Somogyi Néplap, 1981. október (37. évfolyam, 230-256. szám)

1981-10-06 / 234. szám

Kosárlabda NB / A Táncsics kettős veresége Szombaton és vasárnap újabb két fordulóval foly­tatódott a kosárlabda NB I. Mint vasárnapi lapunkban megírtuk, a Táncsics Szé­kesfehérváron minimális vereséget szenvedett. (A mérkőzés értékelésére mai lapunkban térünk vissza.) Vasárnap a sokszoros ma­gyar bajnok Bp. Honvéd lá­togatott Kaposvárra. Ezen a mérkőzésen csak az voit kérdéses, hogy milyen ará­nyú lesz a fővárosi együt­tes győzelme. Bp. Honvéd—Táncsics SE Ul:62 (71:29) Kaposvár, 300 néző. V.r Kardos, Szabó IV. Táncsics: Stickel (—), Szalay (4), Szabolcs (14), Szabó L. (12), Szabó P. (4). Csere: Acs (22), Tálján (2), Dara (2), Monok (2), Sterbó (—). Edző: Klenovics Endre. Bp. Honvéd legjobb dobói: Horváth A. (39), Kamarás, Heinrich (27—27), Recska (19). Megilletődötten kezdett az újonc csapat a válogatott já­tékosokkal tűzdelt Honvéd ellen. Gellér mesteri irányí­tásával már az ötödik perc­ben tíz ponttal vezetett, majd'a tizedik percben 34: 12-re alakult az eredmény. A palánk alá történő gyors és pontos bejátszással sze­rezte meg pontjait a táma­dásait látványos megoldá­sokkal fűszerező kispesii csapat. A 15. percben 52:18, majd a félidő végén 71:22- re alakult az eredmény. Szünet után sem változott a kép. A Táncsics továbbra sem tudta felvenni az ellen­fél által diktált ritmust, egyre több volt a pontatlan 'átadás, s az így szerzett labdákat is rendre értékesí­tette a bajnok, s a 27. perc­ben már a századik pontját dobta. Az eredmény további alakulása: 30. perc: 113:42, 35. perc: 123:58. Nagy tu­dáskülönbség mutatkozott a két csapat között. A főváro­siak győzelme ilyen arany­ban is megérdemelt „ Kos árbal ett” a Bp. Honvéd—Táncsics mérkőzésen Eddig 26 szövetkezőt Színház tsz-tagoknak Nagy lépést jelentett ta­valy, amikor a Somogy me­gyei Termelőszövetkezetek Területi Szövetsége a Csiky Gergely Színház szervező szakembereivel közösen bér­letet indított tsz-tagoknak. A múlt évadban két darab­ra szervezték az úgynevezett TESZÖV-bérlet nézőit. így nyolcszázhúsz falusi ter­melőszövetkezeti tag lát­hatta Kálmán Imre Ma­ries grófnő című nagy­operettjét és Werich— Voskovec Nehéz Barbara című musicaljét. Nem vé­letlen, hogy két könnyen befogadható, zenés darabot választottak a szervezők. A színházra szoktatás első lépcsője az lehet, ha olyan produkciókat kínálnak, ame­lyek hangulatukkal, hangvé­telükkel ráhangolják az új közönségréteget a későbbi, más műfajú darabokra is. Az első lépés a bizalom el­nyeréséé . . . Máj Pétertől, a megyei. szövetség népművelő főmun­katársától az iránt érdek­lődtünk: sikerül-e még to­vább lépni az idei évadban. Elmondta, hogy a nyár fo­lyamán a színház szervező csoportjának vezetőjével a tsz-ek nagy részéhez szemé­lyesen is eljutottak. De a szervezés írásos formáját is kihasznállak felhívásokat küldve szét a színházi bér- letezés eredményessé téte­lére. így az.tán kétfajta ber­ietet is ajánlottak: a TE- SZÖV 1-et és a TESZÖV Il-t. Az első Robert Thomas Szegény Dániel című szín­padi krimijét, Kander-E bb- Fosse Csikágójat és Lehár Víg özvegyét tartalmazza. (A második a teljes évadi kínálatot biztosítaná.) A közművelődési célok el­érésében nagy lépést jelen­tő téesz-szövetségi színházi bérletakció mar e kezdeti stádiumában is eredménye­ket mutat: míg tavaly tizen­öt szövetkezetét érintett, az idén már huszonöt jelentke­zett eddig. Miután a szövet­ségi felhívásokat a falusi népművelőknek is eljuttat­ták, várható, hogy ők sem maradnak tétlenek. Csurgó­ról például vonattal érkez­nek nagy létszámban tsz- dolgozók, a gölleiek 121 bér­letre tartottak igényt, s a megye minden részéből jön­nek majd a nézők. A termelőszövetkezeti szö­vetség főmunkatársa el­mondta azt is, hogy a Nagykanizsához közeli fal­vak tsz-tagjai a zalai vá­rosban tekinthetik meg majd a Csiky Gergely Szín­ház előadásait. Felvették a kapcsolatot a Pécsi Nemzeti Színházzal; ennek előadásai­ra a Baranya közeli terme­lőszövetkezetek tagjait szer­vezik. A siófoki Dél-balatoni Kulturális Központtal is érintkezésbe léptek, hogy a kornyék tsz-dolgozói se ma­radjanak színházi élmény nélkül. Siófokon az idén a kaposvári társulaton kí­vül a szolnoki, a veszpré­mi, a szegedi stb. is szere­pel majd. A termelőszövetkezeti bér­leti előadásokkal nemcsak a tsz-tagok nyernek, hanem a közművelődés ügye is. Élő történelem Az ellenfél csapatában Kamaras, Gellér, Horváth A. és Heinrich játszott ki­emelkedően. A . Táncsicsban Szabolcs, Szabó L. és Ács dicsérhető. Klenovics Endre: Szinte kiütéses vereséget szenved­tünk. Érzékelhető volt, hogy a két csapat nincs egy »súlycsoportban”. Ifjúsági mérkőzés: Bp. Honvéd—Táncsics SE »8:68 • * • A Táncsics edzőjét arra kértük, röviden foglalja össze a szombati székesfe­hérvári vereség tanulságait. Az edző így nyilatkozott: — Az első félidőben — akárcsak vasárnap — meg­illetődötten kezdtek játéko­saink. Sok volt az eladott labda. A Videoton viszont feltűnően jól dobott kosár­ra. Kulcsjátékosaink ekkor tudásuk alatt szerepeltek. Szünet után azonban sokat javult a játékunk. Gyorsab­ban közelítettük meg az el­lenfél palánkját és leroha- násaink jó befejezéssel pá­rosultak. Lényegében 19 pontos hátrányt dolgoztunk le kettőre. A vereségből ta­nulságként levonhatjuk, hogy nincs előre lefutott mérkőzés. Ha csapatunk ki­csit előbb lábra kap, meg­lepetést szerezhettünk volna. J. R. Megyei labdarúgó-bajnokság (Folytatás a 4. oldalról) K. Cazdász ifi—Rákóczi 111. ifi 5:1 Póm Kálmán Hét közben lejátszott mér­kőzés : K. Gozdász—Agraria SE 4-3 (21) Pata lom, 100 néző. V.: Laczkovics. Góllövők: Burcsa (2), Ben­ézik, Küher, illetve Dómján, Szalai, Mészáros 11-esbői. A forduló válogatottja: Turmann (Kadarkút) — Reichert Z. (Tab), Varga (Nagyatád), Szita (K. Köz­lekedési SE), Hajdú I. (Mar­cali), Pintér (Vasas), Jeze- ri Z. (K. Gazdász), Kristóf (Balatonkeresztúr), Szrnka (K. Közlekedési SE), Per- necz (Fonyód), Izsák (Mar­cali). A bajnokság állása: 1. Nagyatád 8 t __ _ 2 4-5 H 2. Tab 8 fi — 2 20-9 12 3. V'BKM Vas. 8 fi — 2 17-13 12 4. Marcali 8 5 — 3 25-11 10 S. BoglárleJle 8 4 1 3 25-13 9 fi. K. Gazdász 8 4 1 3 18-15 9 7. Kaposg. VL. 8 3 3 2 lfi-17 9 8. Csurgó 8 4 1 3 13-lfi 9 9. B.- keresztúr 8 3 2 3 30-18 8 Itt. Fonyód 8 3 2 3 9-11 8 11. Kadarkút 8 2 3 3 15-19 7 12. Szönyi SE 8 2 2 4 11-17 fi 13. Kéthcly 8 1 2 5 Itt-21 4 14. Ka rád 8 2 — fi 9-20 4 15. A gr ári a SE 8 1 1 fi 8-24 3 Ifi. K. KSE 8 1 — 7 fi-17 2 Á politikai harc súlya 1956. november eleje: még ropognak a fegyverek, Budapesten mintegy 10 ezerre becsülik a felkelők számát. A november 4-én megalakult ideiglenes mun­kás-paraszt kormány prog­ramja: — Véget kell vetni az ellenforradalmi elemek garázdálkodásának. Min­dent el kell követni, hogy országunkban helyreállítsuk a rendet, a békét es a nyu­galmat. A nép és a haza érdeke, hogy olyan kormá­nya legyen, amely kivezeti az országot ebből a helyzet­ből — mondta Kádár János, az új kormány miniszterel­nöke. A Somogyi Néplap no­vember 4-i számában olva­som : megyénk bebörtönzött kommunistái ismét szaba­dok. A megyei párt-vb ülé­sén többek között határoza­tot hozott, hogy a becsüle­tes, megtévesztett emberek­nek nem eshet semmi bán­tód ásuk. A szocialista országok hat­hatós segítséggel járulnak hozzá a súlyos veszteségek pótlásához. A Szovjetunió ellenszolgáltatás nélkül kül­könyvespolc H A túlélés Kis Nagy Embere Gyerekkoromat Cooper Az utolsó mohikán és Anna Jürgen Az irokézek fia cí­mű könyvének indiánjai ro­bogták keresztül-kasul lo- 'vaikon, harsány hulululu! vijjogással. A gyermeki igazságszolgáltatási vágynak tökéletesen megfeleltek, s bennem naiv képet alakítot­tak ki a gonosz fehér em­berről és a jó rézbőrűről. A mozik nemsokára játszani kezdik Anna Jürgen regé­nyének a DEFA által készí­tett változatát, eggyel sza­porítva azt a sorozatot, amely eléggé népszerű a magyar gyerekközönség kö­rében is. Azért emlegetem ezt a müvet, mert benne a XVII. század közepén Észak-Ame- rikában az irokézek elra­bolnak egy George nevű an­gol kisfiút, hogy egy korán elhunyt indián gyerek — Kékmadár — helyét betölt­sék vele. A népszerű ifjú­sági regény George Kékma­dárrá válását, lelki meta­morfózisát ábrázolja: ahogy eszmélkedik, ráébred a ki­semmizett, üldözött faj igaz­ságára, és vállalja sorsukat. Visszakerül szüleihez, de onnan az irokézekhez szö­kik... A részletes ismerte­tést indokolja, hogy a na­pokban a Magvető világ­könyvtárban megjeleni Tho­mas Berger Kis Nagy Em­ber című regénye, amely té­májában hasonlít Anna Jür­gen művére. Témájában igen. stílusá­ban és mondanivalójának árnyaltságában viszont nem. Thomas Berger pikareszket írt a témából. A kópéregény egyik fajtája a kalandre­génynek: hőse a picaro — mert Spanyolországban ke­letkezett ez a regény fajta, innen a picaro — megjárja az élet legsötétebb helyszí­neit, gyakran maga is „föld alatti életet” el erkölcsileg, s ha morálisan nem is, ta­pasztalás és életismeret te­kintetében igenis „jó isko­lát” jár. Jack Crabb. a Kis Nagy Ember — akárcsak George, Anna Jürgen mo­dellje — kisfiú korában ke­rül az indiánok közé. De hogyan? Miután a telepes­csapat egy részét a „tüzes víztől” megvadult csejennek lemészárolják, Jack manu; mentális nővére „rávarrja magát” a finnyás indiánok­ra. . Íme, a lényegi különbség a „realista” kalandregény es a pikareszk szemlélete ko­zott! Aki látta Arthur Penn 1969-es filmjét Thomas Ber­ger regényéből — Dustin Hoffmann es Faye Dunaway volt a két főszereplő —, an­nak nem idegen ez a stí­lus. S rögtön „veszi alapot”: egy száztizenegy éves (!) aggastyán meséli el élete vargabetűs útját „Ralph Fiel­ding Snell” botcsinálta vad­nyugat-kutatónak. (Ügy vé­lem, a „Fielding” tudatos „véletlen”, amely megidézi a pikareszk-műfaj egyik leg­jobb művelőjét.) Természetesen — s nép- rajzilag is hiteles ábrázolat­ban — tanúi vagyunk Jack Crabb asszimilálódásának a esejenn (Emberi Lények) törzsbe; ez a külső és belső idomulás azonban más, és minden patetizmust nélkülöz, hiszen Berger ezekben a fe­jezetekben sem mond le az iróniáról, amely művének éltető nedve. Igaz, néha ter­jengősen, de „kettős látás­sal” idézi meg egy nép vé­resen tragikus sorsát: ma­dártávlatból és békapers­pektívából egyszerre követ­hetjük az eseményeket . . Együttérzésünket az életmód egészen primitív szintje — Berger részletesen ábrázol­ja ezt is — nem csökkenti a csejennek iránt. De ami a módszeres, alapos barbár kultúraábrázolatnál is izgal­masabb, az Jack Crabb lép- ten-nyomon való színeválto­zása. Ebben sikerült Beígér­nek eredetit mondania: a kis ember olyan, mint a szélkakas, arra forog, amer­re a szél fújja. S hősünket a történelmi szél hol a fe­hérek, hol a rézbőrűek közé hullatja le. (A XIX. szá­zad második felének Ame­rikájában vagyunk; a nyu­gat felé terjeszkedő civilii záció egyre kisebb, termé­ketlenebb területre szorítja vissza az őslakosságot — úgy, ahogy John Ford film­jeinek egy részében is lát­tuk a televízióban.) Berger lépésről lépésre követted csetlő-botló, szinte chaplini figurájával a történelem ese­ményeit: az intézményesí­tett tömegmészárlások hely­színeire éppúgy „elküldi”, mint a technizálódó kisvá­rosba vagy a nagy nyugati vasútépítkezéshez, illetve a vadnyugat neuraszténiás hőseihez, meg a paranoiás Custer vezette hadseregbe. És hősünk, a kisember ka­méleonként veszi föl a túl­éléshez feltétlenül szükséges alapszínt A Falvay Mihály fordításában megjelent könyv egy nyugtalanító kér­dést vet el az olvasóban: „Jack Crabb vagyok-e én is?” Azt hiszem, regényével Thomas Bergernek ez volt a célja. Lesks Lasst« dött élelmiszert, építőanya­got. November 6-án hely­reállt a vasúti közlekedés megyénkben. Marosán György államminiszter rá­dióbeszédében szólította föl a munkásokat, parasztokat a munka fölvételére. Kádár János vezetésével megalakult a Magyar Szo­cialista Munkáspárt. Két- írontos harcot hirdettek a dogmatizmus és a revizio- nizmus ellen. — A marxiz­mus—leninizmus megdönt­hetetlen Igazságai vezérelnek bennünket — hangzott az MSZMP közleményének megállapítása. A vidék több nagyvárosá­ban kezdett helyreállni a rend. Az ország helyzetéről adott számot Kádár János november 11-i beszédében, — Közölhetem, hogy a Magyar Népköztársaság el­len intézett nyílt fegyveres támadást mind a főváros­ban, mind vidéken lever­tük. A forradalmi munkás— 'paraszt kormány rendületle­nül bízik népünk alkotóere­jében, és bizton hiszi, hogy sikeresen leküzdjük mai nehézségeinket is, s győze­lemre visszük a dolgozo nép ügyét. Az ellenséges propaganda azonban nem hagyott még föl. A munkástanácsokon keresztül igyekezett teret nyerni. A forradalmi mun­kás-paraszt. kOHTTSny" rende­leté a munkástanácsok mű­ködéséről egyik fö célul a szocialista demokrácia to­vábbfejlesztését jelölte meg. Az események hátterében működő ellenforradalmi erők rémhírek terjesztésével igye­keztek a kibontakozást hát­ráltatni. A dolgozók jogos követeléseit a párt elválasz­totta az ellenséges hangúak- tól, a valóban politikai cél­zatú szításoktól. Kádár Já­nos november 26-i beszédé­ben az ország valós gazda­sági helyzetét tárta fel, ez­zel felelve arra, hogy mi­lyen teendők vannak: — A kormány által hozott dön­téssel az ipari munkások és bányászok részére megsza­vazott béremeléssel elmen­tünk addig a határig, ame­lyen túl ma nem mehetünk, hacsak nem akarjuk meg­szavazni az inflációt, a pénz- romlást. Megszavazni a bér­emeléseket: ez egy pillanat műve, pénzt nyomtatni, ez papír dolga. De szabad ezt csinálni? Nem szabad, nem lehet, nem fogjuk megcsinál­ni. A nemzetnek élnie kell — ez a gondolat hatotta át novembert; ennek megvaló­sítási útját, a politikai célok mellett a termelésben jelöl­ték meg. Az országszerte meginduló munka Somogy­bán is éreztette hatását. — A kaposvári Patyolat Válla­latnál megjelentek az Óbu­dai Hajógyár munkásai — adta hírül akkori lapunk. — Azért jöttek, hogy foly­tassák a félbehagyott kar- zánépítést... Az események gyors vál­tozásai jellemezték 1956 no­vemberét; ezt tükrözte a rádió Élő történelem soro­zatának szombat esti adása, mely november 4-től a de­cemberi határozatig kísérte figyelemmel az eseménye­ket. Címe is kifejező volt: Fegyverrel és politikával. Tízéves az óvodai nevelési program Tíz évvel ezelőtt lépett életbe az óvodai nevelési program. Amint Keresztúri Ferencné, az Országos Peda­gógiai Intézet óvodai cso­portvezetője elmondta, ne­veléselméleti, óvodadidak­tikai szakemberek, gyermek­pszichológusok, íiziológu- sok, gyakorló pedagógu­sok. s más szakterületek képviselőinek közreműkö­désével számba veszik a ne­velési program tapasztala­tait. Szakkörökben téma, hogy a jövőben a gyermekek me­lyik életkorban részesülje­nek óvodai nevelésben, hány éves korukban kezdjék isko­lai tanulmányaikat, avagy: az óvoda előkészít vagy fel­készít az iskolai tanulásra. A válaszokat ismerve fo­galmazhatják majd meg a program előírásait, hiszen ha az óvoda előkészít az is­kolára, az ovodai nevelés során a gyermekeknek azo­kat a képességeit, tulajdon­ságait fejleszti, amelyekre) az iskolai nevelés—oktatás építhet; ha viszont az óvoda felkészít az iskolára, akkor átvállalja annak egyes fel­adatait. Kérdés azonban, hogy ez utóbbit megteheti-e, ismerve e korosztály életta­ni sajátosságait. A program fejlesztése előtt dönteni kell arról is, hogy az óvoda fel­adata-e megkezdeni a gyermekek idegen nyelvű, úszás stb. oktatását. Szüksé­ges meghatározni azt is: mit várhat a szülő az óvodától es az óvoda a szülőktől, valamint azt, hogy az óvó­nők száma, általános mű­veltsége megfelelő-e? SOMOGYI NÉPLAP

Next

/
Oldalképek
Tartalom