Somogyi Néplap, 1981. október (37. évfolyam, 230-256. szám)
1981-10-17 / 244. szám
Megkezdte munkáját az ipari szövetkezetek Vili. kongresszusa KÖZLEMÉNY a KGST vb 101. üléséről (Folytatás az 1. oldalról) pést tettek az ipari szövetkezetek. A szervezeti változások során kialakított Havasi Ferenc: Aktív, hatékony Tolmácsolta a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és a Magyar Népköztársaság kormánya üdvözletét az ipari ’ szövetkezetek VIII. kongresszusának. Elismeréssel szólt arról a munkáról, amelyet a szövetkezetek a két kongresszus közötti időszakban végeztek. Tevékenységük — mondotta — a népgazdasági és a szövetkezeti érdekeknek is a legjobban megfelelt. Kiemelte, hogy mind a külső egyensúly javítására, mind az életszínvonal védelmére a szövetkezetekben is egyre erőteljesebb, aktívabb és hatékonyabb munka bontakozott ki. Eredményes voit a szövetkezetek társadalompolitikai tevékenysége is. A jövőben ez még eredményesebb lehet, ha következetesen érvényesül a szövetkezetpolitika, az önkéntesség, a fokozatosság, az érdekeltség és a demokratizmus — ezen belül az ön- kormányzat — elve és gyakorlata. Pártunk Központi Bizottsága és népköztársaságunk kormánya alkotmányos garanciát nyújt a szövetkezeti tevékenység fejlődéséhez, a szövetkezeti törvénnyel védi és támogatja a szövetkezetek munkáját. E munka akkor lehet eredményes, ha érvényesül benne az MSZMP politikai fő vonala. Nem képzelhető el egyik a másik nélkül. Havasi Ferenc kiemelte, hogy a párt tisztázta a tulajdonviszonyokkal kapcsolatos vitákat. Fellépett az ezzel kapcsolatos félreértésekkel, hibás törekvésekkel szemben'. Tisztázta, hogy az állami és szövetkezeti tulajdon egyenrangú szocialista tulajdon.. Pártunk Központi Bizottsága — folytatta a továbbiakban — 1978 d jóemberében nagyon fontos elhatározásra jutott gazdaságpolitikánk céljainak és eszközrendszerének fejlesztésében, úgy döntött, hogy gazdasági és politikai céljaink közül két fő célnak rendelünk alá minden gazdasági tevékenységet. E gazdaság- politikai felfogással kapcsolatban egyesek azt kérdik, vajon hová vezet ez az alacsony növekedési ütem 7 Meggyőződésünk, hogy nem az a baj Magyarországon, hogy mérsékeltük a fejlődés ütemét, hanem inkább, hogy átmeneti időre működtetünk olyan üzemeket, amelyek ma már nem felelnek meg a követelményeknek. Az életszínvonal védelméről szólva elmondotta: most 1981-ben az ezzel kapcsolatos vállalkozás sokkal nagyobb feladatnak látszik, mint 2—3 évvel ezelőtt. Eléréséért mégis mindent meg kell tennünk. Ehhez az kell, hogy javítsuk a munkafegyelmét, szigorítsuk a pénz- hezjutás feltételeit, azt, hogy ugyanezért a pénzért többet és jobban kell dolgoznunk. A minisztériumok munkájának korszerűsítéséről elmondta, hogy ebben annak az elvnek kell érvényesülnie, mely szerint a minisztériumi munkában erősödjék a tulajdonosi, a felügyeleti jelleg, a minisztériumok biztosítsák a vállalatok tevékenységéhez szükséges kedvező feltételeket. A közéirányító szerveknél nagyon fontos azt elemezni, vajon a 20 évvel ezelőtt létrehozott középirányító szervek közül melyek szükségesek még ma, és melyek SOMOGYI NÉPLAP , korszerű fórumrendszerek — bár működésük gyakorlata még nem alakult ki véglegesen — jól szolgálták és megfelelően segítették a váltak feleslegessé. A vállalatok méreteit illetően a kérdést nem szabad végletesen felvetni. Ügy tudniillik, hogy kis-. közép- vagy nagyvállalatok legyenek-e? A szakmához, a végtermék- kekhez igazodóan a legjobb szervezetet alakítsuk ki. Hadd említsek egy példát. Ma egy-egy háztartásban a villanyborotvától a személyautóig 10—20 gépet is használnak. Ezeknek a személyi tulajdonban lévő javaknak a javítására a nagy szervezetek nem alkal masak. Hasonló a helyzet az úgynevezett háttériparral is. Olyan terület ez. ahol szükség van a kisebb, lazább, rugalmasabb szervezetekre. De ilyen kisebb vállalatokkal kielégíthető igény jelentkezik különböző lakossági-fogyasztási cikkeknél is. Milyen lehetőségek vannak e valós igények kielégítésére? Magyarországon 2 millió nyugdíjas van. Ha ennek csak egy része hajlandó szervezett módon dolgozni ezen a területen, akkor itt jelentős munkaerőforrás bevonására van lehetőség. Nő a szabad idő, s reméljük, hogy még sokáig lesznek olyan emberek, akik szabad idejükben nemcsak horgászni, és napozni fognak, hanem dolgozni is. Szívesen vállalnak munkát diákok is. Mindezek mozgósíthatók. A nemrég megjelent rendeletek lehetővé teszik, hogy állami szervek, minisztériumok, főhatóságok, tanácsok, a bank, a szocialista nagyvállalat, leányvállalatot, kisvállalatot alapítsanak. A szövetkezetek is alapíthatnak maguk körül munkaközösségeket, szakcsoportokat slb. Ezek a lehetséges alapítók a szocialista állam integráns részei, azok az engedélyezők. Ha ez így van. akkor miért nem lehet elképzelni azt is. hogy a ma szétszórtan, és szervezetlenül dolgozó, jó képességű fiatal szerelőkből az Afit, a Gelka, vagy egy ipari szövetkezet szervezzen egy-egy munkaközösséget? Miért kell félni attól, hogy ez nem lesz szocialista, hiszen elvileg nem más történik, mint a háztáji gazdaságok esetében, hogy tudniillik a szocialista nagyvállalat integrálja a lazább szervezeteket? Sok mindentől féltették már nálunk a szocializmust, a részesműveléstől, a frid- zsidertől, a lángossütőktől, csak egytől nem: a lustaságtól, a tunyaságtól. Pedig a szocializmus sem tudja nélkülözni a fegyelmet, a szorgalmat, a jobb és az odaadóbb munkát. Aki erre hajlandó, 'aki vállal ilyet, annak a boldoguláshoz való jogát is el kell ismerni. Itt persze a tisztességes szándékú emberekről beszélek, nem a szerencselovagokról. Befejezésül Havasi Ferenc a Központi Bizottság nevében sok sikert kívánt a szövetkezetek dolgozóinak, mindazon célok megvalósításához, amelyeket a kong- resszus kijelölt A vitában felszólaló küldöttek beszámoltak saját szövetkezetük eredményéről, fejlődéséről, a problémákról. Elmondották egyebek közt, hogy a szövetkezeteknek megnövekedett feladataik ellátásához az eddigieknél nagyobb gondot kell fordítaniuk a tervszerű, céltudatos műszaki fejlesztésre. Többen szóltak ehhez kapcsolódva az ipari kooperációk kedvező, a korszerű műszaki színvonal meghonosítását elősegítő hatásáról. Hangsúlyozták, hogy zöld utat kell biztosítani azoknak a ' legfrissebb kutatási eredményeknek, amelyekből gyocsaa fitgazdasági és szövetkezetpolitikai feladatok teljesítését.. A beszámolót széles körű vita követte, amelyen felszólalt Havasi Ferenc is. portképes termék születhet. Többen sürgették a háttéripar nagyobb ütemű fejlesztését, amihez elengedhetetlen az érdekeltség fokozása a kapcsolatok ösztönzési rendszerében. A hozzászólók egyebek közt rámutattak arra is, hogy a. még gyakran tapasztalható bázisszemlélet gátolja a vállalkozó, kockáztatni is hajlandó szövetkezeti vezetőket. Foglalkoztak az anyag- és energiatakarékosság eddigi eredményeivel, s több javaslatot tettek a hulladékok fokozott hasznosítására. Felhívták a figyelmet arra, hogy a kisvállalkozások, társulások, elsősorban a szolgáltatások területén, a vevők piacát teremtsék meg, az egészséges konkurrencia erejével. Kifejezték egyetértésüket azzal, hogy a szövetkezeti termékek gazdaságos exportjának növeléséhez a termékszerkezet erőteljesebb, s a piac igényeihez az eddigieknél is rugalmasabban alkalmazkodó változásokra van szükség. Ehhez azonban mindenekelőtt a külkereskedelmi vállalatoktól több, bőségesebb információt igényelnek a piaci helyzet várható alakulásáról. A felszólalások sorában köszöntötték a kongresszust az állami és társadalmi szervek képviselői is. Az ipari szövetkezetek VIII. kongresszusa ma folytatja munkáját.’ 1981 október 13. és 15. között Moszkvában megtartotta 101. ülését a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának végrehajtó bizottsága. Az ülésen a tagállamok állandó képviselői, a miniszterelnök-helyettesek vettek részt. Bulgáriát Andre j Lukanov, Csehszlovákiát Rudolf Rohli- cek, Kubát Flavio Bravo Pardo, Lengyelországot Zbigniew Madej, Magyarországot Marjai József, Mongóliát Miatavin Peldzse, az NDK-t Gerhard Weiss, Romániát Nicolae Constantin, a Szovjetuniót Nyikolaj Talizin, Vietnamot Huynh Tan Phat képviselte. A KGST és a jugoszláv kormány közötti megállapodás értelmében a végrehajtó bizottság munkájában részt vett Szlobodan Gligorijevics, a Jugoszláv Szövetségi Végrehajtó Tanács (a kormány) tagja, Jugoszlávia állandó képviselője a KGST mellett. Jelen volt a tanácskozáson Nyikolaj Faggyejev, a KGST titkára. A végrehajtó bizottság ülésén Marjai József miniszterelnök-helyettes, hazánk állandó KGST-képviselője elnökölt. Az ülés résztvevői a testvérpártok vezetőinek 1981- ben megtartott krími találkozóin létrejött megállapodások és a KGST XXXV. ülésszakán született határozatok szellemében meghatározták azokat az intézkedéseket, amelyeknek célja, hogy elmélyítsék a tagországoknak az anyagi termelésben folytatott együttműködését. Elhatározták, hogy meg kell gyorsítani több fontos, korszerű gép és berendezés közös kifejlesztését, biztosítani kell ezek közös gyártását. A Ma tartja VII. országos értekezletét a Magyar-Szovjet Baráti Társaság A Ferihegyi repülőtéren Bíró Gyula, az MSZBT főtitkára üdvözli az SZMBT küldöttségvezetőjét, Filipp Tyimoíejevics Jermást (Folytatás az 1. oldalról) A vendégeket a Ferihegyi repülőtéren Biró Gyula, az MSZBT főtitkára fogadta. Jelen volt Valerij Muszatov, a Szovjetunió budapesti nagy- követségének követtanácsosa. A nap folyamán az SZMBT küldöttségét fogadta a barátság házában Apró Antal, az MSZMP KB tagja, az MSZBT elnöke. Jelen volt Vlagyimir Pavlov, a Szovjetunió magyarországi nagykövete. (MTI) Az egyetemek és főiskolák nappali és esti (levelező) tagozatán továbbtanulni, szándékozó felnőttek részére elegendő jelentkező esetén önköltséges előkészítő taniolyamok indulnak kedden és csütörtökön 17 órától a Táncsics Mihály Gimnáziumban, (Kaposvár, Bajcsy-Zsilinszky u. 17.) magyarból, történelemből, matematikából és fizikából. Részletes tájékoztató és jelentkezési lap kapható a gimnázium igazgatói irodájában reggel 8-tól délután fél 5 óráig. (85180) munka bontakozott ki következő ötóves terv első éveiben meg kell kezdeni ezeknek a gepeknek és berendezéseknek a tagországok közötti kölcsönös szállítását. Annak érdekében, hogy meg lehessen határozni a fűtőanyag- és nyersanyagproblé- mák táviali megoldását szolgáló együttműködés irányait, a tagországok közösen előrejelzéseket készítenek nyersanyag- és energiatermelő ágazataik fejlődéséről. A végrehajtó bizottság meghallgatta a KGST gépipari es mezőgazdasági állandó bizottságának tevékenységerői szóló jelentéseket. Megállapította, hogy a gépipari együttműködés elősegítette a tagországok gép- és berendezés-igényeinek jobb kielégítését. A KGST-tagor- szágok többségében a gépgyártás a népgazdaság egyik vezető, ágazatává vált. Gépipari importigényeik több mint kétharmadát jelenleg a kölcsönös szállításokból elégítik ki a tagországok. Az egymásnak szállított gépek és berendezések egyharmada a szakosított gyártás keretében készült tennék. A KGST- országok kommunista és munkáspártjainak kongresz- szusain a gépgyártás minőségileg új szintjének eléréséről született határozatokból kiindulva a végrehajtó bizottság javasolta a tagországoknak, hogy az 1981—1985 közötti időszakban erőfeszítéseiket a következő területekre összpontosítsák: az élenjáró technikák és technológiák kifejlesztésére es használatba vételére, a termelés anyag- és energiaigényének csökkentésére. a szakosított gyártásban készülő termékek minőségének és versenyképességének javítására, a termelési kooperáció széles körű fejlesztésére az egységesített alkatrészek és gépegységek gyártásában, a termelési kooperációban résztvevő szervezetek közötti közvetlen kapcsolatok továbbfejlesztésére. A végrehajtó bizottság megállapította, hogy a tagországok együttműködése kedvezően hatott a KGST-tagállamok mezőgazdaságának fejlődésére. Az utóbbi években az agráripari területen megvalósuló gazdasági és tudományos-műszaki együttműködés eredményeinek széles körű felhasználásával a KGST tagállamaiban következetesen folytatódott a mezőgazdasági termelés intenzívebbé tétele, a mezőgazdaság műszaki felszereltségének javítása, a kemizálás és a talajjavítás. Jelentős sikerek születtek a növénynemesítés és a maglermesztés, az állati tenyészállomány kialakítása, az állatorvostan, a gépesítés és a kemizálás, .valamint az erdőgazdálkodás terén folytatott együttműködésben. Az utóbbi 10 évben a KGST-tag- országokban a kölcsönös vetőmagcsere eredményeként több mint 350 új növényfajtát és növényi hibridet honosítottak meg. Az ülés résztvevői megállapították, hogy a mezőgazdasági együttműködés során különösen nagy figyelmet kell szentelni a korszerű állattenyésztési és növénytermesztési technológiák kidolgozásának és bevezetésének, a terményveszleségnek a mezőgazdasági termelés minden szakaszában történő csökkentésének. Javítani kell az állattenyésztés fehérjetakarmány-szükségletének kielégítését, fejleszteni kell a mező- gazdasági termelés szervezésében született korszerű eredményeknek a tagországok közötti cseréjét. A végrehajtó bizottság áttekintette az európai KGST- országok egyesített energia- rendszereinek és a Szovjetunió egyesített energiarendszerének párhuzamos működtetése során született eredményeket. Az energiarendszerek összekapcsolása lehetővé tette az európai KGST- országok számára, hogy jelentős gazdasági megtakarítást érjenek el, s ésszerűbben használják ki a működő villamos erőművek kapacitását. A villamosenergia-ellátás megbi7.hatóbbá tétele érdekében létrehozzák a nemzeti energiarendszerek tartalékkapacitásait, meggyorsítják az energiarendszereket összekötő villamos távvezetékek építését, hatékonyabbá teszik az egyesített energiarendsze-/ rek fennakadásoktól mentes működését biztosító gazdasági ösztönző eszközöket. A KGST-tagországai közötti. növekvő szállítások biztosításával kapcsolatos kérdéseket áttekintve a végrehajtó bizottság a szállítási feszkö- zökben meglevő tartalékok jobb kihasználását célzó javaslatokat fogadott el. A végrehajtó bizottság ülése megvitatta a Vietnamban és Mongóliában végzett közös geológiai feltáró munkák menetét. Megállapította, hogy az érdekelt országok nemzetközi geológiai expedíciója az utóbbi öt évben sok perspektivikus nyersanyag-lelőhelyet tárt fel Mongóliában. Döntés született az expedíció munkájának folytatásáról. A geológiai kutatómunkákat Vietnam területén is aktívabbá kell tenni. A végrehajtó bizottság megállapította, hogy kedvező eredményekkel járt a KGST- tagországok egészségügyi együttműködése. Az ülés olyan intézkedéseket határozott el, amelyeknek célja,, hogy biztosítsák a tagállamok gyógyszerek és orvosi műszerek iránti igényének jobb kielégítését, egyes orvosi berendezések műszaki színvonalának javítását. A végrehajtó bizottság áttekintette az együttműködés más kérdéseit is, s megfelelő határozatokat hozott ezekről. Az ülés a barátság és az elvtársi kölcsönös megértés szellemében ment végbe. (MTI) Közlemény! Gázvezetéképítés miatt 1981. október 19-én 8 óra 30 perctől a forgalom elől lezárjuk a Kaposvár, Április 4. utca, Bajcsy-Zsilinszky utca, Latinca S. utca közötti szakaszt. Az érintett útszakaszon közlekedő VOLÁN 12-es helyi autóbuszjárat az alábbi útvonalakon közlekedik: A vasútállomástól a Sopron utca felé: Május 1. utca—Kossuth L. utca—Beloiannisz utca— Mártírok tere—Honvéd utca. (A Latinca-házi megálló helyett a Kossuth L. utcában lesz ideiglenes megálló.) A Sopron utcától a vasútállomás felé: Honvéd utca—Mártírok tere—József A. utca—Rippl- Rónai utca—Latinca utca—Kapós-szálló—Május 1. utca. j Kérjük, a gázvezetéképítés idejére az utasok és jármű- ! vezetők türelmét, megértését > kögAz v Állal AT (204059) N agy Kanizsa
