Somogyi Néplap, 1981. október (37. évfolyam, 230-256. szám)

1981-10-04 / 233. szám

Az öntözés tartalékai A termelés növelésének és egyben biztonságának is egyik módja az öntözés. A módszer elterjesztésének se­gítésére a mezőgazdasági es éleLmezesügyi minisztérium valamivel több mint két éve Öntözési Szolgálatot létesí­tett Szolnok központtá'. Ezt követően alakultak meg a körzetek — Somogy, Bara­nya és Zala megye a Pécsén működő dél-dunántúli kör­zeti irodához tartozik. Az iroda munkájáról, az eső év megyei tapasztalatairól Bá­rány Sándor területi fő­mérnökkel beszélgetett mun­katársunk. — Milyen módszerrel igye- keznek elősegíteni az öntö­zéses gazdálkodás terjeszté­sét? — Személyes kapcsolato­kon keresztül, bemutatók, tanácskozások során igyek­szünk megismertetni az üze­mekkel a legújabb öntözés.! műszakfej lesztési eredmé­nyeket. Tájékoztatjuk a gaz­daságokat a legkülönbözőbb hazai és külföldi tapasztala1 tokról. Igény szerint a szá­mottevőbb öntözést folytató gazdaságoknak — például a siófoki, a balatonboglári ál­lami gazdaságnak, a barcsi termelőszövetkezetnek — helyszíni szaktanácsokat adunk Közreműködünk az alkatrész-, a gepellátásban. Mint. ismeretes, a nyár fo­lyamán volt egy kedvezmé­nyes vásárlási akció, ennek során Somogybán hatszáz­ezer forint értékben vettek öntözési berendezéseket. — Ez az adat országos összehasonlításban meglehe­tősen mérsékelt érdeklődés­ről beszél — Somogy — sajnos — nem tartozik a hagyisná- nyo6, jelentős öntöző megyék köze A vízkészlet kévés, a lehetőségek korlátozottak. Elsősorban a patakok, a tá­rozók. a Dráva ad csak vi­zet. Ebből következően dön­tő módon a hordozható be­rendezések használata a jel— 'emző. Ennek viszont meg­lehetősen nagy a kézi mun­kaerő-igénye. Ezek után nem kell sok magyarázat ahhoz hogy mi az oka a megyét jellemző öntözési helyzetnek. — A körzeti iroda egy éve szervezi a munkát; milyen tapasztalatokat szerezlek ez idő alatt? — Most. a szezon végién elöljáróban hadd mondjam el azt a tényt, hogy az idén a sok évi átlaghoz képest 60 —120 milliméter közötti víz­hiány volt. Tehát feltétlenül létjogosultsága lett volna az öntözésnek. Ennek ellenére Somogvban hozzávetőlegesen ugyanakkora területet része­sítettek mesterséges csapa­dékban. mint az előző év­ben. Szám szerint: 2250 hektárt öntöztek, ennek har­minc százaléka zöldség, negyven százaléka szőlő, gyümölcs, és harminc száza­léka egyéb ipari növény, il­letve rét, legelő volt. — Az üzemek műszaki felkészültsége nagyobb-e az 'említett kétezer-kétszázötven hektárnál? — Elméletileg hétezer-öt­száz hektárnyi terület ön­tözhető a megyében. Hang­súlyozom: csak elméletileg, mert az eszközök elavultsága, elhasználódása miatt ebből négyezer-ötszáz hektár eleve kiesik. így va­lójában háromezer hektár az a terület, amely műszakilag úgy van berendezve, olyanok a feltételek, hogy az öntö­zés adta előnyökkel élni le­hetne. __ Ezek szerint a gazdasa­gok az amúgy is szűkös le­hetőséget sem használták ki. Miben látja ennek az okát? _ Vitathatatlan, hogy az ö ntözés meglehetősen drága termeléstechnikai tevékeny­ség. Költségeire jellemző, hogy egy köbméter kijutta­tott víz 1979-ben nyolcvan fillérbe, 1980-ban két fo­rint kilencven fillérbe ke­rült. Az ez évi adatok még nem állnak rendelkezésre. A mai szűkös, eszközszegény körülmények között kétség­telenül fontolóra kell venni, hogy melyik az a kultúra, amelyik „elbírja” az öntö­zés költségeit. A zöldség-, gyümölcsfélék, a cukorrépa, a burgonya feltétlenül ide sorolhatók. Mert az igaz, hogy az öntözés növeli a ter­melés költségeit, viszont a termelés biztonságában, a magas hozamokban ez fel­tétlenül visszatérüL Példa­ként hadd említsem meg, hogy hosszú evek tapaszta­lata bizonyítja a dáns/ent- miklósi tsz-ben. hogy öntö- zetlen körülmények között az alma, hektáronként 2.5-- 3, öntözött viszonyok között p^dig 6—7 tonnát is terem. A költségek mellett — úgy vélem — szemléletbeli hl­Ismerkedés a gombafajtákkal Aligha van szükség arra, hogy emiéktárunk legrej­tettebb zugaiban kutassunk intő példákért, csak az idei nyárra kell visszagondol­nunk: hányán kerültek kór­házba amiatt, mert mérges gombát ettek, ■ közülük há­nyán voltak azok, akik éle­tükkel fizettek könnyelműsé­gükért ... Szedték és vették az általuk ismeretlen gom­bákat, saját fogyasztásra, sőt azért is, hogy másokat kínál­janak meg vele, s az erdők, legelők, rétek * termese” bi­zony sokaknak egy életre szó­ló leckét adott Pedig a gom­ba az egyik legegészségesebb kiegészítő táplálékunk — ha azt a fajtát fogyasztjuk, amelyik erre alkalmas. Miklai János, az Országos Erdészeti Egyesület gom­bás z szakcsoportjának veze­tője is erről játék ózta tott, miközben a somogyi „ama­tőr” gombászok ismenetgya- rapitásénak eredményeit és terveit vázoTta. megyénk er­deiben nagy mennyiségű ehető gomba megy tönkre évente, csak azért, mert a laikus szedők nem ismerik az egyes fajtákat. Pedig meglehetősen költséges — és hellyel-közael bizony égés7,- ségtelen — táplálkozásunk­nak csak Javára válna, ha az önmagát ingyen kínáló gombát fölvennénk étren­dünkbe. Ehhez persze első­sorban az kell, hogy ismer' jük a fajtáját. így bátran leszedhetjük az ehetőt, hi­szen nem tévesztjük össze a mérgezővel; nem érzünk fö­lösleges aggodalmat, mérge­zéstől való félelmet, ha tud­H SOMOGYI NÉPLAP ^ juk. hogy jó gombát szed­tünk. Az OEE Somogy megyei szakosztályának szervezésé­ben az idén tavasszal alap­fokú gombaismerői tanfo­lyam zajlott Kaposváron: számos településről különbö­ző foglalkozású és beosztá­sú érdeklődő — huszonéve­sektől a nyugdíjasokig — az elméleti felkészítés után ta­vaszi, nyári és őszi gomba- határozási gyakorlaton vett részt. Járták az erdőket, a mezőket, s így ismerkedtek meg azzal a nyolcvan gom­bafajtával, amely között megtalálható az összes mér­gező, illetve legjelentősebb ehető gomba. A szakcsoport most, októ­berben ismét indít alap- es középfokú gombaismeröi tanfolyamot Kaposváron a Természettudományi Isme­retterjesztő Társulat közre­működésével. Az egy éven át tartó oktatás keretében háromhetenként elméleti képzésre kerül sor, a terep- gyakorlatokat pedig szomba­tonként tartják: ősszel öt tavasszal és nyáron két-két alkalommal indulnak ter­mészetjáró körútra a tanfo­lyam résztvevői, és a termő­helyen ismerkednek a gom‘ bafajtákkal. A vizsgalehető­séget is biztositó képzés te­hát — „mellékesen” — hasz­nos kirándulásokra, a termé­szeti szépségek megismerésé­re is módot ad. A legfőbb haszon, a legértékesebb „végbizonyítvány” azonban az lész, ha megállapíthatjuk: csökkent a gombammérge' zések száma. Ez ugyanis azt bizonyíthatja, hogy a tanfo- lvam elérte célját, s mind többen válnak a gombafaj - ták alapos ismerőivé bo- mogyi bál: is közrejátszottak a be­rendezések kihasználatlansá­gában. És természetesen az, hogy az üzemekben