Somogyi Néplap, 1981. október (37. évfolyam, 230-256. szám)
1981-10-28 / 253. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! ARA: 1,40 R SOMOGYI NÉPLAP XXXVII. évfolyam, 253- szám 1981. október 28., szerda TÁRSADALOM, GAZDASÁG, IRÁNYÍTÁS ü fapaufalafokbéf merítve Lázár György Bonnban Közös törekvés Lengyel pártmunkásküldöttség Somogybán A megyei pártbizottság meghívására Zdzislaw Lucinski ciechanowi vajdasági első titkár vezetésével tegnap négytagú lengyel pártmunkásküldöttség érkezett Somogyba. Testvérmegyei vendégeinket Varga Péter a megyei pártbizottság első titkára fogadta. Előzetes kérésüknek megfelelően - az első munkaprogramon, a pártbizottság székházában - a pártmunka és a társadalomépítés magyarországi tapasztalatairáf, a gazdaságszervezés és irányitás módszereiről, a tanácsok pártirányításáról tájékoztatta őket. Az eszmecserén részt vettek a megyei pártbizottság titkárai, Deák Ferenc, a városi pártbizottság első titkára, Kiss Zoltán, a Központi Bizottság munkatársa és Sarudi Csaba, a megyei tanács általános elnökhelyettese. A mintegy három és fél órás tanácskozás lényege abban foglalható össze, hogy meríteni akarunk egymás tapasztalataiból. a kapcsolatok fejlesztésére Varga Péter • megyei pártbizottság nevében szívélyesen köszöntötte vendégeinket; őzt kívánta, hogy kellemesen és hasznosan töltsék el nálunk e néhány napot. Hangsúlyozta, hogy a magyar népet és pártját mélységes aggodalom tölti el a lengyelországi események láttán. Kifejezésre juttatta, hogy népeink, pártjaink együtt vannak a bajban, a nehézségek idején, s mi támogatunk minden lépést, amely a haladás, a szocialista fejlődés irányába mutat. Zdzislaw Lucinski válasz- köszöntőjében nagyra értékelte a két megye együttműködését, s nem titkolta: — Bár nagyon nehéz helyzetben vagyunk, vállaltuk ezt az utazást. Az említett témákat is azért javasoltuk, mert érdeklődésűink a jelenlegi társadalmi szükségszerűségből fakad. Jóllehet a mélyreható gazdasági reform végrehajtásának feltételei nálunk még kedvezőtlenek, az önök tapasztalata sokat segíthet abban, hogy a magunk erejéből mielőbb úrrá legyünk a társadalmi konfliktusokon. — Nehéz napokat élt át a mi népünk 1956-ban, úgyszólván minden összeomlott az országban — kezdte az akkori helyzet elemzését Varga Péter, majd részletesen taglalta az ellenforradalom kialakulásának okait. A társadalmi-politikai válságot követően nem zárkózott el a párt, nem vonult vissza. Elsőrendű feladata, kötelessége volt — mondotta —, hogy a párt vezetésében teremtsen rendet, azután időt adott az embereknek, hogy gondolkodjanak, eligazodjanak. S amikor újjászerveződött, megerősödött a párt. harcot indított a tömegeit bizalmának visszaszerzéséért. A szocialista demokrácia, a törvényes rend mellett tett hitet, s megkövetelte az újjászervezett hadseregben, a karhatalmi alakulatoknál és másutt a szocialista társadalmi rend, a munkás—paraszt forradalmi kormány et- ismeceaét Uy-ea btzios talajról indított« be a termoelést. biztosította a közelhatást, s hozzákezdett a mező- gazdaság szocialista átszervezéséhez. A konszolidáció összetevőinek elemzésevei, a párt munkamódszerének, törekvéseinek bemutatásával azt is bizonyította a megyei párt- bizottság első titkára, hogy a nehézségekről, a feszültségekről mindig őszintén, nyíltan kell beszélni a tömegekkel, föltárva a társadalmi ellentmondásokat, s azokat az ő aktív részvételükkel kell feloldani. A tájékoztató további részében meglehetősen nagy hangsúlyt kapott a szocialista állam és az egyház megállapodása; azok a módszerek. amelyek vallásszabadságot biztosítanak a hívők számára, s amelyek az alkotmányos rend feltétlen tiszteletét, a szocialista társadalomért munkálkodást követelik meg tőlük a szövetségi politika szellemében. Számos kérdés hangzott el, amelyekből nem volt kétséges: ezek a magyarországi tapasztalatok korábban nemigen foglalkoztatták lengyel barátainkat. Legalább ilyen érdeklődés övezte a gazdaságirányítás rendszerének bemutatását, a módszerek főbb tapasztalatait. Érthető, hiszen a lengyel népgazdaság is reform elölt áll, s tapasztalatokért még akkor sem árt a szomszédba menni, ha odahaza más körülmények, más feltételek és