Somogyi Néplap, 1981. október (37. évfolyam, 230-256. szám)
1981-10-29 / 254. szám
Sokan forgatják a vállalkozás új formáiról szóló jogszabályokat, s latolgatják a lehetőségeket. A kisüzemi termelés kiterjesztés azt a célt szolgálja, hogy ezek az új szervezeti formák — gazdaságpolitikánkkal összhangban — hozzájáruljanak a hatékonyság növeléséhez. Létrehozásuk egyúttal a gazdaság szervezeti rendszerének korszerűsítését is jelenti, azért hogy - életszinvonalpolitikánkkol összhangban — a lakosság szükségletét minél magasabb színvonalon lehessen kielégiteni. A világpiacon végbement változások is azt követelik a magyar gazdaságtól, hogy növelje mozgékonyságát, rugalmasságát, gyorsan reagáljon az új jelenségekre. Az új szervezetek hatékonyan hozzájárulhatnak a hiánycikkek körének csökkentéséhez, a szolgáltatások színvonalának növeléséhez, az igények teljesebb kielégítéséhez. Mai Összeállításunk ezekről az új formákról szól. Kezdeményez a Három ágazat megyei iráGazdasági munkaközösség nem szükséges hozzá a nyitóit arról kérdeztük, saját területükön hol tartják életképesnek és a legsürgetőbbnek az ű.i vallalkozasi forrnak létrehozását. És van-e tudomásuk ilyen szándékokról? Dr. Orosz László, a megyei tanacs ipari osztályvezetője: — öt ipari szövetkezetnél célvizsgalatot végeztünk, hogy feltárjuk: hol, melyik vállalkozási formát lehetne alkalmazni. December közepéig várhatóan eldől, hogy milyen rendszerben alakulhat és kit érint a kisvállalkozás. — Tehat a tanács kezdeményez. Miért? — Példát szeretnénk, ha úgy tetszik; referénciavallal- kozásokat. S minél többfélét! A három, felügyeletünk alá tartozó tanácsi vállalat közül a Patyolatnál van ra a legnagyobb lehetőség. Több formát is ki lehet próbálni; mi a költségtérítéses rendszert javasoljuk majd. hogy Október középéig több mint harminc olyan rendelet és törvénymódosítás jelent meg amely a magán- személyek vállalkozását szabályozza. Melyik forma mit jelent? Itt a kisszövetkezetek és a hozzájuk sokban hasonló szakcsoportok jellemzőit mutatjuk, be. Amikor kisszövetkezeteket alapítanak — akárcsak a többi kisüzemi forma létrehozásakor — a lakosság jobb ellátása, a szolgáltatás színvonalának emelése, a hi- mycikkek számának csökkentése, a mozgékony háttéripar kiépítése, az alkotó energiák és a szabad pénzeszközök hasznosítása a cél. Hogyan alapítható kisszövetkezet? Ennek egyik módja, hogy valamilyen speciális részleg vagy csoport kiválik a hagyományos szövetkezetből Emellett újonnan is alapítható ez a kisüzemi forma — létrehozásához legalább 15 személyre Van szükség, a tagok száma azonban nem lehet több száznál. Az újonnan alapított kisszövetkezet a tagok vagyoni hozzájárulásából (részjegyekből, termelőeszközök, gépek, épületek, műhelyek átadásából, illetve bérbeadásából) jön létre. Előírás, hogy a kisszövetkezeti tag legalább kéthavi munkabérének megfelelő összeget, vagyont vigyen a közösbe. Csak a pénze, vacsökkeAjenek a ráfordítások. A Kapos-plastnál elképzelhetőnek tartom, hogy a természetes szőr- es serteíel- vásárlás begyűjtésére szerveződjön vállalati gazdasági munkaközösség. Az országos szolgáltató vállalatok közül 1983 végéig a Gelka szervezete megváltozik. A szervizek meghatározott létszám fölött kisvállalattá alakulnak át, s ezek a központtal és néhány vidéki egységgel vállalkozói jelleggel, üzleti partnerként lépnek kapcsolatba. A szövetkezetek esetében a szövetkezeti szakcsoportokat látom életképesnek. A kisvállalkozások sikeréhez természetesen a vállalati, szövetkezeti vezetők Vállal- kozokedve is kell. Ide tartozik, hogy a szolgáltatói területen eddig szokatlan ármozgások is elképzelhetők lesznek. Dóri János, a megyei tanács kereskedelmi osztályvezetője: — Az új vállalkogyana révén nem lesz tag a vállalkozni vágyó! A tagság feltétele: akár íö-, akár mellékállásban valamilyen munkát kell végezni a kisszövetkezetben. Az viszont lényegtelen, hogy főállású hivatalnok, nyugdíjas vagy főiskolás-e a belépni szándékozó. A kisszövetkezetek számára lényegesen lazábbak az adminisztrációs számviteli, könyvviteli és adatszolgáltatási kötelezettségek — kevesebb lesz á hivatalnok. Ez azonban nem jelenthet szabályozási, pénzügyi, adózási lazaságot. Mire vállalkozhatnak a kisszövetkezetek ? Tervezhetnek és építhetnek *ia- gánlakásokat. egyengethetik a különböző találmányok, újítások útját, átvállalhatják más cégek könyvelési feladatait. Számos lehetőség adódik számukra az idegenforgalom és a vendéglátás területén. Szövetkezhetnek különböző műszaki cikkek javítására és karbantartására, de vállalkozhatnak alkatrészek gyártására, hiánycikkek számának csökkentésére. Foglalkozhatnak a friss divat irányvonalait követő kis tételű holmik gyártásával, akár butikok ellátását is vállalhatják. Szervezhetnek rendezvényeket: konferenciákat. összejöveteleket, iskolai találkozókat, esküvőket s így tovább. Fehér toltok alig akadnak termelési és szolgáltatási ágazatainkban, annál többször fölvetőd 1K azonban a minőség, az ellátási színvonal és az ezeket előidéző verseny szükségessége. tanács zási fonnak főpróbája a .... - reskedelemben es a 'vendéglátásban zajlott le. es sikeres volt. A kiadott üzletek életképesek. Somogybán ötven egység maködik így; nagyobb a forgalmuk, kulturáltabbak, kínálatuk szélesebb, bennük kevesebben és gazdaságosabban dolgoznak. Az ilyen boltok száma 1985- ig megtöbbszöröződhet. Emellett a többi vállalkozási forma elterjedese is vár-* haló. Sőt, az üzletek kiadása meggyorsíthatja a kapcsolódó területeken az új formák kialakulását. Az árubeszerzési társulás, a szállítás, a piackutatás, az ügynöki szolgalat, a közös karbantartó-dekorációs tevékenység mind kínál ilyen lehetőséget. Az új formákat szemlélve látni kell, hogy működésükkel összeköthetnek és átfoghatnak jó néhány ágazatot. Dévényi János, a megyei tanács építési osztályának csoportvezetője: — Az építőiparban minden attól függ, sikerül-e közös érdekeltséget találni. Olyat, hogy a gazdaságtalan egységnél szövetkezetét alakílva, hatékonyan dolgozhassanak. Azt hiszem, az építőiparban elsősorban nem eszköz- és gépigónyes területeken jöhetnek létre először kisvállalkozások; ahol komoly tőke kell, ott kezdetben valószínűleg csak alkalmi céltársulások szerveződnek. A gépek ma már bérbe is vehetők, a díjtételek elkészültek. Érdemes elgondolkodni azon is, hogy a vállalkozási formákkal meggyorsíthatok a szakszerelőipari munkák. A vállalkozásoknak szép jövőjük lehet a magánerős családiházas építkezéseknél és a felújításoknál, mert ezeknek eddig nem volt gazdája. A siker érdekében természetesen az ezzel a munkával járó összes ügyintézést és eljárást is vállalni kell. A gazdasági munkaközösség tevékenysége rendkívül színes. Létrehozható a fogyasztás, a szolgáltatás, a termelés színvonalának, választékának javítására, az ezekhez kapcsolódó kiegészítő tevékenység ellátására. A korábban is létező polgári jogi társaságok elsősorban valamilyen szellemi tevékenységet űztek, árutermelést nem végezhettek. A polgári jogi társaságok dönthetnek, hogy 1982. január l-lől az új vagy a régi szervezeti formában kívánnak működni. Kétségtelen, hogy aki vállalkozik. annak sokféle szempontot kell mérlegelnie. Nemcsak a piaci réseket kell kitapintania és a tevékenységi kört helyesen megválasztani, hanem számolnia kell azzal is, hogy többletjövedelmet csak több munkával lehet elérni. Fix bér fizetésére a munkaközösségek aligha vállalkozhatnak, ugyanakkor a rendeletek nem teszik lehetővé, hogy a munkaközösség tagjai hatezer forint jövedelem fölött is fizessenek nyugdíj- járulékot, Magyarán: hiába keres valaki például a gazdasági munkaközösségben tízezer forintot, nyugdíjat legföljebb hatezer forint után kaphat. A gazdasági munkaközösség tagjai egyébként igénybe vehetik a gyest és az anyasági segélyt, táppénz azonban csak betegségük hetedik napja után jár. A gazdasági munkaközösség tagjai nem feltétlenül azonos szakmájűak, s ez kifejezetten előnyös lehet, ha képzettségük, piaci jártasságuk jól kiegészíti egymást. Például: a munkás, a kisiparos, a technológus és a mérnök összefoghat valamilyen műszaki hiánycikk gyártására. Kereskedelmi tevékenységre nem vállalkozhatnak, de a kereskedelmi munkát elősegítő tevékenységre (például anyagA nagyvállalatok egy része kénytelen vállalni olyan tevékenységet is, amely nagyüzemi keretek között nem gazdaságos. Január elsejétől lehetővé válik, hogy ezeket a terheket a nagy- vállalatok — például kisvállalatok es leányvállalatok alapításával — letegyék. Mi is az a kisvállalat? Egyike azoknak a kisüzemi formáknak, amelyek hivatottak arra, hogy a szervezeti rendszer korszerűsitese révén javítsák a meglevő es újonnan alapított gazdálkodóegységek jövedelmezőségét. rugalmasságát; hozzájáruljanak a társadalmi energiák, az emberi es a gépi erőforrások jobb hasznosításához, valamint az ellátás javításához. Általános érvénnyé! már nehezebb szabatosan meghatározni, mit is jelent a kisvállalat. Sem a mérete, sem a foglalkoztatott létszám, sem a megtermelt érték nagysága nem ad ehhez biztos támpontot. Más-más ugyanis a szükséges eszközök értéke, a dolgozók száma, a megtermelt áruk vagy a szo’lgálta- tás értéke, ha a kisvállalat beszerzésre, raktározásra) igen. A gazdasági munkaközösség — külkereskedelmi vállalat közvetítésével — külföldön is értékesítheti produktumait, s külföldi bérmunkát is vállalhat. A gazdasági munkaközösség tagjai lehetnek például vízvezeték- és, fűtésszerelők, kőművesek, tapétázók, szobafestők; elvállalhatják többek között családi ház, félkészház iroda, tetőtér építését, szerelését; mások létrehozhatnak különféle javító. karbantartó munkaközösségeket, mini szervizeket. Megint mások vállalkozhatnak a tej- és a sütőipari termékek reggelenként! házhoz szállítására, illetve gyermekfelügyeletre, idős emberek ellátására, valamilyen ' kisüzemi termelésre. A legföljebb 30 tagú gazdasági munkaközösségekbe egyébként bárki beléphet, élelmiszer- vagy gépipari alkatrész gyártásával vagy pótmamaszolgálattal, fodrászattal, netán a háztartási eszközök javításával foglalkozik. A felsorolásból az is kiderül, hogy a kisvállalat tevékenységi köre nem szűkre szabott, nincs körülhatárolva. Bármilyen tevekenv- seggel foglalkozhatnak, akár csak a nagyok. A gazdasági. jogi meghatározás egyelőre hiányzik, de a Pénzügyminisztérium es az Igazságügyminisztérium még az idén közleményben informál arról, hogy — tevékenységenként. alkalmasint szakágazatonként — hol és mi meríti ki a kisvállalat fogalmát. A szabályozás jelleget, szigorúságát tekintve nem különböznek nagyobb társaiktól;, nem kapnak engedményeket, kedvezményeket. Nem attól lesznek rugalmasabbak, jövedelmezőbbek, munkahely engedélye sem. Vagyis e tevékenység másodállásban is végezhető. A vállalkozó csak a tényleges munkavégzés < réven válhat a gazdasági munka- közösség tagjává. A gazdasági munkaközösségek összjövedelmük után három százalék társasági adót fizetnek, emellett a szétosztott jövedelmek alapjan a tagokat —■ a kisiparosokhoz hasonlóan — általános jövedelmi adó terheli. Az. adó- ellenőrzés és a befizetések kezelése a PM Bevételi F’ő- igaz.gatósúgának feladata. Gazdasági munkaközösség nemcsak önállóan alakulhat, hanem vállalat vagy költség- vetési szerv keretében is. Mindkét típusú munkaközösség tagjai bérelhetnek vállalatoktól, szövetkezetektől gépeket, berendezéseket, műhelyeket. hogy a szabályozás számukra kiskapukat nyit — méreteik révén tehetnek szert előnyökre. Előnyös a kisvállalat számára, hogy az adminisztrációs és adatszolgáltatási előírások — a többi vállalat kötelezettségeivel szemben — lazábbak lesznek. A bér- szabályozás viszont módot ad arra, hogy a kisvállalatok dolgozóinak személyi jövedelmét a többi céghez képest nagyobbmertékben befolyásolja a gazdálkodó, egység jövedelmezösegc, haszna. A kisvállalatok gyorsaságát serkentheti, rugalmasságát es piachoz, igényekhez igazodó képességét javíthatja az is. hogy nagyobb lesz. az önállóságuk, mint a mostani vállalatoké. Az önállóság természetesen azt is jelenti, hogy a döntésekért vállalni kell a következményeket. Az esetleges bukást is. Milyen lesz a szakcsoport? Mezögazdasagi s za k csoportot legkevesebb öt személy alakíthat, ha megvannak — vagy működésük során biztosíthatóak — a szükséges anyagi eszközök. A szakcsoport szervezéséhez a szövetkezet (mezőgazdasági-, fogyasztási és értékesítő, beszerző vagy halászati szövetkezet) vezetőségének előzetes hozzájárulása szükséges. Ha a tagok állami gazdasági szakcsoport megalakulását határozzák el, . az igazgatótól kell kérni a tagértekezlet megtartásához az engedélyt. Tevékenységük rendkívül széles körű lehet: a szakcsoport használatába átengedett földön növénytermelést, szőlő- és gyümölcs, valamint zöldségtermelést folytathatnak; foglalkozhát- nak állattenyésztéssel. er- . dógazdálkodással, elsődleges I fafeldolgozással. Termény- és telinek leide, guzasl, értékesítést vállalhatnak; a mezőgazdasági üzemek és kistermelők részére anyagokat, eszközöket, berendezéseket szerezhetnek be, elvállalhatják előállítását, karbantartását, felújítását. A mezőgazdasági szakcsoport a tagok gazdaságában folytatja a termelő tevékenységet, de megfelelő keretek között közös gazdaságot és közös üzemel is létesíthet. A szakcsoport nem jogi személy: tagjai csak vagyoni hozzájárulásukkal felelnek a tevékenységgel összefüggő tartozásokért. A szövetkezet ezekért a tartozásokért elsősorban a szakcsoport céljaira elkülönítve nyilvántartott vagyonnal. Illetve a szakcsoportnak átengedett vagyoni eszközökkel felel. Versenytársak Előnyös a kisvállalat számára
