Somogyi Néplap, 1981. december (37. évfolyam, 281-305. szám)
1981-12-29 / 303. szám
.SV: lesz a fuvarozó Siófokon Vonzó a magánvállalkozás A kereskeralernmel és a vendéglátással vagy a szolgáltatással a legcsekélyebb összefüggésbe hozható jogszabály vagy rendelet siófoki következménye, hatása, előbb-utóbb az országos érdeklődés reflektorfényébe kerül. Így volt ez a szerződéses üzemeltetésre átadott üzleteknél éppúgy, mint a zöldség-gyürríölcs szabad árusításáról hozott rendelkezés es'etében. S feltehetőleg így lesz — bár nem akarok az események- elé vágni — a kisipar és a magánkereskedelem működési körének bővítése az új gazdálkodási forrnak elterjedése után. Szarka József, a Siófoki Városi Tanács termelés-el- lá tásfelügye leti osztályának vezetője hónapokkal az idegenforgalma szezon után sem kKjtti a nyugodt ember benyomását. Szavaiból rövidesen id is derül, hogy idetiÄet a módosított ipartörvény és az új gazdálkodási formák január elsejével hatályba lépő rendelkezéséinek értelmezése köti le. Ezek árán* az uótbbí hetekben számottevő volt az — Itt csapódott le efószSr loenesfcedeiemben - és a endggtSiásban aBcalma- jntfc. .&| működési fonnák Amikor- megjelen* m Bendel kezes a zuld- reg-gjrtimölceöéiéiv szabad á nisitásánói, másnap már Szeutesctg Is édaentek kereskedők. A kástehersuitó- vásárüás enged élvezését kövei®«» ffadtffibanr—júliusban a* Autókeméi a Sió- f okról befutott kérelmek tették id az- orazágoa igény egy százalékát. Az embereket, ágy Játszat, nagyon izgatja a fuvarozás, mert bár huszonháBom—huszonnégy engedélyt H kiadtunk, még legalább ugyanennyire lett volna jelentkező. Teherautósa rlasra magánkiskereskedők is kaptak engedélyt, de ők csak . saját áruikat vihetik. — Mi lesz: a szekérfuvarozókkal? — Most nyolc-kilenc szekérfuvarozó dolgozik Siófokon. öten is bejöttek közülük a tanácsra azzal hogy eladják a lovaikat, mert ők is kisteherautót akarnak venni. Eddig is a fuvarozásból éltek, jogosítványuk volt, így megkapták az engedélyt. El kell mondanom, hogy jól jött az öt másodállásos tehertaxis, mert a ‘ fuvarost*; már csillagászati árakat kértek. Egyébként is . az volt a célunk, hogy kevesebb legyen a lovas kocsi a forgalomban. Elképzelhető, hogy egy nyári csúcsban még a mellékútvonalon. is milyen torlódást okozhat egy lépésben baktató lovas kocsi. A teherfuvarozásra csaknem ötyémén kértek engedélyt, és öttonhás kocsira is akadt jelentkező. Ügyükben még nem döntöttünk. Ügy tájékoztattuk őket, hogy kapnak engedélyt, bár nem mindenki. A fuvarozó a lakosság és a szövetkezetek számára végezhet munkát. Ki tudja ma megmondani, hogyan viselkednek majd a szövetkezetek ? Akkora lesz-e a szállítási igény, msnt ahány vállalkozó van? — Milyen magatartást tamásit a fuvarozó vállalat? — Tárgyaltunk a Volán helyi vezetőjével, ök nem tudnak versenyezni a kiste- hertaxikkal. Elképzelhető, hogy a maszek személytaxikkal sem. Több gépkocsi- vezetőjük Önállósodni akar; még egyeztetni fognak kaposvári központjukkal. Szerintem mindenképpen idő telik el addig, amíg a szakigazgatási szervek megállapíthatják, hogy mennyire van ellátva egy-egy terület. Előfordulhat, hogy akadnak még engedélyért folyamodó vállalkozók, vagy egyesek, ■akiknek nem vált be az üzlet, visszaadják az „ipart”. Itt jegyzem meg, hogy ezentúl is a tanácsi szak- igazgatási szervek döntenek Ma rkazitbetétek Divat az ezüst „ .:; Ezüst, Ag, argentum: a 47. rendszámú elem. Fehér, fényes. A hőt és az elektromosságot legjobban vezető fém. Nemesfém, tiszta levegőn nem változik, de kéntartalmú vegyületek hatására, ezüst-szulfid képződése folytán megfeketedik: Rézzel különböző arányban ötvözve: (különböző finomságban) ékszernek, dísztárgynak, váltópénznek használják, s ilyenkor hivatalos lem jelzéssel adják meg a finomságát ...* Ezüst! Soha annyit még nem láttam együtt, mint Nagyatádon. Ött jártaim, ahol az ezüstöt finom művű ékszerekké formálják. Évek óta működik Atádon a Fővárosi Óra- és Ékszer-ipari Vállalat telepe. Idézzünk a múltból. „1969. október elsején harminchat fővel kezdte meg működését ez & telep. Asz- szony oknak, lányoknak akartak megfelelő munkalehetőséget teremteni a városban. Először az esztergomi szem- üveggyárnak végeztünk bérmunkát: aranyozott szemüvegkereteket csiszoltunk. Később retikülcsatokat, az övék fémrészéit munkáltuk meg ...” — emlékszik vissza Vajda József telepvezető. Azóta sok minden történt. Pontosan tíz éve ismerkednek a nagyatádi ékszerészek amar- kazáttal. Ékszerbe foglalják ezeket a pár milliméter nagyságú drágaköveket. Hét évvel ezelőtt, jártam utoljára a nap nyolc órájában nagyítás szemüvegben dolgozó nők között. Az órások pontosságával serénykedtét a Széchenyi tér parányi szobáiban. Ma már csaknem hiába kopogtatok ott. Részben elköltöztek. Csak a zajos gépek maradtak a régi helyen. 1978-ban az Aradi utca négyemeletes ’ házai alatt korszerű munkahelyet alakítottak ki. A feladat nem sokban változott: továbbra is Budapesten öntött gyűrűket, karkötőket és medálokat csiszolnak finomra, hogy apró drágaköveket helyezzenek beléjük, majd visszaküldjék a fővárosba, ahol még finomabbra polírozzák őket. Apró drágakövek, szépen csillogó ezüstgyűrűk foglalatai ragyognak az asztalokon. A telepvezető szerint az itt dolgozó huszonhat asszony megközelítően tizenmégymil- liö forint értékű munkát végzett az idén. Megszokták a szemet próbára tevő aprólékos műveleteket? Azt mondják: meg; idősebb korra másnak is szemüveget kell viselnie a hímzéshez. Nem panaszkodnak, számításaik is beóöttefc. Három—három és félezer forintot keresnek. — Kell-e az ezüst ékszer? A telepvezető úgy mondja, igen. A rendelések szerint jövőre, is sok munkájuk lesz. Divat lett az ezüst. Meglehet azért, mert nőtt az arany ára. Svájciak, osztrákok, franciák érdeklődnek. Közép- Európában egyedül hazánkban készítenek markazitbe- tétes ezüst ékszereket... , A Széchenyi téri presszó sarkától keskeny gyalogjáró vezet az ékszerboltig. Gyakran hallok megjegyzéseket: „De jó, hogy eljöttünk Nagyatádra. Itt az ékszerboltban mindig találni szépmívű ezüstöt...” Dicsérni a bol- . tot annyi, mint dicsérni az atádi asszonyok munkáját. N. J. a magánfuvarozói és a magánkereskedői engedélyek kiadásáról. — A kisipar és a magánkereskedés iránt is ekkora az érdeklődés? — Siófokon gyorsan reagálnak az emberek — válaszolja Szarka József. — Ez azon is lemérhető, hogy a vendéglátóhelyek szerződéses üzemeltetésre adásában országosan tapasztalható lassúság itt nem érződik. A múlt szezonban 53 üzletet adtak szerződéses üzemeltetésre,, tizenegyet .vettek bérbe, s jövő nyárig még valószínűleg negyven talál gazdára. Bár a rnajján- kisipari engedélyek kiadásánál a tanács mérlegelési joga jövőre szűnik meg már idén is csak minimális mértékben éltünk a korlátozással. Ennek is köszönhető, hogy míg 1970 és 1980 között Siófokon 280—290 kisiparos volt, egy év alatt számuk tíz százalékkal emelkedett, ném számítva a fuvarozási engedélyt kérőket. A magánkereskedelemben még dinamikusabb a fejlődés. Számuk egyhar- madaval nőtt, s ma mintegy kétszázan vannak. Az engedélykiadásnál alapvető szempont, hogy kiegészítő jellegű legyen a tevékenység Bazár- és divatárus már van elég Négyen lakásfelszerelési cikkeket árusítanak üzletükben, de változatlanul kevesen akarnak élelmis zerboltot, vegyeskereskedést vagy kisvendéglőt nyitni. Pedig a turisták ellátása miatt inkább ezekre volna szükség Mindössze egy magánkézben levő kisvendéglő és egy penzió üzemel Siófokon. Jövőre hárman nyitnának penziót, de ezekből sokkal több kellene. csakúgy, mint kisvendéglőből. És mennyi lehetőség lenne . még a kempingekben. A Csongrád megyei Húsipari Vállalattal tárgyalunk arról, hogy tíz helyen kis üzletet nyitnának, ahol a saját termékeinket árulnánk. Néhány számot hadd mondjak annak illusztrálására, mekkora vonzereje van ^Siófoknak. Ebben a huszonegyezer lakosú városban kétszáz magánkereskedő dolgozik. Tolna megyében kétszáznyolcvanan, Egerben százhetvenen, Budapesten a második kerületben pedig százhatvanöten vannak a magánkereskedők. — A kisiparosok és a magánkereskedők számának növekedésével egyenes arányban nő a szakigazgatási szervek összehangoló-ellenőrző munká ja:.. — Há jövőre a vendéglátásban és a kereskedelemben száz szerződéses vagy bérbeadott üzlettel számolunk, akkor háromszáz magánkereskedelminek vehető egység, mintegy háromszázötven kisiparos ellenőrzésével kapcsolatos munkát kell ellátnunk. Nem lesz könnyű, Cseke László A félelem olyan éraés, amitől nehéz szabadulni. Napokig kísér, s talán hetekig, hónapokig kellemetlen társ. A gyávaság viszont tulajdonság, s akit jellemez, azt nem zavarja, nem is akar szabadulni tőle, mert megszokta, hogy lehajtott fejjel járjon, hogy lesüsse a szemét, ha mondani kell valamit, és ha végre szólni mer, bátornak érzi magát. A félelemhez ennek semmi köze. A napokban egy kegyetlen bűncselekmény helyszínére vonultak ki a bűnüldöző szervek, s velük az ügyész. Bizonyítaniuk kellett valamit, amit csak az eredeti helyszín visszaállításával, az ott történtek pontos rekonstruálásával tehettek meg. Természetesen tanúkra is szükség van ilyenkor, akiknek csak az, a feladatuk, hogy végignézve a jelenetet, aláírják a jegyzőkönyvet, bizonyítsák, hogy minden úgy történt.' ahogy leírták. így ők is részesei lesznek az igazságszolgáltatásnak. A tanúk, mire elkészült a jegyzőkönyv, eltűntek. Külön be kellett kopogni mindegyikükhöz, és kérni őket: csak aláírásra van még szükség, csak arra, hogy a nevüket odaírják a papír aljára. A válasz: nem. erről szó sem lehet De hát az igazságról van szó. mondták nekik, arról, hogy bűnhődjenek a bűnösök. Még csak az sem kell, hogy a szemükbe mondják a tényeket, teljesen személytelenek maradhatnak. Hiába volt azonban minden kérő szó. Félünk — mondták. — Mi itt maradunk, és nem lesz. aki megvéd bennünket. Ma egy tyúk tűnik el az udvarunkról, holnap a száradni kiakasztott ruhát sározzák össze, aztáij az ablakot zúzFélelem zsík I». Félünk, és szeretné nie nyugodtan élni. Nyugodtan, félelem nélkül élni ... — Féltelek — .ezt mondja a férfinak az asszony, amikor elválnak, aztán egy darabig még ott áll az ablak mögött. — Félek — mondja a gyermek, amikor apjához bújva nézi a villámokat — Anyámat féltem — mondja a fiú. — Érte kész vagyok szétrombolni a világot. Csak ne érje őt semmi baj. Pedig azzal, ami velem történik, tönkreteszem őt, mert az emberek tudják, hogy az ő fia tette. Mi lesz szegénnyel? Félek, hogy nagyon megviseli. Persze akkor, amikor félnie kellett volna, s féltenie az anyját, nem gondolt senkire Másodikos gimnazista fiú: — Borzasztóan félek. Holnap matek dolgozatot írunk, és nem szeretem a számokat, nem tudok bánni velük. Amikor otthon példákat csinálok, gyakorolok, akkor úgy érzem, minden megy, nem lehet semmi . hiba, hiszen holnap is hason ló feladatokat kell megoldanom. De holnap már minden más; ott fogok ülni, nehezebb odafigyelnem, leblokkolok, a gyomrom fáj, és aztán elrontok mindent Otthon csak annyit kérdeznek majd: sikerült? És nekem megint azt kell válaszolnom: nem. Ettől félek igazán Olyan borzasztó így válaszolni a kérdésre. — Soha nem féltem azoktól. akik velem szemben ültek a vádlottak badján — mondja egy jarasbiró. — Nem azért, mert íegyör ült mellettük, hiszen tudtam, hogy ők eiöbb-utóbb kiszabadulnak, találkozunk az utcán. Talán azért nem, mert ők sem féltek tőlem. Elkövettek valamit, tudták, mi lehet a következménye, és ha az ítéletet nem fogadták is el, azt mindenképpen megértették, hogy fizetniük kell. De megéreztem mások félelmét: Például azét a lányét, aki miután kiszabadult, és megpróbálta újra kezdeni az életét, de mások nem engedték, hogy így tegyen, megint visszakerült elém. Néha sirt, azután rettenetesen merev lett, és ilyenkor éreztem a félelmét. Nem a büntetéstől félt, hanem attól, hogy amikor ismét kijön majd a rács mögül, mi várja. Nem hiszem, hogy rosszabb érzés félni, mint megérezni mások félelmét. A fiúnak a félelem adta kezébe a baltát, , és apjára sújtott vele. A férfi meghalt. Az apa kínozta a családot. a félelem mindennapos vendég volt a házban. Este féltek, hogy mit hoz az éjszaka, és az éjszaka ritkán hozott megnyugvást. Az éjszaka mindig sötét volt és félelmetes. A fiú félt, és amikor apja kezében meglátta a kést, látta annak szemét és az anyja rettegését, felkapta a baltát, ölt a félelem . .. Velünk él. nehéz szabadul-' ni tőle. Nehéz, pe'lis mindent megteszünk, hogy elfelejtsük ezt az érzést. Ezért van velünk. Nem segítünk másokon, mert félünk, hogy ártunk vele magunknak. Féltjük a nyugalmunkat, melyről azt hisszük, hogy félelemmel terhelten is létezhet D. T. Tallózás az anyakönyvben Tizenhárom magyar menyasszony Van Észak-Olaszországban egy kis falu-, Tombolo a neve Egyetlen nevezetessége, hogy tizenhárom magyar lány — illetve most már asszony — él ott. Valamennyinek a férje kamionsofőr, akik hazánkból . vittek feleséget maguknak. A tizenharmadik kaposvári lány volt... A kaposvári anyakönyvi kerület matrikuláját böngészve sok érdekes bejegyzésre bukkanhatunk. Csökkent a házasságkötések és a születések száma, a válásoké viszont rendkívül magas. 1981-ben 2100 születést jegyeztek be az anyakönyvbe. a házasságkötéseké nem ■ éri el a hatszázat. Ugyanakkor 260-an váltak el egymástól az idén. Ez a szám arányaiban megközelíti az országos átlagot, amellyel a világon a ranglista harmadik helyét foglaljuk el. Külön figyelemre méltó, hogv az idén megkötött házasságok közül kettő már felbomlott. Ezt csak kevésbé ellensúlyozza, hogy két idős pár ünnepelte házasságkötésének ötvenedik,’ illetve hatvanadik évfordulóját. Előfordult olyan eset is, amely mostanában már egyáltalán nem furcsa: az elvált házas- társak ismét „örök hűséget” fogadnak egymásnak. Ilyen e.set négyszer történt ebben az évben a kaposvári anyakönyvi kerületnél. A külföldi állampolgárral kötött házasságok kevesebbek, mint az elmúlt években. Tíz alkalommal fordult elő. hogy a menyasszony vagy a vőlegény nem volt magyar. A vőlegények többnyire nyugat-európai országokba vitték újdonsült feleségüket. A rekordot böngészve kitűnik, hogy a legidősebb férfi. aki az idén házasságot kötött, egy 83 éves özvegyember volt; a legfiatalabb menyasszony címre többen is pályázhattak: négy 16 éves lány mondta ki a boldogító „Igein”-t. Egyre népszerűbbek a névadó ünnepségek, s minden hónapban akadt legalább egv-két ikerszülés a megye- székhelyen. A nevek megválasztásánál a szülők többnyire a divatot követik: a lányoknál a Nikoletták. Bernadettek, Noémik vezetik a sort, a fiúk közül oedic sokan a Balázs. Krisztián. Dániel és a Richárd nevet kapták. 160 ezer szánkó A Magyar Nemzeti Bank hivatalos devizaárfolyamai december 29-től Devizanem Vételi Közép- Eladási ári. 100 egységre Ft-ban Angol font 6497,03 6503,53 6510,03 Ausztrál dollár 3882,52 3886,41 3890,30 Belga frank 89,61 89,70 89,79 Dán korona 465,74 466,21 466,68 Francia frank 599,99 600,59 601,19 Holland forint 1376,36 1377,74 1379,12 Japán yen (1000) 156,34 156,50 156,66 Kancdai dollár 2902,55 2905,46 2908,37 Kuwaiti dinár 12214,23 12226,46 12238,69 Norvég korona 588,96 589,55 590,14 NS2JK márka 1519,90 1521,42 1522,94 Olasz lira (1000) 28,47 28,50 28,53 Osztrák schilling 217,00 217,22 217,44 Portugál escudo 52,47 52,52 52,57 Soanyol peseta 35,31 35,42 35,46 Svájci frank 1849,21 1051,06 1852,91 Svéd korona 616,40 617,02 617,64 Tr és cl. rubel 2597,40 2600,00 2602,60 USA dollár 3439,53 3442,97 3446,41 Az államközi megállapodásokén alapuló hivatalos árfolyamok 1981. december 29-től. Psmnaiw vásárolható árfolyom legmagasabb 100 egységre bonkjegy jánosházl gyárában 1981- A hazai kereskedelem Az Iskolabútor és Sportszergyár ben 160 ezer szánkót készítenek, megrendelését — 130 ezer darabot — már legyártották, remélhetőleg nem lesz hiánycikk a népszerű téli sporteszköz. A képén: Szerelőszalagon állítják össze a szánkókat (MTI-fotó — Tóth Balint felv. — KS) Albán lek Bolgár leva Csehszlovák korona KNDK von Kubai peso lengyel zloty Mongol tugrik NDK márka Román lei Szovjet rubel Vietnami címletek 20 500 20 1000 100 100 100 10 forintban 154,50 1674,14 170.00 010,42 1328,80 63,60 352,87 532.00 170.00 1700,00 154,49
