Somogyi Néplap, 1981. november (37. évfolyam, 257-280. szám)

1981-11-25 / 276. szám

NEVEtíSRŐL A tanulás ellenőrzése LtSV'étifáM rtafSffk Felelősséggel a taíltril a jmaek A- úi lanténekkel dolgozó iskoláinkban is jelentősen támaszkodnak a gyermekek otthoni tanulására. Ennek eredmeny ességét nagymér­tekben emeli az ellen­őrzés. Ha .a gyermek tudja, hogy megnézik a leckékét és dicséretet kan jó munkájá­ért. szívesebben ás eredmé­nyesebben tanul. A rendsze- 're.s 'ellenőrzés segít, kialakí­tani bizonyos ,ió szokásokat is, amelyek a tanulásban ar­ra késztetik a gyermeket, hogy fegyelmezetten és mi­nél lobb eredményt elérve oldja meg feladatait A gon­dos, figyelmes munka, a rendszeretet. a kötelessegtu- dat szokássá alakulva azt eredményezi, hogy , a gyer­mek különösebb erőfeszítés — parancsolás, állandó ösz­tökélés — nélkül kezd, ta­nulni. s addig nem hagyja abba. míg nem végzett. Hogyan ellenőrizzék a szülők .gyermekeik tanulá­sát? Először is nézzük meg. hogv mennyi és milyen fel­adat vár aznap gyerme­künkre. Figyelemmel kell kisérnünk, hogy időben kez­di-e a tanulást Az sem he­lyes. ha iskolából hazatérve ebédel és utána azonnal ta­nulni kezd; kell egy kis pi­henés. kikapcsolódás. De az a véglet sem jó, ha ebéd után órákig mással foglal­kozik — olvas, játszik vagy barkácsol —. es késő este jut csak eszébe a lecke. Nézzük meg olykor, hogy kellő figyelemmel tanul-e. Nem lenne helyes, ha köz­ben masFa figyelne — ze­nét hallgatna vagv gépiesen olvasva az anyagot' —, má­son ábrándozna. Arra is kell gondolnunk, hogy a ta­nulás közben tartson szüne­tet. Nem rossz megoldás az iskolai „módi” — az óra után tíz perc pihenés — ott­hon sem. Persze közben eg.y kis- mozgás sem árt. Ugyan­úgy törődnünk kell azzal is. hogy megfelelő világításban tanuljon és a többi termé­szetesnek látszó feltétel is meglegyen; meleg szoba, ió levegő. Még nagyobb gyer­mekek is félnek olykor ' a szellőztetéstől, hajlamosak szürkületben — „sötétben” — tanulni, mondván; én még látok. Az írásbeli feladatok el­lenőrzése során legjobb, ha a tanulóval mondatjuk eh hogy mi a feladat, hogyan végezte el és miért így ol­dotta meg. Ha ennek elmon­dására, megmagyarázásá­ra képes, akkor már nem­csak ismerettel, rendelkezik, hanem annak felhasználási képessegével cs. es ez az ér­tékes tudás, mire a/, iskolá­val együtt nekünk, szülők­nek is törekednünk kell. Helytelen. ha úcv vetjük, hogy mindezt csak nagyobb is kolasgy értre künkt öl s za bad elvárnunk. Már a kis elsőstől is sok mindent kér­dezhetünk. akár egy új be­tű írásáról, akár egy új sző értelmezéséről tan szó. A szóbeli feladatok elten őrzésének egyik fontos lé­pése.: megtudni gyermekünk­től. milyen formában kori számon a lecket a pedagó­gus. Mii. kíván tőle könyv nélkül, szóról szóra. mit mondhat e! saját szavaival; ki kéri tőlük, vázlat készíté­sét. és ennek alapján a részletezést? Különösen ak- kopi fontos mindez. ha a gyermekünk ü.i osztályba ke­rül vagy új tanító, tanár kezdi velük a munkát. Ne forduljon elő sűrűn, hogy a gyerek az otthon tudott lec­két az iskolában nem képes visszaadni. A szóbeli fel­mondása közben hagyják a szülők nyugodtan beszélni gyermeküket, ne állítsák meg állandóan kérdésekkel. Ha elakad, segítsenek . neki ;— persze ne úgy. hogv .szá­jába adják neki a feleletet, felmondják a részt, hanem próbáljanak rákérdezni a következő gondolatra. Gyermekeink tanulását ellenőrizve fontos törekvés az önállóságra való nevelés. A hosszú időn át történő rendszeres ellenőrzéssé! ugyanis kialakítjuk a gyer­mek ben a már említett ta­nulási io szokásokat es a felelősségtudatot; ennek so­rán megértetjük vele az ön­ellenőrzés fontosságát, azt, hogv csak akkor mondja föl nekünk a leckét, ha már el­lenőrizte önmagát. Ha lát­juk. hogy hosszabb időn át képes iól tanulni, megfelelő az önelleriörzése, megbeszél­jük vele. hoey nem fogtuk állandóan ellenőrizni. Ha tartja ió tanulmányi ered­ményeit. a továbbiakban is támaszkodhatunk az önel- elnőrzésére. Már a legkisebb gyerkek is büszke az önál­lóan végzett munkára — ar­ra. hogy bíznak benne —. s mindez még jobb munkára sarkallja. A szülők munkáját segít­heti az, ellenőrző könyv . fi­gyelemmel kisérése. Ha ál­landóan forgatják, sok min­dent megtudnak belőle: lát­ják, hogy melyik tárgyból hogyan tanul gyermekük, melyikből van szükség több otthoni segítésre, ellenőrzés­re. Tudósít arról is, hogyan viselkedik, miben válik ki vagv marad lé a követelmé­nyektől. A kétségtelenül rit­kább személyes találkozás mellett — fogadóóra, szülői értekezlet során — tartsák a szülők az állandóbb kap­csolattartás jelentős eszkö­zének az ellenőrző könyvecs­két. Dr. Szeléndi Gábor Kiállítás Győrben Kiállítást rendeztek Győrben Daüos Lívia műveiből. Ember­ábrázolásai és virágésendéletei szerepelnek a tárlaton. Dal- los Lívia mestere volt Bernáth Aurél, Kmetty János, Papp Gyula és .Kottán Károly. Képünkön: a Kompozíció című festmény. — Szoanban jártam. — Ismeri dón Kondort, Szoan' főbíráját? Rumata felfigyelt. — Gsaladunk régi barátja. — Igen nemes lelkű fér­fi, nemde? — Rendkívül tiszteletre méltó személyiség. — Hát arról tudomása van-e, hogy dón Kondor az őfelsége ellen szőtt összees­küvés részese? Rumata felszegte az állát. — Jól jegyezze meg, dón Reba, számunkra, anyaor­szági törzsökös nemesség számára, mindezek a Szoa- nok és Irukanok, de Arka- nar is, a császári korona hűbéresei voltak, es mind­örökre azok is maradnak. Don Reba elgondolkodva nézett rá. Rumata gyorsan megfe­szítette és újra elernyesz­tette az izmait. Ügy erezte, a teste engedelmeskedik. A függöny mögül ismét elő­u grófi a három szerzetes. Körülfogták a még egyre hízelgőn mosolygó Abá test­vért, megragadták, és a kar­ját hátracsavarták. . — Ó, ja-a-aj!... — jaj- dult fel Aba testvér. — Hamar, hamar, ne kés­lekedjetek! — mondta un­dorral dón Reba. A kövér bőszen- kapáló­zott, miközben a függönyök mögé vonszolták. Visítozott, azután hirtelen félelmetes, íelismerhetetlen hangon fel- üvöltött, majd nyomban el­csendesült. Don Reba fel-alá járkált ■a szobában, és tűnődve ta­kargatta hátát a nyílvessző­vel. „Jó, jó — dünn.yögte szinte gyengéden. — Pom­pás !... Szinte megfeledke­zett Ruma tárói. — Elintéztem őket, mi?... Egyikük se nyikkant!... Önöknél, azt hiszem, nem tudják így... I^e-en ... — húzta a szót ábrándosán dón Reba. — Jó! Nos hát, most pedig beszélgessünk egy ki­csit, dón Rumata . . . De ta­lán nem is Rumata? Sőt, talán nem is dón? — . Hallgatom, önt — mond­ta Rumata. — Ön nem dón Rumata — jelentette ki dón Reba. —Ön névbitorló. Esztori Rumata öt éve meghalt, és nemzetsé­gének családi sírboltjában pihen. Eeismeri saját maga vagy segítsek? — Beismerem saját ma­gam — felelte Rumata. ■— A nevem Esiztori Rumata, és nem szoktam meg, hogy a szavaimban kételkedjenek. Megpróbállak fölmérgesí­teni egy kicsit, gondolta. Fáj az oldalam, különben meg- táncol ta tná lak. — Ügy látom, beszélgeté­sünket másutt kell folytat­nunk — jelentette ki vész­jóslóan dón Reba. Az arcáról eltűnt a kelle­mes mosoly, ajka egyenes vonalba szorult. Furcsán, kissé ijesztően ráncolódott homlokán a bőr. Igen, gon­dolta Rumata, az ilyentől meg lehet ijedni. — Tehát nem hajlandó beismerni — állapította meg dón Reba. — Mit? —Azt, hogy névbitorló. — Tisztelt Reba — felel­te Rumata oktatóan —, az ilyesmit bizonyítani szokás, ön sérteget! Don Reba arcán émelygős kifejezés jelent meg. — Kedves dón Rumatám — mondta. — Bocsásson meg. egyelőre ezen a néven fogom szólítani. Nos, hát én rendszerint soha semmit nem bizonyítok. Ott, a Vi­dám Toronyban bizonyíta­nak. Ezért tartok jól fize­tett, - tapasztalt szakembere­ket, akik Szent Mika húsda­rálója, az Úristen lábvértje segítségével az égvilágon mindent be tudnak bizonyí­tani. Azt is, hogy van Isten, 3.zt is, hogy nincs. Hogy az emberek a kezükön járnak, hogy az oldalukon járnak. Ért engem? — Eng^n nem fenyeget — mondta Rumata. — Önt fe­nyegeti. Öterisioi rendelték meg a iomegyi levéltári napokéi Ke posváron. Ar eseménysorozat tegnap reggel 9 órakor kezdő előtt meg a Palmira Togliatti Megyei Könyvtárban, és a levél töri kutatótevékenységet, illetve a közművelődési tevékenységet állítja fókuszba. A vendegeket — a levél­tárügy felelős szakembereit történelemtanárokat — dr. Kanyar József kandidátus, a Somogy megyei Levéltár igazgatója köszöntötte. Az elnökségbén helyet foglalt dr. Balassa 7'ibor. a So­mogy megyei Tanács kultu­rális elnökhelyettese. Mol­nár József, a Művelődésügyi Minisztérium osztályvezető­je és dr. Horváth Sándor, a megyei pártbizottság osz­tályvezetője i.s. Megnyitójá­ban Sótonyi Sándor, a me­gyei tanács művelődésügyi osztályának vezetője hang­súlyozta. hogy a tartalmas­nak ígérkező rendezvénynek a mindennapok közművelő­dési, oktatói munkájában kell kamatoznia. A helytörténeti kutatás jelentősége az oktatásban és a közművelődésben — ez volt a témája Rátki And­rás, az MSZMP KB osztály­vezető-helyettese előadásá­nak is. Megrajzolta a hon­ismereti, helytörténeti kuta­tás pályaívét, utalva arra a tényre, hogy a hatvanas évek közepétől több jelen­tékeny eredmény született és fogalmazódott meg-orszá­gos visszhangot keltő publi­kációkban. Ezek helyét, sze­repét elemezte felszólalásá­ban, utalva arra a politikai bizottsági határozatra, amely egész társadalmunk töténelemtudati formálását tűzte ki célul. Ehhez alapo­sabban kell feldolgozni az elmúlt 35 év vátozásait. A társadalmi helyzetértékelési készség bizonyíthatóan visszaesett az utóbbi évek­ben, ennek okai között lel­jük a közelmúlt közoktatási hibáját — csökkentették az iskolai történelemórák szá­mát, egy ideig' nem is volt érettségi tárgy! —, az egy­séges értelmezés hiányát stb. Beszélt arról az alapvető szerkezetváltozásról, amely társadalmunkban végbe­ment. Azok sem maradtak ki ebből, akik földrajznag nem változtattak helyet: élet- és munkakörülményeik gyökeresen módosultak. A jövőt alapozó változás át­meneti negatív jelenségekkel jár együtt. A hagyományos közösségek már felbomlot­tak, de az új típusú közös­ségek még nem alakultak ki. így az értéktudatban, érték­normában zavar következett Don Reba kis ideig töp­rengett. , — Jól van. Nyilván mégis nekem kell elkezdenem. Nézzük meg hát,, mivel tűnt ki Esztori dón Rumata öt­évi túlvilág! élete során az arkanari királyságban; Az­után pedig ön megmagya­rázza nekem mindennek az értelmét. Rendben van? — Nem szeretnék , elha­markodott ígéreteket tenni — felelte Rumata —, de érdeklődéssel végighallga­tom. Don Reba egy idegi az íróasztal fiókjában turkált, majd előhúzott egy vastag papírlapot, és átfutotta. — Vegye tudomásul — kezdte nyájas mosollyal —, hogy én, Arkanar korona- védelmi minisztere, bizonyos lépéseket tettem az úgyne­vezett könyvtudók, egyéb haszontalan és az államra nézve kártékony egyének él­len. Ezek az akciók különös ellenállásba ütköztek. Egy ismeretlen, de rendkívül energikus valaki az orrunk elől elhalászta . és a király­ság határain túlra juttatta a legfontosabb, legmegrög- zöttebb bűnözőket. Vegye tudomásul — folytatta dón Reba —, hogy a keresett Arata főkolompos- jelenleg a fellázadt jobbágyok élén az anyaország keleti tartomá­nyaiban garázdálkodik, ontja a nemesek vérét, és nem szenved hiányt sem pénzben, sens fegyverben. (Totytatjuk) be A beilleszkedési gondok, magatartásbeli zavarok fő­ként az tfjusaynal jelent­keznek: ez a felszíne a je­lenségnek. Bar az egyen a kommuni­káció segítségével lépést tart ál,jelen eseményeivel, bizonyos alapdolgok tudat- peremi'., szorultak: a mat élni csak a tegnapra építve lehet a teljességében. Ehhez fogódzói kell adni a fiatal­ságnak pontos történelmi is­meretek formájában. A helytörténetkutatás ak­kor tölti be hivatását — hangsúlyozta Rátki András , ha kepew a kis közössé­get önmaga történetére megtanítani, kijelölve szere- ,pét a tágabb haza történeté­ben. A helytörténet kutatá­sának tág optikával kell kö­zelítenie a történelmi ese­ményekhez, folyamatokhoz: a gazdaságtörténet, a poli­tikai történet,' a szociológia, a néprajz, a technikatörté­net stb. irányaiból. Racioná­lis, ugyanakkor érzelmi vi- ’ szonyt kell, kialakítania tárgyhoz, tömegekhez. Laczkó András, a Somogy főszerkesztője hozzászólá­sában a tegnaptól — So­mogy parlagföldje volt a tu­dományoknak — a máig, a létező szellemi műhelyekig vázolta föl a fejlődés útját. Szita Ferenc, a megyei könyvtár igazgatói a a könyvtárnak' mint helytór- ténetkutatábi tényezőnek a szerepéről beszélt, tényekkel támasztva alá mondanivaló­ját, Tröszt 7'ibor. a megyei tanács művelődésügyi osz­tályának vezetőhelyettese a gazda-szerepkörű felelős szemszögéből vizsgálta a kérdést. . A program második részé- 1 ben Pölöskei Ferenc, az ELTE professzora a Tanács- köztársaság utáni- ellenfor­radalom történetének taní­tásai elemezte a legújabb kutatások alapján. Rendkí­vül szuggesztív előadásában a korszak pontos képét ad­ta. jó szolgálatot téve a tör­ténelemoktatásnak; referá­tuma ugyanis hasznosítható a mindennapok iskolai, kö­zépiskolai munkájában.. Az- összképet bontotta elemeire az adott korszakról, így ár­nyalta. a glohális képét, amely sokáig egysíkú volt Andrássy Antal főlevél taros a Tanácsköztársaság somo­gyi eseményeit fölelevenítve elemezte a féhérterror kor­szakát, és kronológiaiig is­mertette a helyi kutatás ez irányú publikációit. Pellion Jenő középiskolai és oktatá­si igazgatósági tanan a tör­ténelemkönyv néhány hiá­nyosságát, illetve, arányta­lanságát világította meg hoz­zászólásában. A tegnapi program fői­kért hozzászólók ismertetői­vel ért véget: a levéltár 19S0 81-es kiadványait ele­mezték. L. L. Kétszáz új film Elkészült a jövő évi terv A Mokép elkészítette a filmforgalmazás, a filmbe- - mutatás és a műsorpolitika 1982. évi tervét. Megtudtuk, hogy jövőre a világ film­művészetének friss termésé­ből kétszáz játék- és doku­mentumfilmet. illetve rövid- fikn-összeállítást láthatunk. A moziba járók széles tábo­rával szeretnék' megismer­tetni. a politikailag, művé­szileg fontos mondani va- lójú műveket. Figyelembe vették a program összeállí­tásakor a szórakoztató fil­mek iránti érdeklődésit, s azt az igényt, amely a világ filmgyártásának különféle irányzatait, kísérleteit igyekszik számon, tartani ha­zánkban. A mozikban to­vábbra is műsorra tűzik a korábbi években nálunk, il­letve a szocialista országok­ban készült kiemelkedő al­kotásokat. Az új magyar fil~ mek bemutatása továbbra is kiemelt feladata a Moké p- nak. A nézők sokféle igényének a kielégítésére tovább szé­lesítik a „választékot”, a stúdióhálózat repertoárját tervszerűbben- alakítják ki. Fontosnak tartja a Mokép a fiilmterjesztéshez kapcsolódó filmklubrendsizer * megte­remtését is. Az 1982-ben bemutatandó kétszáz filmről sommásán az állapítható meg, hogy az al­kotások tükrözik a világ filmművészetének jelenlegi helyzetet. A szovjet termés­ből kiemelkedik a történel­mi -tái-sadalmi kérdéseket boncolgató Megsebzett csend. az Üldözés a sztyeppén, Az ördögfajzat és a Subnyikov tábornok című film. Látvá­nyos és kalandos mozzana­tokban bővelkedik A kapi" tdny kalandjai, a Kenyér, arany, fegyver, a Vágtató huszárosztag és a Szicíliai védelem. A szovjet filmvíg­játékok közül ígéretes Az öszvér nem megy esküvőre című grúz film. Az érvényesülés, a mun­kamorál, a személyes kap­csolatok és a családi élet a témája a lengyel Kung-Fu című filmnek. Hrabal — „ a hálunk is népszerű rró — könyve nyomán készült a csehszlovák Sörgyári cap­riccio című vígjáték, a gyer­mek nézőknek készült a , szinten csehszlovák Mackó Mist es a csőétabördnd. Kuroszava, az élő, japán klasszikus régmúlt korok hőseit támasztja föl az Ár- nyéklovas Című alkotásában, amit az 1980-as cannes-i filmfesztiválon nagy elis­meréssel fogadtak. Ingmar Bergman új: filmje: Jelene' tek a bábok életéből — en­nek forgatókönyvét a ma­gyar olvasók már megismer­hették a Nagyvilág című folyóiratból. Frederico Fel­lini műve, a Nők városa is • eljut a magyar mozinézők­höz. A Keresztapa műsorra tűzésével , teljessé' válik Cbppola filmjeinek a bemu­tatása Magyarországon. Lát­ható lesz egy másik ameri­kai szuperfilm is, a Ben Húr. Az osztrákok megfil­mesítették Ödön Von Hor­váth Mesél a bécsi erdő cí­mű művét, amelynek szín­padi változatát a Csiky Gergely Színház évekkéi ez­előtt játszotta. Az egyre népszerűbb ka- tasztrófafilmék közül 1982- ben a Kína-szindróma lesz a legizgalmasabb, a scifi-fil- mek legnagyobb kasszasike­rét eddig — a szintén jö­vőre bemutatandó — A bi­rodalom visszavág című ér­te el. A két népszerű filmszí­nész, Terence Hill és Bud Spencer sem hiányzik a mozivászonról 1982-ben: a Szuperzsaruban a,z előbbit, az Akit BullAozernak hívtak és a Ki tudja, velem mi minden megtörténik című filmben az utóbbi sztárt; látjuk. Első alkalommal rendez* nek nagyszabású filmszemlét a budapesti művészi feszti­vál kereteben 1982-ben. Film glóbusz címmel váloga­tást mutatnak be. az új fil­mekből, az elmúlt évek ma­gyar sikereiből, a díjazott tv-filmekből és John Halas, magyar származású angol rajzfilmrendező műveiből. Jövőre is megrendezik a fa­lusi fílmnapokat, a szovjet filmek fesztiválját és több ifjúsági filmmel kedvesked­nek a gyerekeknek. H. R. SOMOGYI NÉPLAP Arkagyij és Borisz Sztrugackij Nehéz istennek lenni

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom