Somogyi Néplap, 1981. október (37. évfolyam, 230-256. szám)
1981-10-29 / 254. szám
PÁRTMUNKA, HATÁSKÖR. BELESZÓLÁS M kértíés8zőn A Volánnál elsején kezdik ötnapos munkahét, — közvélemény kutatással Várospolitika és üzemlátogatás A Zdzislaw Lucinszki vajdasági első titkár vezette ciechanowi pártmunkásküldöttség Kaposváron töltötte látogatásának második napját. Testvérmegyei vendégeink először a megyeszékhely pártbizottságának székhazába látogattak, ahol Deák Ferenc, a városi pártbizottság első titkára tájékoztatta őket a választott testület várospolitikai tevékenységéről, Az eszmecserén részt vettek a városi pártbizottság titkárai, dr. Horváth Sándor, a megyei pártbizottság osztályvezetője és Papp János, a városi tanács elnökhelyettese. A megbeszélés közvetlen légkörben, a tapasztalatszerzés szinte kimeríthetetlen igényével, baráti légkörben zajlott le. Bevezetőként általános helyzetképet festett Deák Ferenc Kaposvár lakóinak életéről, életkörülményeinek változásáról, a lakosság számának gyors növekedéséről s arról a rövid néhány évről, amikor megyeszékhelyünk a munkaalkalmat és jövőt teremtő ipari fejlődés időszakát élte át. Bemutatta az ipar szerkezetének átala- , kulását, s nem titkolta a , feszültségeket sem, amelyek <5 a fejlődés ellenére az iskolai, óvodai ellátásban, a mintegy háromezres lakás- igfeiylő számában mutatkoznak meg. Beszélt a szakmunkásgárda és a felsőfokú végzettséget szerzett szakmai irányítók számának törvényszerű felduzzadásáról, tevékenységük hasznáról. Általános tájékoztatójából nem maradt ki a sokáig elhanyagolt belváros rekonstrukciójának szándéka, terve, illetve a városközpont megkezdett felújítása sem. Mivel azonban vendégeinket — érthető okokból — elsősorban a párt tevékenysége, szervezeti fölépítése, a párt és a tanács közötti munkamegosztás, a hatáskörök elkülönülése, illetve fokozatos decentralizációja érdekelte, természetes, hogy tájékoztatójának lényege ezekre a kérdésekre összpontosult. Deák Ferenc többek között elmondta, hogy Kaposvár 207 pártalapszervezeté- ben több mint hétezer kommunista tevékenykedik, s részletesen — mintegy útmutatóként — tájékoztatta vendégeinket a kommunisták tevékenységéről» Nem volt szükségtelen megállapítani, hogy a pártbizottság várospolitikai tevékenysége alatt hazánkban kettős feladatot értünk. Egyrészt a politikai nézetek és fejlesztési elképzelések összegezését abból a célból, hogy a városban élő emberek jól érezzék itt magukat és meg- ilálják minden oldalú szállításukat. Azaz biztosítsuk napi életfeltételeiket. Másrészt a jövővel foglalkozás, a város arculatának formálása határozza meg a pártszerv várospolitikai tevékenységét. Ezzel a témával együtt kaptak tájékoztatást vendégeink a vezető szervek munkamegosztásáról és arról: miként valósul meg Kaposváron a határozott végrehajtásának pártellenőrzése. A párt különböző sejtjeinek fölépítése, irányítási módszerük, a közös gondolkodás és cselekvés kialakításának folyamata számos kérdésre, további érdeklődésre indította testvérmegyénk kommtfnista küldötteit. Kíváncsiak voltak arca, hogy mennyi a nők és a fiatalok aránya a pártban; milyen a tagdíjfizetés rendszere, és milyen a tagépítés módszere. Érdekelte őket a függetlenített pártapparátus helyzete és munkamódszere, a hatásköri lista, és általában az, hogy miként teljesítik a párt káderpolitikai irányelveinek követelményeit. Faggatták a vendéglátókat a politikai képzés és továbbképzés rendszeréről, módszereiről, s még az sem kerülte el a figyelmüket, milyen technikai eszközök, rendszerek állnak a politikai apparátus rendelkezésére ahhoz, hogy a lehető legjobban, az eseményekre és a követelményekre gyorsan reagálva lássák el feladatukat. Nem volt és nem lehetett kétségük afelől, gyei küldöttséget. A gyárvezető az üdvözlés után nem mulasztotta el megjegyezni, hogy termékeiknek 8—1U százaléka talál gazdára idehaza, 10—12 százaléka tőkés exportra megy, 80 százalék pedig a szocialista országokba, közöttük Lengyel- országba kerül. Vázolta a gyár alig több mint kétéves történetét, a munkás- és irányító gárda kialakulását; beszélt termékeikről és módszereikről, amelyek között nem véletlenül kapott kiemelkedő helyet az irányítás, a vezetés szisztémája. Mintha megérezte volna, hogy elsősorban ez, a gazdaságirányítási rendszer helyi követelményei, megvalósítása érdekli testvérmegyénk küldötteit. A fő kérdés tehát az hogy minden kérdésre részletes és kimerítő választ adtak a vendéglátók — úgy, ahogy az kommunisták között természetes és ahogy a tapasztalatcsere testvéri népek között szinte kötelező. Egy valóban jó hangulatú, tartalmas eszmecsere után indultak el vendégeink egyik legfiatalabb üzemünkbe. a Csepel Művek Egyedi Gépgyárába, hogy a helyszínén, a gyakorlatban győződjenek meg a két nap alatt elhangzott politikai és gazdasági iníormációozön valóságtartalmáról. Deák Ferenc és dr. Horváth Sándor kíséretében tehát Somogy gépiparának egyik büszkeségébe látogattak, ahol a párt és a szakszervezet, illetve a KISZ vezetőinek jelenlétében, a munkásközösség nevében Ackermann József igazgató köszöntötte a lenvolt: a termelésen kívül miként vesznek részt a pártós társadalmi szervek, -a dolgozó közösségek az irányításban; miféle érdekeltség kötelezi el őket önként arra, hogy csökkentsék a termelési költségeket, több és jobb terméket állítsanak elő, és magasabb eladási- árakat érjenek el — figyelembe véve a világpiaci árak mindenkori változását. Nos. vendégeinkben nem maradhatott kétség, S ezt nemcsak a hivatalos tájékoztató biztosította, hanem a munkásokkal való rövid eszmecsere is. Több szó hangzott el a gyárban élő és jól működő fórumrendszerekről, a bizalmiak szerepéről és tevékenységéről, a munkásgyűlések hangulatáról és hatásáról, a uyacaicgctrdenedteeg aaembeötíő példáiról. Nem maradt ki a tájékoztatásból a KISZ szerepe és tevékenysége sem, elvégre 470 dolgozójuk közül 300 harminc éven aluli. Így érthető, hogy nemcsak a munkásközösséget általában érintő . kérdésekben, hanem a lakáshelyzet megoldásában is eredményesen hallatják hangjukat. Az igazgató így fogalmazott: „Az a meggyőződésünk, hogy egészséges, vitákban érlelt összhang alakult ki a különböző szervek és közösségek vezetői között. S ezt a beleszólási lehetőségnek, az őszinte véleménynyilvánításnak tulajdonítjuk.” A kérdések sora itt sem maradt el. Ki állapítja meg a .termék árát? Milyen „mutatókat” kap a gyár a csepeli központtól? Mit jelent a szakszervezet vétójoga a gyakorlatban, és Vt>lt-e rá példa? S ha nem volt, az csakugyan azért van, mert döntés előtt egyetértésre jutott a gyárvezetés a szak- szervezettel? A kérdésekre a munkások is választ adtak az üzemcsarnokokban, amikor saját életükről, munkájukról és körülményeikről, anyagi helyzetükről vallottak vendégeink záporozó kérdéseire. A kíváncsiság indoka nyilvánvaló volt. Lengyel testvérpártunk nagy tettek: a pártegység megteremtése, a tömegek bizalmának visszaszerzése, egy elkerülhetetlen gazdasági reform, a már-már tarthatatlan feszültségek feloldása előtt áll, s a kialakult helyzet nem ad módot a tétovázásra. Ezt fölismerve kutató szenvedéllyel közeledtek barátaink a történelmi hagyományokban és érzelmileg is közel álló nép képviselőihez itt, Somogybán is. — Megköszönjük őszinte, nyílt szavukat, mélyenszán- tó gondolataikat — mondta a látogatás befejeztével Zdzislaw Lucinski, testvér- megyénk pártmunkáskül- döttségének vezetője. Elégedettek vagyunk: többet tudunk gazdasági rendszerük működéséről, politikai intézményeik tevékenységéről és módszereiről. Információik gyakorlati jelentősége szinte fölmórhetetlen értékű a lengyelországi pártmunka számára. Vendégeink délután a várossal ismerkedtek, s meglátogatták a Somogyi Képtárt. Holnap Nagyatádon folytatják programjukat. November elsején áttér az ötnapos munkahétre a Volán 13. sz. Vállalat. A munkanapok számának csökkenése az áru- és a személyszállítást végzők esetében is külső és belső problémák megoldását, eltérő érdekek egyeztetését kívánta. A Volánnak igazodnia kellett a már ötnapos munkarendben dolgozó vállalatokhoz, föl kell készülnie a január elsején és a jövő júliusban áttérőik igényeinek kielégítésére. Partnereivel együtt már márciustól vizsgálta, hogyan módosul a személyforgalom, hol kell változtatni a helyi és a helyközi buszjáratok menetrendjén. Dr. Bors István igazgató elmondta: az utazóközönség új munkarendjéhez és a vállalat saját programjához való igazodást nehezíti, hogy a vállalatok és intézmények más-más időpontban vezetik be az ötnapos munkahetet. A munkakezdésről és a -befejezésről folytatott megbeszélések után minden esetben a többség érdekeit vették figyelembe. Lesznek azonban olyanok, is, akiknek túl korán vagy túl későn indulnak a buszok. Az új menetrendet december 31-ig nyomdába adják, hogy május 23-ra elészüljön. Addig azonban a Volán több értesítést tesz majd közzé a menetrendmódosításáról. A tájékoztató úgy készül, hogy abban már a július elsejétől áttérők érdekeit is figyelembe veszik. A jövő év első napján munkarendet változtatók számára így még a régi menetrend és a módosítások együttesen adnak tájékoztatást. Az igazgató megerősítette azt is, hogy a helyi és a helyközi közlekedés új rendjét természetesen nem tekintik lezártnak. Az utasok érdekeit figyelembe véve rugalmasan változtatnak a menetrenden, ahol szükség lesz rá. A vállalat saját áttérési programjáról dr. Bors István elmondta: összesen öt Üjabb rózsa-típusú burgo- nyafajták kerülnek ki a Keszthelyi Agrártudományi Egyetem burgonyanemesí- tőinek keze alól. Két évtizeddel ezelőtt azt a feladatot kapták, hogy az import csökken tése érdekében a hazai körülmények között bizváltozatot dolgoztak M. A kaposvári központban és az üzemegységeken közvélemény-kutató lapokon kérdezték meg a dolgozókat a legalkalmasabbnak tartott munkakezdési és -befejezési időpontokról. Az elfogadott változatra a munkások hetvenkilenc százaléka szavazott. A gépkocsivezetőknél a kérdés másként merült fel. Ők ugyanis havi munkaidőkeretben dolgoznak, eddig összesen 191 órát teljesítettek, s ez most 182- re csökken. Hétvégén is a volán mellé kell ülniük, s így a heti többlet pihenőnapot havi átlagban kapják meg. Tervbe vették azt is, hogy a 182 órán felüli, szombat-vasárnapi munkáért a tehergépkocsi- és az autóbusz-vezetőik harminc százalékos túlórapótlékot kapnak. A vállalat gondja, hogy a 191 órás foglalkoztatás mellett még harminc buszvezetőre volna szükség, hiszen az embereik így is 207 órát dolgoznak havonta. Különösen a helyi járatokon fárasztó a munka, mivel ezután még több lesz a túlóra. A járműállomány biztonságos üzemeltetése miatt a karbantartóknál nem lesz szabad minden szombat. Folyamatosan dolgoznak a termelésirányítók is, és az eddigieknek megfelelően a diszpécser- és a garázsszolgálat tagjai. A vállalat vezetői meghatározott rend szerint gondoskodnak a hétvégi felügyeletről. A cél az, hogy ötnapos munkarend bevezetése az üzleti kapcsolatokban ne okozzon zavart. Az előzetes felmérések szerint a szállíttatok árufogadási készségét a rövidebb munkahét nem csökkenti. A Volán lakossági szolgáltatásokkal foglalkozó részleged ezután is várják a vevőket szombaton. A Volán-iroda minden szombaton nyitva lesz, és a személy- gépkocsi szerviz is előreláthatólag vállalja a javításokat hétvégenként. Cs. L. tonságosan termeszthető, bőtermő hibrideket állítsanak elő. A keszthelyi neme- sítők sikerrel valósít ják meg ezt a feladatot. A 450—500 mázsás termést adó magyar rózsa már széles körben ismert és nagy területen termesztik. Új burgonya fajták A jog a házasságot védi Családi kapcsolataink a kiró szemével Családi viszonyainkról rendezett tanácskozást tegnap a Hazafias Népfront Somogy megyei Bizottsága és az iparcikk-kiskereskedelmi vállalat, A népfront kaposvári székházának nagytermében főként nőkből álló hallgatóság előtt dr. Sebestény Tamás megyei bíró tartott előadást arról, hogy a bírósági gyakorlatban a családi viszonyok milyen társadalmi összefüggéseivel találkoznak a jogalkalmazók. A legkülönfélébb tudományágak képviselői évtizedek óta tanulmányozzák a családi és a páros kapcsolatokat. A nyílt és a csoportos házasságtól az élettársi viszonyig a legkülönfélébb eszmekörök és nézőpontok alapján próbálkoztak a házasság intézményének megújításával, sőt megváltoztatásával. De a társadalmi kötöttségekkel meghatározott mikroközösség, a népesség reprodukciójának alapfeltételéül szolgáló házasság, a nyugodt családi körülmények iránti vágy eddig még mindig az emberi együttélés legszerencsésebb alapkövének bizonyuk. A -válási statisztika mutatói ellenére is Magyarországon ma a felnőtt lakosság hatvanöt— hetven százaléka házasságban él. A jogi szabályozás is a házassági kapcsolatot támogatja, bár a család még szánt os gonddal találkozik. A polgári perek kétharmada ugyanis családjogi per. Válóper, láthatási per, tartásdíj megítélésével kapcsolatos ügyek adnak munkát a bíráknak. A jogalkalmazás a közvélemény egyik döntő alakító tényezője a válóperek esetében. A bontóperek gépiesre változása azonban leépíti a válás előtt álló tudati akadályokat, s így csökkenti a jog visszatartó erejét; nincs egy meghatározott réteg vagy csoport sem, ahol á válások jellemzőek lennének. Gyermektelenek és gyermekesek, fiatalok és idősek házasságát rontja meg egy- egy szubjektív vagy objektív tényező. Amit a bíró az elé kerülő ügyekből tapasztalatként megfogalmazhat: nem elég az a társadalmi hatás, amely a jó házasság intézményét erősíti. Környezetünkben tobbsaör kap a jó példa. Pedig a családi kapcsolatok a felnövekvő generáció számára életre szólóak. Dr. Sebestény Tamás előadását vita követte, majd a résztvevők megtekintették a kaposvári Domus Áruház lakberendezési bemutatóját. Ott dr. Nagy Gyula, az iparcikk-kiskereskedelmi vállalat igazgatóhelyettese kalauzolta őket. Az eddig százötvenmillió forintos forgalmat lebonyolító áruházban ez alkalommal a Bútorértékesítő Vállalat két lakberendezője állt szaktanácsokkal a vásárlók rendelkezésére. Az ízléses otthon kialakításához a lakberendezőkön kívül a virágkötők is hozzájárultak saját bemutatójukkal. Kár, hogy a bútorgyárak kínálata ezúttal is hatalmas, kárpitozott garnitúrákból állt. Ügy látszik, a bútorgyártók olyan exportpiacokra leltek, ahol nagy lakásokat építenek. Cs, L. SOMOGYI NÉPLAP