kévés a kézi munkaerő. — Az idei. korántsem ked­vező tapasztalatok alapján, ismerve a megye nagyüze­meinek szűkös lehetőségeit, hogy ítéli meg a továbblé­pés útját? — Elsőként, már jövőre, a kézi munkaerőgondokon szeretnénk enyhíteni. Az idén próbaképpen az enyin­gi gazdaságban öntöző K1SZ- tábort szerveztek, öt gazda­ságot láttak el innen munka­erővel, és igen kedvező ta­pasztalatokat szereztek. Jö­vőre ennek a mintájára a Siófoki Állami Gazdaságban és a barcsi Vörös Csillag Tsz-ben szeretnénk középis* kolás diákok bevonásával öntöző tábort szervezni. A diákok a gazdaság szakmai irányításával kétszer hatórás műszakban dolgoznak majd. Véleményem szerint a mező- gazdaság irányitól jól látják az öntözés fokozódó szüksé­gességét. A nagyhozamú nö­vényfajták térhódításával ugrásszerűen nő a termelés kockázata. Ezt a nagy koc­kázatot döntően lehet mérsé­kelni a növény számára mindenkor igenyelt csapa­dék biztosítása vai. azaz az öntözéssel. A hosszútávú tervekben ezért érthető mó­don számolnak az öntözés kiterjesztésével. — fejezte be a beszélgetést Bárány Sán­dor. T. M. Együtt jót nevetni Vegyes őrzésekkel indul­tam haza, így szokott lenni, ha kissé furcsa, a minden­napitól eltérő emberekkel találkozom. A hír, ami mi­att Üjságh Tibort megkeres­tem az osztopani általános iskolában, érdekes, de ön­magában nem sokat mond: az ötvenkét éves magyar szakos tanár még ma is KISZ-tag. Aki ezt hallja, azonnal kérdéseket fogalmaz meg. Nem formalitás ez? Hogyan fogadják a fiatalok, és egyáltalán miért foglalko­zik az ifjúsági mozgalom­mal még ma is? Megismer­ve őt. érthetőbbé válik mindez, hisz Üjságh Tibor még a „hőskorban” lett az ifjúsági mozgalom — előbb a METESZ, majd a DISZ tagja. — A megyében négyen vagyunk ilyen „veteránok” — meséli kissé meglepődve látogatásunkon. — 1949-ben léptem be a DISZ-be. addig az egyetemisták, főiskolások szervezetének voltam tagja. Nemcsak a feladataink vol­tak mások, de a módszerek is. Kerékpárral jártuk a környező községeket. Sikló­son kezdtem a pálvát. Vil­lany még csak kévés helyen volt, a rádió sem terjedt el a faliakban, igy az estéket valamivel ki kellett tölteni. Nem volt gond a színjátszó­kor, az énekkar, a bálok szervezé­sével : nagy volt az igény, sok az érdeklődő. Ma pedig örülünk, ha az iskolában nagy nehezen si­kerül összehozni egy irodalmi szín­padot. Felgyorsul az életritmus, fejlő- dik a technika, az emberek nagy ré­sze már autó­val közlekedik. A közösségterem- tés háttérbe szo­rult. Üjságh Tibor a hetedik tanévet kezdte itt Osztopán- ban, Inkéről költözött át családjával. A budapesti születésű férfi egész életé­ben falun tanított. — Hogyan fogadták az öreg KISZ-est az itteni fia­talok? — A községi alapszerve­zet első taggyűlése előtt né- hányukkal mát- találkoztam az utcán, s beszélgettünk. A bemutatásnál biztosan meg­lepődtek. nem tudtak hová tenni, de megbarátkoztak velem. Jókat tudunk együtt nevetni, es ez az egyik alap­ja ennek a társaságnak. Azt hiszem, nem lógok ki a sor­ból. Propagandista vagyok, Ágyúval fácánra? A vadászat nemcsak sport Agyúval fácánra ? Erre gondolhat az, aki először hall vadgazdálkodási terme­lési rendszerről. A termelé­si rendszer ugyanis a köztu­datban magas fokon szerve­zett, gépesített termelési el­járást jelent. De mit lehet a vadgazdálkodásban magas fokon gépesíteni: a puskát? Aligha. A vadgazdálkodási termelési rendszer üzletág­gá fejlődött, többé-kevé-sbé exkluzív passzió — jó pén­zért, Magyarországra évente több ezer ol)’an külföldi va­dász érkezik, aki — ha pél­dául nagyvadra vadászik — még a mellélövésért is kon- vertiblis devizával fizet. (Egy^egy aranyérmes trófeá­ért pedig 10—20 ezer nyu­gatnémet márkát gombol le a boldog vadász.) A külföldiek között sincs mindenkinek annyi pénze, hogy egy vadászatra annyit költsön, mint amennyi — mondjuk — egy nyugatné­met szakmunkás egyévi fi­zetése. A vadászok többsége főleg Olaszországból és Fran­ciaországból laposabb pénz­tárcával, de annál vastagabb vadászmellénnyel érkezik. Ezekben az országokban ugyanis gyakorlatilag alig van mire vadaszni. Az ötmilliónyi francia vadász például évente átlag másfél vadat tud puskavégre kapni otthon. A másfél vad átlag­szám. Arra enged következ­tetni, hogy sok francia va­dász csak akkor tud zsák­mányt hazavinni, ha megve­szi a boltban. Ez azonban nem az igazi, még ha a pe­csenyét „ezt a papa lőtte!” hitben fogyasztja is ei a család. A vadászszenvedély csilla­pítására célszerűbb Magyar- országra utazni, ahol sok pénzért sok fácánt, vadré­cét lehet lőni. Ilyen üzletmenetnél nem lehet az „áruellátást” egye­dül a természetre bízni. Va­lósággal „gyártani kell’, a1 vadászni valót. A tömeges vadtenyésztés, a vadászat, a vadhúsértékesítés nagyüzemi megszervezésének ötlete csak néhány éve jutott egy álla­mi gazdaság igazgatójának eszébe. Nem jókedvéből. A lecsapolt nagybereki ős- lap területén lévő Balator- nagybereki Állami Gazdaság . kezdettől fogva veszteséges vcát. Pedig termeu. itt min­den. de a cukorrépában nem volt cukor, a lucernából hiá­nyoztak az állatok szamara létfontosságú nyomelemek, a ^zöldség pedig olyan ledús volt, hogy a betakarítás után órák alatt elrolhadt. A dús vege­táció azonban kitűnő elet- feltételeket teremtett a vad­nak. A búvóhely, az egesz évben megtalálható víz ide­kötötte, ideszoktatta a kör­nyéken élő nagyvadat. Ez a természet adta lehe­tőség azonban kévés volt ahhoz, hogy a vadgazdálko­dást termelési agazatia fej­lesszék. Csak az apróvad'tö­meges elszaporításával lehe­tett üzemágnak tekinteni azt. A sok fácán, vadréce (nyulat nem lehet mesterségesen te­nyészteni, a fogoly pedig el­sősorban mezőgazdasági kör­nyezetben él, illetve élne, ha tudna), azonban csak „termés”. Csak akkor lesz belőle pénz, mi több, szaba­don átváltható deviza, ha a külföldi „vendégmunkások” elvégzik a hangulatos „be­takarítást”. A nagyberekiek vállalko­zása sikerült, es a gazdaság három ev alatt meghárom­szorozta az immár vadgaz­dálkodási agazatta előlépett kedvtelés üzemi nyereségét. Megpróbálkoztak másutt is. A Mezőgazdasági és Élelme­zésügyi Minisztérium 1976 őszén a Balatonnagybereki Állami Gazdaság irányításá­val engedélyezte a Balaton­nagybereki szárnyasvadte- nyesztési Rendszer működé­sét. Az alapító okmány sze­rint: ..A rendszer kereteben működd felek célul tűzik ki a fácán és a vadréce, vala­mint a fogoly korszerű te­nyésztési technológiájának kidolgozását, ennek révén a vadászati ágazat árutermelő jellegének megteremtését, a vadászatok tervszerűségé­nek, színvonalának és gazda­ságosságának növelését”. Szakkifejezessel elve: Rt) százalékos levadászás (tehát, ha a fácánok 60 százalékát sikerül eltalálni) esetén té­ritekre került .nevelt fácán előállítási költsége 160 fo­rint. Ehhez jön még a vadá­szok számára nyújtott szol­gáltatások (étel, fogat, szál­lás) 9,60 forintos költsége Egy fácán tehát mindennel együtt 169,90 forintba kerül a gazdaságnak. Viszont 830 formtet kapnak er le. Te­hát minden lelőtt fácán után több mint 164 forint hasznot lehet elkönyvelni. És tavaly a vadgazdálkodási rendszer csalitjaiban' 50 OOO fácánt ej­tettek el külföldi vadászok. Mindent összeszámolva, a vadgazdálkodási rendszer 1979-ben 600 000 nyugatné­met márkát szerzett a nép­gazdaságnak. A lehetőségek ezzel nem merültek ki. Egy­re több külföldi érdeklődik a magyar szafari iránt, s a magyarországi vadászki rán­dulások egyre inkább közös családi programok lesznek. Ezek az úgynevezett holidav- programok — lovaglással, teniszezéssel, úszással, vitor­lázással, horgászással egybe­kötve — a vadászturizmus egyre jelentősebb mellékes beveteli forrásává válhatnak. Költséges passzió? Mi ta­gadás, egy valamirevaló va­dászfegyver tízezrekbe ke­rül: a magyar erdők, mezők, vadászeltartó képessége is korlátozott. Ám ez a kedv­teles a népgazdaság egyre jövedelmezőbb devizaszerző vállalkozása. B. P. ebből nem lehet kiöregedni, A politikai oktatáshoz kép­zett. tapasztalt emberek kel­lenek. Nagyon fontos, hogy a politikai foglalkozások te­matikáját mi csak ajánljuk a fiataloknak, ők válassza­nak, hogy mi a legérdeke­sebb. Így soha nem lesz unalmas téma, biztosítva van a telt ház. Sokan pa­naszkodnak az érdektelenség miatt, no de egy évfordulót szalonnasütes közben vagy kerékpáros kiránduláson is meg lehet ünnepelni. A nyári programokról be­szélgetve Zankál. Balaton- fenyvest. Fonyódligetel em­legeti. összeszámolom, har­minchét napot töltött tábo­rokban. — Mikor jut idő a pihe­nésre, a szabadságra? — A táborozás már ma­ga pihenés, csak egy ki« munka van mellette. Az út­törőtáborba a család is ve­lem jön, a gyerekeim szinte Csillebércen nőttek fel. Még általános iskolások voltak, de már ifivezetőként dolgoz­tak a táborban. A kisebbik fiam szintén propagandista a gépészeti szakközépiskolá­ban. — Az ifjúsági mozgalom mellett tanácstag és tűzol­tóparancsnok is. — 1954-től vagyok tanács-' tag. Sokan azt mondják, ez sok időt elvesz, pedig nem így van. Aki benn él a falu mindennapjaiban, az jól ismeri a gondokat, s a le­hetséges megoldásokat. A tűzoltó muka a hobbim, ezt amolyan szerelemből csiná­lom, gyakran van lehetőség sikerélményre. A gyerekek körében is népszerű, hu­szonegy úttörő tűzoltóm van. — Egy idő után fárasztó lehet ez a sok feladat, még ha önként vállalta is... — Én még nem éreztem. Ha a KISZ-tagságról idővel le is mondok, a propagandis­ta tevékenységet nem ha­gyom abba. Üj ismeretek­re, tájékozódásra nekem szintén szükségem van, ak­kor mar a többieknek is megszervezem, hogy érdekes előadókat, aktuális témákról hallhassanak. DANG VIA KÖZPONTI SZERSZÁM- ÉS KÉSZÜLÉKGYÁR 4. SZ. GYÁR, NAGYATÁD több éves gyakorlattal, számviteli főiskolai végzettseggel vagy mérlegképes könyvelői oklevéllel rendelkező szakembert keres számviteli osztályvezetőnek Jelentkezni lehet a gyár főkönyvelőjénél vagy személyzeti vezetőjénél. (202971) KANIZSA BÚTORGYÁR KAPOSVÁRI GYÁREGYSÉGE AZONNALI BELÉPÉSSEL fölvesz egy segéd rak táros! (lehetőleg ferfi) egy fűtől (vegyes és gáztüzelésű kazan vizsgával) üzemi segéd- és betamtott munkásokat (2 nőt is) Re rezes a kollektív szerződés szerint. Jelentkezes a munkaügyi csoportnál, Kaposvár, Katona J. u. 1. «544«)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom