Somogyi Néplap, 1981. október (37. évfolyam, 230-256. szám)
1981-10-17 / 244. szám
, r -• ' • ’ / VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESULJETE ARA: 1,40 Fi SOMOGYI NÉPLAP XXXVT1. évfolyam, 244. szám T9811. október 17., szombat Baráti szövetségben Ma tartja VII. országos értekezletét a Magyar-Szovjet Baráti Társaság Kádár János és Lázár György fogadta a laoszi külügyminiszter! Kádár János fogadta a hazánkban tartózkodó Phoune Sipraseuth laoszi külügyminisztert A Magyar—Szovjet Baráti Társaság rendszeresen, ötévenként tart országos értekezletet, az MSZBT Országos Elnöksége ezúttal a hetedik alkalommal hívta össze a tagcsoportok küldötteit. Az október 17-i értekezleten az 1664 tagcsoport 483 küldöttén kívül részt vesznek a hazai párt- és állami testületeknek, tömegszervezeteknek, továbbá a Szovjet Baráti Társaságok Szövetségének és a Szovjet—Magyar Baráti Társaságnak a képviselői is. Ez a tény jelzi, hogy az MSZBT tevékenysége szervesen illeszkedik abba a sokoldalú kapcsolatrendszerbe, amely hazánkat a Szovjetunióhoz fűzi. Nyilvánvaló ugyanis, hogy a magyar—szovjet barátság ápolása, elmélyítése hazánkban nem pusztán egy baráti társaság feladata, hanem a párt és a kormány politikájának alapvető eleme, az egész társadalom ügye. Mégis, vagy éppen ezért tölt be fontos szerepet a Magyar—Szovjet Baráti Társaság, amely alakulása óta azon munkálkodik, hogy a Szovjetunióval való barátságot nemzeti érdekünkként biztosítsa a társadalom minden rétegében, hogy így erősítse a magyar és a szovjet népben a testvériség érzését, a két ország szoros szövetségét, s egyben hozzájáruljon ahhoz, hogy a hazafiság és a szocializmus fogalma népünkben elválaszthatatlanul forrjon össze, s hogy ezt a szocialista hazafiságot a proletár nemzetköziség eszméje és mindennapi gyakorlata hassa át. Történelmi tapasztalatunk, hogy a proletár internacionalizmust a magyar társadalom fejlődése, társadalmi vívmányaink megőrzése sem nélkülözheti; tehát a Szovjetunióval való barátság ápolása, erősítése, elmélyítése, az új nemzedékekben való megújítása népünk nemzeti érdeke. A nemzeti érdek és a barátság összetartozásának tudatosítása azonban szervezett tevékenységet is igényel, ezért nevezi a Magyar—Szovjet Baráti Társaság önmagát mozgalomnak, hiszen a mozgalom szó lényegében társadalmi méretű szervezett tevékenységet jelent, s ma már valóban nem túlzás azt állítani, hogy a Magyar—Szovjet Baráti Társaság a legutóbbi negyedszázadban- az egész társadalmat átfogó politikai tömegmozgalommá érett A társaság helyzetét és mai feladatait hivatott meghatározni az országos értekezlet. Illusztrációképpen álljon itt néhány statisztikai adat: a Magyar—Szovjet Baráti Társaság tagcsoportjainak száma az utóbbi öt évben 1203-ről 1664-re gyarapodott,. Ezen belül a megyékben 821-ről 1193-ra, Budapesten 384-ről 471-re. Nem érdektelen tudni azt sem, hogy az MSZBT aktivistái ma 809 ipari, 316 mezőgazdasági, 373 Pénteken hazaérkezett Prágából a Magyar Nők Országos Tanácsának küldöttsége, amely részt vett a nők világkongresszusán, és a nemzetközi demokratikus nőszövetség VIII. kangresz- szusán. Duschek Lajosné, a MNOT elnöke, a küldöttség tanintézményi, valamint 166 egyéb intézményi tagcsoportban fejtik ki tevékenységüket. És érdekes tény, hogy az utóbbi öt évben a leginkább éppen az oktatási intézményekben működő tagcsoportok száma növekedett, feltehetően annak eredményeként, hogy 1973-ban megalakult az Orosz Nyelv- és Irodalomtanárok Nemzetközi Szövetségének (MARP- JAL) Magyar Szekciója, amely az MSZBT Országos Elnöksége mellett működve ma kétezernél több magyar- országi orosz szakos tanárt tömörít. Ez a szekció koordinálja az iskolai és iskolán kívüli orosz nyelvoktatást, amelyek minőségi fejlesztése — ahogyan az az országos értekezletet megelőző megyei és kerületi értekezleteken is megfogalmazódott — fontos része az MSZBT tevékenységének. De legalább ilyen fontos része ennek például a propagandamunka, egyebek közölt a jeles évfordulókról való méltó megemlékezések, a magyar— szovjet gazdasági, tudományos-műszaki együttműködés témaköreivel foglalkozó fórumsorozatok vagy éppen a politikai ismeretterjesztést szolgáló különféle í-etelkedő- sorozatok megrendezése. Ez utóbbiak népszerűségét jelzi, hogy például a „Kell a jó könyv” olvasópályázatnak — amelyet a Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulójának tiszteletére két ízben is megrendeztek — több mint 150 ezer résztvevője volt, s hogy a legutóbbi alkalommal 74 ezer 714 pályamű született. A Magyar—Szovjet Baráti Társaság hetedik országos értekezletének a végzett munka értékelésén kívül a további feladatok meghatározásához természetesen figyelembe kell vennie a megváltozott nemzetközi körülményeket, és a társadalomban bekövetkezett fejlődés új igényeivel is számolva kell törekednie tevékenységének tartalmi, módszerbeli megújítására. Éppen a barátság további elmélyítéséért lehet célja a társaságnak, hogy fokozottabban népszerűsítse pártjainak, kormányainak és népeinek a béke, a nemzetközi biztonság, a társadalmi haladás érdekében tett együttes erőfeszítéseit, hogy az epilomunka nehezebbé vált külső és belső feltételeivel összefüggésben mutassa be a Szovjetunió törekvéseit és eredményeit nálunk, illetve a mi törekvéseinket és eredményeinket segítse ismertetni a Szovjetunióban. E tevékenység révén ahhoz is hozzájárulhat, hogy a magyar és a szovjet nép kölcsönösen hasznosítsa egymás - tapasztalatait. A Magyar—Szovjet Baráti Társaság október 17-i országos értekezlete is ezt a közös érdeken nyugvó barátságot hivatott tovább erősíteni. vezetője elmondta: a világ- kongresszus — jelszavához híven — állást foglalt a leszerelés, az enyhülés és a nemzetközi együttműködés, a béke mellett és a világ asszonyainak erejét, összefogását bizonyította. Szombaton, a XIII. kerületi pártbizottság előadótermében a Magyar—Szovjet Baráti Társaság 1664 üzemi, intézményi, iskolai tagcsoportjának képviseletében csaknem 700 küldőt* és számos meghívott részvételével munkához lát a baráti társaság VII. országos értekezlete. Az MSZBT legfőbb fóruma megvitatja a legutóbbi országos értekezlet óta eltelt fél évtizedben végzett barátsági munka eredményeit, s a népeink barátságának, együttműködésének erősítésén munkálkodó tömegmozgalom további feladatait. A küldöttek előre kézhez kapták az országos elnökség tények és adatok A tanácskozás elnökségében helyet foglalt Havasi Ferenc, az MSZMP KB tit-^ kára. Sarlós István, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára, a Politikai Bizottság tagjai, Marjai József,' a Miniszter- tanács elnökhelyettese. Jelen voltak a minisztériumok, a társadalmi szervezetek és a társszövetkezeti ágazatok képviselői. Az Ipari Szövetkezetek Országos Tanácsának korában kiküldött írásos beszámolójához Rév Lajos, az OKISZ elnöke fűzött szóbeli kiegészítést. Mindenekelőtt elmondotta, hogy az ipari szövetkezetek sikerrel teljesítették tízéves fejlesztési programjukat. A jelenleg működő 867 ipari szövetkezet, 16 szövetkezeti vállalat és közös vállalat által létrehozott termelési érték az V. ötéves tervidőszak végére csaknem 70 milliárd forint volt. A szövetkezetek címmel összeállított írásos számvetését arról: a párt irányításával hogyan sikerült valóra váltani az előző országos értekezleten elfogadott programot • • • Pénteken a Magyar—Szovjet Baráti Társaság meghívására Budapestre érkezett a Szovjet—Magyar Baráti Társaság küldöttsége, élén Filipp Tyimofejevics Jermással, az SZKP KB póttagjával, az SZMBT elnökével, a Szovjetunió állami filmbizottságának elnökével. A küldöttség részt vesz az MSZBT VII. országos értekezletén. az ország ipari termelésének 6—7 százalékát adják. A hazai lakosság ellátásában a szövetkezeti ipari cikkeinek részaránya megközelíti a 20 százalékot. A szövetkezetek jelentős részt vállaltak a hiánycikkek csökkentéséből is. Az állami vállalatok termékszerkezet- korszerűsítésé során eredményes együttműködés alakult ki a munkamegosztásban. a szövetkezetekben gazdaságosan előállítható alkatrészek, berendezések, részegységek gyártásának átvállalásával. Az ipari szövetkezetek termelése az elmúlt időszakban gyorsabb ütemben nőtt, mint az állami iparé. Ez jórészt a piaci igényekhez való rugalmas alkalmazkodásnak és a szövetkezetek sajátos, kisebb eszközigényű termelésének eredménye. Megmutatkozik ez az export növekedésében is. Az V. ötéves tervidőszakban a Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára pénteken a KB székházában fogadta a hivatalos, baráti látogatáson hazánkban tartózkodó Phou- ne Sipraseuth-ot, a Laoszi Forradalmi Néppárt Politikai Bizottságának tagját, a központi bizottság titkárát, a Laoszi Népi Demokratikus Köztársaság miniszterelnök-helyettesét, külügyminisztert. A szívélyes, elvtársi légnem rubelelszámolású kivitel 58 százalékkal emelkedett, a szocialista országokba a szövetkezeti exporttermékeknek csaknem 60 százaléka került. — Az öt esztendő lényegében pozitív mérlegének megvonásakor azonban hibáinkból, hiányosságainkból is le kell vonnunk a tanulságot — hangsúlyozta Rév Lajos. — Építőipari szövetkezeteink a tervezett 35—37 ezer lakás helyett 25 ezret építettek fel ebben az időszakban. Az elmaradás különösen azért róható fel a szövetkezeteknek, mert a lakásépítés növelésére komoly anyagi támogatásban részesülnek. Ugyancsak van tennivaló bőven a szolgáltatások területén is. A szövetkezeti demokrácia fejlesztésében, szélesítésében is jelentős előrelé(Folytatás a 2. aMatoni körű találkozón részt vett Púja Frigyes külügyminiszter és Zegnál János, hazánk Vientiane! nagykövete. Jelen volt S. Souban, a laoszi külügyminisztérium főtitkára. • • • Lázát György, a Minisztertanács elnöke pénteken hivatalában fogadta Phoune Sipraseuth-ot. A szívélyes, elvtársi légkörű megbeszélésen részt vett Házi Vencel külügyminiszter-helyettes, és Zegnál János. A SZOT ülése Fejlődött a szocialista demokrácia Pénteken ülést tartóét a Szakszervezetek Országos Tanácsa, amely első napirendi pontként a szakszervezeti ala ps ze rvezetek működéséről, az üzemi, a munkahelyi demokrácia érvényesüléséről tárgyalt. — Különösen a legutóbbi években jelentősen fejlődött hazánkban a szocialista demokrácia, sikerrel jártak a szakszervezetek kezdeményezései a dolgozók bevonására a munkahelyi közéletbe — állapította meg jelentésében a SZOT elnöksége. Jakab Sándor, a SZOT főtitkár-helyettese, a napirendi pont előadója a legtöbb gondot okozó jelenségek között említette a még mindig tapasztalható formális jelentéseket, amikor a demokratizmus csak a látszat szerint érvényesül. Szólt arról, hogy a bizalmi testület és a szakszervezeti bizott’ság közötti munkamegosztás sokhelyütt csak most van kialakulóban es keresik a helyes megoldást. Az előadó rámutatott, hogy indokolt növelni a gazdasági vezetők felelősségét az általuk vezetet; kollektíva előtt. Egy most készülő Intézkedés azt a céh szolgálja, hogy a vállalati felügyelő bizottságok és a demokratikus fórumok. — főleg a bizalmi testületek — között intézményes kapcsolat jöjjön. létre. Ismételten, szükséges átgondolni a demokratizmus fórumai közötti munkamegosztást, hogy elkerüljék a párhuzamosságokat. Végül annak szükségességéről szólt, hogy nagyobb önállóságot, nagyobb mozgásteret kell kapniuk a vállalati szerveknek a demokratizmus érvényesítésében és fejlesztésében. A beszámolót széles körű vita követte. A vitában Gáspár Sándor, a SZOT főtitkára is felszólalt. Hazaérkezett Prágából a magyar nőküldöttség (Folytatás a 2. oldalon) Megkezdte munkáját az ipari szövetkezetek Vili. kongresszusa Csaknem 300 ezer szövetkezeti dolgozó kép«- megvitatja az előző kongresszus óta végzett mun- seietében, 471 küldött részvételével, pénteken az kát, és kijelöli oz új, megváltozott követelmények- épitők székhazában megkezdte munkáját az ipari hez igazodó feladatokat, szövetkezetek Vili. kongresszusa, amely értékeli, Budapesten, az Építők Székhazában megkezdte munkáját az ipari szövetkezetek VIII. kongresszusa
