Somogyi Néplap, 1981. október (37. évfolyam, 230-256. szám)

1981-10-29 / 254. szám

Padórtyf püspök jegyzőkönyve Szabó Lőrinc a déli parton Balatoni helytörténészek — honismereti szakkörveze- tők, egyéni gyűjtők — ta­lálkoztak nemrég Siófokon, hogy tájékoztassák egymást eredményeikről, s megbe­széljék a közös feladatokat. A tanácskozás tapasztalatai­ról, a helytörténészek tervei­ről beszélgettünk Reöthy Ferenccel, a DéR-balatoni Kulturális Központ szakre­ferensével. a szemest szak­kör vezetőjével. Elmondta, hogy a Petőfi Irodalmi Muzeum felhívá­sára * úgynevezett irodalmi katasztert készítenek (a fal­vak elfeledett vagy kevésbé ismert irodalmi emlékeit tárják föl), valamint a mű- emlékszobrokat, emléktáb­lákat, illetve fényképeket készítenek róluk. (Az utóbbi feladatot Siófokon már elvé­gezték a gyűjtők). Sok szak­körben eredményes a nép- ajzi tevékenység, nem egy sikeres pályamunka készült íz utóbbi időben. A Bem Istvánná magyar—latin sza­kos tanár által vezetett za- márdi szakkör tagjai példá­ul két munkával is nyertek díjat — a Pécsi Akadémiai Bizottság, illetve a megye néprajzi pályázatán. A pá­lyázatokon nyert pénzt pan­nonhalmi kirándulásra köl­tötték. s az apátság levéltá­rában, könyvtárában végez­tek kutató munkát. Az aka­démiai bizottság somogyi művelődéstörténeti szekció­ja (dr. Kanyar József kan­didátus vezeti) is számos feladatot vállalt a siófoki járásban. Tagjai főként is­kola-, egyesület- és könyv­tártörténettel foglalkoznak. Egy érdekes adatokat tar­talmazó latin nyelvű könyv (amely Padányi Bíró Márton veszprémi püspök 1740-ben történt somogyi látogatásá­nak tapasztalatait összegzi) lefordítását is tervezik. A latin nyelvben jártas tanáro­kat, papokat kérték föl er­re a munkára. Jól halad az anekdoták, népi szólások gyűjtése, értelmezése is a környékbeli szakkörökben. A látrányi közösség egyik tagja, K, Kiss Jenő például tavaly sikeresen szerepelt egy pályázaton az említett témakörrel kapcsolatos dol­gozatával. Az úgynevezett társközsé­gekben az üres tanácsi épü­letek, elhagyott iskolák al­kalmasak a szakkörök cél­jaira, ezért egyre több ilyen kis faluban alakulnak hely- történettel foglalkozó közös­ségek. Kötésén például Lóhr Jenőné, Kőröshegyen pedig István József, Dankházi Sándor és Gáspár László I volt a szervező. Az említett > helységekben, valamint Zá­rná rdiban, Szemesen, Boglár - lellén és Törökkoppányban tizenöt-negyven ember jár rendszeresen a foglalkozá­sokra, s vállal feladatokat. Furcsa módon épp a déli part központjában. Siófokon nincs helytörténeti szakkör. Azaz csupán „papíron” léte­zik, s a bizonyítható ered­mények (Siófoki füzetek, szobor és ..emléktábla-ka­taszter'’ stb.) egy-egy lelkes egyéni gyűjtő, helytörténész nevéhez fűződnek. . A honismereti munkát nem mindenütt vezeti peda­gógus; Földváron például nyugdíjas mezőgazdász. Kő­röshegyen lelkész. Boglárlel- lén könyves boltvezető a szakkör irányítója. Űj tár­saságok alakulásáról kap­tunk hírt Szabadiból, Ság- várról és Szárszóról. A hon­ismeret lelkes propagálói nem hagyják szó nélkül, ha környezetükről, vidékükről hibás adatok jelennek meg valamelyik kiadványban. Például a Kartográfiai Vál­lalat földrajzinév-tárában meglehetősen sok hiba. el­írás található. A szakkörök vállalkoztak arra. hogy kii- gyűjtik, s korrigálják a té­vesen közölt földrajzi neve­ket; ennek a munkának egyik elismert szakembere a bonnyapusztai Nagy János nyugdíjas erdész é* térké­pész. Az úgynevezett felnőtt kö­zösségek mellett ifjúsági szakkörök is működnek a déli parton, illetve a siófo­ki járásban. Idősebb ta­pasztalt gyűjtők segítik a fiatalok munkáját, s közös feladatokra is vállalkoznak. Nem feledkeznek meg a környék históriájával, mű­velődéstörténetével kapcso­latos . évfordulókról sem. Most például Szabó Lőrinc halaidnak 25. évfordulójára készülnek. Közismert, hogy századunk nagy költője szí­vesen időzött a Balatonnál. Siófoktól Fonyódig szinte valamennyi községben meg­fordult. A házaikra, ame­lyekben lakott, vendégeske­dett, most emléktábla ke­rül. Reöthy Ferenc húsz , Szabó Lőrinc-levelet talált a parti községekben — Szeme­sen egyet, Bogláron hetet, Fonyódon tizenkettőt —, ezeket (és a levelekre kül­dött válaszokat), valamint Szabó Lőrinc és Takáts Gyu­la levelezését feldolgozza, közreadja. Közeledik a népi írók híres szárszói konfe­renciájának 40. évfordulója is. Egy bajai fényképész an­nak idején sok fotót készí­tett a tanácskozáson: a ju­bileum alkalmából kiállítják ezeket a képeket Szárszón, s emlékülésen méltatják a 40 évvel ezelőtti eseményt. A megyei honismereti hír­adó következő száma a Ba- I la tannal foglalkozik, maid portrésorozatot közöl a tó környékén élt, élő tevékeny lokálpatriótákról. A decem­beri számban például Mó­ricz Béla és Zákonyi Ferenc munkásságáról jelentet meg írást a lap. A szakkörveze­tők és egyéni gyűjtők talál­kozóját ezután kéthavonta megrendezik. Ss. A. Kiállítás Bartók emlékére Hét tétel Bartók emléké­re, ez lehefne az alcím, hi­szen nem cél Bartók Béla magánéletének, szellemi, művészi útjának minden részletre kiterjedő bemuta­tása. A hét stáció történeti - kronologikus rendben követi egymást, de közlendője ér­vényes más korszakokra is — Bartók életében és utó­életében. Minden állomás három részegységet foglal magába; ezek a rendezők szándéka szerint tartalmukban kiegé­szítik egymást — ám még így is csak jelezhetik Bar­tók egy-egy korszakának vagy a- fölmerülő problé­máknak összetettségét. A tér jobb oldalán ritmikusan Ady-kézirátok kerültek elő A Petőfi Irodalmi Múzeum szerzeményei A közelmúltban újabb ér­tékekkel gyarapodott a Pe­tőfi Irodalmi Muzeum. A „legfrissebb” anyag, amely a napokban lett a múzeumé, Gárdonyi Gézának az Egri csillagok című regényéhez készült föl jegyzései. Az utóbbi IS ér egyik legnagyobb „fogása”: egy másodikos gimnazista 7 Ady-vers kéziratát ajánlotta föl. A kéziratok közül kettő fogalmazvány. Ez azért is érdekes, mert bér több mint 300 Ady-vers kéziratai tart­ják számon — ezekből vaj­mi kevés a fogalmazvány. Részben megdőlni látszik az a nézet, hogy Ady könnye­dén, „kapásból" írta a ver­seit. Ugyancsak értékes izerae- meny az 1847-ből származó Vörösmarty-vers kézirata: a költemény Jóslat címen is­mert, a kéziraton azonban még a Békehamg címet vi­seli. A most előkerült vál­tozat az első nyolc vers- szaka fogalmazvány, amit még a Vörösmarty kritikai kiadás sem ismert. Ugyancsak Demreg »»erez­te meg a múzeum Zádor György tetemes levelezését és egyéb iratait. Az elsősor­ban esztétikai, irodalomtör­téneti jellegű írásai, s meg inkább a reformkor irodal­mában játszott szerepe ré­vén ismert ügyvedet baráti kapcsolat fűzte a kortárs irodalom nagyjaihoz es De­ák Ferenchez Most egyebek között 43 eáyan levél került elő, amit Deák Ferenc írt Zádomak, 1826 és 1848 kö­zött. A rendkívül érdekes kordokumentumok egyebek között a reformpolitika. a haladás kérdéseiről szólnak. Ugyancsak Zádor iratai kö­zött bukkantak rá Kazinczy Ferenc Fogságom naplója című művének a múlt szá­zad első feléből származó másolatára. Ritkaságszámba megy. ha napjainkban Fáy András- müvek kerülnek elő: szintén az irodalmár ügyvéd iratai között találták meg Fáy ver­seinek, versfordításainak és egy prózában írt köszöntőjé­nek a XIX. század első fe­lében készült kéziratát. Arkatnrii és Borisz Sztrugackij De azután^ Hiába, azoknak ott, az Intézetben igazuk van. Azután követ­kezhetne az elkerülhetetlen, véres káosz az országban. Mérleg éjszakai hadserege színre lépne: tízezer, min­denféle egyházból kiközösí­tett fenegyerek, erőszakos­kodó. gyilkos, liliomtipró; rémülettől elvakult parasz­tok es városlakók óriási tö­megei, akik az erdőkbe, a hegyekbe, a sivatagokba me­nekülnek; a te híveid pedig felhasítják, egymás hasát a hatalomért meg azért a jo­gért vívott roppant kegyet­len harcban, hogy ki kezel­je a géppuskát a te elkent- hetetienül erőszakos halá­lod után... Es a te ostoba halálodat • legjobb borítod által nyújtott kehely bor vagy az a.itófüggonv mögül felsüvítő nyíl okozná. S akit a Földről a helyedbe küldenek majd. egy elnép­telenedett, tűzvészekben el­hamvadó országot talál, ahol mindent elölről kell kezde­ni.­Amikor Rumata belökte házának ajtaját és belépett a pompás előszobába, olyan komor volt, akár a vihar­felhő. Muga, a negyven esz­tendeje szolgáló lakai ösz- szekuporodott. es csak néz­te, amint bŐ6Z, fiatal gazdá­ja letépi kalapját, köpenyéi és kesztyűjét, a padra dobja a kardikötőt, és felmegy a lakosztályába. A szalonban Unó, az inasgyerek várta. — Hozasd be az ebédet — förmedt rá Rumata. — A dolgozószobámba. A gyerek meg sen» moc­cant. Várnak önre — közöl­te mogorván. — Hát ez meg kicsoda? — Valami leányzó. De ta­lán dona. Modora után ut­calányféle, nyájas, de az öl­tözete előkelő— Szép terem­tés, Kira — gondolta Ruma­ta gyengéden es megköny- nyebbültén. Hogy megérez­te, az én k.cinkém... Ruma- iu lehuuyt szemmel állt, s kSTekenett összeszedni gon­dolatait — Kidobjam? — kérdez­te ügrbuzgón az inasgyerek. — Tökfilkó — mondta Rumata. — Mindjárt téged doblak ki!— Hol van? — Hát a dolgozószobában — felelte a fiú suta mosoly- lyal. Rumata gyorsan a dolgo­aószobába indult. — Két személyre rendelj ebédet — szólt vissza. — És vigyázz, senkit be ne en­gedj! Akar a király, akár az ördög, akár maga dón Reba jönne— A lány a dolgozószobában volt, állát öklére támasztva ült egy karosszékben, es szórakozottan lapozgatta a „Tanulmány a kósza hírek­ről” című írásművet. Ami­kor Rumata belépett, a lány felrezzent, ö azonban nem engedte felkelni, átölelte, or­ral a dús, illatos hajaba fúr­ta, es ezt mormolta: „Épp a legjobbkor. Kira!.... Épp a legjobbkor!...” Semmi különös nem volt rajta. Olyan fruska, mint a többi, tizennyolc eves. apja bírósági seged írnok, bátyja őrmester a rohamo6ztago- soknál. Feleségül venni nem sietett senki, mert vörös ha­jú volt, Arkanarban pedig a vörös hajüakat nem kedvel­ték. Tálán ezert viselkedett meglepően csendesen, szé­gyenlősén, semmi sem volt benne a nagyhangú, telt ido­mú kispolgárlányokból. Nem hasonlított az epekedő udvari szépségekhez sem, akik túlságosan korán és egész életükre megismerték a női sors értelmét. De sze­retni tudott, ahogyan jelen­leg a földön szeretnek, nyu­godtan és óvatoskodás nél­kül ... — Miért sírtál? — Később elmesélem. A szemed nagyon fáradt... Ml történt? — Majd később elmondom. Ki bántott? — Senki sem bántott. Vi­gyél el innen! — OkvetlenüL — Mikor megyünk el? — Nem tudom, kicsikém. De okvetlenül elmegyünk. — Messzire? — Nagyon messzire. — Az anyaországba? — Igen .. az anyaországba. Hozzam. — Ott jó? — Ott csuda jó. Ott soha senki sem sir. — És milyenek ott az emberek ? — Mint. én.. — Mind olyanok" — Nem mind. (Sokkal job­bak is vannak. (Folytatják) minden állomásban egy-egy filmet vetítenek; a középütt húzódó pinévsorokon fotó­dokumentációt helyeztek el, a bal oldalon pedig — a pillérek sorától némileg kü­lönválasztott térfüzérben — eredeti dokumentumokat ál­lítanak ki. A hét állomáson végtelenítve forgatott 4—6 perc terjedelmű, filmek részben Bartókhoz szorosan kapcsolódó autentikus anya­gokat, részben általánosabb, de Bartók világát sarkalato­sán meghatározó dokumen­tumokat mutatnak be. A filmek mottója minden­kor Bartók idézet: ... a magyar nemzet és magyar haza java ... ... vágyódás az ismeretlen után... ... az integritás-gondolat megtestesülése ... ... erdő sűrűjében... ... a magyarországi mo­dem zenéről... ... a művészek kötelessé­ge tiltakozni... ... per finire..; A pillérsor fotódokumen­tációin a filmekből kiemel­ve, vagy azokat kiegészítve Bartók általános és zenei vL lág- és Magyarország-képé- nek néhány jellemző motí­vuma szerepel A bal oldali A Bari ok es Kodály ének­estjén készült kép vonható a bartóki életmű és a kor vizuális művészetének jelenségei között, vagy egy periódus adekvát művészi magatartásának jellemzői, s nem utolsósorban Bartók utóéletének, szellemi hagya­tékának hatásaként is. Mint jelzések és jelképek tehát nem törekednek és nem is törekedhetnek teljes­ségre. Az egyes állomások­hoz csatlakozva így követik egymást a századforduló stí­lusának, a szecessziónak, majd a Nyolcak os aktivis­ták Bartókkal személyes ‘barátságot is tartó képvise­lői. Utánuk a bartóki ideá­lokat programként hirdető szem tend reiek, aki kkel pár­huzamosan jelentkeznek a nemcsak a szembenállást, hanem a tetteket is vállaló szocialisták egy-egy alkotá­sa. Csupán villanásnyi látható a Bartók Béla egyéniségé­nek, lenyűgöző életművének hatására keletkezett, már napjaink művészeti áramla­tait tükröző művekből. Az életpálya stációi és a tér­Bartók. Makrisz Agamennon szobra rendezés ritmusa olyan fo­lyamatba szervezte a jelen­tősnek ítélt dokumentumo­kat, hogy a látogató részese legyen a közös megemléke­zésnek. A filmre vett, fényképe­Egy korabeli fotó — Budapestről térsor Bartók -kézirataiból. leveleitől, birtokában volt könyvekből mutat be válo­gatást A festmények, szobrok, grafikák, tervek épp olyan dokumentumok vagy jelké­pek, mint a filmek, fényké­pek vagy Bartók Béla sze­mélyes tárgyai. Csak ott és olyan formában jelennek meg, ahol szellemi párhuzam zett és eredeti dokumentu­mok több zónás bemutatása lehetővé teszik a lényeges elemek kiemelését. Különö­sen segíti ezt a vizuális és auditív hatások kombinálá­sa, illetve a tér és fényha­tások ritmizalása. A kiállítás november 30-ig tekinthető meg — Budapes­ten a Magyar Nemzeti Ga­lériában. Elismerés, jutalom a szép tankönyvekért Az 1031—82-es tanév tan­könyveit- időben es jo mi­nőségben elkészítő nyomdá­kat jutalmaztak meg szer­dán, a Franklin Nyomdában tartott ünnepségen. A műve­lődési miniszter elismerő ok­levelét es jutalmát idei munkajava! az Athenaeum a Dabasi, az Egyetemi, a Nyírségi, a Zrínyi, a Pécsi Szikra Nyomda, valamint a Szikla Lapnyomda es Nyom­daipari Fenyszedő Közpon érdemelte ki. A feladató! nagyságára jellemző, hogy ; tanévre 27 millió kötet ké­szült el. Nehéz istennek I lenni

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom