Somogyi Néplap, 1981. szeptember (37. évfolyam, 204-229. szám)

1981-09-30 / 229. szám

EGYENLŐ ESÉLLYEL Annyit beszélünk mosta­nában a hátrányos helyzet­ről, hogy fülünk, hallatára kopik divatszóvá ez a kife­jezés. Újabban nemcsak egy-egy tájegység vagy te­lepülés lehet másokhoz vi­szonyítva hátrányos helyze­tű, hanem akár egy terme­lőüzem vagy intézmény is. Sőt nemegyszer sportvezetők is csapatuk „hátrányos hely­zete'’ miatt keseregnek. Nehéz volna megmondani pontosan, hogy az utóbbi negyedszázad nyelvhaszná­lata mikor kapott rá erre a formulára, de az biztos, hogy mai értelemben a pe­dagógiai-ok látás politikai szaknyelvből terjedt el. Leg­többször ma is az iskolák háza táján halljuk. Kivált- -éppen 1964 után került a társadalmi érdeklődés gyúj­tópontjába. amikor a párt VIII. kongresszusán nyoma­tékkai hívták föl a figyelmet az egyenlő művelődési esé­lyek megteremtésének fon­tossága ra. Már-már közhelyszámba megy, hogy alkotmányunk minden magyar állampol­gárnak biztosítja a tanulás­hoz való jogot. Ezzel össz­hangban a felszabadulás után megszüntettük a volf uralko­dó osztályok műveltségi mo­nopóliumát, s olyan telje­sen nyílt szerkezetű, demok­ratikus közoktatást hoztunk létre, amelynek eredményei­re joggal lehetünk büszkék. Am a deklarált egyenlő jog és a nyitott iskolarendszer önmagában még nem vezet el a művelődés egyenlő esé­lyeinek megvalósulásához, mert ehhez az is szükséges, hogy minden gyerek számá­ra elérhető tanulási feltéte­leket nyújtsunk. E tekintet­ben még mindig vannak ten­nivalóink. Népi államunk elsőrendű politikai feladatúnak tekin­ti, hogy a fizikai dolgozók tanulási szempontból hátrá­nyos helyzetben levő gyere­keinek iskoláztatását sokfé­leképpen — mindenekelőtt társadalmi, szociális intéz­kedésekkel, továbbá pedagó­giai eszközökkel — segítse. Széles körben ismeretesek a legutóbbi évtized idevágó kezdeményezései. Gondol­junk csak az ipari es a me­zőgazdasági üzemek kollégi umépítő akcióira, a társadal­mi össztöndíjakra, az isko­lai segítségnyújtás sokszínű formáira! Töb tízezerre rúg azoknak a tanulóknak a száma, akik az állami és a művelődési intézményektől, az ifjúsági szervezetektől ka­pott hathatós segítséggel számolták föl indulási hát­rányukat. Középiskoláinkban — fő­leg az első osztályokban — harmadik éve fölzárkóztál» foglalkozásokon, sokrétű pedagógiai tevékenységgel készítik föl azokat a diáko­kat, akiknek a tantervi kö­vetelmények elsajátításához szükséges ismeretei hiányo­sak. Ez a mostani, intézményes keretek közötti fölzárkóztatás eltér minden előző próbál­kozástól; korántsem rutin­szerű korrepetálást jelent, hanem ennél sokkal többet; a pedagógus ugyanis a tan­órán és az azon kívüli spe­ciális foglalkozásokon a rá­szoruló, tanulók megismerő, gondolkodó, munkavégző képességét fejleszti, megke­resi lemaradásuk egyéni okait, s azokat a lehetősé­gekhez mérten igyekszik megszüntetni. A fölzárkózás ily módon a személyiséget fejleszti. A társadalom és az iskola erőfeszítése azonban nem elegendő a sikerhez. Sokan hajlamosak megfeledkezni arról, hogy a szociális és a pedagógiai támogatás az is­kolai esélvegyenloseg eléré­sének csupán egyik feltéte­le. Az iskolai oktató-nevelő munka tapasztalatai arra fi­gyelmeztetnek: a hátrányos helyzetű tanulónak magának is akarnia kell helyzete megváltoztatását. Hogy mit kell tenni? Először is le­gyen akaratereje, türelme tanulni; másodszor ne riad­jon vissza a váratlan nehéz­ségektől. ne féljen az erőfe­szítéstől ! Régi igazság, hogy senkit sem lehet boldoggá tenni sa­ját akarata ellenére. Vala­hogy így állunk az iskolai hátrányos helyzet fölszámo­lásával is. A kétkezi dolgo­zók gyerekei szellemi képes­ségek dolgában nem gyen­gébbek osztálytársaiknál, esetleges lemaradásukat te­hát nem velük született gyenge tanulási képesség okozza, hanem kizárólag mostohább társadalmi kö­rülményeik. Az iskola a hátrányok leküzdéséhez az­zal járulhat hozzá, hogy mo­tiválja, fölkészíti őket a mű­velődési értékek befogadásá­ra. A tanuló eközben nem ülhet ölbe tett kézzel, hiszen a tanárok a tudást sohasem tölcséren töltik a diákok fe­jébe. A műveltség megszer­zéséért nekik is nagy-nagy erőfeszítéseket kell tenniük. r K. i. Mintha gordonka szólna va­lahol a messzeségben, talán a fehér nyírfák alatt. A hát­térben az orosz „nemesi fé­szek” asztaltársasága a sz - kásos kártya partiba merül. Itt elöl a birtokos felesége, a szép szőke Natalja Petrov­na azt mondja hódolójának, Rakityinnak: ......... a mi ket­t őnk beszélgetése néha olyan, mintha csipkét vernénk ... Látta már, hogyan verik a csipkét? Levegőtlen helyisé­gekben, fel sem állnak a munka mellől ... A csipke gyönyörű holmi, de forró délben egy korty friss víz azért sokkal többet ér.’’ Turgenyev az I860 as évek végén Amikor olvastam, így je­lent meg előttem ez a jele­net. Hogy milyen lesz a szín­padon, arra pénteken este kapunk választ: Ascher Ta­más rendezésében akkor mutatja be a kaposvári Csiky Gergely Színház tár­sulata Iván Szergejevics Turgenyev Egy hónap falun című tragikomédiáját. Na­talja Petrovna — Basti Juli játssza majd — megbolydít­ja a nyár nyugalmát.... Vannak-e az idillnek ártal­mai? — erre kapunk vá­laszt turgenyevi módra. Nem lesz idegen világ ez, hiszen közvetlen elődje a csehovinak. S az Ivanov elő­adásának emlékei fokozzák a várakozást bennünk. „Itt minden csak célzás és uta­lás; egyetlen szó sem hang­zik el a maya eredeti je­lentésében: mélyebb, belső értelmét mindig úgy kell utólag megtalálni” — val­lott Sztanyiszlavszkij a Tur- genyev-darabokról. Több mint száz esemény Készülődés a KPVDSZ-kulturális napokra Ivan Szergejevics Turge- nyev 1818-ban született Or- jolban. Apja nyugalmazott katonatiszt, anyja hirtelen örökséghez jutott — erősen ambivalens — nő, s ez kihat fiához fűződő kapcsolatára is. Az író gyerekkora meg­lehetősen rideg. 1888-tól 41- ig Berlinben tanul. 1952-ben bebörtönzik. majd birtokára száműzik. Egy hónap falun című színpadi műve 1855- ben jelenhetett meg, az el­ső rész átdolgozásával. A darab csak 1879-ben. a fel­újításkor lett siker Pétervá- ron.) Turgenyev nyomába szegődve Pauline Viardct operaénekesnőnek szinte egész Európát bejárja: 1862- ben Baden-Badenben telep­szik le, 1860-ban Párizs ad otthont neki. Közben azon­ban minden évben szakít időt arra, hogy néhány hó­napra visszatérjen oroszor­szági birtokára, a Szpassz- koje-Ljutivinóban épült ud­varházba. Pályája során ba­ráti — majd többel közülük ellenséges — viszonyba ke­rül Bakunyinnal, Herzennel, Ny ekraszovval. Dosztojevsz- kijjal, Goncsarovval, Tolsz­tojjal, Belinszkijjel, Theo­dor Stormmal, Flaubert-ral Zolával, a Goncourt fi­vérekkel. Daudet-val. Henry Jamesszel, Maupassant-nal stb. 1883-ban Bougivalban halt meg, temetése a péter- vár: Volkov temetőben erős rendőri asszisztenciával tör­tént meg. „Turgenyev — írta Török Endre — .... az érzelgős realizmust tisztítja meg a modorosságoktól, változtat­ja lírai realizmussá népáb­rázolásában.” Magyarul az első orosz írók között for­dították le, így a magyar olvasó hamar kézhez kap­hatta regényeit, a Rugyint, a Nemesi fészek címűt, az Apák és fiúkat, a Füstöt, a Tavaszi vizeket és a Töret­len földet. Az úgynevezett „fölösleges ember” típusát ő fogalmazta regénybe elő­ször maradandóan. Az Egy hónap falun cí­mű darabjáról Schöp.flin Aladár ezt írta 1927-ben: ..Mindenki tele van szere­lemmel, de senki sem hajt­ja végre a szerelmi cselek­vést.” Nem túl szép mondat, de találó. Akik pénteken este Tur­genyev figuráinak kölcsön­zik majd személyiségüket: Básti Juli, Csákányi Eszter, Jordán Tamás, Máté Gá­bor, Rajhona Adóm, Pogány Judit, Dánffy Sándor, Lu- káts Andor, Pálffy Alice, Tóth Béla, Gjfuricza István és Kari Györgyi. A diszletet Erdély Miklós, a jelmezeket Pauer Gyula tervezte ven­dégként. Turgenyev tragiko­médiáját Elbert János for­dításában mutatja be a Csiky Gergely Színház. U L. Bartók Párizsban Októberben kerül sor 21. alkalommal a KPVDSZ kul­turális napokra — gazdag, színes programokkal. A Ke­reskedelmi, Pénzügyi és Vendéglátóipari Dolgozók Szakszervezetének bizott­ságai a több mint száz ese­mény megrendezéséhez segít­séget kapnak a megyei könyvtártól, a TIT-től, a megyei levéltártól és a So­mogy megyei Múzeumok Igazgatóságától. A megyei megnyitót októ­ber 5-én Kaposváron tartják az SZMT-székházban, Tausz János, a KPVDSZ központi vezetőségének elnöke lesz az előadó. A szakszervezeti bi­zottságok múzeum-, szín­ház- és tárlatlátogatást, ki­rándulásokat, könyvkiállí- tásokat és vásárokat, szava­lóversenyeket rendeznek, ünnepélyesen nyitják meg a szakszervezeti politikai ok­tatást. A Somogy megyei Ipar­cikk-kiskereskedelmi Válla­lat hobbikiállitast rendez, majd dr. Szili Ferenc, a megyei levéltár munkatársa Kaposvár történetéről tart előadást. A vendéglátóipari vállalatul kozo6 műsoros es­tet rendeznek; az élelmi­szer-, háztartási- és vegyi- áru-kiskereskedelmi válla­lat a nagyatádi áfésszal együtt anyanyelvi vetélkedő­re hívja dolgozóit. A Ki tud többet a Szov­jetunióról? és A Balaton története című rendezvények szintén ott sorakoznak a programjaikban. Megemlé­keznek a Nagy Októberi Szocialista Forradalom év­fordulójáról, Ifjúság és mun­kásmozgalom címmel vetél­kedőt rendeznek a Fűszért- nél. A Zöldért programjából kiemelkedik az a szavaló­verseny, amelyen SZOT-dí- jas költőik verseit mondják el. A pénzintézetek program­ja szintén számottevő. Az OTP-nél Egyiid Árpád tart előadást Somogy népművé­szetéről. Színvonalasnak ígérkezik a takarékossági vi­lágnap programja. A SZOT-udüiökben is gon­doltak a dolgozók művelő­désére. Balatonföldváron Széles a Balaton címmel nepzenei előadást tart So­mogyi-ári Imre. Irodalmi színpaduk a szovjet iroda­lomból készített összeállítást mutatja be. A fogyasztási szövetkeze­tek 44 kulturális eseménynek adnak otthont. Színes és sok­rétű lesz a program. Bala­tonszárszón Sípos Gyula Jó­zsef Attila-díjas költőre em­lékeznek születésének 60. évfordulóján. Nagybajomban és Boglárlellén előadást tar­tanak, Barcson műsort ad az áfész Poézis irodalmi színpada. A kulturális napokon föl­lép a szennai, a buzsáki, a berzencei, a siófoki Balaton és a marcali Baglas együt­tes. A balatonmárai ál'ész Kis-Balaton táncegyüttese, a balatonberényi Kobzós­pödrős együttes és még négy pávakör, valamint egy cite- xazenekar mutatkozik be Sá­volyban. Karádon is szere­pel a Pávakör. Hat áíésznál a fogyasztá­si szövetkezetek nyolcadik és kilencedik kongresszusa között történtekről hallhat­nak tájékoztatókat. Négy szövetkezetne! rendeznek iró—olvasó találkozót, So- mogyország népdalkincséről Barcson és Siófokon hangzik el előadás. Források és találkozások A Filharmóniai Társaság párizsi hangversenyével megkezdődött a Bartók-cen- tenárium franciaországi megünneplésére hivatott Források és találkozások so­rozat, amelynek keretében országszerte csaknem száz hangversenyt és egyéb zenei rendezvényt tartanak. A Filharmóniai Társaság Kórody András vezényleté­vel Bartók Táncszvittjét, Kodály Felszállott a páva című szimfonikus költemé­nyét és Bartók Concertóját adta elő, és különösen a mű­sor záródarabja aratóit nagy sikert. A több perces vas tapsot a zenekar Berlioz Rákóczi-induló javai köszön­te meg. A hangversenyen megje­lent Pierre Beregovoy, az Elysée-palota főtitkára és Pierre Bas, Párizs alpolgár­mestere is. Beregovoy me­legen gratulált Mihály And­rásnak, az Operaház igaz­gatójának a koncerthez. Tanműhely — összefogássá I Korszerű tanműhelyben ismerkednek szakmájuk gya­korlati fogásaival a barcsi 525-ös szakmunkásképző villany­szerelő-tanulói. Hasonló műhely megyénkben csak Kapos­váron van. Győri Vilmos szakoktató büszkén mutatta be a töröl és az építőipari szövetkezeti közös vállalat telephe­lyén levő műhelyt. Segített a tövál és adott pénzt a MÉM is — mondta —, de társadalmi munkában is nagyon sokat tettek a műhely létrehozásáért a város felnőtt szakemberei és az intézet tanulói. A nyáron például harminc napot dol­goztak, hogy őszre elkészüljön. Rajzasztalok, villamos mérőpultok, satupadok, különbö­ző korszerű eszközök teszik lehetővé, hogy a tanulók jól képzett szakemberek legyenek. Megoldották a tanműhely­ben a gőzfűtést is. És nemcsak épület- meg autóvillamos­sági szerelők képzésére van itt lehetőség, hanem fémipari alapképzéshez is: hegesztők, csőszerelők, vízvezeték-szerelők és más vasas szakmák tanulóinak oktatására. Az 525-ös barcsi szakmunkásképző intézet jó kapcsola­tot teremtett a jugoszláviai Verőce gépipari szakközépisko­lájával. Ottjártunkkor Krunoslav Marjanovics tanár tanul­mányozta épp a korszerű tanműhelyt, s elismerően szólt az itteni tanulóképzésről. ! Turgenyev-bemutató pénteken Az idill ártalmai

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom