Somogyi Néplap, 1981. december (37. évfolyam, 281-305. szám)

1981-12-06 / 286. szám

Marat passió Máté Gábor, Lukáts Andor és Lázár Kati jelenete 1 De Sade: „A forra­s* dalom / nem érdekel többé". Marat: „Én vagyok a forradalom”! Két kulcsidézet egy ag­resszív, kegyetlen passióból, amely döntést provokáló önvizsgálatra késztet min­den nézőt: sade-i szemlélő- dö-e. vagy rriarat-i nép ba­rátja. Akár a vértől csö- mörlött. hedonizmusba me­nekülő szkepticista, akár a forradalom reformere — a sem magái, sem másokat nem kímélő fanatikus — mellett voksol; nem vonhat­ja ki magát e sokkoló litur­giából, Peter Weiss kegyet­lenül emberi rítusából. Profán szertartás ez. Az Antikrisztusnak is gyakran emlegetett Marat — uszító egyházi személyeket is gyilkoltatott! — elárultatásá- nak és meggyilkolásának története. „Elá i'uitatásának V A ka­posvári előadás rádöbbent, , hogy a De Sade-i intellek­tuális fölény. a kívülállás és felülemelkedés a leg- szemvtelemebb iskariotiz- m tis, hiszen a sade-ok kö­zönye ad szabad utat a na­póleonoknak; Júdás a kö­zömbös is, a vétkesek közt cinkos njma. , Felnőtt néző irtán kiált Peter Weiss Jean Paul Ma­rat üldöztetése és meggyil­kolása. ahogy a Charenton-i Elmegyógyintézet színját­szót előadják De Sade úr betanításában című tragiko­médiája, Fő próbát tartanak De Sade márki terápiás da­rabjából az elmegyógyinté­zet nemcsak dilettáns, ha­nem idegbeteg vagy terhelt színjátszói. Tizenöt évvel korábbi eseményeket ele­venítenek föd — Marat meg­gyilkolását — akkor, ami­kor a forradalom gyerme­kei már „felfalták” egy­mást (Danton, Robespierre, Saint-Just a guillotine alatt végezte), a „kis káplár”. Na­póleon négy éve imperátor, az úgynevezett . harmadik rend nagypolgári rétegének biztosítva kedvező lehetősé­geket. Az elmegyógyintézeti előadás — torz, mégis hű tükre az eseményeknek — botrányok sorozata: Coul- mier igazgató (maga is az említett rend képviselője) többször kénytelen a vízte- rapia kegyetlen, de „ered­ményes” módszeréhez fo­lyamodni . Közben arcok válnak ki a kavargó tömeg­ből : a szenvtelen De Sadeé. a fanatikus, proletárdiktatú­rát: követelő Marat-ét, Char­lotte Corday-é, aki a válto­zást vértelen reformmal képzelte el, Duperret-é. a girandistáé. akinek alakító­ja De Sade-hoz hasonlóan szexuálpatologiai eset — Weiss nem véletlenül kettő­zi meg a figurát: Duper- ret-a sade-izmus következő lépcsőfoka politikai értelem­ben —, Jacques Roux-val pedig mintha Marat-t ket­tőzné meg az író, Roux túl­fokozott, Marat radikalizmu­sával élő vészcsengő, ami pe­dig nála a cselekvést jelenti, az a bosszúállásban merül ki. S van még egy fontos sze­mély itt. egy katatóniás tü­neteket mutató hasadásos el­mebeteg nő. aki Marat élet­társát, Simmone Evrard-t alakítja. A Marat passió, a tör­ténelmi parabola előadása nemcsak a néző) méri meg. hanem a társulatot is: ké­pes-e több szellemi szólam­ban megszólalni, igazi kö­zösségi játékot produkálni: tudja-e itt és most érvé­nyes, mégis általános igaz­ságokkal gyarapítani az ar- taudi szellemű közönségrá- hangolást és brechli elide­genítést játékban egyszerre igénylő remekművet!? * Pokolba az itészi ■ mércével, a -tói, -ig centizó mérőszalaggal, a limlomokkal! A kaposvári Gsiky Gergely Színház Ma- rat-ja a színház huszonhat éves történetének egyik leg­nagyobb előadása, színház­történeti mérföldkő. A mi Marat-nak, ugyanakkor álta­lános érvényű előadás, melyben — mint tükörben szemlélhetjük a változáso­kat, és a változásokban ön­magunkat. Nem hűtlen az Acs János-i felfogás a weis- sitől, de továbbfejleszti azt a magát marxistának dekla­ráló író egyik nyilatkozata alapján, amely szerint drá­máját a sztálinizmus „hívta elő”. A szín, ez a kátrányos lécekből összetákolt fürdő;- terem (Szegő György kitűnő díszlete) a kaposvári ma­gyar Marat-ban mintha az 1949-től működő íntemáló- táborok egyikének föbarakk- ja volna, ahol a napi eliga­zítást, az egyoldalú gyűlése­ket tartják átnevelésre „be­utaltaknak”. Szinielőadást játszanak az őrizettek. (Nem idegen a tábori színjátszás a magyar bakától, internált­tól.) Az előadás a tudatos anakronizmusokkal együtt mindvégig megőrzi szuverén stílusát, melyben jelzésérté­kűén jelein van a francia forradalom éppúgy, mint a 19-es Tanácsköztársaság, de 1945/46 is ... Ettől válik bo­nyolultat) sokrétűvé, felejt­hetetlenné a kaposvári elő­adás. Itt a „színház a szín­házban” szereplői nem elme­bajosak — kivétel az az iszonyattól megháborodott nő, akit Kari Györgyi ala­kít döbbenetesen szuggesz- tiv közjátékában. Coulmier igazgató elegáns barna öltö­nyében, rövid frizurájával bürokratizálódott forradal­már, a rábízott feladatot teljesítő civil katona. Éppen az az egyik legnagyobb pil­lanat, amikor hangsúlyával érzékelteti, megcsapta a ba­romsorsban őrzőitek igaz­sága. Csernák Árpád esz- köztelen. nagy játéka. Szakács Györgyi úgy transzponálja kortalanságba vagy más korba jelmezeivel az alakokat, hogy azok hűt­len hűséggel őrzik a két év­századdal korábbi alakok jellemzőit is. Marat, akiről följegyezték, hogy nem adott magára, a Konventben koszo­sán. ápolatlanul szónokolt, itt piszkosszürke öltöny­ben, szürke ingben van je­len; ez azonban egyfajta puritánságot is jelent éh­ben az előadásban. Vulkanikus rendezőt te­remtő erő küldött színre színháztörténeti fontosságú jeleneteket; gondoljunk csak a középkori misztérium.iáté- kok allegorikus képeit idéző beállításokra (a guillotine működését fejről fejre húzott vörös-fekete pamutsapka jel­zi), Marat, megszülésének epizódjára, a padló barri- káddá építésére, árra. ami­kor De Sade ugyanabból a gumicsőből tölt magának vi­zet, mellyel az imént spric­celték szét a föllázadtakat.) íme, az artaudi és brechti követelmény megvalósítása: minden színpadi momentum­nak ellenpontja van itt.) Folytathatnám az idézést még hosszan, ehelyett egyet, talán a legzseniálisabb be­állítást emeljük ki: Ács Já­nos. a flagelláció jelenetében azt a keserű igazságot bizo­nyítja, hogy noha De Sade és Marat ideológiája sarko­san ellentétes, bizonyos helyzetekben mit sem vál­toztat a tényen, mindketten csapdában vannak. Ez a corday-i korbácsolás a da­rab legikegyetlenebbül em­beri jelenete. Közösségi magas szín­vonalú játéknak voltunk ak­tív részesei, Máté Gábor ér­telmező, elidegenítve rá­hangoló nagyszerű Kikiáltó. Csákányi Eszter, Czakó Klá­ra, Gőz István, Gyuricza István profi esepürágó né­gyese az előadás erőssége: songjaik, gesztusaik felejt-, hetetlenek. Lukács Andor szent, színtelen Maratként egyszerre képes a francia jakobinust és azt a hazai kommunistát színre vinni, aki áldozatául esik az ese­ményeknek, de halálában is fölébe kerekedik a sade-ok- nak. Jordán Tamás nyak­lánccal játszadozó, fölényes De Sade-ja nagy színészi tel­jesítmény! Pogány Jtidit vérfürdőt gyilkossággal meg­állítani kívánó Corday Chair - lotte-ja — akárcsak Lukáts' Marat-val — a dilettás szín­játszót is képes megmutatni. Songjai és a Du perrel-vei is­mét remeklő Bezerédy Zol­tánnal játszott páros jelene­tei az előadás nagy pillana­tai közé tartoznak. Lázár Kati azt bizonyítja a szinte néma Simone Evrard-ral: a nagy színész egész embert képes színre vinni szavak nélkül is; testőre, ajtaja, élő fala Marat-nak. noha ésszel föl nem éri, izzik a büsz­keségtől, ha ránéz. Rajongá­sával válik Marat méltó tár­sává. Karácsony Tamás esze- lősségig fokozott Rouxja jó teljesítmény. Hunyadkürty György sátáni imája mar bennünket. Van itt még egy „néma", aki beszédes: Lu­kács Csilla, a Coulmier- lány, aki azonos hullám­hosszra hangolódik az őrzöt- tekkel. Hevesi András, Fusch László működött köz­re nagy sikerrel a profán liturgia zenei megszólaltatá­sáért. Mivel lép túl Weiss mű­vén a kaposvári Marat? Az­zal, lv>gy utolsó, apokaLip- szist idéző jelenetével arra figyelmeztet: a következő hódító háború a nukleáris anyagoktól egyetlen bombá­vá változott földgolyónkon az élei pusztulásához vezet. Nem sei fi ez, gyermek! Kemény lecke volt. Leskó László Arkagyii és Borisz Sztrogackij Nehéz istennek ■1 lenni Kiértek a toronyból. A Rumatát követő besúgó fel­bukkant előttük. és elve­gyült a tömegben. Rumata intett Budah-nak. hogy kö­vesse őket, A kapu előtt úgy szétvált a tömeg, mint­ha karddal hasították volna ketté. Hallani lehetett, amint egyesek azt kiabálták, hogy megszökött egy főbenjáró bűnös. Á báró « tér közepére ment. és megállt. Sietni kel­lett. — Valahol itt volt a lo­vam — mondta - a báró. — Hé. ki az ott! Lovat! Az állófánál, ahol a Rend lovasságának ménjei topog­tak, sürgés-forgás támadt. — Nem azt! — rivallt rá báró. — Amazt az almás- szürkét! — Az Or nevében! —kiál­totta megkésve Rumata. Egy szurtos esuháiú barát ijedten odavezette a lovat a báróhoz. — Állj, állj! — kiáltoztak a toronynál Dorongos ' szerzetesek ro­hantak a téren. Rumata kar­dot nyomott a báró marká­ba. — Siessen, báró! — Igen — felelte Pam­pa. — Mozogni kell. Ez az Arima kifosztja a pincémet. Holnap vagy holnapután vá­rom önt, barátom. A báró vágtába kapta a lovát, egyenest a szerzete­sek tömegébe száguldott. Az egyik el vágódott, a másik vi- sitozni kezdett, por kavar­góit, patak dobogtak a kő­lapokon, és a báró eltűnt. Rumata a mellékutcába né­zett. — Nemes donom. nem gondolja, hogy túlságosan sokat enged meg magának? Rumata hátrafordult. Don Reba nézett rá figyelmesen. — Túlságosan sokat? — felelte kérdéssel Rumata. — Én nem ismerem a „túlsá­gosan” szót. És egyáltalán nem értem, miért ne segít­hetne az egyik nemes dón a másikon, aki ba,iban van. Előreszegezett lándzsával lovasak száguldottak el mel­lettük, az üldözők. Don Reba arca elváltozott. — Nos, jól van — mond­ta. — Ne beszéljünk erről. — Ö, itt látom a nagy tu- dományú Budah doktort... Remek színben van. Felül­vizsgálatot kell tartanom a börtönben. Az államellenes bűnözőknek, 1 ha szabadlábra helyezték is őket. nem sza­bad kisétálniuk a börtönből, az ilyeneket saroglyán keil kivinni. Budah doktor szinte va­kon feléje indult. Rumata gyorsan közébük állt, — Mellesleg szólva, dón Reba. — mondta —. mi a* ön véleménye Arima atyá­ról ? — Arima atyáról? Pom­pás katona. Jelentős állást tölt. be a püspökségemben. Miért kérdi? — Mint eminenciád hűsé­ges szolgálja — közölte meg­hajolva, kárörömmel Ruma­ta —. közlöm önnel, hogy ezt a jelentős állást meg­üresedettnek tekintheti. — De miért? Rumata a mellékutcába nézett, ahol meg nem üle­pedett le a sárga por. Don Reba is arrafelé pillantott. Arca gondterhelt lett. 29. Már jóval elmúlt dél. ami­kor, Kira asztalhoz hívta a nemes Urat és nagy tudomá- nyú barátját. Budah doktor megmosakodva, megborot­válkozva. tiszta ruhában, igen tekintélyesen festett. Mozdulatai lassúak és mél­tóságteljesek voltak, okos szürke szemének pillantása jóindulatú. Mindenekelőtt bocsánatot kért Rumatától, amiért ott a téren megfeled­kezett magáról (Folytatjuk^ A jövő városképe Beszélgetés Nagyatád rendezési tervéről Sokszor leírták: Nagyatád az elmúlt tíz-tizenöt évben erőteljesen fejlődött. De ho­gyan tovább ? Megválaszol- ható-e ma, hogy milyen lesz a dél-somogyi település, mondjuk, az ezredforduló tá­ján? — Erről beszélgettünk Hamvas Jánossal, a városi pártbizottság első titkárával. Témánk időszerű, mert a kö­zelmúltban készült el Nagy­atád városközpontjának rész­letes rendezési terve, és a héten a városban tartott ta­nácskozást a Magyar Urba­nisztikai Társaság dél-du­nántúli szervezete. — Tiz évvel ezelőtt szüle­tett meg az országos tele­pülésfejlesztési koncepció, amely száz város és három-' száz alsó fokú központ ki­építését tekinti a fejlesztés alapjául. Ennek nyomán va­lósultak meg a különböző megyei tervek is. Mi történt Nagyatádon? Milyen tervek­re van szükség ahhoz, hogy tudatosan fejleszthessük te­lepüléseinket? — A különböző országos és megyei tervek, valamint a várospolitikai elképzelés alapján elkészítettük Nagy­atád középtávú tanácsi és területfejlesztési tervét, amely meghatározza a vá­ros jövőjét. Arra azonban nem ad választ, hogy építé­szetileg milyen lesz a város. Ahhoz elsősorban általános rendezési tervre van szük­ség, amely a varos adottsá­gait. és lehetőségeit vizsgál­ja. Kidolgozza a területfel- ha6ználás távlati módját, ja­vaslatot tesz a közlekedési hálózat és a közművesítés megoldásához Olyan mély­ségű áttekintést, ad, hogy le­hetővé válik a további rész­letezés. Ennek alapján ké­szült el a városközpont mos­tani részletes rendezési ter­ve, azzal a kiegészítéssel, hogy a tervezőnek figyelem­be kellett vennie: készen van már a Zalka Máté utca beépítésének és a Széchenyi tér rekonstrukciójának a terve. Szerintünk rendkívül előnyös terv készült, mert nemcsak a városközpontra terjed ki, hanem jóval na­gyobb területet ölel föl. Ugyanakkor feloldja a fö-, lösleges megszorításokat. Például a lakások számának növelése nélkül átmeneti építési területeket jelól ki ott, ahol egyébként építési tilalom van. de a terv a kö­vetkező öt ven év bén nem számol velük. A tervező to­vább növeli a váios zöldte­rületeit, tudomásul vesvii, hogy vannak olyan ipari lé­tesítmények. amelyeket nem lehet kitelepíteni, s ezért azokat különböző zöldsávok­kal különíti el a lakóterüle­tektől. — Mit jeleni n város fej­lesztésében egy ilyen részle­tes rendezési terv? — Megkönnyíti a város­építők munkáját. Lehetősé­get ad ahhoz, hogy az anya­gi eszközökhöz mérten meg­felelő ütemben formálódjon a város arculata. A pénz­tárcához mérten hozzá le­het kezdeni egy-egy lakó­terület. vagy intézmény ki­alakításához anélkül hogy azzal megbontanánk a maj­dani városképet. Például a VI. ötéves tervidőszakban fel kell építenünk egy isko­lát. Ez látszólag olyan hely­re kerül, ahol még nincse­nek modem lakóházak, tá­volabb esik az új . lakótele­pektől. Mégsem a véletlenre bíztuk a hely kijelölését; a távlati tervek szerint ugyan­is ott új belep övezi majd az intézményt. .. — Bár a jövő anyagi, s fejlesztési lehetőségeit nem ismerjük, mégis arra kérem, tegyünk egy képzeletbeli sé­tát az ezredforduló Nagy­atádján. Mit láthat majd az «ttazó és a városlakó? — Befejeződik a Kisaely- é* a Jókai-lakótelep teljes beépítése. A Kossuth és az Árpád utca déli oldalán négyszintes lakóépületek lesznek, fogadószintjükön szolgáltató és kereskedelmi egységekkel. Néhány tömb­belsőben, mint a Zóka Imre utcában, a mai halgazdaság helyén vagy a Segesvári és Szabó Dezső utca környékén családi házakat lehet majd látni. A Gyár utca és Pe­tőfi utca által határolt terü­leten felépül a már említett iskola, mellette bölcsőde é* óvoda kap helyet. A Széche­nyi tér keleti oldala valószí­nűleg újabb szállodával gya­rapszik a régi tanácsháza helyen. Ugyancsak a Szé­chenyi tér egyik kijelölt pontján a kitelepítésre váró kisebb üzemek irodaháza épülhet föl A Szabadság park északi oldalán bővül a kollégium, és megépül az pj zeneiskola, míg a mos­tani kollégium és a vásár­csarnok között áll majd a rég várt áruház. A bíróság szomszédságába költözik a rendőrség. Bővül a középis­kola. Elképzelhető, hogy ek­korra megépül a várost el­kerülő fő forgalmi út, így a mostani útjaink funkciója megváltozik. Fontossá Válik a Babócsa—Nagyatád közöt­ti út. s néhány kiépülő gyűjtőút. Legalább négy út­vonalon közlekedhet maid helyi járatú autóbusz. El­képzelhető, hogy megoldódik a város vízellátása is. A I>ráva-terasz és a Kaposvár közötti regionális vezeték egyik leágazásán kapjuk majd a vizet, összefüggő zöld felülete lesz a Rinya völgyének, és kiépül a tó környéke is. Ezeket az el képzeteseket a közeljövőben kiállításon mujatjuk be a nagyközönségnek. Ni .1. Ajándékozási gondjain segítünk! 100, 200 és 500 Ft-OS VÁSÁRLÁSI UTALVÁNY kapható a Somogy megyei Iparcikk­kiskereskedelmi Vállalat kijelölt boltjaiban és áruházaiban. Beváltható valamennyi * boltunkban!

Next

/
Oldalképek
Tartalom