Somogyi Néplap, 1981. december (37. évfolyam, 281-305. szám)

1981-12-29 / 303. szám

FELHÍVÁS JÓ MUNKÁRA M egbüntettek néhány vállalatvezetőt: volt akit leváltottak, má­sok megúszták fizetéscsök­kentéssel. A fegyelmi eljá­rásokat ax Ipari Minisztéri­um loeaieményezte, az ok mindan»y*sz»r: a vállalat- vezetők non fordítottak kel­lő. figjaeäfflaet az exportter­mékek minőségére! Gyenge minőségű szállítmányokat küldtek külföldre, amit ha átvett is a megrendelő, csak alacsonyabb áron. Emiatt aztán tetemes devizabevé­teltől esett el a vállalat, vé­gül is az ország. No végre — mondja az ember a hír hallatán, az el­veszett százezreknek, a veszteségnek végre gazdá­juk akad. S nemcsak a vál­lalatot, mint gazdálkodó egységei; vagy mint kollek­tívát marasztalják el álta­lában, hanem megnevezik a felelőst, azt, aki a gyár élén áll. Igaz, csak néhány példa van eirre, de az em­ber azt mondja: na végre! Hogy aztán később gon­dolkodni kezdjen. Jó, dicsé­retes módon leváltottak, il­letve fizetéscsökkentéssel büntettek néhány vezetőt, helyükbe újak léptnek, il­letve akik maradtak, bizo­nyára a jövőben jobban odafigyelnek majd a mi­nőségre — de ettől, csak et­től jobb lesz-e a minőség? tesz-e változás, gyökeres változás termékeink minő­ségében? Felesleges most részletez­ni azt, hogy mit értünk a jó minőség fogalmán, ami egyébként is a mindenkori piaci helyzettől függően változik. A jó minőség az, amit a vevő — beszéljünk most csak a külföldi vevő­ről — az üzlet megkötése­kor ott és akkor leszögez. Azaz: a legapróbb részlete­kig meghatározza, hogy mit kér. Ez a mérce, ehhez kell igazodni. Statisztikai adatok sora, s egy nemrégiben megtartott minőségügyi konferencia beszámolói és hozzászólásai bizonyítják, igen gyakori, hogy rossz minőség miatt nem veszik át cikkeinket, vagy ha át­veszik is, csak alacsonyabb áron. S nem is feltétlen mindig a rossz alapanyag, vagy maga a termék, hanem annak megjelenési formája, súlya vagy épp csomagolá­sa miatt. Ma már az eszté­tikus külső a minőség kate­góriájába sorolandó. Fölösleges bizonygatni, hogy mekkora szükségünk van a külföldi piac anyagi elismerésére, arra, hogy jó áron vegyék meg terméke­inket. S az erkölcsire is: a jó minőség erősíti a válla­lat good-will-jét, jó hírne­vét, ajtót nyit egy újabb üz­leti tárgyalóterembe. Nos, képesek vagyunk-e minden egyes esetben a vevő által megrendelt minőségű termé­ket produkálni ? Egy felmérés szerint a mi­nőségi hibák hatvan száza­léka a figyelmetlenségre, hanyag munkára vezethető vissza. Azaz, sokszor apró dolgok miatt buknak meg áruink. Figyelmetlenség, egy leszakadt címke a csomag­ról, egy karcolás a termé­ken, egy ferdén beerősza­kolt csavar a gépben, és oda a várt nyereség! Köny- nyű volna most azt monda­ni, hogy ha ilyen fontos a minőség, akkor ki jeli ja­vítani a hibákat! Egy ko­rábbi minőségügyi konfe­rencián mondta el a SZOT egyik képviselője, hogy amikor ' megvizsgálták né­hány vállalatnál a rossz minőségű munka okait, ki- ‘ derült: igazságtalan volna egyedül a dolgozók nyakába varrni a felelősséget! A dolgozók nagy része ugyan­T ervezéskor ta versenyről i A gazdálkodó egységek­ben mindenütt, így a ter­melőszövetkezetekben. is ezekben a napokban a fő munkát 1983 termelési, gaz­dálkodási feladatainak ösz- szeállítása jelenti. A „mit akarunk elémt” eldöntésé­vel párhuzamosam határozni , kell a ,hogyan”-ról is, vagy­is arról, hogy milyen felté­telek, szervezési és egyéb intézkedések szükségesek a célok teljesítéséhez. Gazdaságpolitikánk alap- elve, hogy javítani kell a munka 1 minőségét Ehhez -lamcsak megfelelő eszköz kell, legalább ilyen lényeges a megfelelő emberi akarat. Ezért esik napjainkban minden korábbinál több szó az emberi tényezők megha- irozó szerepéről. A haté- >nyabb, jobb munkára va- > buzdítás bevált eszköze a rsenymozgalom. példák 1 kaságát lehetne idézni ar­ról, hogy a jól szervezett, silóén ösztönzött szocialis­ta munkaverseny mennyi anyagi és erkölcsi többlet­et hoz; ezúttal bizonyítékul idd utaljunk csak egyet- :n adatra: Somogy szövet- zeteiben a kongresszusi rseny gazdasági vállalásai zennyolcmillió forint mér­ető többletet eredményez­ek. Vitathatatlan terem- j és alkotó erő a verseny- jellem, amelynek erejével -,ost a tervezés idején ■m csak érdemes, hanem >■ ükséges is számolni. Általános tapasztalat, ' agy .megyénk termelő- avetkezeteiben ebben az vben tovább emlkedett az merni érdekeket szem előtt ártó kollektív és egyéni illalások száma. Amíg az , őző évben még tizenhá­rom szövetkezetben nem volt semmiféle versenyak­ció, addig az idén vala­mennyi gazdaság bekapcso­lódon a szocialista munka- verseny valamelyik formá­jába. Szövetkezeteink több mint egynegyede vett részt az országos gazdálkodási versenyben, és még ennél is népszerűbbek a területi ágazati versenyek. Például a betakarítási versenyben hetven termelőszövet kezet csaknem ötszáz kombájnosa mérte össze képességét, tu­dását. A versenyszellem tovább­terjedése örvendetes tény — kérdés azonban, hogy meg­felelően élnek-e a . mozga­lomban rejlő jelentős alko­tó erővel? A kérdésre, saj­nos, nem lehet egyértelmű igennel válaszolni Legutóbb a termelőszövetkezetek IV. kongresszusán éppen egy somogyi küldött, a kapós- mérői Major Zoltán hívta fel erre a figyelmet. Jó né­hány gazdaságban még mindig nem ismerték fel a szocialista brigádok szerepét a sokrétű feladat megoldá­sában. Megyénk nyolc szö­vetkezetében egyáltalán nin­csenek szocialista brigádok. És nem egy helyen, ha van­nak is, nem kapják meg munkájukhoz a kellő támo­gatást, ösztönzést. Major Zoltán úgy mondta, hogy több segítséget, törődést, esetenként javaslatot, ötle­tet várnak a szocialista kollektívák az üzemi veze­tőktől is, az érdekképvisele­ti szervtől is. Joggal, mert a többet tenni akarás szán­déka él ezekben a közössé­gekben. Szervezésen, értel­mes célok megfogalmazásé~ tói, az erőfeszítésekhez méltó erkölcsi és . anyagi megbecsüléstől függ. meg­hozza-e a várt többletet ez a mozgalom. A termelőszövetkezetek megyei szövetségének el­nöksége a közelmúltban tartott elnökségi ülésén döntött arról, hogy a jövő évben nyolc különböző ver­senyformát kezdeményez; melyek jutalmazására több mint százezer forintot for­dítanak. Ám ez önmagában kevés lenne. Minden gaz­daságnak megvannak a sa­játos feladatai, belső, iize~ mi életénei céljai. 1 hog; özei­legfontosabb üzemi feladat, mindenütt megtalálják teljesítésére váló ösz­is azt a munkát végzi és úgy, ahogy azt előírják ne­ki. Az esetek döntő többsé­gében nem is tud róla, hogy ■ rossz munkát végez, hogy rossz minőségű végtermék készül munkadarabjából, hi­szen a minősítés csak ké­sőbb esedékes. A technoló­gia, a géppark adott a mű­helyben, s adottak a begya­korolt munkamozdulatok; a legjobb hiszemben, pél­dás fegyelemmel elvégzett munka sem garancia a jó minőségre. Tehát a vezetők felelős­sége ... Akik kidolgozzák, kidolgoztatják. elfogad­ják a technológiát, megve­szik az új gépeket, szerve­zik a munkát, betanítják a dolgozót, kézbe adják a munkadarabot és meghatá­rozzák, hogy mit kémek. E gy járműipari szak­ember érdekes dolgot mesél. Gyára igen­csak exportérzékeny, náluk szükségszerűségből, s nem csak „felsőbb” elvárások alapján, kezdtek hozzá a minőségi hibák feltárásá­hoz. a vizsgálat során kide­rült, hogy a minőségi hibák több mint kilencven száza­léka nem a gyárban kelet­kezik, hanem a gyárkapun jön be. Az alapanyagokban, félkésztermékekben sok esetben csak' apró kis „mü­tyürökben” filléres alkatré­szekben elrejtve. Azaz az ismert és ismeretlen part­nerek — ha tudnak róla, ha nem — végül is a rossz minőség szállítójává válnak. Ha például a jármű minő­sége kifogásolható, vajon mennyiben vonható felelős­ségre a járműipari vállalat vezetősége? Hiszen hibás öntvényt, acéllemezt, mű­anyagterméket, bőripari árut nem lehet jó minősé­gűvé varázsolni egy jármű­gyárban. Ott már ritkán lehet valamit tenni, legfel­jebb reklamálni. A büntetés, a* írásbeli utasítás — sokszor régóta kiderült már — nem min­dig hatékony ösztönző. Csak kiegészítője lehet egy olyan „éber” szabályozórend­szernek, «mely arra készte­ti a külföldi és a honi piac­ra termelő gyárakat, hogy jó minőségű árut gyártsa­nak. M. G. Befogadtak, őrtüosi lettem Hallgatom ezt a határozott fiatalembert. Munkahelye a gyékényesi kavicsbánya, ő a villanyszerelő csoport veze­tője. a bánya energetikusa. Ortilosban él, közel a Drá­vához. — Hogyan került ide, a so­mogyi végekre? Darázsi Istvánnak a kato­nai szolgálat hozott változást az életében. ’ Baranyában született, Pécsen élt, dolgo­zott, ott tanulta ki a villany- szerelő szakmát, felsőfokú energetikusi tanfolyamot vég­zett. Amikor bevonult, akkor került Somogyba katonának. — Alakulatomnál futbal­loztam, gyakorta utaztunk; például többször jártunk Csurgón. Ott ismerkedtem meg feleségemmel, ő örtilos- ban élt szüleivel. Így kerül­tem ' a házasságkötés .után ide, a somogyi határszélre ... Ennek már jó tíz eszten­deje Nem könnyű, ha új környezetbe kerül olyan fia­talember, akinek a barátai, a megszokott ismerősei tá­vol vannak. — Az első évek nehezek voltak ... Ám, ma mér úgy érzem, befogadtak, én is őr- tilosi lettem. Itt a hegyen egymást segítő, a közösség­ért tenni akaró, összetartó emberek élnek. Olyanok, akik becsülik azokat, akik készek másokért cselekedni. Grtilos a zákányi közös tanácshoz tartozik. Berakó Miklós elnök jó! ismeri a település gondjait, s az Itt élő embereket. No meg azokat a tanácstagokat, akik másoknál is többet tesznek. — Egyik ilyen közösségi ember­nek tartom Da­rázsi Istvánt. Ez az ott élőknek a véleménye is. Ezt jelzi a legutóbbi tanács- és nép- írontválasztás. Tanácstag lett, be­került a végreha.i- tó bizottságba, öt választották meg népfronttitkárnak. Fáradha­tatlan, jó szervező, aki a köz­ségpolitika érdekében jól együttműködik a Párt és a társadalmi szervekkel. Ha közösségi munkáról van szó, akkor példát mutat. Kevés a járda. Amikor a tanácsülésen szóba került, azt mondtuk: kavicsot, cementet adunk, a járdát azonban társadalmi munkában építsék meg Két utcában építettek örtilosban ilyen módon járdát. Verseny alakult ki az utcák lakói között. Ahol idős emberek laktak, ott a fiatalabbak dol­goztak helyettük. Jövőre szintén lesz bőven feladat. A Latinca, az Ady Endre utcában már elkészült a járda, ilyet, akarnak a Kossuth utcában is. No meg tovább szépítik, parkosítják a községet, fákat, virágot ültetnek az utcákra, a terek­re. — Nagyon ió a kapcsolat a pártszervezet titkárával. Tavaszi LászTónéval. Ma este a pártvezetőséggel, a K1SZ- szervezetlel közös tanácsko­zást tart a népfrontbizottság. Értékeljük az évet, s meg­beszéljük, mit tehetünk majd jövőre. Olyan em­berekre számíthatunk, mint Sifter Mihályné, ő az egyik legtöbbet dolgozó népfront-aktíva. Kívüle so­kan. vannak, akik szívesen dolgoznak községünkért — mondja a fiatal népfronttit­kár. i Szépen búcsúzott el a had­seregtől. Kétszeres kiváló katonaként, egyszeres kiváló raiparancsnokként szerelt le. A bán>;a tm‘k részlegében le­vő szocialista brigád tagja. Ha valamelyik brigádtagnak segítségre van szüksége, szí­vesen megy, önzetlenül hasz­nosítja szakmai tudását. Amikor például a gyékénye­si Bognár János családi há­zat épített társadalmi mun­kában szerelte a villanyt. Ha valamelyik középületben baj van a vízellátással vagy a villannyal, csak neki szólnak, s ő megy. Esténként, ami­kor a bányából hazaindul, gyakran megállítják az őrti- lobiak. — Pista, ráérnél egy pil­lanatra ... Ez is jelzi, hogy végi a befogadták. Szalai László Autóbuszok az Egyesült Államokba Az Ikarus gyárat elhagyta az Egyesült Államok részére gyártott 100. csuklós autó­busz. Valamennyit az idén szerelték össze. Ezek a jár­művek sok tekintetben el­térnek a 200-as típuscsalád szériában készülő változatai­tól, például a mozgássérül­tek fel- és leszállását köny- nyitő liftszerű szerelvénnyel látták el őkét. Mérnökök a Videotonban BudapestrőlGyőrből, Paksról — Jabra tönzés legcélravezetőbb módjait. Ennél pedig — most a tervezés idején — érdemes jobban számolni a munkaversenyben rejlő, ed­dig még nem teljesen ki­használt alkotó, teremtő erővel. A’. M. A Videoton tabi gyáregy­sége egyre bonyolultabb és összetettebb feladatokat kap. Á jövő év első félévének vé­gére befejeződik az a több mint 100 millió forintos be­ruházás, amely után korsze­rűsítik az alkatrészgyártást, de kisebb önálló gyártmá­nyok is kikerülnek majd a tabi Videotonból. A gyáregy­ség vezetői igyekeztek biz­tosítani a megfelelő számú, felsőfokú végzettségű, gya­korlati tapasztalatokkal ren­delkező szaikembereket. Dol­gozóik továbbképzésével azonban nem tudták teljesen kielégíteni az igényeket, ezért újsághirdetés útján töl­tötték be a munkaköröket. A múlt év nyarától ez év közepéig csaknem kétszáz pályázatot bíráltak el, tár­gyaltak az érdeklődőkkel, és a jelentkezőik közül 15 csa­láddal kötöttek munkaszer­ződést Fél év elteltével az­zal kerestük meg őket: mit kaptak a gyáregységtől, jól érzák-e magukat, megtalál­ták -e számításaikat? Zelei László 1975-ben vég­zett a miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem gépészmér­nöki karán. Első munkahelye a Videoton székesfehérvári rádiógyárának technológiai osztálya. Egy év múlva a Légiforgalmi és Repülőtéri Igazgatósághoz került. Villa­mos szakmérnöki diplomáját a kijevi Polgári Repülőmér­nöki Egyetem automatika és számítástechnika karán sze- ■ rezte. Ma a gyáregység mű­szaki osztályának technoló­gusa. — Mint minden fiatal há­zasnak, a legnagyobb gondot nekünk is a lakáshiány okoz­ta. Feleségemmel, aki szov­jet állampolgár — s jelenleg a kijevi állami egyetem vég­zős matematikus hallgatója — igen drága albérletben laktunk. Időközben gyerme­künk is született. Ekkor ol­vastuk a Népszabadságban a Videoton pályázatát. Fölke­restem a gyáregységet. Igen részletesen és készségesen tá­jékoztattak a végzendő mun­káról, a lehetőségekről és a követelményeikből. Az első látásra megtetszett a modern vidéki gyáregység, a korsze­rű gépek és a technológia, de a nagyközség is. Pedig a pályázat olvasásakor még azt sem tudtam, hol van Tab ,... A személyes beszélgetés után néhány hétre megkaptam az értesítést: elfogadták a pá­lyázatomat! Végtelenül bol­dogok voltunk a feleségem­mel, hiszen ez lakást is je­lentett számunkra. Csaknem fél év elteltévéi. azt mond­hatom, minden szempontból megtalálom számításomat Mindkettőnknek tetszik a gyáregység, a kapott mun- ya. valamint a tabi domb-, vidék. Időközben a felesé­gem is elhelyezkedett, és jelenleg operátorként dolgo­zik. Gyermekünket a Video­ton segítségével fölvették ? bölcsődébe. Örömünk akkor «>lt teljes, amikor megtud­tuk: háromszobás lakást kaptunk. A munkatársak és a vezetők nagyon segítőké- jzek, s ez jó érzés! Sikerüli a beilleszkedés a munkahe­lyen, és úgy hiszem, a falu­ban is. Ma már . . hiány­zik a nagyvárosi élet, a be­tonrengeteg. Léránt Gábor és felesége Győrt cserélte fel Tabért A férj 1978-ban végzett a győ­ri közlekedési és távközlési műszaki főiskolán. Július kö­zepétől a nyomtatott áram­körszerelő üzemmérnöke. Felesege üzemgazdász, a mű­szaki osztály dolgozója. — Mindketten győriek va­gyunk. Sajnos, lakásigényün­ket munkahelyünk nem tudta kielégíteni, ezért válaszút elé kerültünk. Ügy határoztunk, ha lehetőség adódik, munka­helyet változtatunk. A fele­ségem bukkant a mindket­tőnk szamára kedvező pályá­zati felhívásra. Nem haboz­tunk. Néhány nap elteltével személyes beszélgetésre hív­tak bennünket Tetszett á felajánlott munkakör, a la­kás és a nagyközség. Rövid idő múlva megkaptuk a le­velet: mindkettőnk pályáza­tát elfogadták. Szüléink kez­detben idegenkedtek a nagy távolságtól, de azóta szemé­lyesen is látták, hova köl­töztünk, milyen szép, há­romszobás lakást kaptunk. Én jelenleg nem közvetlenül a tanult szakmámban dolgo­zom, de fél év elteltével azt mondhatom, a kapott munka megfelel érdeklődésemnek. Beilleszkedésünk jól sikerült,, bar felesegemnek kezdetben hiányzott a győri forgalom, a nagyváros fénye, zaja. Ma már megszoktuk az új kör­nyezetet. a nyugodtabb éle­tet. Szemüveges, fekete sxakál- lú fiatalember GLodi Péter. Ö is a Szovjetunióból hozott feleséget. A leningrádi Elektrotechnikai Egyetem automatika ,és telemechani­ka ' szakán végeztek, villa­mosmérnökök. Május óta a műszaki osztály számítógép- alkalmazástechnikai csoport­jában dolgoznak. — Az egyetem elvégzése után, az Erőmű és Hálózat- tervező Vállalatnál helyez­kedtem el, tervezőmérnöki beosztásban. Munkahelyem a múlt év nyarán tartós ki­küldetésre a paksi kiren­deltséghez helyezett, ahol tervezői művezetést láttam el. Sajnos, feleségemnek itt semmilyen munkát nem tud­tak biztosítani. Így mindket­tőnk számára állást keres­tünk. melynél alapvető szem­pont volt a lakásjuttatás. Glódi Péter figyelmét egyik barátja hívta föl a Vi­deoton hirdetésére. A szé­kesfehérvári érdeklődés után Tabra látogatott A felkínált munka megtetszett neki, és pályázatukat a gyáregység vezetői elfogadták. — Április végen kaptuk meg a kétszobás tanácsi la­kást, és május 4-én álltunk munkába. Mindketten fiatal, főleg felsőfokú végzettségű szakembereket foglalkoztató csoportba 'kerültünk. A mun­ka magas műszaki szakkép­zettséget igényel, és nagyon tetszik. Beilleszkedési gond­jaink nem voltaik, a gyermek bölcsődei elhelyezését pedig megoldotta a Videoton. Jól érezzük magunkat a munka­helyünkön, kellemes közér­zetet nyújt az eddig nem is­mert nagyközség js Krutek József SOMOGYI NÉPLAP

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom