Somogyi Néplap, 1981. szeptember (37. évfolyam, 204-229. szám)
1981-09-13 / 215. szám
Fűtési idény előtt Befejezték a kazánok karbantartását Színek, hangulatok Szabó Béla kiállítása Marcaliban Négyezer-nyolcszáz kaposvári lakás távfűtését biztosítja a kővetkező „idényben” az ingatlankezelő vállalat. A lakóépületeken kívül egy sor intézmény es közület megfelelő hőmérsékletéről is az ingatlankezelő fűtőművei gondoskodnak. A megyeszékhelyén az öt kazánház es a Kinizsi-lakótelepen ideiglenesen elhelyezett két konténer adja nyolcszáznegyvenezer lég- köbméternyi lakótér, illetve munkahely húsz fok körüli. .1 őmérsékletét. Ezt a húsz fokot, illetve a lakások helyiségeinek ettől egy-két fokkal eltérő hőmérsékletét rendelet szabályozza — előírás, amelytől az ország egyetlen távfűtő-szolgáltató vállalata, így az ingatlankezelő vallalat sem térhet el. Nem mindenkinek van „komfortérzete” a húsz-huszonegy fokos lakásban, de a távfűtókazánok automati- kájat külső hőérzékelők szabályozzák, s emberi beavatkozás nélkül szolgáltatják a rendeletben előírt hőmérsékletet. A lakók panaszainak megelőzése, az energiatakarékosság és a rendelet betartása érdekében az ingatlankezelő vállalat dolgozói az előző fűtési szezonban nyolcezer- hétszáz mérést végeztek a lakásokban. Az értékelés alapján mindössze a lakások 0,3 százalékában észleltek 18 fokot, a lakások kétharmadában 21 fok volt, vagy annal is melegébb. A hideg lakásra panaszkodók elenyésző kisebbségénél tapasztaltak csak a rendeletben előírtnál alacsonyabb hőmérsékletet vagy műszaki hibát. A távfűtés minősége es kiegyensúlyozottsága az üzemviteli tapasztalatok gyarapodásával együtt javult, s a vállalat energiatakarékossági tervét is teljesítette. Ezért az ingatlan- kezelő dolgozói az Ipari Minisztérium országos energiagazdálkodási hatóságának elismerő oklevelét érdemelték ki. A következő fűtési idény előkészületeiről kérdeztem Széki Tibort, a vállalat főmérnökét, valamint Kovács József távfűtési üzemvezetőt és helyettesét, Varga Tibort. — A kazánok tervezett karbantartását lényegében befejeztük — mondta Kovács József. — öt fűtőmű- vet kellett átnéznünk, a Béke—Füredi városrészét, a Krénusz iskola mellettit, a Munkásőr sorit, a sávház mögöttit, a Kinizsi-lakótelepit és a két konlénerka- zant. Ez utóbbiak addig működnek majd, amíg a Béke—füredi kazánház harmadik üteme el nem készül. Az alkatreszellátassal gond volt: szokás szerint az egész országot végig kellett kutatni mindenféle anyagért: a kötőelemektől a csavarokig. Karbantartó-létszámunk nőtt, munkaerőgondjaink nincsenek e téren. — Fűtőkre lenne szükségünk — veszi át a szól Varga Tibor. — Hat ember kellene még a berendezésekhez. — Mire kellett összpontosítaniuk a karbantartásnál? — Minden kazánháznál elvégeztük az automatika, a hóálalakítók, a kazánok és a szivattyúk karbantartását — válaszolta Kovács József. — A béke—füredi kazánházhoz a Láng gépgyár most szállított hőcserélőt. Ez a típus három-négyezer üzemórát bír ki, tehát egy fűtési idény után tönkremegy, mert nem megfelelő az anyag minősége. — Ezt állapították meg a miskolci Nehézipari Műszaki Egyetemen is — folytatta Széki Tibor. — A szükséges anyagot megrendeltük; addig pedig berendezéseket tartalékolunk, hogy zavartalan lehessen a fűtés. Az évenkénti csere jelentős többletköltséget okoz a vállalatnak. — Mikor lesz a próbafűtés? — Várhatóan szeptember vége felé kezdjük — mondta a főmérnök. — Először az északnyugati városrészben és a sávházban, szeptember 19-én, valamint a Kinizsi-lakótelep egy részén. A Toldi Miklós utcai iskola még nincs rákötve a békefüredi kazánhálózatra. A kivitelező, a Délviép szeptember végére ígéri a munka befejezését. A Kinizsilakótelepi iskola fűtését a kivitelező az IKV-val közösen áprilisbap már kipróbálta, az épület hőközpontja azóta is üzemképes, a lakótelepen legutóbb átadott lakásoknál azonban még nem tudtunk üzemi próbát tartani, mert az építő nem fejezte be a hőközpontot. Az ingatlankezelő vállalat távfűtési készenléti csoportja az idén is a béke—füredi kazánházban várja a lakossági bejelentéseket. A 13-359-es telefonon hívhatók az ötnapos munkahét bevezetésével — is folyamatosan mindig. Január elsejével — fenntartják az ügyeleti szolgálatot. Az ingatlankezelő hibájából a múlt télen nem fordult elő fűtési kiesés. Az áramszolgáltatási zavarok okoztak kisebb gondot. Cs. L. Azok a festők, akik Somogybán születtek, többnyire koloristák — bármenynyire i6 egyszerűsít így ez a vélemény, azt hiszem, két- ségbevonhatatlanul igaz. A táj — és természetesen e vidék hagyománya — makacsul igézi a festőket, s kitörölhetetlen élménnyé válik a színek ragyogása. Mennyire helytálló ez Szabó Béla festőművész esetében is! A Marcaliban született festőművész alkotásaiból a helyi múzeum képtárában rendeztek kiállítást. Ritkán érzi az ember enhyire, hogy a művek művészi hatását emelni képes az alkotói magatartás: Szabó erre a kiállítására úgy készült, mint gyermek a szülővel való találkozásra. A város lakói pedig büszkén mesélték, hogy ők sem voltak „hálátlanok”: a megnyitón mintegy négyszázan nyüzsögtek a múzeumban. A napokban jártam a ki- . állítóteremben és magam is tapasztaltam a fokozott érdeklődést. Nemcsak az eladott képek nagy száma jelzi, hogy a festőnek sikere van, hanem a puszta figyelem is — ahogy egymásnak adják a képtár kilincsét a látogatók. Szabó Béla 1937-ben született; tanulmányait a budapesti Képző- és Iparművészeti Gimnáziumban, illetve a Képzőművészeti Főiskolán végezte, mesterei között volt Kmetty János, Bernáth Aurél, Szőnyi István és Komjáthy Gyula. Vannak-e nyomai a mesterek szellemének és kezének Szabó Béla képein? Ötvözve föltétlenül, de Szabó egyéniségén átszűrve. Főleg a líraiság. a színek kezelése jelzi ezt. Színesen fest, de a színeket a hangulatok „szabályozzák”. Élményét, a látványt szereti néhány színnel jellemezni. Arra törekszik, hogy ezeket a hangulatokat kevés színnel rögzítse. A Székek a vízparton című kép hangulatát a kékkel fejezi ki. A somogyi ihletésű tájak színei sárgák, barnák, vörösbe hajlóak. Szabó tájképeinek másik sajátossága, hogy a látványt úgy sűríti, ahogy csak belülről lehet — tehetséggel — látni egy, erdőt, egy dombos vidéket. A képi szerkesztésben a kép terének akárcsak parányi részét sem érezzük fölöslegesnek^ Ugyanakkor nincsenek túlfestve a képei. Szabó Béla legsikeresebb alkotásai közül is kiemelkedőnek érezzük a Bolgár falu a hegyekben címűt; a zuhatagos táj markánsabb íestőiséget mutat a többinél — talán épeién ezért tartjuk munkásságán belüli „csúcsnak” ezt a művét. A líraisággal páratlan erejű festői látomás párosul. Hangulata erősebb hatást gyakorol a nézőre, mint általában a többi kép: szuggesz- tivitása mély nyomot hagy bennünk. Horányi Barna Am bármennyire is igyekszik nyugodtnak vagy közömbösnek látszani, észre sem veszi, hogy kettesevei veszi a lépcsőlokokat, s mire fölér a hatodikra, már nehezebben veszi a levegőt, és enyhe remegést érez a combjában. Ezzel az enyhe remegéssel, amely most egy pillanat alatt a combizmaiból a gyomrára is átterjed, csönget be az IL-es doktornő lakásába. Néhány pillanatig mindketten zavartan állnak a kis előszobában, aztán a férfi még ott átnyújtja a bonbo- nosdobozt, valami olyasféle motyogással, hogy: — Tessék, virág helyett... Már sehol nem találtam nyitva virágüzletet... A doktornő pedig ugyanilyen zavart sablonszöveggel veszi át: — Ö, köszönöm szépen! De hát ezt se kellett volna, igazán ... — Majd kedveskedve azonnal javít: — Tulajdonképpen nagyon szeretem a csokoládét! — Igen? — Aha. Csak félek, hogy el fogok hízni. Itt elmosolyodik, mintha maga is jelezni akarná aggodalmának képtelenségét. De a férfi most már reagál erre, nem kezd el tiltakozni, hogy: ugyan már, te meg az elhízás! — vagy más efféléket, hanem csak a nő mosolyát nézi, és ugyanaz az izgalom fogja el mini nehány nappal azelőtt, mikor előszűr találkoztak. Tisztán csak erre a mosolyra emlékezett azóta is. és tulajdonképpen semmi mást nem tudott felidézni, akármennyire erőlködött. A szélesen széjjelhúzódó és enyhe félhold alakú ajkak között kilátszik szinte a teljes felsöfogsor, és az áll felé keskenvedő ovális arcon ettől a széjjelhúzott mosolytól valami kihívó. kamaszos kifejezés jelenik meg. A szemei viszont — s ezt voltaképpen most sem tudja eldönteni, hogy ellentétben vagy összhangban-e ezzel a mosollyal —, az egymástól kissé távol ülő szürkéskék szemek még nevetésükben is egy kis riadalmat vagy kutató gyanakvást tükröznek. A férfi úgy elmerül ebben, hogy észre sem veszi, mikor léptek be a szobába. Balra, az ajtó mellett, áll egy biedermeier kanapé, apró rózsákkal csíkozott huzattal, arra ülnek le mindketten. — Vesd le a zakódat — szólal meg a doktornő, látva a férfi kínos szertartásosságát. Sötétkék zakó van rajta, világoskék ing. nyakkendő, szürke nadrág. S úgy ül, mintha színilázban lennének. — Kösz. majd levetem — válaszol rekedt hángon, a U 'Icát köszörülve. De csak kigombolja a. kabátot, s miközben előre dől, bal alsó karjával egymásra tett combjaira támaszkodik. Körülnéz a szobában. Ami első pillanatban szem- beötlik, az a rengeteg virág az ablak előtt. Faládákban, cserepekben sorakoznak a parkettán, és még a kisebb- nagyobb vázák is, friss vágott virágokkal, a földön állanak. A sötét és dióba ma bútorok meglehetősen különböző stílusokat képviselnek ugyan, mégis Otthonos összhangot tudnak teremteni, és kifejezetten üdítő ebben a betonkocka szobában, hogy egyetlen, úgynevezett modern bútor sincs benn». Se pálcikalábú préseltfa asztalok és lakkozott szekrények, se fémlétrákon imbolygó lépcsős könyvespolcfalak és bárszekrény-falak. sem pedig a görgőkre szerelt ormótlan ülőgarnitúrák, élénk buklészövettel bevont habszivacs üléseikkel, amelyek pedig szinte minden új lakásban' megtalálhatók. A férfi föláll, odasétál a szekreterhez, és az üvegajtó mögött sorakozó könyvek gerincet nézegeti. Majd a szekreter felhajtott írólapját vizsgálgatja, az intarzia mintáit. a kulcslyuk rézfoglala- tat, és az orvosnőhöz fordulRokkantak napja — Kaposváron Megemlékezés és tanácskozás A rokkantak nemzetközi éve alkalmából megemlékeztek a fogyatékosokról es tanácskozást tartottak tegnap Kaposváron, a megyei koordinációs bizottság szervezésében. A Lantica Sándor Művelődési Központban művész- együttesek köszöntötték a résztvevőket, s az ünnepségen Rostás Károly, a Hazafias Népfront Somogy megyei Bizottságának az elnöke mondott beszédet. MegkülönbözteleU figve- lemmel övezzük azoKat a fiatalokat és felnőtteket, akik születésük óta, illetve munkájuk során balesetet szenvedve nehezebben illeszkednek be a közösségbe, azaz rokkantak, fogyatékosak. Az ENSZ kezdeményezésére világszerte fokozottabban törődnek velük; a rokkantak nemzetközi éve céljainak elérése érdekében hazánkban nemzeti szervező bizottság alakult, a megyékben pedig koordinációs bizottságok mozgósítanak az egyre jobban kibontakozó segítésre. A szónok elmondta: a világon mintegy négyszázötven millió rokkant él, közülük száznegyvenmillió gyerek A rokkanlak száma növekszik — így van ez hazánkban is, ahol hat-hétszázezer a számuk a felnőttek sorában, három- százezer a gyermek. Háromszázharmincezer hatvan év alatti ember kap rokkant- nyugdíjat. Államunk fontos feladatnak tartja a rokkantakkal való folyamatos foglalkozást, a gondoskodást törvények és rendeletek is biztosítják, illetve szabályozzák. Somogybán a fogyatékosok száma meghaladja a hétezret. hatezer a rokkantnyugdíjasok száma. A társadalmi szervezetek és mozgalmak, az üzemek a korábbinál jobban figyelnek, hogy a rokkantak az élet minden területén kibontakoztathassák képességeiket, tehetségüket — állapította meg Rostás Károly. — így egyre inkább valósággá válik a rokkantak nemzetközi évének jelmondata: „Teljes részvétel és egyenlőség". Megyénkben kiemelkedően szép példát mutattak a munkahelyek, a szocialista brigádok a barcsi gyermekintézmény építésének támogatásában: máris kétmillió-nyolcszázezer forintot tesz ki a somogyi dolgozók fölajánlása. A Május 1. Ruhagyár az elsők között szervezett Karádon kommunista-műszakot, ugyanakkor rendszeresen támogatják a Vakok Szövetségének siófoki járási szervezetét. A Volán 13. sz. Vállalat, a SÁÉV, a VBKM, a Gabonaforgalmi Vállalat, a Trjtex Kereskedelmi Vállalat, az Állami Bízva a bútordarab stílusát és korát igyekszik meghatározni, A nő elneveti magát. — Ne légy már olyan feszélyezett! Jó? Levethetnéd már azt a kabátot... És a nyakkendőt is. Ügy viselkedsz, mintha egy követségi állófogadáson lennénk. — De tulajdonképpen örülök, hogy így kiöltözlél — teszi hozzá majdnem meghatottam s hirtelen a férfi mellé lépve megcsókolja az arcát. — Hát el akartalak vinni valahova, nem ? — De igen, de hát tudod. — Tudom. A fiad. Ö az? — mutat a könyvespolcon álló naptárra, amelynek felső részére Dániel fényképét montírozták. — Igen. ő. Ez karácsonykor készült/ Most már hat és fél éves! Iskolás! — Szép gyerek. — Szép és okos. Teljesen az apja. Szerencsére az eszét is tőle örökölte. — Nem akarod megnézni? — Te . . . hadd aludjon. Ne keltsük fel... — Úgyis be kell takarnom, és különben sem ébred fel. Reggel hétig sosem szokott felébredni. {Folytatjuk-) tosító, a kaposvári áfész önzetlen segítségét emelte ki megemlékezésében a megyei népfrontbizottság elnöke. — A csökkent munkaképességűek megfelelő foglalkoztatása is része a társadalmi gondoskodásnak — mondotta a továbbiakban Rostás Károly, és kritikusan megállapította, hogy e téren még sok a tennivaló. E témában egyébként teg- . nap dél.előtt ankétet tartottak; ott orvosok és vállalat- vezetők mondtak véleményt a foglalkoztatási rehabilitációról. Az önkritikus hangú tanácskozás eddiginél összehangoltabb rehabilitációs munkára hívta föl a figyelmet. A foglalkoztatási rehabilitáció további feladatairól tartott előadást dr. Rózsa József, a Munkaügyi Minisztérium főosztályvezetője. Megállapította, hogy ez a tevékenység még lassan halad, az üzemek nem minden esetben tesznek eleget annak a kívánalomnak, hogy a csökkent munkaképességűeknek megfelelő munkát biztosítsanak. A feladatok között említel ie az üzemorvosok és az orvos szakértők jobb együttműködésének a kialakítását és a vállalati vezetők felelősségének fokozását. — A cél az, hogy a munkahelyi rehabilitáció útján segítsük a csökkent munkaképességűeket, s nem mindjárt nyugdíjjal — mondta. A. fogyatékosok megyei szervezetei nevében többen is elmondták, hogy nemcsak elhelyezkedési gondokkal küzdenek sorstársaik, hanem szükség volna egy otthonra is, ahol a közösségi életük kibontakozhatna. Dr. Balassa Tibor, a megyei tanács elnökhelyettese a tanácskozás zárszavában arra hívta föl a résztvevők figyelmét, hogy a munkahelyi rehabilitációt Somogy-szerte elő kell mozdítani és az ankéten fölszólalók javaslatai ehhez hozzájárulnak. A délutáni megemelékezés műsorral' ért véget; este a Csiky Gergely Színházban díszelőadáson mutatták be a rokkantak napja alkalmából a Chicago című zenés darabot, amelynek bevételét a színház a barcsi gyerekintézmény .létrehozására ajánlotta föl. Keszthelyi AGROÉP Vállalat Zsidi úti telepen A UTÓKÉP kooperációban gépliösiló és értékesítő üzem nyílt meg Felvásárolunk selejtezett gépeket és gépjármüveket, értékesítünk gépjármű- és gépalkatrészeket, fődarabokat. Készleten nem lévő alkatrészeket előjegyzünk. Közülelek és magánszemélyek érdeklődését várjuk hétfőtől péntekig 8—15 óra kozott. Telefon: 12-077, 12-078. Telex: 35-289. (143Í01) A KAPOSVÁRI RUHAGYÁR fölvesz a munkakörre előírt szakképzettséggel rendelkező gépkacsielöadót Jelentkezés a vállalat munkaügyi osztályán. (85357j
