Somogyi Néplap, 1981. november (37. évfolyam, 257-280. szám)

1981-11-21 / 273. szám

VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESUUETEKI ÁRA: 1.40 FI SOMOGYI NÉPLAP XXXVn. évfolyam, 273. szám 1981. november 21., szombat Dr. Bruno Kreisky elutazott hazánkból Sflreres ié^gyeiésok a Jószomszédság legyében * fejezve, pénteken elutazott Budapestről Bruno Kreisky. Az osztrák szövetségi kan­cellárral elutazott felesége, Vera Kreisky. A magyar és osztrák zász­lókkal díszített Ferihegyi repülőtéren a vendégeket Lázár György és felesége, Marjai József, a Miniszter- tanács elnökhelyettese, Sá­giig Vilmos belkereskedelmi miniszter és több más köz- . életi személyiség, köztük Nagy János külügyi állam­titkár búcsúztatta. Ott volt Randi Jenő, a Magyar Nép- köztársaság bécsi és Johann Josef Dengler, az Osztrák Köztársaság-budapesti nagy­követe. Úttörők virágcsokrot nyújtottak át Bruno Kreis- kynek és feleségének, akik­től a házigazdák szívélye­sen, baráti kézfogással kö­szöntek eh (Or. Bruno Kreisky láto­gatásáról közleményt koztak nyilvánosságra, melyet a lap 2. oldalán közlünk.) Tallinn egyik nevezetessége a bástyákkal övezett város­fal, amely feltétlenül magára vonja a látogatók figyelmét és változatlanul gyönyörködteti a város lakóit. A városfal a XIV. század folyamán épült, s Észak-Európa égyik legha­talmasabb védelmi rendszere volt. A bástyák most másod­virágzásukat élik: múzeumokat, kiállítótermeket, műterme­ket, kávéházakat, hangversenytermeket helyeznek el bennük Losoncéi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Ta­nácsának elnöke péntek dél-. előtt az Országházban hiva­talában fogadta Bruno Kre­isky t, az Osztrák Köztársa­ság szövetségi kancellárját, akivel szívélyes, baráti han­gulatú megbeszélést folytat­tak. Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első tit­kára délelőtt az Országház­ban találkozott Bruno Kre- iskyvel. A szívélyes légkörű megbeszélésen vélemény- cserét folytattak a nemzet­közi élet időszerű kérdései­ről, különös tekintettel az európai biztonság és együtt­működés erősítésének közös ügyére, valamint a magyar— osztrák jószomszédi kapcso­latok további fejlesztésének lehetőségeire. A találkozón részt vett Lázár György, a Miniszter- tanács elnöke. A Magyar Népköztársaság és az Osztrák Köztársaság közötti kapcsolatokat törés­mentesnek. jónak és baráti­nak minősítette budapesti sajtókonferenciáján Bruno Kreisky, hozzátéve: e,zek' a kapcsolatok példát mutatnak arra, miként élhet egymás mellett két különböző poli­tikai és társadalmi bérén dezkedésű állam, A Duna Intercontinental szállóban rendezett sajtóér­tekezleten — amelyet Baj­nok ZsoH államtitkár, a Mi­nisztertanács Tájékoztatási Hivatalának elnöke nyitott még — magyar és külföldi újságírók előtt Bruno Kre­isky azt is hangsúlyozta: ta­pasztalatai szerint a magyar gazdaság olyan, különleges rugalmassággal rendelkezik, ami természetesen előnyt jelent a magyar—osztrák gazdasági kapcsolatok fej­lesztése szempontjából is. Kiemelte — a Budapesten épített, illetve épülő új szál­lodák példájával is alátá­masztva — a magyar válla-. latok és az osztrák cégek közötti közvetlen együttmű­ködés jelentőségét. A magyar vezetőkkel foly­tatott megbeszélései alapján közölte: a nemzetközi hely­zet kérdéseiben-a. két ország részéről nincs »agy különb­ség a véleményekben, s Ma- . gyarország is, Ausztria is. különös mértékben érdekelt abban —. mondhatni,, létér­dekének tekinti —, hogy az enyhülési politika folytatód­jék.- A világban -történő, a- nemzetközi légkört kedve­zőtlenül befolyásoló esemé­nyek — tette hozzá — nem kell, hogy érintsék kétoldali gyártanak. Véleménye sze­rint nagy lehetőségei van­nak együttműködésünknek a harmadik piacokon való fellépésben, amelyek széles területek lehetnek országa­ink gazdasági kapcsolatai­nak további fokozásában. Határozott benyomásom, hogy a magyar - gazdaság a jövőben is azon elvek sze­rint fejlődik tovább, ame­Vállalati szociális tervek kapcsolataink fejlődését.. Mindkét részről szükség van gazdasági kapcsolataink fej­lesztésére, noha* kétségtelen, hogy mindaz, ami a világ­ban a gazdaság válságaként' jelentkezik, érinti országain­kat is. A kulturális kapcsolatok­ról szólva annak a vélemé­nyének adott kifejezést, hogy az intézményesített együttműködés mellett na­gyobb mértekben szükséges teret engedni a különböző kezdeményezéseknek. Be­számolt Csepelen tett láto­gatásának kedvező tapaszta­latairól, s a gazdasági együtt­működés jó példájának ne­vezte, hogy a papírgyárak műszaki felszerelésében nagy tapasztalain osztrák ipar eredményeit jól haszno­sítják Magyarországon, Ausztria pedig szívesen vá­sárol azokból a nagy értékű, magas technológiai színvo­nalat képviselő szerszámgé­pekből, «melyeket Csepelen lyek meghatározóak, döntő­ek voltak az elmúlt évek­ben elért fejlődésében, te­hát a magyar ■ gazdaságpoli­tika a jövőben az eddigiek logikus folytatását ígéri. Magyarországi háromna­pos hivatalos látogatását be­A nehezebb gazdasági vi­szonyok között is körülbelül 10—12 milliárd forintot szántak a vállalatok idei szo­ciális terveikben dolgozóik munkakörülményeinek ja­vítására, jóléti intézmények fenntartására, s céljuk, hogy legalábbis megőrizzék a szo­ciális ellátás már elért szín­vonalát, A rendelkezésre álló pénz nem több mint a korábbi években, de sokhe­lyütt hatékonyabban tudják felhasználni, mert a felada­tokat rangsorolják, s erőiket a legfontosabb teendőkre koncentrálják. Az MTI munkatársainak tudósításai szerint a szociális célokra szánt forintok nagy részét a munka biztonságának javí­tására fordították. Érvénye­sül tehát a kormányzatnak és a szakszervezeteknek az álláspontja, hogy a dolgozók biztonságának, egészségének védelmét a pénz nagyság­rendje nem teheti kérdéses­sé. ez valamennyi vállalat­nak kötelessége. A Mecseki Szénbányákban új berendezéseket vásárol­tak a gázkitörés elleni foko­zott védekezésre, kiegészítet­tek azokat a műszereiket, amelyek előre jelzik a ter­mészeti veszélyeket. A Fűz­fői Nitrokémiában több mint 100 millió forintot fordítot­tak az idén munkavédel­mi és biztonságtechnikai célokra, hatásos védel­met nyújtva a dolgozók­nak vegyi artalinak eHen. Az úgynevezett propaklór -és az acetoklór üzemben az év végére kialakítják a gyártás zárt rendszerét, ami azt jelenti, hogy nem kerül­hetnek a levegőbe egészség­re ártalmas gőzök és gázok. Felújították és bővítették az üzemorvosi rendelőt- Az ál­talános üzemorvosi rende­lést nőgyógyászati, bőrgyó­gyászati, sportorvosi szak- rendelés egészíti ki,, s beren­dezkedtek fizikotherápiás kezelésre, valamint a csökr kent munkaképességűek re­habilitációjára is. Sok helyütt a dolgozók összefogásával, , társadalmi munkájából, a kommunista műszakok béréből felaján­lott összegek segítségével hoztak létre jóléti, főként gyermekintézményeket. A Hajdú- megyei Állami Építőipari Vállalat például a kommunista műszakok ösz- szegéből 14 szabolcsi és haj­dúsági település tanácsának ajánlott fel 30—100 ezer fo­rintot gyermekintézmények létesítésére, ezzel saját dol­gozóinak egy részét is hoz­zásegítette ahhoz, hogy gyermekeit elhelyezhesse bölcsődében vagy óvodában. Több helyen korszerűsí­tették a munkásszállásokat, elsősorban az építőiparban, Az új szovjet ötéves terv Moszkvában csütörtökön a legfelsőbb tanács két há­za, a szövetségi tanács és a nemzetiségi tanács három napos tanácskozás után elfo­gadta és törvényerőre emel­te a Szovjetunió 1981—85-ös ötéves tervét, valamint a jövő évi tervet és költség- vetést. Az 1981—85-ös tervidő­szakban a mezőgazdasági termelés növekedése éves átlagban 13 százalékkal ha­ladja meg az előző ötéves tervidőszak átlagát- A terv a szovhozokban és a kolho­zokban a munkatermelé­kenység 23 százalékos növe­kedését irányozza elő az elő­ző ötéves terv átlagához ké­pest; Az SZKP XXVI. kong­resszusán a Szovjetunió tár­sadalmi fejlődéséről és a népjólét emeléséről elfoga­dott program megvalósítású érdekében a munkások és alkalmazottak havi bérét öt év alatt atiagiús&a szá­zalékkal, « koötoaökba» és állami gazdaságokban dolgo­zók bérét átlagosan 20 szá­zalékkal kell növelni, A társadalmi fogyasztási alapok növelésének mértékét a terv 23 százalékban hatá­rozza meg. A lakások alap­területét összesen 530 millió négyzetméterrel kell növel­ni. A legalacsonyabb bére­ket havi 80 rubelre kell emelni. Jávítani kell a fize­tések területi ahol ma már azzal is tőröd­ének,. hogy minél kényejipe-- sebb legyen, a családjuktól távol lévő dolgozók otthona. A Tolna megyei Állami Építőipari ' Vállalat felújítot­ta 300 személyes munkás- szállóját, és a kihasználat­lan helyet más vállalatok dolgozóinak rendelkezésére bocsátotta. Jó néhány he­lyen, ahol elnéptelenedőben vannak a munkásszállások, a kihasználatlan helyiségeket egyéb hasznos célokra hasz­nálják fel- Az Egri Fi nőm- szerelvénygyár és a Mátra vidéki Fémművek munkás- szállásának ilyen helyiségeit — fiatal házasok lakásgond­jainak átmeneti megoldásá­ra — garzon lakásokká ala­kítják át. A dolgozók megtartása arra ösztönzi a vállalatokat, hogy a legváltozatosabb mó­dokon tegyék vonzóvá a munkahelyet. A Tatabányai Szénbányáknál például a szigorú takarékosság ellené­re egyetlen fillért sem fa­ragtak a szociálpolitikai be­ruházásokból, az öt év fo­lyamán egymilliárd forintot költenek jóléti célokra. Felépítették a vállalat ed­digi legnagyobb, 3 ezer sze­mélyes üzemi konyháját és éttermét, a még épülő nagy­egyházi és mányi bányák­nál korszerű öltözőt, fürdőt és egyéb szociális létesítmé­nyeket nyitottak. A győri Rába Magyar Vagon- és Gépgyárban korszerű étter­mi hálózat kiépítése van fo­lyamatban, amely bármelyik első osztályú étteremmel felveszi a versenyt. A komlói Kossuth- és Zo- bák-bánya szocialista bri­gádjai maguk építettek bri­gádházat, ahol művelődnek, szórakoznak. A vállalat más egységeiben is történtek kezdeményezések a dolgo­zók öntevékenyebb közre­működésére. Tervezik példá­ul, hogy a kisebb művelődé­si házakat, klubokat, hor­gász-házakat átadják a szo­cialista brigádoknak; ame­lyek gondoskodnak azok fenntartásáról és programja-

Next

/
Oldalképek
Tartalom