról be­szélgettünk Fekete Tiborral, a KISZ KB osztályvezetőjé­vel, az Értelmiségi Fiatalok Tanácsának titkárával. — Mivel tudja bizonyíta­ni az FMKT létjogosultsá­gát? — Elég, ha két példát említek: az V. ötéves terv­időszak első éveiben egy olyan pályázatot hirdettünk a fiatal műszakiak és köz­gazdászok számára, amely­nek konkrét célja a külön­böző termékek minőségének javítása volt. Ebben az ak­cióban több mint 200 vál­lalat és intézmény csaknem 2500 fiatal szakembere dol­gozott ki gyorsan megvaló­sítható, hasznos újítási és ésszerűsítési javaslatokat. E pályamunkák, javaslatok összes vállalati, népgazdasá­gi eredménye mintegy eav- milliárd forintot tett ki. Második, példám: az FMKT-k szervezésében lét­rehozott Ifjúsági Társadalmi Tervező Irodák tevékenysé­ge. Ezek abban az időszak­ban működtek, amikor ugyancsak kevés volt a ter­vezői kapacitás. A rugalmasan, gyors ha­táridőkkel dolgozó ITTI-k jelentős gazdasági eredmé­nyek létrehozását segítették elő azzal, hogy a kisebb re­konstrukciókhoz, felújítá­sokhoz, intenzifikáláshoz saját erőből készítették el a kiviteli terveket. Ám a gazdasági eredmé­nyeken túl a 60-as évek vé­gén és a 70-es évek elején az FMKT-k jelentős szerepet töltöttek be a fiatal műsza­kiak és közgazdászok érdek- képyiseletében is. Továbbá nem vonható kétségbe az FMKT-k által szervezett műszaki klubok, a kiváló ifjú mérnök, közgazdász, technikus mozgalmak, szak­mai vetélkedők stb. hasz­nossága a szakmai tovább­képzésben, az új módszerek megismertetésében, elter­jesztésében sem. — Az elmondottakból adó­dik a kérdés: kinek van szüksége az FMKT-ra? A fiataloknak? A népgazda­ságnak? Esetleg a KISZ- nek? — Is-is. Tehát több oldal­ról fűződik hozzá érdek. A fiatalok igénylik, elvárják ez ifjúsági szövetségtől azt, hogy teremtsünk számukra megfelelő fórumot a bizo­nyításra. Hogy ezt a keretet megfelelőnek tartják, azt igazolják az adatok, melyek arról tanúskodnak, hogy a 683 FMKT munkájában kö­zel 15 ezer KISZ-tag, több mint 20 ezer fiatal vesz részt. A legjobbak pedig az irányító (munkahelyi) KISZ- szervezet munkabizottságai­ban, műszaki-gazdasági ta­nácsadó szervezeteiben te­vékenykednek. Ezek megala­kítása persze csak ott cél­szerű, ahol nagyobb számú műszaki és közgazdász fia­tal dolgozik. . Az FMKT-ban a fiatal műszakiak és közgazdászok munkakörüktől, besorolá­suktól függetlenül szerve­zetten vesznek részt, a tudo_; mányos kutatási, műszaki fejlesztési és termelési fel­adatok megoldásában, egy­ben bizonyítva felkészültsé­güket, vezetői adottságai­kat. Foglalkoznak többek között a kötelékeikhez tar­tozó fiatalok sajátos problé­máival, élet- és munkakö­rülményeivel, továbbképzé­sükkel is. S hogy mindeh­hez mi köze a KISZ-nek? Például a Központi Bizott­ság az éves akcióprogram­ban felhívja az FMKT-k fi­gyelmét arra, hogy melyik témát kezeljék kiemelten, s hogyan kapcsolódjanak a MTESZ kiemelt témakörei­hez. — Szóval minden a leg­nagyobb rendben van a fia­tal műszakiak és a közgaz­dászok körül? — Társadalmi, gazdasági fejlődésünk érdekében szük­séges a meglévő szellemi tartalékok feltárása és ki­használása. Nem véletlen, hogy az elmúlt időszakban egyre élesebben vetődött fel e friss tartalékok nem megfelelő kihasználása. Az okok igazolására példaként legtöbbször a fiatal műsza­kiak, közgazdászok és ag­rárszakemberek helyzeté­re, élet- és munkakörülmé­nyeire, tehetségük és felké­szültségük nem megfelelő felhasználására hivatkoz­nak. Többek között ez is in­dokolja, hogy őszintén be­széljünk erről a kérdéskör­ről. — Sokszor hivatkoznak az egyetemi, főiskolai képzés és a munkahelyi gyakorlat el­térő követelményeire, ellent­mondásaira... — Valóban a felsőoktatás nem minden területen fek­tet megfelelő súlyt az elmé­leti tudás gyakorlati alkal­mazásával összefüggő isme­retek elsajátítására. A fel­készítésben elmosódik a gya­korlat által megkövetelt differenciálás. Alapvetően minden szinten a tervezés­re készítenek fel. Az opera­tív funkciók gyakorlására, azaz a