Somogyi Néplap, 1981. november (37. évfolyam, 257-280. szám)

1981-11-25 / 276. szám

A TfU ÖLTÖZKÖDÉSRŐL Jnp! tirffínli trfn fáiéit ev h&gymss..* Az építésrendészeti bírságról Az egészségügyi szakem­berek minden tél eleien visszatérő öltözködési lann- csa: egészségünk megóvása erdekeben öltözködjünk ré­tegesen — mint a hagyma. Azaz: szép es divatos hol­mi iáinkat lehetőleg ugv vá­logassuk össze, hogy inkább 2—.'1 vékonyabb réteg legyen egymás fölött, mint egv vas­tag. amiben megreked a le­vegő, amiben mozdulni sem tudunk. Ehhez őróbálunk néhány rajzos ólletet bemu­tatni : » 1. villámzárral csukódó, háromnegyedes ujjú kabát­ka. négy rátett zsebbel. Ké­szülhet kord bársonyból, flanellböl. düftinből. véko­nyabb. puha szövetből. Ha béleljük, a legújabb divat szerint az egészet tűzzük le lkárókockás mintázatúra. 2. Ejtett vállú. gallér nél­küli, oldalt hasított, három­negyedes. mandzsettás uj­jú blúz. Dísze a nagy ken­guru-zseb. elejéi saját anya­gából befűzött keskeny pánt vagy bőrzsinór zárja. Puha. vékony műbőrből, vastagabb jersey bői mutatós. Tűzésdí- szftés helyett — a n.yakki- vagás. kézelő, zseb st.b. szé­lein keskeny. elütő színű paszpólt is alkalmazhatunk. 3. Kazakos szabású. ka­pucnival egybeszabott hu­zatruha, érdekes kimonoszabású ujjakkal. Két ol­dalán hasított, öv­vel, öv nélkül is viselhető. Egy­aránt alkalmas hosszú ujjú ruha, nadrag, vagy egyenes vonalú szoknya fölé. (Akinek miniru- ha.ia hever a szek­rényben, ilymó- don teheti újra divatossá). 4. Negyedik mo­dellünk a megun­hatatlan kosztüm érdekes fazonját mutatja be. Szok­nyája egyenes vo­nalú. egyik olda­lán hasított. A kis kabátka raglán- szabású, rövid uj­jakkal. hegyes ki­vágással. Két fer­dén szabott zseb- pant díszíti, hátul egyenes szabású. Jól illik hozza a kasmír, jersey vagy dióién bői ké­szült, kapucnival egybedolgozott hosszú ujjú blúz, amihez ■ keskeny lakkövet viselhet­nek. R. K. A televízió és a család Pszichológusok véleménye • szerint az ember műveltsé­gére környezete éppoly dön­tő hatással van. mint az is­kola tájékoztató, tudatfor­máló hatása. Éppen ezért a mind jobban elterjedő tele­vízió igen hatásos nevelője a gyermekeknek. De ... Nem szabad elfeledkeznünk arról sem. hogy egyúttal á legha­tásosabb nevelésgátló is, ha nem vigyázunk arra. hogy gyermekünk csak a kordnak megfelelő adásokat nézhesse. Igen sok szülő lerázza „a felelősséget magáról azzal, hogy nézete szerint: ha a gyermek nem érti, 'mindegy, hogy mit néz. Ha megérti, akkor már úgyis megnézhet mindent. Ez na gyón helyte­len és káros felfogás (nem beszélve most arról, hogy a sok ülés mozgásszegény életmódra neveli a gyerme­ket, a szemének sem tesz jót a sok tévézés, s az ideg- rendszerét is megviseli a té­vében lejátszódó esemény- ozönj. A gyermeklélektannal foglalkozó orvosok szerint a képernyőn három helyzet rémíti meg legjobban a gyermekeket. Egyik az, ha •szemük előtt olyan személy kerül veszélybe, akivel azo­nosítják magukat, vagy akit különösen kedvelnek. A má­sik, ha a lejátszódó esemény a való életre emlékezteti. Így például sötét szoba, vi­haros éjszaka, a magánytól való félelem, vészjósló ár­nyék, valaki leselkedik az ablaknál stb. Minden gyer­meknél előfordul, hogy fé­lelemérzés fogja el, ami előbb-utóbb elmúlik. De ha a képernyőn (vagy izgal­mas filmeken) látottak alap­ján újra ateli az ilyen íelel- mi érzéseket, idegrendszere megsínyli. Sokszor még ar­ra is összerezzen, ha vala­ki szól hozzá. A harmadik eset, amikor kiélezett hely­zetekkel kerül szembe, és teljesen átadja magát a helyzet izgalmának, mert nem gondol arra, hogy a „végén minden rendbe jön”. Vagy ez csak kitalált, szó­rakoztató történet. A szülőnek mindig arra kell törekednie, hogy' gyer­mekének a családban min­den vonatkozásban bizton­ságot nyújtson. A biztonság- érzet a gyermek testi-lelki egészséges fejlődéséhez fel­tétlenül szükséges. Éppen ezért kell ezen a téren is méghatároniia, hogy az adá­sok közül mit nézhet meg a gyermeke, és ebből az elha­tározásából ne engedjen. Ne sajnálja a szülő a gyermekét, hogy „szegény­ke” nem nézheti az esti bűnügyi műsort, inkább ad­jon a kezébe jó könyvet Kitűnő és hasznos szórako­zás az is. Feküdjön le idő­ben a gyermek, mert ha nem 'tudja kipihenni magát, fáradtan megy az iskolába, és figyelmét nem tudja össz­pontosítani. Gondoljon a szülő arra, a tanuló érdekét nem a szórakozás, hanem a tanulás szolgálja. Nagyon érdekes és tanulságos műso­rok vannak délután is, ame­lyek sokkal inkább elősegí­tik a gyermek szellemi fej­lődését mint a felnőtteknek való esti műsorok. , A szülő, aki gyermekének korához nem illő filmet en­ged megnézni, kitörölhetet­len kárt okoz gyermeke lel­kivilágában. A gyilkosságok, brutális jelenetek, vagy egyéb hasonló szituációk még a felnőttre is nyomasztóan hatnak, de mennyivel in­kább felzaklatják a gyermek érzelemvilágát. S ez az ideg­állapot , még éjjel sem mú­lik el, mert a gyermek rend­szerint arról álmodik, ami őt napközben vagy este erő­sen foglalkoztatta. A tévé, a kis „házimozi” lehet a'gyermek „barátja”, a szülő „segítőtársa” a neve­lésben, de csak akkor, ha élünk és nem visszaélünk e lehetőséggel. F. K. A Minisztertanács 1981. má.iusaban foglalkozott az építési rend es fegyelem kérdésével . es megállapította határozatában. hogy még ma is nagy szambán kerül sor az építésügyi jogszabá­lyok és területrendezési ter­vek megsértésére. Erre a megáll a piLasrá fi gyelemmel a 17 1931. (VI. 19.) ÉVM. számú rendelet újra szabályozta az építés­rendészeti bírság intézmé­nyét. Lehetővé, tette az új rendelet, hogy a hatóságok differenciáltan szigorítva állapítsák meg a bírság mér­tékét. Az u.j szabályozásnak nincs visszaható ereje. így a rendelet szigorításai csak 1981. július 1. napját köve­tően szabálytalanul megépí­tett építmények (építmény­részek) esetében érvénye­síthetők. A Minisztertanács meghatározta azokat a főbb elveket is. amelyek az 1981. július 1. előtt szabalytalanul megépített építmények (épü­letek) ügyét rendezik. Ezeknél az építményeknél a körülmények gondos mér­legelésével főként arra kell törekedni, hogy a jogszabá­lyoknak megfelelő szabályos állapot az épületek átalakí­tásának elrendelésével le­gyen elérhető, es az építte­tők az épületekre végleges fennmaradási engedélyt kapjanak. Természetesem az orszá­gos jelentőségű üdülőterüle­teken. továbbá a műemléki, városképi, természet- és táj­védelmi szempontból védett területeken az elbírálás so­rán különös figyelmet keLl fordítani az e területekre vonatkozó külön előírások betartására. A fennmaradá­si engedélyek kiadásával egy időben az építtetőket az építéskor hatályban volt rendelkezések szerint • kell építésrendészeti bírsággal sújtani. Továbbra is érvényben van az 1984. évi III. tör­vény 38. §-a, amely sze­rint amennyiben az elköve­tett szabálytalanság olyan súlyos, hogy a közérdeket ért sérelem másként nem hárítható el, az épület le­bontását kell elrendelni. Az iyen tartalmú határozatok kikényszerítését végrehaj­tási bírság kiszabásával le­het szorgalmazni. De ha ez nem éri el a kívánt ered­ményt, a lebontást hatósági úton kell elvégeztetni. A fenti feladatok végre­hajtási határidejéül a Mi­nisztertanács 1983. június 1- ét szabta meg. As állampolgárok érdekei­nek védelmére megállapított határidők továbbra is ér­vényben vannak. Az építés­ügyi hatóság 'az építési en­gedély nélkül, vagy az en­gedélytől eltérő módon vég­zett építkezés tudomására jutásától számított egy éven belül, legkésőbb azonban az építmény használatba véte­A Megyei Kórt»«« kapacitást keres a Szabási Belgyógyászati Osztály külső homlokzat, tető­héjazat és épületbádogos szerkezeteinek felújítási munkaira. Kisiparosok is jelentkez­hetnek a munkák elvégzésére. Érdeklődni lehet a megyei kórház műszaki osztályán Kaposváron. (204879) ✓ Faipari özemig vezetésére legalább 5 éves szakmai gyakorlattal rendelkező faipari mérnököt keresünk. Jelentkezni lehet a termelőszövetkezet szentbalazsi központi irodájában. (2041081­Mi van a csizmában? Néhány órai munkával, egy kis türelemmel elkészít­hetjük a képen látható aj árvdéktá rol ó csizmákat, esetleg a megajándékozottra jellemző díszítéssel, és a szükségnek megfelelő méret­ben. Munkamenet: papírlapot helyezünk a munkaaszta­lunkra, és puha ceruzával, elképzelés szerint, oldalné­zetben rárajzolunk egy csiz­mát vagy ha nagylánynak szánjuk, divatos hosszúszárú bokacipőt. Az oldalrészre ajánlatos a díszítést is rá­tervezni. A papírt kiszab­juk, es a rongyo6zsákból ki­keresünk ennek megfelelő 2 azonos nagyságú szövet vagy többsoros vászonlapot (ez utóbbit nehány gépéit sorral összefogjuk, steppel­jük). Az elkészített kisza­bott oldallapokat először a megtervezett díszítés sze­rint csillogó flit- terrel, gyöngyök­kel, szalagokkal vagy Vastag pa- mutfonallal hím­zett motívumok­kal díszítjük. Az oldalszéleket elő­ször a belső ol­dalon, . a széltől fél cm-re végig­gépeljük, a jobb oldalra ' fordítjuk majd az oldalré­szeken diszöltéssel végigvarr- juk. Aztán a nem rojtosodó filc vagy vastag szövetanya­got a jobb oldalon a szél- résztól 1 cm távolságban nagyléptékű diszöitessel ösz- szetogjuk, A díszítés az összeállítás számtalan, kizárólag egyéni ötletét tartogatja, s a tarta- 'om, a boltban vásárolt al- na, cukor, csokoládé néhány fenvógall.y kíséretében bizo­nyára örömet okoz. F. V. letol számítolt 18 even be­lül intézkedhet. Ilyen . eset ben természetesen mar az epitesrendeszeti bírság nem szabható ki. A 17 1981. (VT 19.) EVM. szamú rendelet meghatároz­za, hogy kiket kell epüés- rendeszeti birsaggal sújta­ni. A rendelet szerint azokat, akik az építési engedélyhez kötött építési munkát enge­dély nélkül, vagy az ilyen munkát a/, építési engedély­től jelentősen eltérő módon végzik. Építésrendészeti bír­sággal kell még sújtani azt is. aki építési enge­délyhez nem kötött építési munkát a város- (község-) rendezési terv, továbbá az altalános érvényű kötelező építésügyi és a műemlékvé­delmi előírások megsértésé­vel végzett, illetve végez. lobon (ás elrendelése és a már említett 1, illetve 10 évi határidők eltelte esetén épí­tésrendészeti bírság nem szabható ki. Az epítés rendészeti bír­ság új szabályozása a bírság szempontjából különbséget tesz a különböző építmé­nyek között az alábbiak sze­rint: — lakóépület esetében: 10—20, — rnelleképCilet és mel­léképítmények esetében 20—30, — üdülőépület. továbbá állampolgár által külte­rületen létesített bár­milyen rendeltetésű építmény esetében 30— 40, a különböző, kategóriák a fentiekhez kepest 4- 10 százalékkal maga­sabbak. Mit is jelent, a fenti sas- balyozas? Egy példán bemu­tatva a következőket. Ha valaki egy. városban a sza­bályokat megszegve 20 m1 alapterületű szobát épít a házához, azzal szemben 22 ezer Ft bírság szabható ki. Ha ugyanezt például mr. üdülőépületénél leszi meg, a bírság 8(i es-100 ezer Ft kö­zött kerülhet kiszabásra. Amennyiben az építtetőt epitesrendészeli bírsággal kell sújtani, a kivitelező sem maradhat büntetlenül. Ellene’ szabálysértési eljárást kell -indítani. A szabálytalanságok meg­előzése érdekében az építés­ügyi hatóságok gyakrabhan kell, hogy ellenőrzést tartsa­nak az. építési engedéllyel készülő épületeknél. De az egyéb szabálytalansagok megakadályozása érdekében is születtek intézkedések. A Balaton mellett már évek óta, jól bevált hétvégi ellenőrzési gyakorlatot a vá­rosokra és községekre is ki­terjesztették megyénkben. A eél természetesen to­vábbra sem az állampolgá­rok felesleges zaklatása, bírságolása, hanem az épí­tési rend és fegyelem betar­tása, és betartatása a közös­ség és az állampolgárok ér­dekében. Dr. Zárdát István OTTHON 4ÉÉ* ÉS CSALÁD — országos ' jelentőségű üdülőterülettel rendel­kező településeken, to­vábbá műemléki, vá­rosképi, természet- és tájvédelmi szempont­ból védett területeken II bőrbetegségek gyógyítása Boraink kezelését nagy. körültekintéssel kell végez­ni. A legfontosabb' alapsza­bály a tisztaság, mert ezzel a bőrbetegségeket és a bor­hibákat megelőzhetjük! Ha a mustot tiszta, gondo­san, helyesen kénezett hor­dóban 15 C-fokon erjeszt­jük, úgy kedvező feltétele­ket tudunk teremteni a hasznos mikroorganizmu­sok, a borélesztók számára. Mivel a szőlő szüretkor sok helyen penészes volt. ezért a gondos gazdák bor­kénnel kezelték — igen he­lyesen — a mustot 5 ghl dózisban. De ilyen esetben sem sza­bad megfeledkezni a faj- élesztő felhasználásáról. Ugyanis a hidegtűrő faj- élesztők szakszerű adagolá­sával — még kedvezőtlen körülmények esetén is •— már könnyű megindítani az erjedést. Az erjedés hőtermelő fo­lyamat, így a must hőmér­séklete 10—15 C-fokkal is niegemelkedhet, ezért a hor­dóban a megfelelő „erjedési űrt” kell biztosítani. Az er­jedést lezárt hordóban, ko- tyogóval lehet szinte auto­matikusan szabályozni. Amíg a must erjedésben van, a felületén levő szén­sav megóvja a káros mikro­organizmusoktól. Ha az er­jedés megszűnt, a borokat töltögessük fel, és dugjuk be könnyeden a hordókat. Ha azt akarjuk, hogy a bor ha­marabb tisztuljon le, akikor, ismét kénezzük. A bor érése. fejlődése szémpontiából igen fontos a pince levegőjének tisztasá­ga, mert a dongákon keresz­tül, valamint a fejtések al­kalmával a hordóba jutó le­vegő érleli igazán a jó bort. A pince hőmérsékleté lehe­tőleg 10—14 C-íok legyen. % Amint a seprő leülepedett, s a bor «megtisztult, fejtsük le. Sajnos előfordul. hogv kartxs mikroorganizmusok a bor valamelyik alkotórészét .elbontják, és kellemetlen ízű vagy szagú anyaggá ala­kítják át. E káros anyagok gyakran a bor zavarosságát is előidézhetik. Sok olyan panaszt hallhattunk az utób­bi időben, hogy a bor „be­teg”, szaga és íze záptojásra vagy a fokhagymáéra em­lékeztet. Ennek az az oka, hogy egyes mikrobák a ként kénhidrogénné változtatták. Ezt szellőztetéssel, nyílt fej­téssel szüntethetjük meg. A gumicső alá apró lyukú szű­rőt tegyünk, és így egy tál­ba finoman permetezzük át a bort. Majd két-három hét múlva ismét nyílt fejtést és kénezest (10 g hl) alkalmaz­zunk. Ha azt tapasztaljuk, hogy a bor felületén „virá- gosodás”. azaz finom szür­kés nyálkahártya van. s a bor íze üres, jellegtelen, ak­kor topóval szúrjuk át a hártyát, majd öntsük tele a hordót és a felemelkedő hártyát fújjuk le, és távolít­suk el. Ezután nagyon ügyel­jünk arra. hogy a hordó mindig színültig legyen. Alacsony savtartalmú bo­roknál (magas erjedési hő­mérséklet után) tapasztalha­tó. — ha a bor levegővel hosszabb ideig érintkezett —, .hogy a bor szaga „szú­rós”, íze kellemetlen sava­nyú. ecetes lesz. A bor le­vegővel érintkező felületén ecetbaktériumok szaporod­nak, el, s azon vékony hár­tyát képeznek. A bor alko­holtartalmát e káros szerve­zetek eeetsavra és vízre bontják el. Amennyiben ezt a veszélyes jelenséget még a kezdeti időszakban észlel­jük. úgy 10—15 ghl borkén, adagolásával megbénít­hatjuk az ecetbaktériumok működését, s az ezt követő töltögetpssel megállíthat­juk a további ecetesedést. Ha borunkban rendelle­nes elváltozásokat észlelünk, feltétlenül derítsük ki a baj okát, állapítsuk meg, mitől ered. s a bort haladéktala­nul vegyük kezelésbe, gyó­gyítsuk meg!

Next

/
Oldalképek
Tartalom