Somogyi Néplap, 1981. december (37. évfolyam, 281-305. szám)
1981-12-15 / 293. szám
r Uj gazdasági szervezeti formák Rugalmasabb alalaazksis a változó igényekiiez Aktfwaöíés a magyei tanácson A népgazdaság jövő évi I feladatairól és az új gazdasági szervezeti formákról rendezett tegnap aktíva- ülést a megyei pártbizottság es a megyei tanács végrehajtó bizottsága. A tanácskozáson — amelyen részt vett Kovács Béla, a megyei pártbizottság titkába, Sarudi Csaba, a megyei tanács általános elnökhelyettese és dr. Szerényt János, a Szak- szervezetek Somogy megyei Tanácsának vezető titkára is — elsősorban az új gazdasági szervezeti formák megalakításának rendjével és működési feltételeivé! kapcsolatban tettek fel kérdéseket a résztvevők az aktívaülés előadójának, dr. Villányi Miklós pénzügyminiszter-helyettesnek. Tóth Károlynak, a megyei tanács elnökhelyettesének' megnyitója után dr. Villányi Miklós előadásában hangsúlyozta: a népgazdaság jövő évi terve az idei esztendő gazdálkodásának eredményeire épül. Ezért fontos annak elemzése, hogy mely területeken léptünk előre, és hol tapasztalható eltérés a tervezettől Nehány általános tapasztalatot is megemlített Elmondta, az adatokból kitűnik: az ipari termelés csökkenése megállt, s ez a jelenség akkor is kedvező, ha figyelembe vesszük, hogy a teljesí tóképessége nem érte el a tervezettet, s a többlettermék belföldi fel- használására volt alkalmas. A másik tapasztalata, hogy a vállalati nyereségek növekedése n^yobb a számítottnál.' Ezt azonban nem támasztja alá a hatékonyság javulása. A magasabb nyereség forrása egyrészt az áremelkedés, másrészt a tudatosan képzett tartalékok felhasználásából ered. Ez a jelenség azért érdemel figyelmet, mert vállalati teljesítményekkel alá nem támasztott beruházási források képződnek. Végül elemezte a lakossági vásárlóerő alakulását is. A jövő esztendő gazdálkodásával kapcsolatos tennivalókat elemezve kifejtette, hogy gondjaink alapvetően belső eredetűek; megoldani ezeket csak több és jobb minőségű munkával lehet. Ebből következik a jövő esztendő fő feladata is: a belső felhasználás növekedésének megakadályozása és a népgazdasági források bővülésének elősegítése. A miniszterhelyettes kifejtette: a gazdaságot befolyásoló külső körülmények kedvezőtlen hatását csak belső intézkedésekkel lehet megakadályozni. Ennek érdekében, született több döntés. Egyebek között ide sorolta a kormány energiaprogramját, amely a nyersanyagokkal és energiahordozókkal való takarékos gazdálkodást szorgalmazza. Ezt a célt szolgálja a bankhitel-kamatok változása és a bérszabályozási rend szigorítása is. Napjainkban sok sró esik az új gazdasági szervezeti formákról. Dr. Villányi Miklós előadásában hangsúlyozta: létrehozásuk egybeesik a nagy- és középüzemek korszerűsítésével. A magyar gazdaságban államosítástól napjainkig alapvetően centralizálási, koncentrációs törekvések voltak megfigyelhetők. Ez világszerte tapasztalható folyamat. Néhány új tényező azonban szükségessé tette a szervezeti rendszer korszerűsítését. Ma hazánkban, lényegesen. alacsonyabb a kis- és középüzemek, vállalkozások aránya, mint a KGST más tagországaiban, illetve a tőkés országokban. A rugalmasabb alkalmazkodás a változó piaci viszonyokhoz ugyanakkor megköveteli a nagy-, a közép- és a kisvállalatok ésszerű arányának kialakítását A foTízet kértek, húszán jöttek Több mint kétmilliós társadalmi munka A Minisztertanács határozata alapján a siófoki járás néhány községe — Balaton- szabadi, Ádánd, Siójut, Ság- , vár, Nyim, Som és Nagybe- rény — a jövő évben új köz- igazgatási formában folytalja életét: ezek a települések január 1-től a város környéki községek kategóriájába tartoznak. Az eddigi közigazgatási forma utolsó évét zárják most a Ságvári Községi Közös Tanácshoz tartozó falvakban : Ságváron, Nyimben, Somban és Nagyberényben. Arról érdeklődtünk Győri Jó- zsef tanácselnöktől, milyen fejlesztési eredményeket értek el; mivel gyarapodtak ebben az