Somogyi Néplap, 1981. szeptember (37. évfolyam, 204-229. szám)

1981-09-27 / 227. szám

— =6 /.If} " VIL4G PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK) AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA NÉPLAP XXXVII. évfolyam, 227. sióm T981. szeptember 27., vasárnap Vállalatok A* Elnöki Tanács leg­utóbbi ülésén nz állami vál­lalatokról szóló törvény mó­dosításáról alkotott törvény­erejű rendelet a gazdasági élet követelményeinek meg­felelően korszerűsíti a vál­lalati törvény egyes korábbi rendelkezéseit. Az űj tvr. a vailalali törvénynek azt a koncepcióját változtatta meg, amely az állami vállalatok­ról egységesen intézkedett — függetlenül doigozóik létszá­mától, berendezéseik értéké­től, az üzem jellegétől. Nagyvállalatokra és kisüze­mekre azonos könyvviteli, számviteli, elszámolási rend­szer volt érvényben, belső szervezeti mechanizmusuk is lényegében azonos. A diffe­renciálódó igények kielégíté­se, a kereslethez való rugal­masabb alkalmazkodás, a hiánycikkek körének szűkí­tése, megszüntetése, kis so­rozatú termékek gyártása s mindenekelőtt a lakosság­nak nyújtott szolgálta Lások javítása szükségessé tette kisvállalatok létrehozását, e?.ek alapításához, rugalma­sabb működéséhez teremtet­ték meg most a jogi kerete­ket. A törvénymódosítás vala­mennyi vállalat önállóságát növeli, lehetővé teszi ügy­rendjének egyszerűsítését. S új vállalkozási formaként rendelkezik az úgynevezett ki. vállalatukról, amelyek el­sősorban a lakosság szolgál­tatási és más igényelnék ki­elégítését, valamint a háttér­ipari feladatok ellátását segíthetik elő. Állami vállalatot eddig csak a miniszterek, az or­szágos hatáskörű szervek ve- z-... és a tanácsok alapít­hattak. A módosítás most lehetőséget ad arra, hogy — leányvállalat formájában — maguk a vállalatok is ala­píthassanak vállalatot. A leányvállalat önállóan gaz­dálkodik, de szoros gazda­sági kapcsolat fűzi alapító vállalatához, így a leányvál­lalatot alapításakor az ala­pító vállalat látja el a mű­ködéshez szükséges anyagi eszközökkel. Az alapító vál­lalat részesedik a leányvál­lalat nyereségéből, ha pedig az veszteségesen gazdálko­dik, ezért anyagilag az ala­pitó vállalat is felel. Hazánkban alig van kis­vállalat, és a középüzem is igen kevés. Egész a hetvenes évekig rendszeresek voitak a vállalati összevonások; gaz­daságunk szervezete sokkal centralizáltabbá, koncentrál­tabbá vált. mint a szocialis­ta országok többségében és a tőkésországokban. A kis- és középvállalatok hiánya miatt most csak a nagyvállalatok­nál kialakult termékstruktú­ra áll rendelkezésre, ez szab­ja meg, hogy a hazai és az exportigényeket miből és milyen mértékben tudják ki­elégíteni. Részben ez az oka annak, hogy sokféle cikk hiányzik, nem megfelelően működik a háttéripar és a szolgáltatások színvonala is elmarad a követelmények­től. A nagyvállalatoknál ugyanis általában nagy tö­megű sorozatgyártás gazda­ságos, kis szériák előállítása, egyedi igények kielégítése nem kifizetődő. Természetesen továbbra is alapvető fontosságúak a nagyvállalatok, de az eddi­ginél jóval több kis- és kö­zépüzemre van szükség. A vállalatok munkáját egy do­log minősíti: a jövedelmező­ség, a gazdaságosság, amely úgy érhető el, hogy a nagy­vállalat is, a kisüzem is a mindenkori piaci igények­nek megfelelően látja el sa­játé* feladataik Lázár György fogadta Tümenbajarin Ragcsát iám tarin Baldó, Mongólia budapesti nagykövete. Az Orezágházban jegyző­könyv aláírásával fejeződött be a magyar—mongol gaz­dasági és műszaki-tudomá­nyos együttműködési kor­mányközi bizottság XV. ülés­szaka. Az okmányt magyar részről Borbándi János mi­niszterelnök-helyettes, mon­gol részről pedig Tümenbaja- rin Ragc&a, a Mongol Nép- köztársaság Minisztertaná­csának első elnökhelyette­se, a magyar, illetve a mon­gol tárgyaló küldöttség veze­tője látta el kézjegyével. Az ülésszakon áttekintették a két ország gazdasági kap­csolatainak alakulását. Megál­lapították, hogy az árucsere­forgalom az elmúlt ülésszak óta is fejlődött, s tovább ja­vult a Mongóliában magyar közreműködéssel épült üze­mek működése, amelynek ter­mekéi jelentősen elősegítik a lakosság ellátását. Az üléssza­kon további intézkedéseket fogadtak el ezen üzemek ka­pacitásának bővítésére. Intézkedéseket hoztak an­nak érdekében is, hogy — a hosszú lejáratú külkereske­delmi megállapodás értelmé­ben — tovább bővüljön a két ország közötti árucsere-forga­lom. A magyar kutatók és szakemberek — az eddigiek­hez hasonlóan — a jövőben is közreműködnek Mongólia ásványi "kincseinek és vízkész­leteinek feltárásában, Vala­mint az ország vízgazdálko­dásának megszervezésében. A mongol partner nagy érdek­lődést tanúsít a magyar me­zőgazdaság tapasztalatai, il­letve azok mpngóliai alkal­mazásának lehetőségei iránt Somogyi kiállítók a vásáron Több somogyi vállalat, szövetkezet is bemutatta termékeit az idei őszi BNV-n. A tabi építő- és vegyesipari szövetke­zet hőlégfúvóit és egyre keresettebb gépkocsi-utánfutóit ál­lította ki (felső képünk). A Mechanikai Müvek marcali gyáregységének olajkályhái (középső kép) azért voltak nép­szerűek a kiállításon, mert jobb hatásfokkal égetik az ola­jat, gazdaságosabban üzemeltethetők. A kaposvári tini ver­zál Vas- és Faipari Szövetkezet felvonulási épületeknek, munkásszállóknak, szociális helyiségeknek felhasználható konténereit mutatta be (alsó képünk). Ezekből évente több mint 30 millió forint értékűt adnak el. Lázár György, a Miniszter- tanács elnöke tegnap hivata­lában fogadta Tümenbajarin Ragcsát, a Mongol Népköztár­saság Minisztertanácsának el­ső elnökhelyettesét, aki a ma­gyar—mongol gazdasági és műszaki-tudományos együtt­működési kormányközi bizott­ság XV. ülésszaka alkalmá­ból tartózkodik hazánkban. A szívélyes, baráti légkörű találkozón jelen volt Borbán­di János, a Minisztertanács elnökhelyettese. Ott volt Ba­Dunai hajózási vállalatok konferenciája Széplakon Jegyzőkönyv aláírásával tegnap befejeződött a dunai­hajózási vállalatok 26. igaz­gatói konferenciája Balaton- széplakon. A hatnapos ta­nácskozáson részt vett Ausztria, Bulgária, Cseh­szlovákia, Jugoszlávia, Ma­gyarország, az NSZK, Ro­mánia, a Szovjetunió hajó­zási vállalatainak küldöttsé­ge. Megfigyelőként jelen volt a Duna-bizottság igazgatója, a KGST Bürotransz vezető­je, az Interlighter nemzetkö­zi hajózási vállalat vezér- igazgatója. A hatnapos plenáris ülé­sen, amely tizenöt témával foglalkozott, megtárgyalták a dunai nemzetközi hajózá­si, gazdasági, műszaki- és ke­reskedelmi kérdéseit, vala­mint a tavaly Pozsonyban tartott 25. igazgatói konfe­rencián hozott megállapodá­sok megvalósulásának hely­zetét. Megállapodás született többek köáött a dunai kikö­tőkben a be- és kirakodási munkák normáiról, a nem­zetközi dunai árufuvarozási , tarifákról, a konténerek du­nai árufuvarozásának álta­lános feltételeiről, a dunai kikötői illetékek egységesíté­séről, valamint az egységesí­tett dunai fuvarlevél beve­zetéséről, a dunai hajópark szabványosításáról. Befejeződtek a magyar-mongol gazdasági tárgyalások A békeerők összefogása szükséges a fegyverkezési hajsza megfékezésére Befejeződött a béketanács bizottságainak ülése Brezsnyev válasza Cedenbalnak A. I. Szmimov, a Szov­jetunió mongólai nagyköve­te, szeptember 24-én átnyúj­totta Jumzsgijn Cedenbal­nak, a Mongol Népi Forra­dalmi Párt Központi Bizott­sága első titkárának, a Nagy Népi Hurál elnökségének el­nökének Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, ál­lamfő válaszát Cedenbal jú­lius 31-1 felhívására, amelyet az ázsiai és csendes-óceáni országok állam- és kormány­főihez intézett. A Szovjetunióban teljes mértékben osztják aggodal­mát az Ázsiában kialakult helyzettel kapcsolatban. A föld e részén, ahol az em­beriség több mint fele él, a második világháború befeje­zése óta egyetlen napra sem szűnnek a nagy és kis, a háborús politikát folytató és azt ellenző országok közötti összetűzések. Az imperialista és hegemonista erők politi­kája itt. a régi és újra fel­izzó konfliktusok kiéleződé­séhez. a feszültség állandó fokozódásához vezet. Ami a Szovjetuniót illeti, mi mitjdig azon a vélemé­nyen voltunk, hogy az ázsiai béke jelentős mérték­ben meghatározza földünk általános légkörét, s az ázsiai béke érdekében kifej­tett áldásos tevékenységé­ben a Mongol Népköztársa­ság számíthat a Szovjetunió együttműködésére és támo­gatására. Leonyid Brezsnyev vála­szát áttanulmányozva Ce­denbal felkérte a nagyköve­tet: tolmácsolja a Mongol Népi Forradalmi Párt Köz­ponti Bizottsága, a Nagy Né­pi Hurál elnöksége és az ő személyes köszönetét Leo­nyid Brezsnyevnek, amiért támogatja az ázsiai és a csendes-óceáni országok ál­lam és kormányfőihez inté­zett üzenetüket. Szombaton tizennyolcadik alkalommal gyűltek össze Szabolcs-Szatmár megye és a Kárpáton túli terület dol­gozói. állami és társadalmi szervezeteinek vezetői, hogy részt vegyenek a magyar és szovjet államhatár mentén elterülő. Lenin nevét viselő Barátságkert almaszüreté- bén. ' Híven a hagyományok­hoz, a két szomszédos or­Á tanácskozás dokumen­tumainak, valamint a vitá- bah elhangzottak tanulságait összegező záróközleménynek az aláírásával szombaton be­fejezte munkáját Gárdony­ban a Béke-világtanács fej­lődési bizottságának és a Magyar Béketanács fejlődé­si bizottságának kétnapos együttes ülése, amelyen ti­zenhárom ország küldöttei vitatták meg a fegyverkezé­si hajszának a fejlődő orszá­gokra gyakorolt hatásait. A tanácskozás munkájában részt vett és felszólalt — a Magyar Béketanács meghí­vására pénteken hazánkba érkezett — Romes Csandra, a Béke-világtanács elnöke, jelen volt Sebestyén Nán­szágrész képviselői a két ál­lam határán találkoztak, majd előbb a kert magyar oldalán, ezt követően pedig a szomszédos szovjet terüle­ten szedték az almáskert gazdag termését. A határ túloldalán megtekintették azt az ültetvényt, amelyet a Nagy Október 60. évfor­dulója tiszteletére közösen telepítettek. * Örömmel áll*-. dór né, a Magyar Béketamács elnöke és Kovács Béla, a Béke tanács főtitkára. A nemzetközi szeminá­riumon elöadásók hangzottak el, s széles körű eszmecsere bontakozott ki a fegyverke­zési versenynek a fejlődő országokra gyakorolt társa­dalmi, gazdasági, politikai hatásáról, majd a küldöttek megvitatták a jövőre meg­rendezésre kerülő III. fejlő­dési világkonferencia elő­készítésének feladatait, s ja- 1 vasiatokat, ajánlásokat dol­goztak ki a Béke-világtanács jövő évi akcióprogramjához. A tanácskozás fontosságát az adta, hogy napjainkban nőtt a nemzetközi feszült­ség, erősödtek az enyhülés, a pították meg; a fák szépen, fejlődnek, s többről már az idén szüretelhették az első termést. A barátságkerti találkozón Mihail yoloscsuk, a Kárpá­ton tüli területi tanács el­nöke köszöntötte a vendége­ket. A hagyományai találkozó a két terület amatőr együt­teseinek kulturális bemuta­tójával fejeződött be. békés egymás mellett élés elleni imperialista támadá­sok. A világ katonai kiadásai már elérik az évi többszáz- milliárd dollárt, s ennek az öszegnek tizenöt százalékát a fejlődő országok költik fegyverkezésre. Ugyanak­kor a világon — főként az úgynevezett harmadik világ országaiban — pusztít az éhínség, s évente ötvenmil­lió ember hal éhen, illetve esik áldozatul az éhezés okozta betegségeknek, jár­ványoknak. A fegyverkezési verseny minden ország gaz- .daságára kedvezőtlen hatás- 'sal van, de különösen sújt­ja a fejlődő országokat, ame­lyek megsegítésére, alapvető problémáik megoldására a katonai kiadások töredéke is elég lenne. A tanácskozás dokumentu­ma hangsúlyozza, hogy a fegyverkezési verseny meg­fékezésére a békeerők szé­les körű összefogására, a né­pek mozgósítására van szük­ség. / A küldöttek üzenetet küld­tek az el nem kötelezett or­szágok mozgalma soros el­nökének, Fidel Castrónak, a fegyverkezési hajsza és a neutronfegyver gyártása és telepítése elleni közös állá*-, foglalásukról. Almaszüret a Barátságkertben

Next

/
Oldalképek
Tartalom