Somogyi Néplap, 1981. november (37. évfolyam, 257-280. szám)

1981-11-24 / 275. szám

Kosárlabda HB I B hetedik helyen a KV Izzó Nehéz ellenfél ellen Szombati szép győzelme után nehez ellenfelei kapott vasarnap a Táncsics NB 1-es ferfi-kosarlabHacsapala. A/, együttes Budapesten a Rn. Honvéddal játszott. Az ered­mény tükrözi a két csapat közti erőkülönbséget. BP. HONVED—TÁNCSICS SE 120:58 (03:25) Budapest, Dózsa Gy. út. V.: $zecsi, Holóssi) Táncsics: Szabr, P. 14). Szálán (17). Szabolcs (18), les (2), Sítekéi. Csere lm ra (5), Töke 14). Szabó I„ (2). Tálján (fi). Strebo. Ed­ző: Ktenovics Endre. A kaposváriaknak csak egy feladatuk volt: megaka dályozni a fővárosias elsöp­rő győzelmet. A taktika is erre épült. A Táncsics em­berfogással es a játék tuda­tos lassításával kísérletezett. Ez az első félidőben sikerült jobban. A szünet után már jobban érvényre jutott a ha­zaiak nagyobb tudasa, bár igaz. a Táncsics ebben a já­tékrészben valamennyi játé­kosának lehetőséget biztosí­tott' a tapasztalatszerzésre. A nagy különbségű vereség ellenére helyenként jó be­nyomást keltett ezúttal is a kaposvári csapat, amelyből Szalay es Szabolcs játéka emelkedett ki elsősorban. 1. Rp. llonv. 12 12 — 1345­839 24 z. Bn. V. Izzó 12 10 2 1001 • 939 22 3. /.TE 12 9 3 1012­895 21 4. Yidcton 12 8 4 1037-1012 20 5. Sopron 12 7 5 1015­9,b j 19 6. F önticnd 12 5 7 !K)2­981 17 7. Táncsics 1.2­4 8 015­1139 Ifi 8. Oroszlány 12 3 9 902-1041 15 9. Volán SC 12 2 10 889-1008 14 10. u. pi;a< 12 — 12 901-11»« 12 Véget ért a küzdelemsoro­zat első része a röplabda / NB I-ben is. A Kaposvári Vasas Izzó két győzelemmel és tizenkét vereséggel a he­tedik helyen végzett cso­portjában, így a tavaszi folytatásban a 9—IS. hely valamelyikéért kü/.dhel. A két csoport 5—8. helyezett­jei ko/iil kerülnek ki majd a kiesők. Az ,,,V’ csoportban az. Építők SC. az MVSC, a IHACSEP és a Haladás került még az Izzó csoportjába. 1 Bp. V. Izzó 11 14 — 42: 8 2* 2. Bp. Spartacus 14 12 2 36: 8 26 3, Közg. Egyetem 14 10 4 31 ;18 24 1. Külker SC 14 7 7 21:18 21 5. DMYSC 14 fi 8 24 :31 20 6. BYsr 14 4 10 20 :34 18 7. K. V. IzzA t4 2 12 13:39 16 8. TFSE •14 1 13 10:39 15 Megyei labdarúgó-bajnokság (Folytatás a 4. oldatröU KAPOSGÍT Vie­le KÖZLEKEDÉSI SK 3:1 a:») i Kaposvár. 14* néző. Vj) Kercza. K atMWiréi^ — fívArkft, Snlymow. SsraNti fRwa), Ba­logh), Varga. Nagy, Weber, BasMatfí, Rovárs fnttsrhák). Pmic.r. Fdzrt: nnsrhak Istrán. KKSE: Kral aj — Zclend, Alcxi* Szita-, Szclingcr fPápai). W pi­ning er, Sturm. Palkovics. Srmha Torma. SziIthr. Edzői Apfalvi Mihály. Cóliovők: FinK*v- vac«. illetve S/rnka. .Jók* Panier, Nagy, Czeiberi illet­ve a vendegek közül senki. Kapns&ép VL ifi—KKSE ifi 2:0 Oftnpü MwAn BALtATOWKERESZTtlIU-- RETHELY 14 (0 4) Kétticly. 350 né*8L lg K reiner. WAtfla, Rtixhaum Buxh«nm I- Bakó«, Pornm, Gaál, Var- in* UM Horváth, Finm An- cvajk. Rite A: KmM Zoltán. Ró«- .helyt Varsa — Wjxa, Berta, C^onfca, HonrAflx, I)Ak»i. Mohr, Turnét Tanai. Fékét«. BaJáx« (Tv&nV. RrtvrA: Nénvpth Lajos. őkofrfYÓs A Dózsa-válogatott bravúrja Szombaton kettős csapat­bajnoki találkozó színhelye volt a budapesti Sportcsar­nok. Az ökölvívásra éhes szurkolók ezúttal is csak módjával érkeztek az ese­mény színhelyére, s így vé­gül csupán felig telt lelátók előtt kezdődött meg a Dózsa —Bányász és a Néphadse­reg—Vasas válogatottak ösz- szecsapasa. Az eddigiek során legki­egyensúlyozottabban szerep­lő Bányász válogatottnak ezúttal nem termett babér. Mindkét együttes tartaléko­sán lépett szoritóba, sőt a Dózsa legsúlyú versenyzőt nem is tudott indítani. Így a listavezető bányászok mind­járt 2:0-ás vezetéssel rajtol­tak. Hamarosan már 6:0-ra alakult az eredmény, a Dó­zsa azonban ezután erősített, s nagy meglepetésre nem­csak egyenlíteni, de győzni is tudott. A lila-fehér színekben két kaposvári öklöző is szorí’tó- ba lépett. . Harmatsúlyban Benke pontozással veszített Holló ellen, míg a nagyvál­tósúlyban Budai edzője a második menetben feladta a küzdelmet Hranek ellen. A végeredmény pedig: Dózsa vál.—Bányász vál. 13:11. A másik összecsapáson ér­vényesült a papírforma, és a néphadsereg legjobbjai 17:7- re legyőzték a Vasas váloga­tottat. A CSB állása: 1. Bányász-v. s S — 2 112: M 12 2. Nephads.-v. 8 fi — 2 110: 82 12 3. Bozsa-v. t 4 1 3 99: W 9 4. Vasas-v. 8 i 1 4 89:1« 1 k. Cplt^k-T. 8 s — 5 87 n« < C. Vasnt3^-«a. t 1 — T 77.1M a Tamad a sötét mezes Kaposgcp a Közlekedési SE ellen. CiATlövő: Fincaa .Toki Btrx- haum Gaál, Varga II., il­letve a hazaiak közül sen­ki. Kéfhety fft—BatatrmJoerm­twr ifi 24 Wr*4M László KARAT)—SZŐNYI SK 44 (24) Taszár, 5® néző. V.; Gye- nes. Kxrád: Kepwaáw — EWewber- f«r, Kovaesik« Komáromi II., Komáromi I. (Sóstai), Bttmáki. Andro«ovicJi. Balogh, Németh, Horváth. Lesz. Edző: Tscheppen Györjfy. A Szőnyi SE csapat­összeállítását nem kaptuk meg. Góllövők: Lesz (2, mindket­tő 11-esből), Németh, And- ro6ovics. Jók: Komáromi I, Balogh, Horváth, Lesz. Rákóczi HL ifi—Karód ifi 5:2 * A forduló válogatottja: Gelencsér (Boglárlelle) — Bálint (Marcali), Szalai (Ag­raria), Buxbaum n. (B.-ke­resztúr), Máté (Csurgó), Je- zerí L. (K. Gazdászi, Sár­kány (Csurgó), Balázs (Tab), Mészáron (Agrána SEJ, Keszler (Agrária SE), Pinter UKaposgép VL). Az 6szi végeredmény: í. Na*ya*ád 15 M 1 — 48-13 28 2. Tab 15 9 2 4 34-20 30 3. Boglár!«!!« 15 7 4 4 42-23 18 4. Marcali 15 8 2 5 41-25 18 5. VBKM Vas. 15 8 2 5 27-24 18 6. Csurgó 15 7 3 5 2fi-23 17 7. Kaposgép 15 S 4 5 30-28 14 8. Kadarkút 15 S 4 5 29-35 14 9. K. Gazdász 15 c 3 C 28-27 15 10. Karád 15 7 1 7 24-25 15 11. B.-keresztár 15 4 4 7 24-29 12 12. Fonyód 15 5 2 8 21-29 12 ÍJ. KK. SE 15 3 3 9 14-25 9 14. Agrária SE 15 4 1 10 22-39 9 15. Kéthely 15 3 2 10 18-37 8 14. Szőnyi SE 15 3 2 10 14-44 8 flrkagyii és Borisz Sztrugackii Nehéz istennek 111 lenni — Nos. kezdjük el annak rendje-módja szerint — je­lentette ki dón Reba sóhajt­va. Cupik atya egyre a füg­gönyökre sandított. Nyil­vánvalóan várt valamit, s nem érdekelte a kihallga­tás. Miféle komédia ez? — tűnődött Rumata. — így hát, nemes donom — fordult dón Reba Ruma- tához —, rendkívül kelle­mes volna, ha válaszolna néhány bennünket érdeklő kérdésre. — Oldozzák ki a kezemet — mondta Rumata: Cupik atya kétkedőén mozgatta az ajkát. Aba test­vér bőszen csóválta a fejét. — Vagy úgy — mondta dón Reba. — Megértem önöket, barátaim. De tekin­tettel azokra a körülmé­nyekre, amelyeket dón Ru­mata vaioszmüleg sejt — — Sokatmondóau végigtekin­tett a mennyezet alatta .szellőzőnyilas-so rokon. — Oldjátok ki a kezét — je­lentette ki. Valaki nesztelenül Ru­mata mögé állt. Rumata érezte, amint a furésán pu­ha , ügyes ujjak megérintik a kezét, hallotta, hogy nyi­korog a kötél a kés alatt. Aba testvér előhúzott az asztal alól egy hatalmas harci íjat, éa letette maga elé. 23. — Akkor hát kezdjük — mondta frissen dón Reba. — Neve, családja, rangja? , — Rumata, az Esztori Ru- maták nemzetségéből. Hu- szonkettediziglen nemes, Rumata leült a pamlagra, és masszírozni kezdte a ke­ze fejét. Aba testvér izga­tottan szuszogva nekisze­gezte a kérdéseit. — Apja? — Nemes atyám birodalmi tanácsos, az uralkodó hűsé­ges szolgálja. — Él? — Meghalt. — Régen? — Tizenegy érne. — ön hány éves? Rumata nem válaszolha­tott, mert a lila függöny mögül zaj hallatszott Aba testvér elégedetlenül hátra­nézett; Cupik atya pedig vészjósló mosollyal fölemel­kedett. N5 a vetítőgépnél Életfilm Nincs néző. akinek föl ne tűnne a kaposvári Mozimú­zeumban: higgadtan, rend­kívül udvariasan irányítja a tömeget, félreértéseket si­mít el, az eligazodásban is segít a helyüket nem lelök­nek. Született diplomata a fönükasszony, a hamar nép­szerűvé vált otthonosan szép néző terű kamaramozi üzem­vezető gépészé, Szántóné, Szabados Húsa. Bevallom, még női gépésszel sem ta­lálkoztam eddig, hát rtiég üzemvezetővel... Valami­kor íérfiioglalkozásnak szá­mított ez is. —* .Hogyan lesz üzemve- j zeto gépész valakiből? — Ezerkilencszazotven- ■ négy ben Igáiban kezdődött, amikor jegykezelőként es ( tekercselőként elkezdtem 'ezt í a szép pályát egy nagyon ; tapasztalt gépész, ViHányt ' Ottó mellett. Tizennyolc eves sem voltam meg. Ami­kor férjhez mentem, néhány i évre megszakadt ez a „film” . . . A tekervenyes vaslepcsón megközelíthető gépházban beszélgettünk két Meo 5 ve­títőgép szomszédságában; gyönyörű gépek, noha laikus vagyok — csak egy kistest­vérükkel. házi vetítőgéppel rendelkezem —, biztos va­sok benne, a legkorszerűbb masinák ezek, „hét nyelven beszelnek” ha" a filmet nem szinkronizálták.. A falon pla­kátok. kimutatások arról, honnan jön a film, hova kell feladni. Jegyzékek ar­ról. hányféle utat találnak a klasszikus es a legújabb al­kotások a kaposvári néző­höz: film klub műsor, filmba­rátok köre. filmmúzeumi he­tek programja, előjatszasok, sikeres alkotások újrabemu- tatása stb. Egy sor kazsettal is latok, a nézőket, a kama­ra mozi ban mindig kellemes zene fogadja. — Hogyan pergett tovább életfilmje? — Üjra kezdtem a mozis pályát 19t»9-ben. Egy évet dolgoztam gépészként vizsga nélkül, aztan két tanfolya­mot is elvégeztem: a gépe- szit e. az üzemvezetőit, ok­levéllel. — Mi volt - az első film, amit vetített? — Beugrással kezdődött a gepészi pályám: egyszer Igáiban a gépészünk késett, s mivel a nézők nyugtalan­kodtak, levetítettem a hir­■ adót... Az Edosz Művelődési Ott- ; honban működó filmszínház- í ba 1975-ben került. öreg : masinával dolgozott — ezt ■ később ki is selejtezték. (Az igali FITE-típusú vetítőgép után ez a mozi „kökorsza- kaba ’’ vitte vissza.) Három- év után a Szabad Ifjúság ■ iilmsztnhazban lett gépész Balogh József mellett, aki negyven eve van a szakmá­ban, a mesterség doyenje. Aki vele dolgozhat, biztosan kiváló gépész lesz, ha oda­figyel ra. — Mi a különbség a gé­pész es az üzemvezető gé­pész kozott? — A gépész feladata a vetites. Itt dől el minden! Néha a film sikere is. Apró dolgokon múlhat: ha vélet­lenül normál kaput (maszk nak is mondjuk) tennék be széles filmnél . a gepbe, el­torzulnának az alakok . . . A gepes'zel szemben az üzem­vezető gépész munkája az egesz üzemre kiterjed, így a nézőkkel való foglalkozásra is. Az üzem- es ügyvitel a feladata. Ttt küíDttSseB tfy v*n. hi­szen bizonyos értelemben — jo értelemben! — kira kat - mozt ez., amely napuon fon­tos közművelődési feladatot lát el.' — Sok réteget, szolgálunk ki. Ügy is mondhatnám: a filmtörténet egészével is­mertetjük meg az új gene­rációt, az idősebbeket pedig kedves régi filmjeikkel szembesítjük. Én örülök a nosztalgiahullámnak. Százhét férőhelye van a mozi múzeumnak. Sokszor voltam ott néző, és mindig „telt házban”.-^Nagyon sokan, több ez­ren váltottak kis igazol­ványt a mozinkba. A jövő évre mar decembertől lehet újakat kapni. Kialakult a törzsközönségünk; legtöbben a középkorosztályt képvise­lik. Felismernek, kezdenek köszönni az utcán, ez egy­fajta elismerés a munkán­kért. , Vannak, akik tudatosan a filmmúl eszet remekeiért jönnek be. masokat a kü­lön legessegek vonzanak, is­mét masokat a szórakozta­tó filmek érdekelnek. So­kan találjak meg itt az ak­tív ki kapcsolódás lehetősé­get. — Nagy élménv nekünk is, akik itt dolgozunk, ha a kis also tagozatosok a dél­előtti vetítés után a zenére tapsolnak, mely elkíséri őket. Ez olyan öröm., ami egész nap karbantartja az ember közérzetét. Az a lé­nyeg, hogy. őket is teljes jo­gú nézőként kezeljük; így szoktathatjuk ra a mozira ezt. az uj közönsegreteget. Olyan ember szavai Szán­tóné Szabados Rózsáé. aki felelősen gondolkodik a filmművészét — a filmfor­galmazás — es a nézők hár­mas egységéről. Felelős be­osztását május elseje, a nyi­tás óta latja el. .s ha a né­zőnek véleménye lehet eb­ben a kérdésben: példásán. L. I„ Harminc évnyi diáktörténelem Csurgói kollégisták ünneplőben Csurgó diákváros. E határ mente település hangulatát adja a diákzsivaj. 1792-ben már működött gimnáziuma — később Csokonai Vitéz Mihály is tanított itt. Nem kisebb becsben áll a kollé­gium, amely most ünnepel­te fennállásának 30. évfor­dulóját. 1898-ban épült fel az új gimnázium, s a régi épületet internátussá alakí­tották át, 1936-ban pedig új fiúnevelő intézetet avat­tak. amely Festetich György nevét vette föl. A demokra­tikus iskolarendszer nem­csak a nagyhírű gimnázium életének változásait fejezte ki, hanem a kollégiumét is. 1951. szeptember 1-én nyi­totta meg kapuit a Csoko­nai Vitéz Mihály Gimnázi­um önálló igazgatású leány­kollégiuma: 22 diáklány ta­lált otthonra a gimnázium földszinti három helyiségé­ben. Erre az évfordulóra em­lékeztek szombaton délután a gimnázium és óvónőképző szakközépiskola kollégista lányai. A matrózblúzos diákün­nepek mindig is kedves színfoltjai voltak a diákna­poknak, hát még akkor, ami­kor a tanulók szívvel ünne- jjelnek, fiatalos hangulattal. így történt ram baton Csur­gón is. Berkics Martának, a kollégiumi diáktanács titká­rának üdvözlő beszéde után Gulyás Mihály, a megyei ta­nács művelődésügyi osztá­lyának főelőadója mondott ünnepi beszédet. Emlékez­tetett az indulás idejére, a kollégium históriájára. Az évek során egyre többen je­lentkeztek a diákotthonba, és az 19Ö5-ÖS átalakítást kö­vetően a leánykollégium a gimnázium épületének má­sodik emeletére költözött: 1962-ben elnyerte a kollégi­umi címet. Ekkor vettek fel Zrínyi Ilona nevét is. 1958 ugyancsak jelentős dátum a kollégium történetében: korszerűsítették a szobákat, jobb körülményeket biztosí­tottak a tanuláshoz. A vas­ágyakkal felszerelt hatal­mas hálókból kisebb szobá­kat alakítottak ki, kényelmes fekhelyeket vásároltak, be­épített szekrényeket szerel­tek föl. A beszédet követően a kollégium diákszínpada adott műsort a meghívott vendégeknek: az egykori kollégistáknak és a hasonló intézetek képviselőinek, a gimnázium és a nagyközség vezetőinek. Az írott szó ere­jével nehez visszaadni azt a hangulatot, amelyet Kroóz Gabriella tanítványai te­remtettek az ügyesen szer­kesztett előadás egyaránt emlékeztetett a kollégiumok históriájára, a saját törté­netükre és a névadó Zrínyi Ilo­na életére. A zongorákíséret- tel előadott vallomások java részét a diákok írták. Ked­vesen, komolytalanul mutat­ták be a tanulni akaró di­áklány kálváriáját, a gim­názium parkjának rmegany- nyi titkát, amely ha beszél­ni tudna... De ahogy ők mesélték, jobb ha nem tud, mert diákcsinyek mindig is voltak és mindig is lesznek. Azok nélkül egy színfolttal szegényebb lenne a diák tör­ténelem. N. J. SOMOGYI NÉPLAP — Nos, hát vége -urain»!.. — kezdte kárörömmel. Az ajtófüggöny mögül há­rom olyan ember ugrott elő, akire Rumata legkevés­bé számíthatott. Nyilván Cupik atya sem. öles ter­metű szerzetesele voltak, fe­kete . csuhában. Gyorsan odaugrottak Cupik atyához, és megfogták a könyökénél. — Á ... n-a ... — mo­tyogta Cupik atya. Arca ha- lottsapadt lett. Kétségtele­nül valami egészen mást várt Don Reoa bágyadtan in­tett. A barátok felemelték Cupik atyát, és ugyanolyan nesztelenül lépve, kivitték a függönyök mögé. Rumata fintorgott. Aba testvér meg­dörzsölte puha kacsóját ás frissen mondta: — Remekül sí került, ugye, dón Reba ? — Igen, tűrhetően — he­lyeselte dón Reba. — De folytassuk. Nos, hány éves, dón Rumata? — Harmincöt . — Mikor érkeaett Arka- narba? — öt évvel ezelőtt. — Honnan? — Eddig Esztorban lak­tam, a családi várban. — És mi volt ennek az átköltözésnek a célja? — Körülményeim arra kényszerítettek, hogy el­hagyjam Esztort — Mégis; milyen körül­mények voltak azok? — kérdezte dón Reba.. — Párbajban megöltem a felséges család egyik tagját —. Vagy úgy? És név sze­rint kit? — Az ifjú Ekin herceget. Olyan érzése támadt, hogy mindezek a kérdések semmit sem jelentenek. Hogy ez ugyanolyan játék, amilyen a kivégzés módjá­nak megvitatása volt. De a szerzetesek, a szerzetesek! Honnan kerültek az udvar­ba a szerzetesek? Ráadásul ilyen ügyes, fürge legé­nyek ... —- Volt-e ad ka ima Prukaa- ban járni? — Nem . .. Azt hittem, el­sősorban a családi vagyono­mat akarja megkaparintani. El sem tudora képzelni, dón ReBa, miként reméli meg­szerezni ? — Hát az adománylevél? — kiáltott fel Aba testvér. — Ostoba vagy, Aba test­vér ... Rögtön látni, hogy boltos vagy. Nincs tudomá­sod arról, hogy a hitbizo- many nem kerülhet idegen kézbe? Aba testvér felbőszült, de türtőztette magát. — Ne beszéljen ilyen hangon — jegyezte meg dón Reba. — Az igazat akarja tud­ni? — vágott vissza Rumata. — Hát akkor hallja a szín­tiszta igazságot: Aba testvér ostoba és boltos. — És Szoanban sem volt alkalma járni, nemes dón? — kérdezte dón Reba. (Folytatjuk.)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom