Somogyi Néplap, 1981. november (37. évfolyam, 257-280. szám)

1981-11-20 / 272. szám

ill ösztönzők a ptaalemesziéslien Nem könnyű élni a lehetőséggel Sokat számolnak ezekben, a napokban a megye agro- nómusai. Olyan vetésterve­ket próbálnak összeállítani, amelyek lehetővé teszik a gabonatermesztés fokozását szorgalmazó új ösztönzők előnyeinek kiaknázását. A gazdaság, amely az el­múlt három év átlagában el­ért gabonatermés mennyisé­gét 10 százaléknál nagyobb mértékben növeli, e többlet­mázsákra 60 forintos árki­egészítést kap. E kecsegtető eredmény elérése csöppet sem egyszerű. Gazdaságaink túlnyomó része korszerű gépekkel, nagy képességű faj Iákkal, s nem utolsósorban a legújabb eljárásokat is ismerő szak­emberek irányításával ter­meli a gabonát. Pusztán a technológiai színvonalnak vagy a munka minőségének javításával — még ha van­nak is e téren vitathatatlan tartalékok — nem érhető el egyik évről a másikra 15— 20 százalékos hozamnöveke­dés. Az elmúlt évek azt is bebizonyították, hogy példá­ul a műtrágyaadagok gyors növelése sem föltétlenül cél­ravezető. még kevésbé kifi­zetődő. Az a nagyüzem, amelyik ma pusztán ezzel a megoldással próbálná fokoz­ni a termelését, eleve szá­molhatna a jövedelem, csök­kenésével. Az előbbieknél reálisabb módnak látszik — kivált a gyöngébb adottságú tsz-ek- ben — a búza és kukorica vetésterületének növelése. Kérdés azonban: minek a rovására. A végletekig le­egyszerűsödött vetésszerke­zet kevés választási lehető­séget hagy. A legtöbb gaz­daság a gabonaféléken kí­vül csak napraforgót, rep­cét. cukorrépát vagy burgo­nyát termel. A szép nyereséget hozó olajos növények helyett sen­ki sém vet gabonát- Ugyan­csak jó jövedelmet ad a répa. A tsz — ha milliókat költött e növény speciális gépsoraira — különben sem hagyhatja abba ötletszerű­en a termelést. Hasonló a helyzet a burgonyával is, amelyet ráadásul jórészt épp ott termelnek — a dél-so­mogyi dombokon —, ahol más növényfélével képtele­nek volnának elfogadható eredményt elérni. A gyors, nagyarányú vál­toztatásokat mindezek mel­lett a több évre előre „be­programozott” vetésforgók is lehetetlenné teszik. Külön kérdés, ha a gaz­daság mégiá képes növelni a gabona vetésterületét, mit. termeljen inkább: búzát vagy kukoricát? Utóbbival gyorsabban növelhető az össztermés mennyisége — 7 tonna kukorica is megterem ott egy hektáron, ^hol 5,5 tonna búza — 'csakhogy romlik a jövedelmezőség. A kukoricatermesztés rendkí­vül energiaigényes, így. ter­melési költsége magasabb, mint a búzáé. Ha ugyanakkor búzát ter­mel az üzem: javul a jöve­delmezőség, viszont nehe­zebb elérni a gabonameny- nyiség elvárt növekedését. Talán ennyiből is látható: több ismeretlenes matemati­kapéldával ér föl az agi’ono- musok feladata. Becsülendő, hogy jó néhány üzemben — többek közt Törökkoppánv- ban, Somogyszilben vagy Kutason — mégiscsak meg­találták a népgazdasági ér­deket űs szolgáló megoldást. A 17 ..aranykoronánál” gyengébb földeken gazdál­kodó tsz-ek nem csupán a 10 százalékon felüli, hanem a teljes terméstöbbletre meg­kapják az árkiegészítést. Sajnos nem egy. közismer­ten gyenge adottságú somo­gyi gazdaság — így a nagy­atádi és a kutasi tsz — mindössze néhány tized aranykorona-eltérés miatt nem részesülhet a hatható­sabb ösztönzők előnyeiből. Érdemes elgondolkodni, hogy a merev határok jói szolgálják-e a célt, a gabo­natermesztés fokozását. B. F. Érvek egy szolgáltatás mellett s ellene Lakáscserék, cserelakások A lakáscsere-szolgálat Bu­dapesten rövid idő alatt nép­szerű lett. Hasonló szolgálta­tást szívesen fogadnának a somogyi lakást cserélők is. Van-e létjogosultsága egy Ilyen szolgáltatásnak, érde­mes-e megszervezni? Dr. Balogh János, a váro­si tanács vb-tilkára: — Ahhoz; hogy egy ilyen szolgáltatás jól működjön, több lakás kellene, mint amennyi Kaposváron épül. Annak nincs értelme, hogy az igényeket gyűjtsük és tá­roljuk. Július L óta egyéb­ként azt tapasztaljuk, hogy élénkül a csere: a többség a nagyobbért kisebbet kér, s így jelentősebb összeghez jut; olyan is akad. aki le­adja á tanácsi lakását és nem kér helyette másikat. A cserekérelmeket tároljuk, s ha mód nyűik rá. teljesít­jük, Ezeknek a kérelmeknek a többsége azonban jobb minőségű — más komfort- fokozatú — vagy kedvezőbb fekvésű lakásra vonatkozik. Bencze József, az OTP Somogy megyed Igazgatósá­gának vezetője: — Az OTP két éve foglal­kozik az általa értékesített iakások visszavásárlásával. A tapasztalatunk azt bizo­nyítja, hogy rendkívül vál­ozatosak az igények. Van, aki nagyobb lakást akar vá­sárolni, olyan is, aki kiseb­bet. Aztán az OTP- vagy társasházban levő lakótelepi otthonát a város más terü­letén levőre kívánja cserélni, vagy éppen családi házat szeretne vásárolni. Ügyfele­ink között olyan is van, aki azért adja el a. társas­házban levő lakását, mert családi házat épít. A me­gyében évente körülbelül száz lakás cserél gazdát az OTP közbeiktatásával. Azt tapasztaljuk, hogy egyre töb- y?n — elsősorban fiatalok idősebbek — keresik a ./Db lakásokat. A cserélni Kívánók száma • folyamato­san emelkedik. Éppen ezért lenne munkája egy jól szer­vezett csereszolgálatnak. Nem kisvállalkozásra gon­dolok. hanem egy olyan szervezetre, amelyik megfe­lelő adatok birtokában jó eredménnyel tudna dolgozni. — A^idbnasuak torija er­re például a kaposvári szá­mítóközpontot ? — Teljes mértékben. Az a leggyorsabb és a legjobban felkészült szervezet Dr. Balogh János; — Ezt az ügyet csak olyan szervezet kezébe szabad ad­ni, amelyik ügyfeleinek a legteljesebb tájékoztatást tudja nyújtani egyebek kö­zött a jogi előírásokról is. Tudja ezt biztosítani a SZÜV? Hőgye Kálmán, a megyei tanács igazgatási osztályának csoportvezetője: — Mi elsősorban a lakás­ügyi hatóságon keresztül tör­ténő lakáscserével foglalko­zunk, s ezt szorgalmazzuk. ^ Kaposvárt kivéve valamenyr nyd városban elkészítették már azokat a nyilvántartá­sokat amelyek ezekhez szük­ségesek. A megyeszékhelyen a közeli napokban fejeződik be ez a munka. Az adatok azt mutatják, hogy a kapos­vári lakásügyi hatóság terü­letén évente 40—60 csere- szerződést kötnek. Siófok«) és Nagyatádon, 3—5 ilyen ügy van évente. A lakáscse­rékkel eddig, is foglalkoztak a tanácsok: ezt kívánjuk most szervezettebbé tenni. A tanácsok közreműködésével lebonyolított cserékbe nem­csak a bérlakások tartoznak, hiszen minden 1962 óta épült lakást — a családi házakat kivéve — vissza lehet venni. A cserék könnyítését szol­gálják azok a tanácsrende­letek is. amelyek kimondják, hogy az újonnan épülő ta­nácsi bérlakások 40—60 szá­zalékát, valamint a szövet­kezeti és OTP-lakások 10 százalékát a csereigények kielégítésére fordítják. Ma egy kétszobás, összkomfor­tos lakás használatbavételi dija 43 ezer forint; ha ezt el akarja cserélni, mondjuk egyszobásra, a tanács ennek kétszeresét — tehát 96 ezer forintot — fizet vissza. Az új egyszobás használatbavé­teli díja pedig 30 ezer fo­rint, tehát a bérlő 66 ezer forintot kap. Ha viszont egy­más között cserélnek, való­színű, ennél nagyobb össze­gek forognak... A tanácsi adatok a létre^ jött CMrekről tudósítanak. Enne! azonban feltehetően jóval többen vannak olya­nok akiknek valamiért nem megfelelő már a lakásuk, és előbb vagy utóbb cserélni kívánnak. Lapunkban a kö­zelmúltban megjelent egy hirdetés; kaposvári családi házat kínáltak kétszobásnál nagyobb szövetkezeti vagy OTP-lakásért Tizennégy ajánlat érkezett rá. Közülük egyet cserélnek el — ha lét­rejön a megegyezés. A má­sik tizenhárom cím papírko­sárba kerül, s nem jut el a tanácsi nyilvántartóig. Egy újabb ajánlatnál aztán is­mét jelentkeznek, s kezdő­dik minden elölről. Ezeket a címeket — ezt teszi a bu­dapesti lakáscsere-szolgálat is — célszerű lenne nyilván­tartani. Dr. Óvári László, a szá­mítóközpont igazgatója: — Nálunk egy brigád fel­ajánlotta, hogy megcsinálja a számítógépes nyilvántar­tási rendszert. Ehhez viszont kellenének az alapadatok az elcserélhető lakásokról. Nyilván, ezekből az adatok­ból jó néhány van már a tanácsnál, de valószínű en­nél jóval több a cserére vá­ró lakás. — Hol tart a rendszer ki­dolgozása? — Megkérdezték a kollé­gák, hogy támogatom-e az elképzelésüket? Azt felel­tem : természetesen. Meg­győződésem, hogy mindez nem pénz; kérdése: minimá­lis ellenszolgáltatásért meg lehet csinálni, sőt kiterjeszt­hető a megye minden váro­sára. Ha a gépi rendszer egyszer él. akkor már nem okoz gondot. — Az ötlet megszületett. Mi a további lépés? — A tanácsoknál meglevő anyag felhasználásával ki­alakítani a számítógépes rendszert. Tudni kellene, hogy a cserénél milyen ada­tok merülnek — merülhet­nek — fel. A rendszer ki­alakítása néhány hónap alatt megoldható: van itt egy szel­lemi és gépi kapacitás, ame­lyet érdemes lenne erre is felhasználni. Magvetéstől az erdőápolásig Még a fenyőág is Régi, többnyire törzsgárda- tagokból álló közösség látja el a tennivalókat egész év­ben a Somogyi Erdő- és Fa­feldolgozó Gazdasag nagyba­jomi erdészetének kutasi csemetekertjében. A brigád az idén megkapta az arany­koszorús jelvényt, s högy a dolgozók ragaszkodnak eh­hez a munkahelyhez, az is mutatja: még nyugdíjból is vissza-visszatérnek, s részt vesznek a háromhektáros csemetekertben adódó tenni­valókban. Azzal, hogy az utóbbi időben öten tettek si­keres szakmai vizsgát és ez­zel a csemetetermelés beta­nított munkásaivá váltak, még nagyobb hozzáértéssel oldhatja meg a brigád a rá bízott feladatot. S feladatok nemcsak a csemetekertben várnak a dolgozókra... — Munkájuknak körülbe­lül a hetven százaléka itt zajlik, ezen a három hektá­ron, további huszonöt szá­zaléka az erdősítésekben — a csemeteültetésben, az erdősí­tések ápolásában, a nyiladé­kok tisztításában —, öt szá­zaléka pedig a karácsonyfa­telepen, ahol kapálást, per­metezést és ilyenkor télen kitermelést végeznek — tá­(Tudósítónktól.) f Második éve tanácstag Ne- mesdéden Vargyas Gyuláné. Szeretik, tisztelik a faluban, s mivel eladóként dolgozik a község boltjában, munká­ja révén is kapcsolatban van az ott élőkkel. A Deák Fe­renc és a Rákóczi Ferenc utca 32 családja nála szer­zi be a mindennapit, így a bolt nemcsak a bevásárlás helye, hanem a községi po­litika egyik központja is. Munkájáról így beszél Vargyas Gyuláné: — Nemcsak a hozzám tar­tozó két utca gondjait isme­rem, hanem az egész köz­ségét. Többször felszólaltam már a tanácsülésen; úgy ér­zem, egy kicsit nekem is részem van abban, hogy az általános iskola felső tago­zata Nemesdéden maradt. Arról volt szó ugyanis, hogy majd ezek a gyerekek is Vesére járnak. Megemlíti a község hosz- szú évek óta tartó kívánsá­gát, hogy épüljön út Ne­mesvidra. — Hat kilométerről van szó — mondja.' — Tudjuk, hogy ez sokba, milliókba ke­rül, de az is igaz, hogy kö­zelebb kerülne hozzánk Mar­cali, a Balaton és a szövet­kezetnek is jelentősen mér­séklődne a szállítási költsé­ge. Talán 1982 hoz valamit. A 32 család érdekében is szeretnék többet tenni. Mi­lyen jó volt hallani, amikor a Deák és a Rákóczi utca lakói mondogatták nekem vásárlás közben: Ilike, rend­be tettük az árkot a portánk előtt, most már nyugodtan lefolyhat a víz. Mindenki el­végezte ezt társadalmi-mun­kában. ▲ választok: legnagyobb jékoztatott Nyúl János kerü­letvezető erdész. — Asszo­nyaink szükség szerint más kerületekben is dolgoznak, ott, ahol saját erővel nem győzik az időszerű munká­kat. Most szedik a kertben a Csemetéket; vizsgáznak a tavasszal vetett magvak. A 2,8 tonna tölgymakk például igencsak rossz osztályzatot kap, mert minőségi hibái miatt — a vetést megelő­zően rosszul telelt — most mindössze negyvenszázalé­kos a esemetekihozatal. A 230 kiló bükkmag viszont szépen kikelt — ezt és az egy tonna magból származó szelídgesztenye-csemetéket a jövő tavasszal szedik ki. Amíg a tölgycsemetéket a bajomi erdészet területén te­lepítik, a bükkből meg a szelídgesztenyéből a társer­dészetek is kapnak. Égerből tíz, fenyőfélékből negyven kiló magot vetettek az idei tavaszon. A fenyőcsemetéket két évig hagyják a földben, azután kerül sor a kiszedés­re. Az idén mintegy félmil­lió fenyőcsemetét szednek ki a tavalyi vetésből, s a saját felhasználáson kívül ebből is jut más erdészeteknek. gondja most. hogy elkészül­jön a járda 300 méter hosz- szan a Rákóczi utcában, egyelőre az egyik oldalon. Minden érdekelt család se­gíteni fog, csak az anyagot ád.ia a tanács. Két év Matt egyszer tar­tott tanácstagi beszámolót Vargyas Gyuláné. Valóságos fórummá alakult ez az Ö6Z- szejövetel; a nemesdédiek tanácstagja örömmel, kész­séggel válaszolt minden hoz­zá forduló kérdésére. (Tudósítónktól.) Többhónapos fölkészülés után tegnap tartották a Vi­deoton tabi gyáregységében a munkaverseny-mozgalom egyéni fonmáiba benevezett dolgozók vizsgáztatását A délelőtti vizsgán 45-em. 'vet­tek részt ama 60 munkás és szakmunkás közül, aki az év elején benevezett. A záróvizsgán időszerű belpolitikai és nemzetközi, illetve gazdaságpolitikai kér­désekből, a Videoton törté­netéből, valamint a munka­körrel összefüggő szakmai kérdésekről és munkavéde­lemről kérdezték a kiváló címre pályázókat. S az ered­mény: kiváló munkás címet 11-en kaptak, a kiváló ifjú­munkás címet pedig 21 dol­gozó érte eL Délután fejeződött be az elektronikai műszerészek Ki minek a mestere? elne­vezésű versenyének vizsgája. A sikeres írásbeli és szóbeli után négy bites bináris szinkfúsuzai-ót kellett meg­— A mi kerületünkben hét hektáron neveljük kará­csonyfának a fenyőt — mondta Nyúl János. —Ezek­ben a napokban várjuk a Sefag képviselőjét meg a ve­vőt, azután megkötjük a szerződést, és a hónap vé­gén kezdjük a vágást. Egy hektárnyi a zöld duglasz te­rülete — ez ilyenkor a leg­keresettebb fenyő, nemcsak az illata miatt, hanem azért is, mert erről a központi fű- téses, száraz lakásokban sem hullik le a tűlevél, tehát ideális karácsonyfa ... Évente 2—6 ezer fenyőt vágnak ki ilyenkor, kará­csony előtt, a Sefag igényei szerint. Somogyba kerül in­nen a legkevesebb kará­csonyfának való, inkább az ország távoli részére szállí­tanak: vittek például az elő­ző években a nyírmadai áíésznek, a kecskeméti Al­föld Áruház-vállalatnak nem is keveset. Akadnak fenyők, melyek méretre ugyan meg­felelnek karácsonyfának, „alakra”, formára azonban, alkalmatlanok erre a célra — még ezeket is hasznosít­ják! Nagy a keletje a fe­nyőgallynak, melyből koszo­rúk, csokrok készíthetők és felhasználhatók különféle díszítési célra: az idén ed­dig öt tonnát adtak el, fő­ként koszorúkészitoknek. Az előző években több tízezer kilót értékesítettek fenyő­gallyból, s ez több százezer forint bevételt jelentett a Sefag-nak: a budapesti Du­na Termelőszövetkezet pél­dául pótkocsis teherautókkal vitte ezt az árut ebből a térségből. Ez az idő nem kedvez ugyan a csemetekiszedésnek, mert hideg van, a kará­csonyfatelepi tennivalóknak viszont ilyen kellene még sokáig. Hóban, bizony, ne­hezen boldogulnánk a fe­nyők kivágásával... építeniük — kapcsolási ra.iz alapján — a résztvevőknek. A benevezett hét szakmun­kásból hat elérte a megtisz­telő címet. A sikeresen vizs­gázó résztvevők 400, a Ki minek a mestere? verseny­ben győztesek pedig 800 fo­rint jutalmat kapnak a vál­lalattól. Az elektronikai mű­szerész szakmában legjobb eredményt elérő fllatki Csa­ba, Heffler Károly és Szabó Sándor a vállalati döntőn képviseli majd a tahi gyár­egységet. — A verseny célja az volt — mondta Tajti Zoltán, a számítástechnikai gyár mun- kaversen.y-felelőse —, hogy a munkásokat, szakmunká­sokat fölkészítsük a megnö­vekedett követelmények tel­jesítésére. Fölkészültségük sokkal jobb volt, mint a korábbá évek versenyzőié. SOMOGYI NÉPLAP A községért önzetlenül H. F. Rangot jelentő címek Be. Keren bare

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom