Somogyi Néplap, 1981. november (37. évfolyam, 257-280. szám)
1981-11-05 / 260. szám
Az Akác Kadarküton II piros tető alatt korszerű üzlet A nyilas utáni héten már 130 ezer forintos forgalmat ért el a kadarkúti Akác vendéglő. Elődje, a Jó barát százhúsz éves épülete fölött eljárt már az idő. A régi. lebontásra kerülő vendéglő mögött építették fel az újat, nyolcmillió forintért. • A 2700 lakosú nagyközségben jelentős az átmenő forgalom ; a Szigetvár—Nagy-» atád—Kaposvár alkotta háromszög közepén vari, mindhárom várostól huszonöt- harminc kilométerre. Az áfész üzletpolitikai elképzeléseiben is nagy szerep jutott ennek áz adottságnak. De fontos feladat a kadar- kútiak és a környékbeliek kiszolgálása is, és az étterem. a presszó es a bisztró együttesét magába foglaló vendéglő konyhája, felszerelése és berendezése után ítélve, a legigényesebb vendég számára is megfelelő választékot nyújthat. A kilencvenhat személyes étteremben a színvonal és az italárak másod-, az ételárak viszont harmadosztályúak. A háromszáz adagos konyhában már egy héttel a nyitás után 140—150 előfizetéses ebedet főznek. A Kaposvári Ruhagyár telepének dolgozol. a tanács és az áfész alkalmazottai Járnak ide. Az alkalmi vendégek száma is eléri a félszázat. Az áfész- vendéglő. hagyományainak megfelelően, a régies étkek, ízek és fűszerek fölelevení- tésével tovább szeretné bővíteni a kínálatot. így kerül majd az étlapra a gánica. a prósza. a derelye és több belsőségből készült é.tel. Az 528 négyzetméter alapterületű épületben '— melyben a tizenhét tagú személyzet dolgozik — a korszerű vendéglátás minden alapfeltétele megtalálható. A hatvan személyes presszó és az étterem bútorzatát. egyedi tervek alapján a siklósi Szék- és Kárpitod pari Szövetkezet készítette. A beruházási költség fedezetéül, a saját pénzeszközökön kívül a Szövosz két, a Mészöv két és fél millió íorintos támogatása, valamint kétmillió beruházási és nyolcszázezer forint forgóeszköz-hitel szolgált. A hitelek lejárata öt év, s a visz- szafizetés alapja a havonta hatszázezer forintra becsült vendéglői bevétel. A piros cseréptető«, teraszos Akác vendéglőt a Szöv- terv tervei alapján a Nagyatádi. Tövál kezdte épiteni tavaly áprilisban, s többszöri határidő-módosítás után szeptemberben adták át. flrkagyii és Borisz Sztrugackii Nehéz istennek lenni — Báró! kiáltott fel Ru- mata. — Hogy került a városba, kedves barátom? Unó, hagyd beken a bárót! — Olyan ez a kölyök, mint a bulldog — dörögte a báró, s olelesre tarla a karját. — Mennyit kér érte? Különben erről majd később ... Megölelték egymást. A báróból ló verejték és különféle borok keverékének szaga áradt. — Látom, ön is tökéletesen józan, kedves barátom — mondta keserűen. — Különben, ön mindig józan. Szerencse fia! — Üljön le. barátom — mondta Rumata. —1 Unó! Hozz nekünk esztorit, de jó sokat! Egy cseppet se! — Egy csepp esztorit se? Unó, esztori nem kell, iru- kanit hozz! SOMOGY NÉPLAP — Egyáltalán nem kell bor! — mondta szomorúan a báró. — Nem iszom. Rumata leült. — Mi történt? — kérdezte riadtan. — Beteg? — Egészséges vagyok, mint a maikk. De ezek az átkozott családi jelenetek... Egyszóval összevesztem a bárónéval, es most itt vagyok. — Összeveszett a báróné- Val?! Ugyan, báró, micsoda furcsa tréfa! — Képzelje. Magam is szinte, ködben élek. Százhúsz mérföldet nyargaltam! — Barátom — szólt Rumata —, azonnal lóra szál- lunk és Bauba vágtatunk. — De a lovam még pem pihent ! Meg aztán meg akarom büntetni! — Kit? — A bárónét. hogy az ördög vinné! Elvégre férfi vagyok, vagy nem?! Neki nem tetszik a részeg Pampa, akkor hadd' lássa, milyen józanul! Inkább vízen rohadok el itt. mintsem visszatérjek a varba... 14. — Szóljon neki. hogy ne csavargassa a fülemet... — mondta Unó mogorván. — Gye-rünk. farkaskölyök! — dörmögte a báró, — És hozz sort! Megizzadtam, pótolnom kell a íolya- dekveszteseget. A báró másfél óráig pó- tolgatta a folyadékvesztesé- get.. és kissé eilankadt. Közben elmesélte Rumatának a keliemetlenseget. Többször m elátkozta j\ korhely szomszédokat, akik odaszoktak a várkastélyba. Beállítanak reggel, állítólag, vadászatra, aztán., máris mind részeg, és a bútort vagdaljak. Szétszélednek a várban, mindent bemocskolnak, sértegetik a személyzetet. Azután hazarriennek, én meg az eszméletlenségig részegen ott maradok kettesben a bárónéval.,” Elbeszélése végén a báró egészen elbúsult, sőt. mármar esztori bort kért. de eszbe kapott, es így szóit: — Rumata, barátom, menjünk el innen! önnek túlságosan gazdag a pincéje!., Ruccanjunk k.i! Akár a „Szürke Öröm "-be.,. — Hm., De mit csinálunk a ..Szürke ÖrónV'-ben ? A báró egy ideig' hallgatott, elkeseredetten rangatla a bajuszát. — Hogyhogy mit? — mondta végül. — Furcsa,. Egyszerűen üldögélünk, beszélgetünk., — A ..Szürke Öröm”-ben? — kérdezte kétkedve Rumata. — Igen Megértem öint — felelte a báró. — Ez a szörnyű., Mégis menjünk el. Itt állandóan esztorit szeretnek kérni!... — A lovamat — szólt Rumata, es átment a dolgozószobába, hogy' magahoz vegye az adókészülékét. Néhány perc múlva egymás mellett lovagoltak a koromsötét utcán. A báró kissé felélénkült, es harsányan meseit a tegrvapelötti agyonhajszolt vadkanról, az ifjú báró csodalatos tulajA továbblépés feladatai Rendszerszervező o szorvasmarha-terryésztésért Három évvel ezelőtt. 1978 októberében alakult meg a Kaposvári Szarvasmarha- tenyésztő Kö/.ös Vállalat. A hazai születésű, a Kaposvári Mezögazdasugi Főiskolán kidolgozott rendszer rövid múltja Során jelentős lépeseket tett szarvasmarha-tenyésztésünk fejlesztése érdekében. Az eddigi tevékenység tapasztalatairól es a tovább; feladatokról beszélgettünk Harsányi Lehellel, a közös vállalat igazgatójával. — Hogyan értékeli az induláskor meghatározott ió célkitűzések megvalósulását? — Az összegezés csak *az lehet, hogy a programunkban megfogalmazott feladataink mindegyükénél jelentős előrelépést tettünk — mondta Harsányi Lehel. Néhány konkrétummal szeretném ezt' alátámasztani. A Katej és a Kahús technológiát a vállalat indulásakor tíz megyében 76 gazdaság alkalmazta, jelenleg tizenhárom megyében csaknem százötven gazdasággaf állunk kapcsolatban. A tehénállomány megkétszereződött. .Somogybán. viszonylag mérsékeltebb a fejlődés. 16-ról 26-ra nőtt a rendszer technológiáját alkalmazó üzemek száma, tevékenységünk ma a megye szövetkezeti tehénállományának harminchét. százalékára terjed ki. — A tag- és partnerguz- daságok számának növekedésén túl mi jelzi, hogy no az igény a KSZKV tevékenysége iráni? — Első pillanatra talán szokatlannak látszik, de igen jó jelzőszám erre az árbevétel. Míg 1979-ben. az első teljes évben huszonkétmillio volt, az idén mintegy száz- ötvenmillió forint, árbevétellel számolunk. Ez utal arra. hogy a tej- és hústermelést befolyásoló számos tényező közül mind többnél igénylik közreműködésünket az üzemek. 'Ez azt is jelenti, hogy rendszerünk igyekszik átfogni a termelés, a tenyésztés, a tartás. a takarmanyozas minden részterületet. A sok közül megemlíteni: ma mar ötvenhat nagy teljesitmenyű takarmánybelakarító gép üzemel — lóként társulásos alapon — gazdaságainkban: másfel éve bevezettük komplex szaporodásbiológiái programunkat, melynek donságairól. Eközben nem feledkezett meg a szórakozásról: hebe-hoba farkasüvöltést hallatott, és lovaglóostorával csapkodta a bezárt s palettákat. Amikor a „Szürke öröm”- höz értek, a báró megállította a lovát, elgondolkozott. Rumata várt. A csapszék piszkos ablakai fényesen ragyogtak, az atlétánál dobogtak a lovak, az ablakok alatti pádon ülő kirr.á- zolt leányzók lustán szitkozódtak. A báró szomorúan megjegyezte : — Egyedül vágyók... Elgondolni is szörnyű, előttem az éjszaka, és egyedül vagyok !„. És ö is egyedül van ott... — Ne búsuljon, barátom. Hiszen vele van az ifjú bálé. önnel pedig en. — Ez egészen más. ön nem ért semmit, barátom. Túlságosan fiatal és köny- nyelmű... Bizonyára még öröme is telik benne, ha ezeket a szajhákat nézi... — Miért ne? — ellenkezett Rumata. Szerintem nagyon takaros lányok. A báró gunyorosan elmosolyodott. — Annak, amelyik ott áll, csüng a fara. Annak pedig. amelyik fésülködik. egyáltalán nincsen fara.. Ezek tehenek, barátom, a legjobb esetben tehenek. Gondoljon csak a barónéra! Micsoda báj! — Igen — helyeselt Rumata. — A báróné gyönyörű. Menjünk innen. (Folytat;«*.) máris várfnak eredményei, a Katej-gazdaságok egy részében hozzákezdtünk a mun-, k aszervezet korszerűsítéséhez. Somogybán Nagybajomban indítottuk be ezt ■ a munkai. — Ezzel összefüggésben szóljunk egy — a műszaki fejlődéssel rohamosan élesedő — ellentmondásról. Az egyik oldalon ott van a gazdaságos termelést szolgáló tudomány, a fejlődő technika. a másik oldalon pedig egy meglehetős szakképzetlen gondozói gárda — ter- mészetesen tisztelet a kivételnek. — Ezt az egyre feszítőbb gondot rendszerszervezőként is mind jobban érzékeljük. A munkaszervezés javításáért tett lépéseinket is emiatt tettük. De ennél többre van szükség! Fontos feladatunk, hogy keressük a megoldást. Nemcsak ■ arra gondolok, hogy hathatósabb lépéseket tegyünk az oktatás érdekében, de valami uton-módon elő kellene segítenünk. hogy ennek a szakmának nagyobb társadalmi megbecsülése legyen. —Jó néhány egyéb tényező mellett a gondozói'munka döntő hatással lehft _ az egész ágazat eredményességére. Országos összehasonlításban, a jövedelmezőséget tekintve, hol áll a KSZKV? — A hozzánk tartozó gazdaságokban a múlt évben a tej literenkénti közvetlen költségé az ‘országos 'átlag alatt, az egy liter tejre vetített jövedelem pedig az országos felett volt. A vágómarha fajlagos jövedelme, a MÉM—STAGEK értékelés alapján., tavaly elérte az oi-szágos kétszeresét. A somogyi gazdaságokban a tejágazat költségszintje magasabb volt a rendszerátlagnál, nyeresége viszont meghaladta azt. — Alii lehet, illetve tesz a rendszer a termetes gazdaságos növelése érdekében? — A VI. ötéves tervben rendszeré tlagban ezerkétszáz liter tejhozam növekedést terveztünk, azaz célul I űztük ki a 4750 literes átlagos termelés elérését. Az idei év első nyolc hónapi tapasztalatai alapján úgy ítélem meg. hogy nemcsak teljesíthető. hanem túl 1» tel- cv.tiielo ez a cél. Ebben az évben rendszerátlagban várhatóan négyszáz literrel nő a tehenenként! - termelés — azaz teljesül a tervidőszak feladatának csaknem egy- harmada. Erre a túlteljesítésre szükség is van a jövedelmezőségi viszonyok változása miatt. Számításaink és elemzéseink szerint somogyi gazdaságainkban az idén a rendszerátlagot is meghaladó mértékben nő a tejtermelés. — Utalt az imént az ágazatot érintő szabályozók, a jövedelmezőségi viszonyok várható változására. Ezek a változások milyen feladat elé állítják a rendszert? — Számításaink szerint 1982-töl csak a háromezerötszáz literes vagy az ezt meghaladó telienenkénti tej- liozam biztosit jövedelmező termelést. Az eddigi termelés alapján a somogyi gazdaságainknak hetven százaléka már ez évben eléri vagy meghaladja ézt a termelési szintet. A gazdaságos termelés érdekében ajtón ban rendkívül sok tennivalónk van a takarmány termesztés, a takarmánygazdálkodás javítása terén. Az idei , évtől számítógéppel értékeljük az' üzemek takarmánygazdálkodásának tapasztalatait és üzemenként tesszük meg a szükséges intézkedéseket. Vállalatunkon belül az elmúlt években a kedvezőtlen közgazdasági körülmények között a húsirán.vú szakosodásban alig volt előrelépés. A mostani tervidőszakban a húshasznú ’ állomány mintegy másfélszeres növekedésével számolunk Somogy megyében. Elsősorban a nagy gyepterülettel rendelkező. kedvezőtlen adottságú üzemeknél várható fejlődés, ahol a húsmar- hatartás jövedelmezőségét javítja az ezeknek az üzemeknek juttatott külön/ támogatás. Megemlítem meg. hogy. ugyancsak a hústermelés növelése érdekében az idén a húsipar támogatásával egy kísérletet indítunk be a kányái szövetkezetben’ A módszert a főiskolán dolgozták ki; lényégé: a vágásra szánt üszők egyszeri éltetésé és a hízóalapanyag növelése ezáltal is. y. Hétfen reggel Szabad« zom La tus hétvége után, szürke, csöpörgos reggel van.1 Nehezen indulunk munkába. Megint menni. Jaj! Mennyi' idő is van? Jól van. még nem késtünk el. Próbálok jókedvű lenni, hiszen nem mindegy, hogyan kezdünk egy hetet. Minden rendben; ki munkába, ki iskolába indul. Az autóbusz idejében érkezik. Az irodába, ahol dolgozom. altalaban elsőnek érkezem. A zárban a kulcs meg nem is lordul; a telelőn cseng. Jól van, megyek már! Bejeién ikezem annak rendje és módja szerint, mire egy morcos hang: Kérem az elnököt! Közlöm vele, hogy később várható, mivel ma területre ment. Választ se várva lecsapja a kagylót. Morgolódom magamban, s míg leteszem a kábától. a telefon újból cseng . . . KÉREM A/ ELNÖKÖT!... A hang ismerős. Úgy tetszik, találkoztunk már. Bejelentkezésem hasonló, és a közlésem is. A kagylót újra lecsapják. Még jobban dühít. A kávéfőző már kocog a kezemben. ideges vagyok; bosszant a telefonáló hangneme, s ráadásul azt sem tudom, hogy kicsoda. Lehet, hogy onnan hívnak, ahonnan fontos üzenetet várunk? Megrezzenek az újbóli teielőncsengésre. Mérséklőm indulataimat —, hogy esetleg más hívónak legalább én ne okozzak kellemetlenséget jónak már nem éppen mondható hangulatommal. Igazam volt: nem a „morcoska” . . . Megkezdődött « szokásos munkanap, s közben azon kapom magam, hogy tüskés vagy ok. Szinte szólni sem leiiet hozzám. A forgalom csendesedik, s végre eszembe jut, meg kellene kérdezni, mikor érkezik a legközelebbi vonat Budapestről Siófokra. Eszem agában sincs utazni, de ha a siófoki vasútállomás forgalmi irodáját információ miatt felhívom, megváltozik a hangulatom. Igen! Az ott szolgálatát teljesítő hölgy, akinek mindig ragyogó hangulata van, teljesen érthetően jelentkezik be, sőt: a napnak megfelelően KÖSZÖN IS! Ha mégis utazni szándékozom, újból hívom. Örömmel nyugtázom derültségét, közvetlenséget — ebből rám is ragad valami. A telefontechnika ma már csodálatos. De előfordul, hogy az automata véletlenül „elkapcsol” vagy’ esetleg egy — az előző — telefon miatt ujjaim „rézonálnak” és én tárcsázok rosszul,. No, akkor aztán oda az egész nap! És még csak hétfő reggel van. Úristen! Mi lesz szombat délig?! Lassan húsz éve dolgozom telefonközeiben. Eltöprengek, hol lehetne tanítani egy kis telefonillemtant? A gyors- és gépíróiskola illetékes erre? Vagy a titkárnői tanfolyam? A tv-nek kellene szerkeszteni egy illik— nemiilik műsort? Mert szerintem tanítani kellene !Anvi sokunknak természetes, az nagyon sokaknak nem. Pedig érdemes figyelmet szentelni rá, mert nagyon sok időt! forintot takaríthatnánk meg — nem, is beszélve KtegrcYKlsj'erúnk’ kíméléséről. Nagy JéusHnc