műszaki-gazdasági és termelésirányítási, gyártas- előkészítési, ellenőrzési, be­ruházási, karbantartási, ér­tékesítési feladatok elvég­zéséhez minimális az isme­retük. ' Közgazdászképzésünk alapvető gondja az, hogy többnyire makró-gazdasági kérdések megoldására készít fel. A népgazdaság pedig jóval nagyobb számú, a ki- se'ob-nagyobb gazdasági egy­ségek közgazdasági, gazdál­kodási feladatait megoldani képes közgazdászt kíván. — Mindebből következik, hogy sokan bírálják — kü­lönösen a műszakiak köré­ben — az oktatás tartalmát, szemléletét. — A hallgatók keveset hallanak az emberekkel va­ló bánásmódról, nem isme­rik eléggé az üzemi, mun­kahelyi viszonyokat. A kép­zés ritkán tér ki a vállala­toknál jelentkező aktuális műszaki-gazdasági problé­mák megoldásához szüksé­ges üzemszervezési-veze­tési ismeretekre. A felké­szítés időszakában kevés vállalati szakembert vonnak be az egyetemi oktató-neve­lő és kutatómunkába. — Tudomásom szerint nemcsak az oktatás minősé­gével, hanem a mennyiségé­vel is vannak problémák. Egyesek túlképzésről beszél­nek, másiok a hiányszakmá­kat emlegetik. — Igaz, hogy a felsőfokú képzés az egyes szakmákon belüli gyors igényváltozá­sokat nem tudja követni. Ennek eredményeként ta­pasztalható egyes műszaki­gazdasági szakterületeken bizonyos „túlképzés”, és ez­zel párhuzamosan a „hi­ányszakmák” létrejötte. Ennek hatása jelentős a pályakezdők helyzetére, mert indokolatlan előmene­teli és egzisztenciális kü­lönbségek kialakulásához vezet Például a mérnöki képesítést igénylő munka­körök csak körülbelül 60 százalékában dolgoznak fel­sőfokú végzettséggel. Ez azért is érthetetlen, mert emellett nagyon jelentős számú egyetemi-főiskolai diplomával rendelkező mű­szaki szakembert nem mér­nöki munkakörben foglal­koztatnak. A fiatalok jogo­san vetik fel, hogy jelentős a száma azoknak a műszaki igazgatói, vagy vezető fő­mérnöki beosztásban dolgo­zóknak, akik középfokú vagy még ennél is alacso­nyabb képesítéssel rendel­keznek. — Ám ezt sem az FMKT-k, sem a KISZ egyedül meg­oldani nem tudja. Mint aho­gyan együttes erővel kell arra is törekednie az egész társadalomnak, hogy a fia­tal műszakiak és közgazdá­szok gondjai mielőbb meg­oldódjanak, s hogy mind­annyian. maximális haté­konysággal, jó közérzettel dolgozzanak. Ehhez kíván a jövőben is hozzájárulni az ifjúsági szövetség sajátos eszközeivel, többek között érdekvédelmi, érdekképvi­seleti munkájával. Mérő Miklós Az Országos Kardiológiai Intézet ajánlja — Európának Módszertani levelek a szívgyógyászat kérdéseiről Az egészségügyi világszer­vezet a közelmúltban az Országos Kardiológiai Inté­zetet bízta meg: kísérje fi­gyelemmel a világ országai­ban alkalmazott kardiológiai diagnosztikai és gyógyászati módszerekkel kapcsolatos tapasztalatokat, és dolgoz­zon ki ajánlásokat az euró­pai országok kardiológusai számára. Miként dr. Gyár­fás Iván, az Országos Kar­diológiai Intézet szervezési- módszertani osztályának ve­zetője elmondta: a szívgyó­gyászat legfontosabb kérdé­sedre keresik a választ. Ja­vaslataikat módszertani le­velekben közük majd az Egészségügyi Világszervezet, az Európai Kardiológiai Tár­saság révén kontinensünk országainak kardiológusai­val, Az első levelet előre­láthatólag 1982 végén kül­dik ©L Elemzik például, hogy a szív ritmuszavarainak me­lyik formájában és szaka­szában kell a beteg mellka­sába különleges eszközt, úgynevezet pace-makert ül­tetni. Jelenleg némelyik or­szágban egymillió lakoson­ként ezer, más országokban csupán ötven pace-makert alkalmaznak. A betegeknek nem közömbös: alá ■ kell-e vetniük magukat e műtét­nek vagy sem, s az állam- háztartásnak sem mindegy: hány ilyen drága — 100 ezer forint értékű eszköz szük­séges. Véleményt mondanak arról is hogy érelmeszese­dés esetén miként lehetne a leghatékonyabban megaka­dályozni a véralvadást, il­letve a szívinfarktust, a megbetegedett szívkoszorú­eret mikor kezeljék sebé­szeti beavatkozással és mi­kor konzervatív gyógymód­dal. A világ országaiban kü­lönbözőképpen vélekednek erről a szakorvosok. A gyógykezelések eredményeit mérlegelve döntik el, mikor ajánlatos a műtét. Némelyik szívbetegség gyógykezelési módjainak megújítását is javasolják, mivel az utóbbi években a tudomány új módszereket, eszközöket fe­dezett fel, és fejlesztette a régieket. Az ajánlások kidolgozásá­ban közreműködnek az or­szág kardiológiai központ­jai, a fővárosiak csakúgy, mint a regionálisak, ame­lyek akárcsak az európai ilyen központok, behatóan foglalkoznak ezekkel a kér­désekkel. Az Országos Kar­diológiai Intézet kéri azok­nak az európai kardiológu­soknak a véleményéi is, akik jelentős eredményeket ér­iek el a szívbetegségek meg­állapításában és gyógyításá­ban. Svenda István és Takács Zoltán kiállítása Két kaposvári rajztanár bemutatkozásának lehettünk tanúi tegnap. A Latinca Sándor Művelődési Köz­pontban megnyílt kiállítás az igényes pedagógus és a tehetségét gyarapítani szán­dékozó, vonzó tanáregyéni­ség példáját hinti el a né­zőkben. Grafikák és festmé­nyek adnak ízelítőt a két fiatal rajztanár munkássá­gáról. Svenda rajzosabban oldja meg a feladatot, fest­ményein is ez a képessége jut kifejezésre; Takács egyé­ni színei mellett észre kell vennünk hajlamát, amely a groteszk irányában mutat­kozik meg. A kiállítás december 21- ig tekinthető meg. Felújítás gondokkal Mikorra készül el a nagyatádi rendelő? Aki járt már Nagyatádon a Koch Róbert utca 4-ben, azaz a körzeti orvosi rende­lőben, *z nagyon jól tudja, hogy milyen állapotok ural­kodtak ott. A harmincas évek végén épült családi ház kényszerűségből lett orvosi rendelő. Ahogy nőtt az or­vosi ellátás iránti igény, úgy toldozták-foldozták. Felújí­tása, átalakítása elkerülhe­tetlenné vált. A tavasszal született meg a döntés, hogy csaknem egymillió forintért újjávarázsolják a házat és korszerű berendezéssel szel relik föl, illetve megfelelő szociális helyiségeket alakí­tanak ki. A munka elvég­zésére először a nagyatádi ÉSZKV kapott megbízást, de kapacitás hiányára hivat­kozva lemondták a megren­delést. Akkor kérték föl a háromíai tanács építőbri­gádját. Július 12-én megkez­dődött a régen várt átala­kítás. A nagyatádi kórház veze­tői szerint nem nagy mun­kával bízták meg a három­faiakat, ezért is csodálkoz­nak, hogy még mindig nincs kész a körzeti orvosi ren­delő. Az ő számításaik sze­rint az idén már nem is ve­hetik birtokukba az átalakí­tott épületet Pankász Béla, a háromfaiak építésvezetője ez utóbbi megállapítással ugyancsak egyetért. — Február közepére « külső vakolás kivételével mindent megcsinálunk. — Miért a késői időpont? — Későn kaptunk megbí­zást az átalakításra. A ta­nácsi munkákat előnyben kellett részesítenünk, így a rendelőt csak másod ran gú feladatként kezelhettük. De voltak más gondjaink is: megbetegedett , az ácsunk, helyette senkivel sem tud­tuk elvégeztetni a munkát. Küszködtünk anyaghiánnyal is. A betongerendákat pél­dául a tervezettnél lényege­sen később kaptuk meg. Az építtető tehát berzen­kedik, az építő érvel, a ren­delő készülget. Égy cseppet sem idilli kép. De megszok­hattuk már, hogy egészség- ügyi beruházásaink nem úgy készülnek, ahogy — joggal _ elvárnánk. Mindenesetre b ízunk abban, hogy február közepétől újból zavartalan lesz az ellátás a nagyatádi körzeti orvosi rendelőben. N. J.------------------------------- X H ALLOTTA-E MAR Takács Tamara OPERAÉNEKES BÁRSONYOSÁN SZÉP HANGJÁT KAPOSVÁRON? HA NEM, OKVETLENÜL JÖJJÖN EL december 14-én, héttőn este 7 órakor SOMOGYI TÁJAK, EMBEREK CÍMŰ MŰSOROS ESTÜNKREI Bemutatokörút Repertoárdarabjaival in­dult bemutatókörútra a héten a szegedi Nemzeti Színház. Bibbiena Calandria című ko­médiáját, Fényes Szabolcs Maya revüoperettjét és Fratti A nagy trükk című komédiá­ját viszik színre. A kecskemé­ti Katona József Színház tár­sulata pedig Tordon Ákos Skatulyácska című zenés gyermekdarabjaval vendég­szerepel SZERETETTEL VÁRJA OlVASÓIT A MEGYEI KÖNYVTÁR és a SOMOGYI NÉPLAP Jegysk 10 Ft-ért kaphatók a* elvasósfolgálatnál,

Next

/
Oldalképek
Tartalom