sajátosságok uralkodnak. Így nem volt meglepő, hogy a legapróbb részletekig kíváncsiak voltak vendégeink a tervezési rendszer átalakítására, az utasí- tásos módszerek helyett az anyagi érdekeltség, a szabályozás szerepére, a termelői és fogyasztói árak közeledésére, a beruházáspolitikára, illetve külkereskedelmi módszereinkre, a vállalati önállóság jellemző vonásaira és így tovább. Varga Péter nem rejtette véka alá. hogy e nagy jelentőségű reform végrehajtásához természetszerűleg javítani kellett a párt irányító módszerét is. Az érdeklődés ezután a tanácsok pártirányítása felé fordult, majd a munkásőrség megalakításáról, működésének feltételeiről érdeklődtek lengyel barátaink. E témában csak a főbb elvi-politikai alapokat tárta föl az előadó, hiszen vendégeink a délutáni órákban találkoztak munkásőreinkkel és személyesen győződhettek meg arról, amit Varga Péter előre jelzett: — Munkásőreink fegyvereinek tüzereje számottevő. de ennél jóval nagyobb jelentőségű az a politikai erő, amelyet a munkás hatalom védelmében képviselnek. Varga Péter végül hangsúlyozta: amiről itt értesültek barátaink, azok a módszerek a mi körülményeink között alakultak ki. De gondolatokat mindenképp adhatnak ahhoz, miként szüntessék meg otthon a társadalom súlyos konfliktusait. — Őszintén kívánom — mondotta —, hogy sikerrel oldják meg nehéz társadalmi gondjaikat. Őszintén örülünk a lengyel nép, testvérpartunk sikereinek, de bajaikat is érezzük. Éppen ezért amennyire lehet, segítenünk kell egymást, és lehetőleg ne okozzunk egymásnak gondokat. Több eredményt és kibontakozást kívánunk hát barátainknak... Testvérmegyénk első titkára megköszönte a tájékoztatást, amely jó alapot adott a magyar part tevékenységének megismeréséhez. Elmondta: a lengyel kommunisták kötelessége, hogy minél előbb lezárják ezt a krízist. Rövid, de átfogó helyzetelemzést adott ezután a lengyelországi állapotokról; ismertette az ellenséges erők módszereit, megtévesztő propagandáját és rágalomhadjáratát, egyre nyilvánvalóbb törekvéseit, helyenként brutális magatartását. Majd emlékeztetett a IV. plénum útjelző határozatára, amely nevén nevezte a dolgokat és általános harcot hirdetett mindenfajta ellenforradalmi tevékenység ellen. Az új vezetés — mint mondta — végre fogja hajtani ezt a határozatot. Az ellenség jól tudja, hogy csak a feszültség fenntartása hajthatja malmukra a vizet. Ezért mindent el kell követni, hogy rend legyen az országban és munka, nyugalom és pártegység, jó program, amit magáénak vall és kész tevékenykedni érte a sokmilliós nép. — Mä azt mondjuk — folytatta a ciechanowi vajdaság első titkára: arról szó sem eshet, hogy a szocializmust le lehet győzni Lengyelországban. A Szolidaritás nem ragadhatja kezébe a hatalmat. Továbbra is szeretnénk saját erőből, társadalmi megegyezésre törekedve rendezni dolgainkat, de ez nem azonos a meghátrálással, a megalkuvással. Vannak Lengyelországban olyan erők, amelyek képesek gátat emelni az ellen- forradalom elé. Az ember- milliók többsége józan. Erős a lengyel hadsereg, s a határozott politikai irányvonal kialakítása sem várat már magára. Tudjuk, hogy most már gyorsan kell rendeznünk dolgainkat. Minél tovább húzódnak a zavaros események, annál nehezebb lesz úrrá lenni a helyzeten. A mi pártunk, a munkás- osztály, a társadalom alkotó erői — mint tapasztalhatják — nem tétováznak tovább... A jó hangulatú, tartalmas eszmecsere késő délután a munkásőrséggel való ismerkedéssel zárult. Ma a megyeszékhelyen vállalt gazdag programot teljesítik lengyel barátaink. Lázár György, a Minisztertanács elnöke tegnap Helmut Schmidt szövetségi kancellár meghívására — felesége társaságában — hivatalos látogatásra a Német Szövetségi Köztársaságba utazott. Kíséretében vannak: Veress Péter külkereskedelmi miniszter, Nagy János külügyminisztériumi államtitkár, Juhász Adám, az Ipari Minisztérium államtitkára, Bajnok Zsolt államtitkár, a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatalának elnöke, valamint Kővári Péter, hazánk bonni nagykövete, aki az NSZK-ban csatlakozik Lázár György kíséretéhez. Búcsúztatására a Ferihegyi repülőtéren megjelent Aczél György, a Miniszter- tanács elnökhelyettese és Púja Frigyes külügyminiszter. Ott volt dr. George Sperl, a Német Szövetségi Köztársaság budapesti nagy- követségének ideiglenes ügyvivője. A magyar mrniszteireímők megérkezése után azonnal megkezdődtek a hivatalos magyar—NSZK kormányfői tárgyalások. Lázár György és Heimat Schmidt eszmecseréjén a kancellári hivatalban részt vett Hans-Dietrich Genscher alkancéllár, külügyminiszter és Nagy János külügyminisztériumi államtitkár. A megbeszélés rövidesen szélesebb körben folytatódott, amelybe bekapcsolódott Veress Péter külkereskedelmi miniszter és Kővári Péter, a Magyar Népköztársaság bonni nagykövete, valamint Bemdt von Staden külügyi államtitkár, Otto von der Gablentz, a kancellári hivatal osztályvezetője és Norman Dencker, az NSZK budapesti nagykövete. A tárgyalások napirendjén először országaink kétoldalú kapcsolatai szerepeltek. Elismeréssel állapították meg, hogy figyelemreméltó eredményeket értünk el, de mindkét fél kifejtette véleményét, hogy lehetőségeink még távolról sincsenek kimerítve. Az eszmecsere során kifejezésre jutott az a közös törekvés, hogy kapcsolataink elért szintjét ne csak megőrizzük, hanem tovább is fejlesszük, s hogy erre a gazdaság, a politika, a kultúra és a tudomány területén egyaránt megvannak a feltételek. A gazdasági együttműködést illetően külön hangsúlyt kaptak az ipari kooperációk és a kapcsolatok más, korszerű, hosz- szú távú formái. A tárgyaló felek ezután. áttekintették a legfőbb nemzetközi kérdéseket, mindenekelőtt az Európa biztonságával és a fegyver zetcsök- kentéssel összefüggő témákat. Hangot adtak vannak a közös reményüknek, hogy a november végén Genfben kezdődő szovjet—amerikai tárgyalások az európai közép-hatótávolságú rakétákról eredményre vezetnek. Ugyancsak egyöntetűen hangsúlyozták: várakozással tekintenek a madridi találkozó folytatása elé, és maguk részéről hozzá kívánnak járulni annak eredményes befejezéséhez. A Magyar Távirati Iroda tudósítóinak értesülése szerint Lázár György és Helmut Schmidt keddi megbeszéléseit az egymás álláspontjának jobb megismerésére, megértésére irányuló őszinte törekvés jellemezte, még az olyan nemzetközi kérdésekben is. amelyekben a két fél álláspontja eltér egymástól. Lázár Györgyöt délután szálláshelyén a magyar gazdasággal kapcsolatban álló legnagyobb NSZK-beli vállalatok és pénzintézetek vezetői keresték fel. Az együttműködés számos fontos kérdését érintő megbeszélésen a nyugatnémet üzletemberek elismerően szóltak a magyar iparról és külkereskedelemről, de ehhez hozzátették: a kapcsolatok még eredményesebbek lehetnének, ha a magyar ipar gyorsabban tudna reagálni az igényekre, s ha javíthatnánk együttműködésünket a harmadik piacokon. Este az NSZK kancellárja és felesége vacsorát adott Lázár György és felesége tiszteletére. A vacsorán a két kormányfő pohárköszöntőt mondott. Helmut Schmidt meleg szavakkal emlékezett meg 1079-es magyarországi látogatásáról és Kádár Jánossal folytatott megbeszéléseiről. A magyar miniszterelnök mostani látogatása — mondta Schmidt — fontos állomás az egyenletesen és jól fejlődő nyugatnémet—magyar kapcsolatokban, és jelentős hozzájárulás a kelet —nyugati párbeszéd folytatásához. Helmut Schnádt méltatta a két ország dinamikusan fejlődő gazdasági kapcsolatait, és hangsúlyozta, hogy az NSZK számára a Magyarországgal való gazdasági együttműködés és kereskedelem hosszútávú politika. Befejezésül a két ország népeinek békés jövőjére emelte poharát. Lázár György pohárkö- saootőjében hangsúlyozta, hogy a Magyar Népköztársaság kormányát továbpra is a két ország közötti kapcsolatok elmélyítésének őszinte szándéka vezeti. Emlékeztetett arra. a délelőtti tárgyalásokon elhangzott egyetértő megállapításra. amely szerint kapcsolataink számos ténye igazolja, hogy két eltérő társadalmi berendezkedésű és más-más szövetségi rendszerhez tartozó ország is gyümölcsöző együttműködést folytathat egymással, ha azt a kölcsönös tiszteletre és egyenjogúságra alapozza. Lázár György pohárköszöntője végén hangoztatta: népünk békés szándékaitól vezettetve a Magyar Nép- köztársaság kormánya arra törekszik, hogy nemzetközi tevékenységével elősegítse a békés egymás mellett élés, az enyhülés politikájának érvényre juté6ét