esztendőben. Megtudtuk, hogy a legnagyobb szabású munkák az óvoda bővítésével kapcsolatban zajlottak Sáigváron. Az eddigi két csoport helyett három csoportot helyezhetnek el a létesítményben a 740 ezer forintos fejlesztés eredményeként. Ehhez a gyermekintézményhez 870 ezer forintért korszerű konyhát és éttermet is építettek. A munkák befejeztével megvalósulhatott a régi kívánság: a közigazgatási térség valamennyi óvodás korú gyermekét megfelelő körülmények között helyezhetik el. A konyha és az étterem szolgál a körzeti iskola — a somi, a nyírni és a ságvári gyerekek járnak ide — diákjainak étkeztetésére is. Kétszázezer forintot fordítottak a nagyberényi és a nyimi orvosi rendelő korszerűsítésére. Az Idén januárban összeomlott Ságváron a kultúrház — a régi, tömésfalú épület nem várta meg, amíg tervezett felújítására sor kerül. Az újjávarázsolt létesítményben — az idén november 7-én vehette birtokba a lakosság — filmvetítés folyhat, lebonyolíthatja rendezvényeit az ifjúság. Erre a munkára 300 ezer forintot költöttek. Nagyberényben, Somban és Ságváron 360 ezer forintért mintegy négy kilométernyi utat korszerűsítettek: háromszázezerért felújították a székhely községben a tanácsházát. A közcélú beruházások megvalósításában jelentős társadalmi munkát vállalt magára a közigazgatási térség lakossága: ennek a tevékenységnek az értéke az idén meghaladta a kétmillió forintot. Főként az óvodabővítésnél jeleskedtek: itt volt legnagyobb az önzetlen ösz- szefogás, s több volt az önkéntes jelentkező, mint amennyire a tanács vezetői számítottak. Gyakran előfordult, hogy tíz embert hívtak segíteni, erre húszán jelentek meg az óvodánál. Valószínű, hogy a segítőkészség akkor sem esik maid vissza, ha ezek a települések az új közigazgatási formába, a város környéki községek körébe tartoznak. Ez a forma ugyanis nagyobb lehetőséget kínál a város — Siófok — és a környező községek összehangolt fejlesztésére, a kulturális, művelődé si és egyéb szolgáltatások szelesebb körű igénybevételére gyasztó szükségletek rendkívül nagymértékben diffe- renciáiódtak: egyre változatosabbak az egyedi igények. Gazdasági érdek az, hogy meghatározott sorozatnagyság alatt kis- és középüzemekre bízzuk a termelést. Az is tény, hogy a háttéripar fejletlensége a gyorsabb előrelépést gátolta, és végül a növekvő szabad idő hasznos eltöltésére is mód nyílik. — Ha a gazdaságban jelen vannak a kis- és középvállalatok — mondta a pénzügyminis zter-helyet- tes —, lehetőségük lesz arra a nagyvállalatoknak, hogy a számukra gazdaságtalan tevékenységet átadják. Célszerű a nem gazdaságos termelőeszközök közös működtetése is kihasználtságuk javítása érdekében. Jelentős szerep vár az új szervezeti formákra a szolgáltatások mennyiségi és minőségi hiányainak megszüntetésében, és mód nyílik ama, hogy a lakosság pénzét jobban bevonják a termelésbe. Az intézkedésektől azt is várjuk, hogy megvalósuljon a „töredék” munkaerő ésszerűbb hasznosítása, és növekedjen a verseny, amely érezhető lesz az árakban és a minőség javulásában is. Az új gazdasági formák létrehozásával kapcsolatos néhány ellenérvre is válaszolt a miniszterhelyettes. Kifejtette, hogy az intézkedések nem változtatnak a tulajdon jellegén, sőt a szocialista tulajdonviszonyok erősítését szolgálják. Arra van szükség, hogy e kisvál- lalkoízások kezdeményezői, szervezői a szocialista szervezetek legyenek. Az intézkedésekkel azt akarta a kormány elérni, hogy kisvállalkozások elsősorban a termelésben és szolgáltatásban alakuljanak meg. Tény, hogy a szocialista nagyvállalatok féltik szakmunkásgárdájukat: attól tartanak, hogy a legképzettebbek hagyják ott őket. A miniszterhelyettes erre az aggodalomra is felelve javasolta: biztosítsák a vállalatok — a jogszabály adta lehetőségek között — a munkások részére a vállalkozás lehetőségét és ezzel együtt a többletjövedelmet. Azt sem szabad elfelejteni, hogy egy vállalkozáson nemcsak nyerni, veszíteni is lehet. A kisvállalkozásokkal, új gazdasági formákkal kapcsolatos jogszabályok megjelentek. Ennek ellenére sok még a bizonytalanság. Az aktívaülés résztvevői közül többen is szóltak jogértel- rnezési kérdésekről. Ezekre válaszolva mondta el a miniszterhelyettes, hogy a jogszabályok összegyűjtve megjelennek egy füzetben, amely a jövő év első heteiben az államigazgatási szervekhez jut el, később pedig a boltokban is árusítják. Sok a burgonya, kevés az uborka Befejeződtek az őszi—téli szerződéskötések Januar elsejétől önálló vállalatként, dolgozik tovább a megyei Zöldért. E változás több új vonást hozott az őszi-téli szerződéskötéseknél. Több mint 31 ezer tonna zöldségre és gyümölcsre szerződött a vállalat; ez több az idén eladott meny- nyiségnél, viszont kevesebb a tavaly leszerződöttnél. Az óvatosság jórészt érthető. A többcsatornás értékesítési ' rendszer térhódításával, az új tsz, az áfész és a magánüzletek megnyitásával csökken a Zöldért részaránya az ellátásban. Ennél is lényegesebb, hogy míg eddig a Zöldker-köz- pont közreműködésével volt mód a fölösleges menv- nyiségek más megyébe szállítására, most szűkültek a lehetőségek. A szabályozók és például a magas szállítási költségek a Zöldérteket abban teszik érdekeltté, hogy megyén belül próbálják megtermeltetnd a szükséges mennyiséget, csupán a területükön meg nem termő zöldségből vásároljanak. Szamócából, dinnyéből vagy uborkából több megye is igényli a somogyi szállítást. A burgonyára ez, sajnos, nem áll. Korábbi nagy vásárlóink közül például Komárom megye egyáltalán nem rendelt somogyi burgonyát. A tavalyi 23 ezer tonnával szemben jövőre jó esetben is csupán, 15 ezer tonnára van értékesítési lehetőség. Erre a mennyiségre a Zöldért meg is kötötte a szerződést. Többre szerződni egyszerűen nem mert. Akár csak két-három ezer tonna raktárban rothadó vagy kényszerűen alászán- | tott burgonya kára ugyanis az új gazdálkodási feltételek között csődbe vihetne a vállalatot. A gazdaságok szakemberei gyakran szóvá teszik, hogy a Zöldértnek erőteljesebb és rugalmasabb piackutató munkát kellene végeznie, s akkor további mennyiségre is találna vevőt. Ez csupán részben igaz. Egy kereskedelmi vállalat' ugyanis — még oly szerény „rezsivel” és árréssel is — drágább szállító, mint a termelőüzem. A burgonyás gazdaságoknak — mint ezt több példa is mutatja — eleve jobb esélyei vannak a megyén túli közvetlen szállításra. A burgonyagond megoldását csupán egy központi el' osztású készlet létrehozásától remélhetnék az üzemek. Annak az unalomig ismételt szükségszerűségnek a belátásától, hogy az ország burgonyáját elsősorban a burgonyatermelő vidékeken — Somogybain, és Szabolcsban — kell megtermelni: ott, ahol a természeti adottságok nem adnak más választási lehetőséget. A burgonyával ellentétben főként nyár eleji primőrökből nem sikerült megyénkben szerződni a szükséges mennyiségre. így júniusban még Szentesről is hozzák majd a paprikát, paradicsomot és a konyhakerti növényeket. Fölvetődik a kérdés, miért kell vállalni a tetemes szállítási költséget, miközben Kaposvár határában van az ország egyik legkorszerűbb primőrkertészete. Június első hetében a megye napi paprika- és paradicsomfogyasztása egy-két tonna. A balatoni idény kezdete után ez a mennyiség egyik napról a másikra 25—50 tonnára emelkedik. A hónap elején _ olykor a mérői tsz primőréinek értékesítése is gondot okoz, egykét héttel később viszont nincs az a mennyiség, amit a boltok ne fogadnának szívesen. E rendkívüli igények kielégítése érdekében szerződött a Zöldért több, megyén kívüli gazdasággal. A jövő évi megállapodások új vonása, hogy a gaz' daságok több mint tiz jele módozat közül választhatják ki a legkedvezőbbet. Ha például a Zöldért a tábláról válogatás nélkül szállítja el az árut, a fogyasztói ár 40 százalékát kapja a gazdaság. Az ár 85 százaléka illeti azt a tsz-t, amelyik az árut csomagolva szállítja a boltba. A legtöbb nagyüzem azt választotta, hogy az árut a fogyasztói ár 70 százalékáért a vállalat körzeti raktáraihoz szállítja. Ugyancsak új lehetőség — s erre ösztönzik is a kereskedőket —, hogy a boltok önállóan is kössenek szerződést a termelőkkel. Eddig mintegy kétmillió forint értékű zöldség és gyümölcs szállítására kötöttek ilyen közvetlen megállapodást. Természetesen jócskán van még lehetőség pótszerződésekre is. Uborkából eddig 1082 tonna szállításáról állapodtak meg, s akár kétszer ennyit is szívesen fogadnának. Fokhagymából vagy petrezselyemből is nagyobb az igény a szerződöttnél. Gyümölcsfélékből 5400 tonna fölvásárlásával számolnak. Itt április végéig van mód a szerződések meg-, kötésére. Elsősorban a meggy, málna és kajszi értékesítési lehetőségei látszanak kedvezőnek. B. F. Répanadrágot is varrtak Május elseje óta működik a jákói termelőszövetkezet varrodája. Női ruhákat készít az itt dolgoz» huszonnyolc asszony egy budapesti ipari szövetkezet számára. Elég gyakori a termék- váltás : varrtak többféle szoknyát, ruhát, pantallót —■ még répanadrágot is. Bérmunkát végeznek, a gépeket és az anyagot a fővárosból kapják. A melléküzemág létesítésének célja az asszonyok folyamatos foglalkoztatásának biztosítása és az alap- tevékenységnél biztosabb nyereség elérése volt. Egy régi épületet alakítottak át varrodává, korszerűen fölszerelt szociális helyiségekkel. A varroda egész évben üzemel, csak a burgonyaválogatás idején tartottak szünetet. A létszámot fokozatosan . bővítették, így még most is van több asszony, aki a tanulóidejét tölti, s órabérben dolgozik. Ebben az évben 900 ezer forintos termelési értéket, s ebből mintegy 150 ezer forint nyereséget várnak Já- kón a varrodától. A későbbiekben tovább szeretnék bővíteni az üzemet. Téli munkák a kenyérgyárban Fagazdasági társulás A siófoki kenyérgyárban 30 személyt állítottak be a teasüte- mények készítésére. A Győri Keksz- és Ostyagyár részére készítenek naponta 18 mázsa kókuszos, citromos és fahéjas teasüteményt. Január óta működik a volt csurgói járás területén elhelyezkedő öt termelőszövetkezet — a berzencei, a gyékényes!, az iharosberényi, az inkei és a csurgói tsz —, valamint a Sefag fagazdasági társulása. Az öt tsz-nek együttesen 5300 hektár erdőterülete van. A társulás fontos ellátója a Sefag csurgói üzemegységének. — Üzemtervi lehetőségünk 35 ezer köbméter fa lenne, ezzel szemben idén 28 ezer" köbméter fát termelünk ki, ami elsősorban a gépi és személyi feltételek elégtelenségéből fakad — mondta Vörös György erdőmérnök, a társulás vezetője. — Mindezek kiépítéséhez idő kell: célul tűztük ki, hogy 1982— 1983-ra kitermeljük a lehetőségeinknek megfelelő famennyiséget. A társulás tagjai erdőterületük arányában, hektáronként 300 forinttal járultak hozzá az induló közös vagyonhoz — a Sefag kivételével, amely — erdőterülete itt nem lévén — 500 ezer forinttal szállt be. Így több mint kétmillió forint összejött, s ezzel már el lehetett indulni. — Elsődleges feladatunk a termelés biztonságának növelése — folytatta Vörös György. — Vásároltunk egy LKT—80-as erdészeti csuklóstraktort, amelyet közösen használunk. Ez persze egyedül kevés lett volna az öt termelőszövetkezetnek, ám időközben a gyékény esi tsz vett egy ugyanilyen gépet saját erőből. A társulás legfontosabb piaca a csurgói üzem; a Sefag azonos árajánlat esetén elővásárlási joggal is rendelkezik. A társulás erdeinek területi elhelyezkedése is olyan, hogy gazdaságos a szállítás Csurgóra. Idén 30 millió forintnyi fát értékesítenek, amelyből 25 millió a Sefag üzemébe kerül, a többi pedig papírfa és lakossági tűzifa. — A térség legnagyobb része, 55—60 százaléka akácos,' égeres, 12—15 százaléka tölgy, bükk, a többi nyár. fenyő, hárs, kőris, cser és más fajták. Erdőfelújítási hátralék nincs a társulás területein. Idén összesen 43,5 hektár új erdőt telepítettünk a térségben, ennek nagy része jéger, kisebb része vöröstölgy — főként olyan területeken, amelyeket másként nem lehet hasznosítani. A telepítések tovább folytatódnak az elkövetkezendő években. M. E. SOMOGYI NÉPLAP
