Somogyi Néplap, 1981. október (37. évfolyam, 230-256. szám)

1981-10-31 / 256. szám

Bolgár—magyar—NDK együttműködéssel Obszervatórium a Rodope csúcsán Hétezer adag étel - naponta Drinkbár Szántódpusztán Az idén tavasszal kezdte meg munkáját a Rodope csúcsai között, 1750 méter tengerszint feletti magas­ságban. Ruzsenben a Bol­gár Tudományos Akadémia nagy teljesítményű csillag- vizsgáló intézete. Az ob­szervatórium építését széles körű előkészítő munka előz­te meg. A tudósok azért vá­lasztották ezt a helyet, mert itt a legtöbb a felhőtlen éj­szakák száma, tiszta a lég­kör, elég nagy a tengerszint feletti magasság, a dombor­zat és a lakott települések­től való távolság pedig ki­küszöböli a nemkívánatos fényhatásokat. A csillagvizsgáló kupolája 30 méter magas, teleszkópja pedig két méter átmérőjű, Ricci-Cretienne rendszerű, — ez a legmodernebb hatal­mas műszer, amit eddig a jénai „Carl Zeiss” művek­ben gyártottak. A korszerű berendezés — optika, me­chanika. és elektronika — segítségével pontos és ala­pos információkat nyerhet­nek a csillagos égről. Az obszervatórium építé­sében az NDK szakemberein kívül a magyar VILATI működött közre. A szerelést és a munka ellenőrzését magyar szakértők végezték. A magyar elektronikus tech­Az araszolok Szinte valamennyi gyü­mölcsfáin károsítanak a kis teli araszoló és a nagy téli araszoló lepkék hernyói. Kedvező tavasa időjárás esetén a tél folyamán lera­kott tojásokból a hernyók már a rügyfakadás előtt ki­kelhetnek, és a duzzadó rü­gyekbe rágják magukat. Az így károsított rügyek nem hajtanak ki. A gyümölcsfák fejlődésének előrehaladtá­val a fiatal leveleket, virá­gokat rágják meg, sőt elhú­zódó fejlődésük esetén a kis gyümölcskezdeményeket is megtámadják. A hernyók jellegzetes ara­szoló mozgásukról, illetve tavasszal a károsított nö­vényrészek összeszövéséről könnyen felismerhetők. Az idei év tavaszán megyénk valamennyi részén észleltük kártételüket, erősebb fertő­zések azonban házikerti ül­tetvényekben alakultak ki a megye középső és déli ré­szein. Az egynemzedékű kárte­vők lepkéinek rajzása már október közepén megkezdő­dött, azonban a fölmelegedő időjárás a lepkék repülését, élettevékenységét fékezte, rajzásuk megélénkülése ezért csak a hét elejéin be­köszöntött lehűléses időjárás következtében élénkült meg. Ez arra figyelmeztet, hogy szélsőséges lehűlésektől mentes téli időjárás esetén 1982 tavaszán ismételten számottevő korai rügykárté­telek kialakulására kell fel­készülni. A jövő tavasszal várható károk megelőzése érdekében a most időszerű mechanikai védekezési eljá­rás végrehajtását javasoljuk a házikertekben. A gyü­mölcsfák törzsére erősítsünk hemyófogó öveket — 15—20 cm széles hullámpapír övék középső 10 cm-es sávját kenjük be hemyóenyvvel, vagy más, lassan száradó ra­gasztóval. Az övekbe b,ele- ragadnak a/, araszoló lepkék repülni nem tudó csonka szárnyú, bamásszürke vagy halványsarga alapon feketé­vel tarkázott tömzsi nősté­nyei. A törzsön felfelé má­SOMOGYI NÉPLAP Magyar elektronikus technika segítségével működtetik a hatalmas Carl-Zeiss teleszkópot nika segítségével készült, vi­lágszínvonalú teleszkóp tel­jes egészében automatizált és alkalmas az égitestek fényképezésére is. Az ob­szervatórium a központi te­leszkópon kívül rendelkezik még egy 80 mm-es telesz­kóppal és egy 70 mm-es kamerával. Az obszervató­riumban mintegy 40 fiatal kártétele szó rovarok így nem tud­nak eljutni a koronaszintbe, es áttelelő tojásaikat sem tudják lerakni. Az öveket a lepkék rajzásának befejező­déséig — várhatóan decem­ber végéig — hagyjak a fák törzsein, illetve a fo­gott anyag mennyiségétől függően cseréljük ki. A le­szedett öveket azonnal el kell égetni. Az enyvréteget szükség szerint friss enywel időközönként kenjük át. A hemyóenyves övék haszná­lata elsősorban az erdők kö­zelében levő ültetvényekben elengedhetetlenül fontos fel­adat. szakember dolgozik: csilla­gászok, fizikusok, matemati­kusok, mérnökök, techniku­sok. Dr. Bogomil Kovacsev, az obszervatórium tudományos vezetője így számol be az intézet feladatairól és mun­kájáról: — Kutatótevékenységünk magában foglalja a csillagok és csillagképek, a galakti­kák és a galaktikán kívüli objektumok, a Naprendszer­hez tartozó égitestek megfi­gyelését A Rozsentől több milliárd fényévre lévő égi­testeket is meg tudjuk fi­gyelni. Máris sok adatot re­gisztráltunk, és érdekes je­lenségeket örökítettünk meg. Számos napkitörést is meg­figyeltünk. Asztrofizikai ku­tatásokat is végeztünk, vizs­gáljuk az ikercsillagok szín­képét, a meleg csillagokat, a bolygók mágneses előterét stb. Munkánkat más kutató intézetekkel egyetemben, a nemzetközi tudományos együttműködés keretében végezzük. A magyar csilla­gászokkal való jó kapcsola­tunk és együttműködésünk immár hagyományos. • A Pest—Budai Vendéglá­tó Vállalat a Balaton-par- ton, Sóstótól Badacsonyig jelentős szerepet vállal az üdülök és a lakosság ellá­tásában. A tó körül 42 üz­lete van: a déli parton 32 vendéglátóegység és két kis ABC szolgálja az ellátást. Jelen van az Expressz Ifjú­sági és Diákutazási Iroda üdülőtáborában, szállodái­ban. nyáron a Siotóur kem­pingjeiben, illetve a buzsáki táj házban, a földvári üdülő­helyi klubban, a sóstói út­törőtáborban ... A gyors­fejlesztési- program kereté­ben Szabadifürdön és a szép­laki Zichy Mihály téri kem­pingnél konzervpavilont lé­tesített, s mint ismeretes: a szántódpusztai idegenforgal­mi és kulturális központ vendégei is a pest-budaiak Ménescsárdáját, borozóját látogathatják. Ezenkívül kü­lönféle diszkókat üzemeltet a szezonban, és a vállalat kisvendéglői is egyre nép­szerűbbek. Július 1-től szep­tember 30-ig 54 millió 536 ezer forintos forgalmat bo­nyolítottak le a területi igazgatóság üzletei — két­százezer forinttal többet a tervezettnél. Télen négy vendéglátóegy­séget, valamint két kis ABC-áruházat tart nyitva a pest-budai vállalat. Az egyik ABC-t Balatonföldváron, a másikat Őszödön létesítette, s önálló húsüzeme és cuk­rászata is üzemel Balatom- földváron. (A többi között a szárszói áfész-nak készíte­nek itt cukrászárut.) A föld­vári Expressz-komyhán té­len közétkeztetésre rendez­kednek be. A többi között ellátják az új szállodákat építő Tolna megyei Tanácsi Építőipari Vállalat dolgozóit (közülük mintegy 120-an ét­keznek itt), s a közelmúlt­ban napi háromszori étke­zést tettek lehetővé a kő­röshegyi termelőszövetke­zetben szüretelő 170 iskolás gyermeknek. Gasztrof ol- ételeket is készítenek: na­ponta mintegy hétezer dara­bot az ABC-üzleteknek. Arkagyii és Borisz Sztrugackii Csodálatos tulajdonsága volt Kirának: szentül és ön­zetlenül hitt a jóban. Ha ilyen mesét egy jobbágy- parasztocskának mondana Rumata, az kételkedve hüm- mögne, szó nélkül faképnél hagyná, és vissza-visszanéz- ne a jóságos, meghibbant nemes donra. Ha ilyesmit mesélne dón Tameónak és dón Szerának, azok végig sem hallgatnák: az egyik el­aludna, a másik pedig böf­fentene egyet, és így szólna: „Ez mind nagyon íe-ennköl- ten hangzik, de bogy áll a dolog a fehérnéppel? . . Don Reba pedig figyelme­sen végighallgatná, aztán kacsintana a rohamosztago- soknak, hogy szedjék ki be­lőle, kitől hallotta ezeket a veszedelmes meséket, és ki­nek mondta el már... Amikor Kira elaludt. Rumata megcsókolta arcát, lábujjhegyen kiment, s be­húzta maga mögött a nyi­korgó ajtót. Lement a cse­lédszobába, és az üdvözlés­re meghajló fejek fölött át­nézve. így szólt: — Házvezetőnőt fogadtam. Kira a neve. Fönt fog lak­ni, mellettem. A dolgozó- szoba melletti helyiséget holnap takarítsátok ki ala posan. A házvezetőnőnek Ugyanúgy engedelmesked­jetek, mint nekem. Ha pe­dig valaki elfecsegi, annak kitépem a nyelvét! Egy ideig még ott állt, majd megfordult, és vissza­indult a szobájába. A rozs­dás fegyverrel teliaggatott, fura bútorral telezsúfolt szalonban az ablakhoz állt, homlokát a hideg, sötét üveghez nyomta, és kinézett az utcára. Megtörtént az első őrségváltás. A szem­közti ablakokban meggyúj­tották a mécseseket, be csukták a spalettákat, hogy oda ne vonzzák a gonosz embereket és a gonosz szel­lemeiket. Csend volt, , csu­pán egyszer üvöltött fel va­lahol odalent iszonyú han­gon. egy részeg. Legszörnyűbbek ezek az esték voltak: utálatosak, magányosak, kilátástala­nok. Odalent vas csörrent, a reteszeket tolták be. az éj­szakára készültek. A sza­kácsnő Szent Miikához fo­hászkodott, hogy küldjön neki akármilyen férjet, csak értelmes essbér legyen. Az öreg Muga ásítozott. A konyhában a szolgák az es­ti sörüket kortyolgatták és pletykáltak. Rumata eljött az ablak­tól, végigsétált a szalonon. Reménytelen dolog, gondol­ta. Nincs olyan erő. amely kiszakíthatná őket gondjaik és fogalmaik megszokott köréből. Mindent megadhat­nának nekik, a legkorsze­rűbb házakba költöztethet­nek őket, esténként mégis összegyűlnének a konyhá­ban, szenvedélyes kártya­csatákat vívnának, röhögné­nek a szomszédon, akit el­páholt a felesége. Ebben, a tekintetben dón Kondornak igaza van: Reba — jelen­téktelen apróság a tradíciók, az évszázadok alatt kiala­kult rendíthetetlen hagyo­mányok. nyájösztön-szabá­lyok roppant tömegéhez ké­pest. Don Reba! Nem magas, de nem is alacsony, nem kövér, nem is sovány, nem túl sűrű hajú, de egyálta­lán nem kopasz. Mozdulatai nem hevesek, de nem is lomhák, arca nem vésődik az ember emlékezetébe. Ud­varias, figyelmes társalgó, de egyébként semmilyen különleges gondolatokkal nem tündököl... Három évvel ezelőtt buk­kant fel a palota-kancellá­ria valamelyik penészes pin­céjéből: jelentéktelen kishi- vatalnok, szolgálatkész, sá­padt. sőt szinte kékes ar­cú. Azután az első minisz­tert váratlanul letartóztat­ták és kivégezték, néhány rémülettől eltompult, ma­gas rangú hivatalnok bele­halt a kínzásba, és szinte az ő hullájukon emelkedett fel óriási gombaként a kö­zépszerűség e könyörtelen szelleme. Sehonnai. Nem hatalmas elme egy gyenge uralkodó mellett, nem nagy és félelmetes ember, , aki egész életét annak szenteli, hogy az országot egyesítse. Nem pénzsóvár kegyenc. aki csupán az aranyra és a nőkre gondol, aki a hatalom kedvéért nyakra-főre öldös, s azért uralkodik, hogy öl­jön. Suttogva azt is rebes­getik, hogy ő egyáltalán nem is dón Reba, hanem isten tudja kiféle, farkas­bőrbe bújt ember, hason- má*. bitorló... (Folytatjuk) 1974 óta 24 üzletet létesí­tett a Pest—Budai Vendég­látó Vállalat a Balaton part­ján, és összesen 460 dolgo­zója van itt. Ezenkívül a csengeti általános iskolával és a kisvárdai gimnázium­mal kötött szocialista szer­ződés alapján turnusonként 25 tanulót is foglalkoztat, öt éve kötötték meg a szerző­dést, s azóta mindén nyáron megérkeznek a gye: ekek ta­náraik kíséretében. Meglehetősen nasty műsza­ki részleggel is i -ndelkez- nek: e részleg szakemberei végzik üzleteikben a kar­bantartást, a felújítási mun­kákat, s önálló beruházások kivitelezésére is vállalkoz­nak. A karbantartó, felújító munkák ir.oil'cit a Siotour- ral kötött raty iá. apó lés ér­telmében drinkbárt létesíte­nek Szántódpusztán. Bérbe adott üzleteiket felújítják: kifogástalan műszaki álla­potban adják át a vállalko­zóknak. A Ménescsárda, a Fácános és az Express étte­rem kivételével minden vendéglátóegységét bérbe adja a vállalat, s a veraenyi tárgyalásokon eddig a 150. sz. ABC és étterem, a Vari­gesztenyés, valamint a Tó­part étterem talált gazdára.) Jelenleg a Hullám és a Vadvirág vendéglő felújítá­sát végzik (a bérletes üzle­teket egyébként ezután is a 33 tagú műszaki részleg tartja karban. Az őszödi úgynevezett Fácános komp­lexumhoz egy másodosztályú étterem, egy ABC\és a nem­rég épült munkásszálló tar­tozik. E komplexumot köz­ponti fűtéssel látják el: a dombóvári Unió ktsz-szel együtt végzik ezt a munkát. A munkásszállóban jelenleg a szántódpusztai Ménescsár­da dolgozói laknak. A Pest—Budai Vendéglá­tó Vállalat építői szívesen végeznek társadalmi munkát a Balaton-parti községek­ben. A földvári iskola fel­újításánál például 128 mun­kaórát vállaltak, s nemrég kifestették a zamárdi óvodát is — társadalmi munkában. Sz. A. Piaci körkép Krizantémözön Szomorúan árulták a ko­szorút a tegnapi kaposvári hetipiacon. Azoknak sem volt azonban virágos ked­vük, akik krizantémot hoz­tak. Lépni sem lehetett a sok virágtól, így hát az árat sem tudták fölsrófolni. Nem­hogy 20, de 12 forintot is nehezen adtak meg egy szál krizantémért. A belőle kötött koszorúért sem kap­tak 180 forintot. A délelőtti órákban már többen enged­tek az árból, attól félve, — s nem alaptalanul —, hogy a nyakukonmarad. A "vi rá gőzön ben keresni kellett a zöldségféléket. forint, néggyel drágább én­nél egy kiló eltenni való csemegeuborka. Gomba már csak alig volt, és az is drágult. A csibe li­tere például már 25 forint. Nagyítóval kellett már ke­resni a gesztenyét 25-ért, volt viszont bőven sütniva- lójuk a tökárusoknak, akik 6 forintot kértek egy dara­bért. 15 a pattogatni való kukorica kilója. Megcsappant a gyümölcs- piac választéka. 10 forintért már csak vackorba harap­hattunk. Aki finom körtét akart enni, 16 forintot zetett. Győrben már esi. Csincsi egy hónap előtti 4 forintos lecsópaprikáját most 15-ért árulták. Muta- tósabb töltenivalót már csak 18-ért vehettünk. 3—4- gyel olcsóbbat adtak Pesten, Szegeden pedig még 9-ért is mértek kenyér mellé valót. Szószhoz kitűnő paradicso­mot 12-ért ajánlottak, a jól fölismerhető kilóját 18-ra tartották. A boltokban már primőr is volt 24—34-ért. Négy forinttal drágult egy hét alatt a karfiol: 18 ki­lója. A kel 12-ért is kelen­dő volt. 6 a káposzta, sőt a Zöldért pavilonjában csak 4,60. Savanyítva most 16-ért is adták. 2 forint volt a padlizsán darabja, 3 a karalábé, 4 a íagycsipkézte saláta. Főzőhagymát 8—10, lila csemegét 12 forintért árul­tak. Békéscsabán az utóbbit is 8-ért vesztegették. míg Komlón tízzel drágábban. Ott a vöröshagyma is 14 fo­rintba kerüli. Mecsekalján volt a legdrágább — 7 fo­rint —a burgonya is. A fő­városban 6,30, nálunk 5,40 kilója. A fokhagyma ára 35 és 50 forint között * mozgott. Ná­lunk — sajnos — változat­lan az utóbbi ár. A vegyeszöldseg kilója 14 20-ért volt szép Boscobak, Zalában viszont fele ennyi­ért is adtak Alexandert. A legszebb almából há­rom szem egy kiló 14-ért. A 9—10 forintos gyümölcsnek csak belbecséről mondhat­tunk jót. Kecskeméten, Deb­recenben, no meg Nyíregy­házán 6-ért is mosolygósat öntöttek a szatyorba, Pes­ten és Győrben viszont 15- öt fizetett, aki válogatott. Fogyóban a szőlő. 16—20-ért vették. A tojás újra drágul. Kecs­keméten már 3,20-at is el­kértek érte, igaz, Zalában ennél még épp egy forint­tal volt olcsóbb. Pesten 2,40 a rántotténak való, nálunk 2,50—2,60. Érthetetlenek az árkü­lönbségek a csirkénél: 65 forint Pesten ugyanaz, ami Csabán 41,50-érl megkapha­tó! Kaposváron 50 forint a pecsenyecsirke kilója. ISO forintot megadtak volna egy 220-ért kínált kacsáért. 130- at sokalltak egy délceg ka­kasért. Az egyik vásárló megtudván, hogy 90 forin­tot kérnek egy satnya tyú­kért, dacosan mondta: eny- nyiért inkább karajt veszek. b. r. Nehéz istennek I tenni

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom