Somogyi Néplap, 1981. november (37. évfolyam, 257-280. szám)

1981-11-21 / 273. szám

Zogfffgyfc» n% emerfktrl jevg$letokr4l KÖZÖS KÖZLEMÉNY dr. Bruno Kreiskynek, az Osztrák Köztársaság szövetségi kancellárjának magyarországi látogatásáról 1931 novcml'or 20. — fai-* rar Györgynek, a Maavar Napközt a rsasaa Miniszter- tanácsa elnoUcnek meghívá­sára dr. Kruno Kreisky, az Osztrák Köztársaság szövet­ségi kancellárja 1981. no­vember 13—20. között, hiva­talos látogatást leit Magyar- országon. Or Bruno Kreisky szövet - segi kancellárt fogadta Ká­dár János, a Magyar Szocia­lista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára és Losonezi Pál, a Magyar Nép- koztarsasag Elnöki Tanácsá­nak elnöke. Gázár György miniszterel­nök es dr. Bruno Kreisky szövetségi kancellár szívélyes es nyílt légkörben beható véleménycserét folytatott a magyar—osztrák kapcsola­tokról és időszerű nemzetkö- 74 kérdésekről. A tárgyalásokon a két kormányfő hangsúlyozta ta­lálkozójuk fontosságát, vala­mint annak a tevékenység­nek a jelentőségét, amelyet országaik a kétoldalú kap­csolatok további fejlesztése es az enyhülési folyamat to­vábbvitelé érdekében kifej­tenek.. Mindke), fél szilárd elhatározása, hogy a jelen­legi helyzetben is minden tő­lük telhetői megtesznek az enyhülés megőrzéséért. A ‘nemzetközi problémák megvitatása során a két kor­mányfő megelégedéssel álla­pította még. hogy számos kérdésben véleményük kö­zelálló vagy azonos. Hangsúlyozták, hogy álla­maik politikája továbbra is a béke és biztonság megőr­zésére. az enyhülés elmélyí­tésére és a leszerelés elő- ■ mozdítására irányul. Rámu­tattak arra, hogv e célok az államok két- és sokoldalú együttműködésének fejlesz­tésével, a vitás nemzetközi kérdések Isékés eszközökkel történő megoldásával.- az erőszakról es az erővel való fenyegetésről lemondással, az előfeltételek nélküli pár­beszéddel. a kölcsönös bi­zalom erősítésével, tényleges leszerelési intézkedésekkel,, az egyenlő biztonságon ala­puló katonai erőegyensúly fenntartása mellett érhetők el. A Magvar Népköztársaság es az Osztrák Köztársaság a jövőben is síkra száll az e célt szolgáló hatékony intéz­kedésekért, A tárgyaló felek aggodal­mukat fejezték ki a nemzet­közi helyzet rosszabbodása miatt, ami veszélyezteti az enyhülés eredményeit. Alá­húztak, hogy határozott erő­feszítések szükségesek a fej­lemények okai és a meglevő Válsággócok megszüntetésé­re. Mindkét fél üdvözölte, hogy sor került a szovjet és az amerikai külügyminiszter találkozójára és hogy ezt a jövő év elején újabb ta­lálkozók követik. Kifejezték reményüket, hogy a november végén Genfben folytatódó, a nuk­leáris féayverek kérdésével foglalkozó szovjet—amerikai tárgyalások, amiről a két külügyminiszter New York-i találkozójáról kiadott köz­leményben állapodtak meg mielőbb pozitív eredménye­ket hoznak. Á kormányfők aláhúzták annak szükségességét, hogy tényleges előrehaladást érje­nek el a közép-európai fegy­veres erők es fegyverzetek kölcsönös csökkentéséről és az azzal összefüggő intézke­désekről Becsben folyó tár­gyalásokon. A felek megerősítették: az ENSZ' céljaival és elveivel összhangban teljes mérték­ben . és cselekvőén támogat­ják a világszervezetet, hogy hatékonyabbá váljon tevé­kenysége a nemzetközi beke és biztonság megszilárdítá­sában és a nemzetközi prob­lémák megoldásában, továb­bá az államok sokoldalú kapcsolatainak es együttmű­ködésének fejlesztésében. Aktívan hozzá kivannak tá­rulni az ENSZ-közgyűlés l!)82-re kitűzött, a leszere­lés kérdéséivé! Foglalkozó második rendkívüli ülésszak sikeréhez. A kormányfők megtárgyal­ták a Magvar Népköztársa­ság es az Osztrák Köztársa­ság kétoldalú kapcsolatainak helyzetét. Egybehangzóan megállapították, hogv a két ország kapcsolatainak az utóbbi években bekövetke­zett fejlődése jó alapot ad "az együttműködés mindkét állam érdekeinek megfelelő bővítésére. Mindkét fél meg­elégedéssel állapította meg. hogy a magyar—osztrák kapcsolatok a különböző tár­sadalmi rendszerű országok békés egymás mellett élésé­nek és jó együttműködésé­nek meggyőző példája. Hangsúlyozták, hogyorszá- , gaik baráti kapcsolatai szem­pontjából nagyon hasznosak a két ország vezetőnnek rend­szeres találkozásai. Nagy .je­lentőseget tulajdonítottak a Magyar Népköztársaság és az Osztrák Köztársaság állami és társadalmi intézményei és a két ország népei kö­zötti kapcsolatok fejlesztésé­nek. A két szomszédos ország kormányfője kifejezte meg­elégedettségét. hogv az eu­rópai biztonsági es együtt­működési értekezlet záróok­mányának kétoldalú kapcso­lataikban való megvalósítá­sa térén további eredménye­ket értek el. Ebijen az ösz- szefüggésijén szóltak a ví­zumkényszer megszünteté­séről. az erről . szóló. 1979. január 1-én hatályba lépett egyezmény jelentőségéről. Az egyezmény rendelkezései­nek kölcsönös teljesítése hoz­zájárult a két állam jószom­szédi kapcsolatainak erősíté­séhez, valamint állampolgá­raik érintkezésének bővíté­séhez. Egyetértettek abban is. hogv további intézkedések tehetők az egyezmény haté­konyabb végrehajtass erde- kéljen; A két kormányfő megkü­lönböztetett. figyelmet szen­telt országaik gazdasági kap­csolatainak. Megállapítot­tak. hogy a kereskedelmi for.sal.om az elmúlt években jelentősen fejlődött. Mindkét fél erőfeszítéseinek eredmé­nyekén! javult a kereskedel­mi mérleg egyensúlya. Az elért fejlődés hangsúlyozása mellett szükségesnek tartot­ták kiemelni, hogy a keres­kedelmi forgalom harmoni­kus és dinamikus fejleszté­se. illetve az. áruszerkezet javítása érdekében további erőfeszítéseket kell tenni. Megvitatták továbbá a két­oldalú áruforgalom fejlődé-* set fekezó akadalyokat­Ixizár György miniszterel­nök és dr. Bruno Kreisky szövetségi kancellár meg­vizsgálta a két ország gaz­dasági e,s ipari együttműkö­désének eddigi eredményeit es jövőbeni lehetőségeit, kü­lönös tekintette! az energe­tika. az idegenforgalom és a híradástechnika területére. Hangsúlyozták a kooperá­ciók jelentőségét, valamint a harmadik piacokon való kö­zös fellépés fontosságát és hasznosságát, A felek üdvözölték a kap­csolatok elmélyülését a kul­túra, a tudomány, az okta­tás és a környezetvédelem terén, megelégedéssel szóltak az ifjúsági és sportkapcsola- tok fejlődéséről. A kormányfők állást fog­laltak a két ország egvütt- működesenek további elmé­lyítése mellett, amelynek fo­lyamatos fejlesztése a nem­zetközi enyhülés ügyét is szolgálja. Dr Bruno Kreisky szövet­ségi kancellár hivatalos ausztriai látogatásra hívta meg Lázár Györgyöt, a Ma­gyar Népköztársaság Minisz­tertanácsa elnökét.* aki a meghívást köszönettel elfo­gadta. Az időpontot diplo­máciai úton egyeztetik. Egyenlő biztonságot! Az amerikai indítványok részben elüvgadhatatlanok. részben pedig túl általáno­sak. mondotta penteks moszkvai elemzeseben V«- pyim Zaglagyin. Az ameri­kai kormányzatnak a fegv- verzetkorlá tozással kapcso­latos legújabb, Reagan elnöke szerdai beszédéljen nyilvá­nosságra hozott javaslatai­val az SZKP KB nemzetkö­zi osztálya vezetőjének első helyettese azon a sajtóérte­kezleten foglalkozott, ame­lyet az európai biztonság és együttműködés szovjet bi­zottságának vezetősége ren­dezett. A sajtóértekezleten Alpk- szej Silyikov, a . bizottság el­nöke bemutatta „Az Euró­pát fenyegető veszély” című. szovjet tudósok, katonai szakértők által írt tanul­mányt amely a kelet-nyuga­ti stratégiai erőegyensúlyt elemzi es a Szovjetuniónak a fegyverzetkorlátozással kapcsolatos álláspontját tük­rözi. Vlagyimir Zaglagyin * sajtóértekezleten közölte, hogv Leonyid Brezsnyev megkapta Reagan elnöknek a washingtoni beszédben is­mertetett javaslatokat tartal­mazó levelét. Ezt szovjet részről gondosan tanulmá­nyozni ^fogják, s megadják rá a hivatalos választ. Zaglagvin' utalt a beszéd, s egyben a levél hangnemé­re. Figyelemre méltónak ne­vezte, hogv az. amerikai el­nök hivatalba lépte óta első ízben a fegyverzetek kérdé­séről s/ólva nem a katonai erőfölény megszerzésének szükségességéről beszélt, hanem bizonyos javaslato­kat tett a szovjet—amerikai szembenállás csökkentésé­re. Ez önmagában üdvözlen- •dó tény volna, ha a megvál­tozott tónus mögött nem ugyanazok a célok húzódná­nak meg amelyeket Reagan korábbi, kardesörtető nyi­latkozataiban megfogalma­zott. Az az indítvány ugyan­is: hogy az USA lemond Pershing—2 rakétáinak és manőverező robotrepü lógé­peinek Nyugat-Európába te­lepítéséről. ha a Szovjetunió megsemmisíti SS—4, SS—5 é* SS—20 jelzésű rakétáit, nem szolgai mas colt, mint a két fél közötti hadászati erőegyensúly egyoldalú meg­változtatását az USA javára. Elfogadása eseten ugyanis a Szovjetunió közepes ható- távolságú nukleáris eszkö­zeinek szárfia 300 ala csök­kenne. míg a NATO-nak megmaradna 98H hasonló eszköze A védelmi fegyve­reiről pedig ilyen egyolda­lúan a Szovjetunió nem mondhat le. A Szovjetunió egyetlen feltétel alapján ítél meg minden, a fegyverzet csök­kentésére vonatkozó javasla­tot: megfelelnek-e azok az egyenlőség .és az egyenlő biztonság elvének — muta­tott ra Zaglagyin. Nixon. Ford és Carter, a három elő­ző amerikai elnök már el­fogadta el. a kritériumot, Ronald Reagan azonban még nem. A Szovjetunió azonban csak ilyen feltételek alapján hajlandó tárgyalni, s csak ezeknek az elveknek tiszte- letbentartása alapján jöhet létre megállapodás bármely tárgyalási fórumon, igv a Genfben hamarosan megkez­dődő szovjet—amerikai tár­gyalásokon is — állapította meg az SZKP KB nemzetkö­zi osztálya vezetőjének első helyettese. Az. amerikai elnök továb­bi három, a hadászati fegy­verek számának csökkenté­séről folytatandó tárgyalá­sokra. a hagyományos fegy­verzet csökkentésére. ■ • meglepet ésszerű nukleáris háború elkerülései szolgáló inlezkedesekre vonatkozó ia- vaslatairól szólva Zaglagvin megállapította, hogy Reagan e kérdésekben nyitott ka­pukat dönget, mivgl a Szov­jetunió ezekre vonatkozóan korábban, már többször sok­kal konkrétabb, s az. Egye­sült Államok állal minded­dig komolyan meg nem vizs­gált javaslatokat tett. Az amerikai elnök indít­ványairól téhát. részletesen megvizsgálva őket kiderül, hogv nem a katonai szem­benállás csökkentése és a hadászati fegyverzet korláto­zása terén elérendő haladás őszinte vágva- diktálta őket — hangsúl vozta végül Va- gvim Zaglagyin. Leonyid Brezsn.yev vasár­nap kezdődő bonni látoga­tásáról szólva Vagvim Zag­lagvin kijelentette. hogy szovjet részről nagv jelentő­séget tulajdonítanak annak. Hangsúlyozta, hogv a Szov­jetunió véleménye szerint a két ország között a legma­gasabb szinten létrejött kap­csolatok állandó és nagyon fontos tényez*« nem csupán a szovjet—nyugatnémet vi­szonynak. hanem az egész európai politikának. A kap­csolatfelvétel komoly stabi­lizáló szerepet játszott a het­venes években, s a Szovjet­unió remeli. hogv ez a fajta szerep a nyolcvanas években még jelentősebbé válik. Á NATO támogatja Reagan elképzelését Utolsó ülését tartotta a genfi szovjet—amerikai tár­gyalások megkezdése előtt a NATO székhelyén pénteken a különleges tanácskozó cso­port; amely~Tíyugatí ■’’rész.röt előkészíti a tárgyalásokat. A Lawrence Agleburger ame­rikai külügyi államtitkár el­nökletével megtartott ta­nácskozáson az amerikaiak utoljára egyeztették szövet­AWACS Ma már eldöntőit ügy: az Egyesült Államok leszál­líthatja Szaútí-Arábiának a megrendelt AWACS radar- repülőgépeket. Reagan elnök megnyerte a szenátusi sza­vazást: a törvényhozás fel- söháza jóváhagyva az ügyle­tet. annak ellenére, hogy külügyi bizottsága ellene szavazott- A sivatagi olajki­rályság a légi felderítő köz­pontokon kívül más korsze­rű fegyvereket is vásárol az Egyesült Államokban. Ám a szaudiaknak ígéretet kellett tenni, hogy az AWACS-okat soha nem fogják az ország határain kívül és Iz.rael el­len használni. A gépek üze­meltetését még hosszú évékig amerikai technikai személy­zet látja el, így biztosítva van az is, hogy a beszerzett információkat az amerikai katonai vezetés egvidőben kapja meg a ríjad) hadügy­minisztériummal. Az AWACS-ok eladását leghevesebben az amerikai Izrael-lobby támadta. A fel­színen a szaúdi rendszer sza­vahihetőségét és stabilitását vontak kétségbe, felvetve a kérdést: a legkorszerűbb amerikai harci technika az ügylet révén a Tel-Aviv-i kormányzat ellenfeleihez ke­rülhet. Az. izraeli vezetést azonban nyilvánvalóan nem azért aggasztja a gépeladás, mért annak különösebb ka­tonai kockázata) lennének számára. Hiszen nyilvánva­ló: a szaúdi fegyverüzlet „ellensúlyaként“ Tel-Aviv még nagyobb értékű ameri­kai katonai segélyben reste­sül. Begin miniszterelnök sokkal utkabb »I úgy poü* tikai háttere miatt aggodal­maskodik, s attól tart, hogy az AWACS-iigy az ameri­kaiak közel-keleti politiká­jában bekövetkező változást jelzi. Ezt az aggodalmát alá­támasztja az a jóindulatú m’egértés: amivel Washing­ton Fahd herceg, szaúdi kül­ügyminiszter nyolcpontos béketervét fogadja. Emléke­zetes, hogy ez a tervezet ki­látásba helyezi Izrael elis­merését az 1967-es határok között, amennyiben az kivo­nul a megszállt területekről, felszámolja a törvénytelenül létesített félkatonai telepü­léseket, s létrejön Ciszjordá- niában és a Gáza-övezetben a független palesztin állam, amelynek , Kelet-Jeruzsálem len ne a f ő vá rosa. Ez a terv az izraeli héják szárijára elfogadhatatlan. Begin kijelentette: a Camp Davidben kötött megállapo­dás — a megszállt terüle­tek lakosságának engedélye­zett minimális közigazgatási autonómia — a legnagyobb engedmény, amihez hozzájá­rulhat. Hallani sem akar a katonai kivonulásról, még kevésbé a települések felszá­molásáról és a végsőkig el­lenzi a palesztin állam ki­alakítását. Ebben egyetért vele az ellenzéki Munkás­párt is, amelynek vezetői az ún- Jordániái megoldást szor­galmazzák, azaz a hasemita királyságra bíznák a palesz­tinok képviseletét. Megfigyelők szerint a Fahd-terv elkerülhetetlenül hat az Egyesült Államok magatartására is. Washing­tonban máris tudni vélik, hogy a Reagan-kormány csak addig áll ki Camp Da­vid mellett, amíg be nem fejeződik az izraeliek kivo­nulása a Sinai-félszigetről. Ezufán már a szaúdi elkép­zelések jelentik az ameri­kai törekvések gerincét is. Ebbe beleillene az a terv is, hogy a rendezésbe valami­lyen módon bevonnának más arab országokat, a PFSZ-t, illetve annak egy „mérsé­kelt” frakcióját Az arab vi­lág Nyugat-barát erőinek mindeneseire határozott cél­ja, hogy felszámolja a Szi­lárdság Frontjának szövet­ségét, s a palesztin mozga­lom irányítását saját embe­reinek kezébe adja. Nyil­vánvaló az is, hogy a szaúdi monarchia, Jordánia és több más arab ország rendkívül szívesen venné, ha a kapcso­lataik végre rendeződnének Egyiptommal. Ezért a Sinai- félsziget visszaszerzéséig tü­relmi időt adnak Mubarak­nak. • A Reagan-kormányzat minden bizonnyal örülne, ha Egyiptom és Szaúd-Arábia közösen képviselné érdekeit az arab világban. Az ame­rikai stratégia tervezői nyil­vánvalóvá tették: a világ ve­zető olajexportőré nem sza­kadhat ki az USA befolyá­si övezetéből. Ríjad meg­tartását szolgálja az AWACS ügylet és a Fahd-terv ked­vező kezelése is. Washing­tonban tudják: Mubarak­nak meggyilkolt elődjénél nagyobb lehetőségei van­nak, jjis'/en nem köti őt Camp David olyan erővel, mint Szadatot. Mindez nem föltétlenül hátrány Amerika számára, hiszen az új egyip­tomi elnök így nagyobb s-/» badságaal és könnyebben tud fellépni az arabok ko­zott akar a Fahd-terv er dekeben i&. M. & regeseikkel — Reagan elnök szerdai beszéde fenyeben — taktikai elképzeléseiket a tárgyalásokról. NATO-források szerint, az ülésen a genfi tárgyalási taktika kereleben megvaló­suló ..konkrét - lépésekre'” fordították le a washingtoni elnök beszédéi, amely az európai területeken lévő szovjet ko/ép-ha tó távolság’, atomrakéták teljes leszere­lését kérte cserébe azért, ha a NATO lemond 1979-es ra- kétatelepítesi határozatáról. Ez. az amerikai értelmezés szerinti „nulla változat’’ lesz majd Genfben az amerikai tárgyalóküldöttség célkitű­zése. A Dél-dunántúli Vízügyi Építő Vallalat beiatelepi építésvezetősége felvesz ács, kőműves, szerelő szakmunkásokat Jelentkezés: az építés­vezetőségen, Bélatelep, Balassi Bálint u. 1. (85338) A Dél-dunántúli Vízügyi Építő Vállalat fonyódi építésveze tőségé felvesz kőműves, ács, szerelő szakmunkásokat csövezetéképítö kubikosokat Jelentkeaés: a/, építés vezetőségen. Fonyod, Beke u 1 (8ää38/*>

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom