Somogyi Néplap, 1981. szeptember (37. évfolyam, 204-229. szám)

1981-09-27 / 227. szám

r A hét három kérdése Mi jellemezte eddig az ■ • ENSZ-közgyűiés ülés­szakán zajló általános vitat? Az ENSZ életében nagy sze­repe van a hagyományoknak, a minden évben szeptember harmadik keddjén kezdődő közgyűlési ülésszakoknak is megvan a maguk szertartás­rendje. A. tisztségviselők meg­választása, az ügyrendi és mandátumproblémák tisztá­zása (vagy mint Kambodzsa esetében történt: az igazi tisz- iazás elmaradása) után az ál­talános vita következik. Ez több hétig is eltarthat s a Be- iizével együtt immár 15b tag­állam többsége kifejti véle­ményét világpolitikai kérdé­sekről. Ezt rendszerint a kül­ügyminiszterek teszik meg és a sort mindig a brazil diplo­mácia vezetője nyitja meg. Ez a szokás az ENSZ megalapítá­sának idejéből származik, amikor az alig ötven tagállam ábécé sorrendjében még Bra­zília volt az első. A vitában a nyitó napon mondja el be­szédét az amerikai külügymi­niszter, a második napon szovjet kollégája. Gromiko az idén egy rendkívüli jubileum részese is lehetett: huszon- ötödször szólalt fel az általá­nos vitában: joggal tartják a legtapasztaltabb külügymi­niszternek. Az idei ENSZ-vitát külö­nösképpen nagy érdeklődéssel kíséri a nemzetközi közvéle­mény — ám nem a formák­ra, hanem a tartalomra fi­gyel. Nem titok ugyanis, hogy a világpolitikai légkör alapo­san lehűlt, nagy az aggoda­lom az enyhülés vívmányai­dért. Joggal lehetett tehát mindenki várakozó álláspon­Színházaknál a sfker egyik jele, ha a plakát­ra rákerül a 55—50 so­rozat. Haderőcsökken­tési tárgyalások eseté­ben ez kevésbé lehet így: a hét csütörtökjén immár a huszonötödik fordulóra gyűltek össze a bécsi Hofburgban a küldöttségek, nyolc esz­tendeje tart a közép­európai haderőcsökken­tési értekezlet. Egyelőre változatlan a holtpont. A Varsói Szer­ződés tagállamai számos kompromisszumos ja­vaslatot tettek, messze­menően figyelembe vet­ték a nyugati kívánsá­gokat. A nyugati olda­lon azonnal készek vol­tak a „pót-kifogások” s az új amerikai kor­mányzat ideje alatt — a TASZSZ-t idézve — álláspontjuk méginkább megmerevedett. Pedig itt nem helyén­való az energia takaré­kosság, a jó ügy érde­kében ne lassabban gyorsítsunk... (Réti Ervin) AZ ESEMÉNYEK cíMSzavaasaN Hétfő: Az ENSZ-közgyűlés ülés­szakán megkezdődik az általános vita. — Havan­nában véget ér az Inter­parlamentáris Unió kon­ferenciája. — Elnyeri függetlenségét Belize, Anglia utolsó gyarmata az amerikai kontinensen. Kedd: Gromiko szovjet külügy­miniszter beszéde az ENSZ-ben. — Zürichben Namíbiáról tárgyalnak az amerikai és dél-afrikai megbízottak. Szerda: Szovjet—amerikai kül­ügyminiszteri, találkozó New Vorkban. — Megbe- • k/él esek Kairóban a pa­lesztin autonómiáról. a palesztinok kizárásával, Csütörtök: A szovjet kormányfő fo­gadja a nyugatnémet gaz­daságügyi minisztert. — Bécsben kezdetét veszi a közép-európai haderő- csökkentési tárgyalások 2f> fordulója. Péntek: A közös bejelentés sze­rint november 30-án Géni­ben szovjet—amerikai megbeszélések kezdődnek a fegyverzetkorlátozás kérdéseiről. — Varsóban a szejm több fontos tör­vényt alkot és józan ma­gatartásra szólítja a szo­lidaritást. Szombat: A francia elnök, illetve a brit kormányfő külön- külön közel-keleti körút­ra indul. — Iránban vál­tozatlan a belső feszült­ség az újabb elnökválasz­tások előtt. ton, mit mond az új amerikai kormány külügyminisztere (hiszen elsősorban Washing­ton politikája okozta a „hi­deghullámot”) s milyen lesz a szovjet válasz. Az amerikai diplomácia furcsa taktikát alkalmazott. Haig lényegében kitért a leg­fontosabb kérdések taglalása, így a fegyverzetkorlátozás te­rületén elfoglalt amerikai ál- ' 1 ás pont részletes ismertetése élői. Főként a- fejlődő világ­gal kapcsolatos kérdéseket érintette, riyilván számításba véve, hogy »az ENSZ tagálla­mainak nagy többsége ehhez az országcsoporthoz tartozik. A fejlődő világ gondjai való­ban érettek arra, hogy az ENSZ az eddigieknél komo­lyabban foglalkozzék velük, de a kérdések kérdése mégis a biztonság, a leszerelés, a politikai és katonai enyhülés, nem szólva arról, hogy ezek előmozdítása* jótékonyan hat­na a fejlődő országok helyze­tére is. Az amerikai nyilat­kozatokat természetesen fo­lyamatukban és összességük­ben kell áttekinteni s jólle­het az ENSZ-ben Haig talán nem dramatizálta túl monda­nivalóját, az elmúlt napokban és hetekben számtalanszor felléptek a kölcsönösen elő­nyös, ésszerű együttműködés ellen. Gromiko szükségesnek lát­ta, hogy kifejtse Moszkva vé­leményét a lényeges kérdé­sekben. Határozottan rámuta­tott az amerikai álláspont tarthatatlanságára és nyugodt határozottsággal visszautasí­totta a provokációkat. Ugyan­akkor beszédében valóságos kulcsmondat volt a követke­ző: a szovjet küldöttséget fel­hatalmazták annak hangsú­lyozására, hogy a Szovjetunió kész minden kérdésben konst­ruktív tárgyalásokra, az iga­zi megoldások keresésére. 1 Milyen eredményekkel járt a szovjet—ameri­kai külügyminiszteri talál­kozó ? Az ENSZ-ülésszak — s ez az idén különösen fontosnak tűnik — keretet ad a külon­Andrej Gromiko országa kül­politikai állásfoglalásairól mondott beszédet a világ­szervezet általános vitájában böző kétoldalú találkozókhoz, lehetőséget nyújt protokoll-' mentes eszmecserékhez is. Így a Szovjetunió és Japán meg­állapodott a félbemaradt kül­ügyi konzultációk folytatásá­ban ; megbeszélést folytatott az NDK és az NSZK külügy­minisztere; Gromiko találko­zott Samirral, jóllehet a Szov­jetunió és Izrael között je-, lenleg nincs diplomáciai kap­csolat. A tárgyalások sorában ki­emelkedett a Gromiko—Haig' összejövetel: a Reagan-admi- nisztróció hivatalba lépése óta először folyt párbeszéd a két nagyhatalom közölt kül­ügyminiszteri szinten. (Hol­napra egyébként újabb meg­beszélést irányoz elő a New York-i politikai menetrend.) A tárgyalások még nem fe­jeződtek be: korai lenne a mérleg megvonása. Két moz­zanat azonban máris figyel­met érdemel. Első alkalom­mal a két miniszter négy- szemközt csaknem három órán át tanácskozott s még két órát tárgyaltak a magas rangú szakértők jelenlétében. Ez azt jelenti, hogy volt elég téma az asztalon, a tárgyalás lehetséges és szükséges. A tárgyszerűséget említő közös közlemény is erre utal. "3 Hogyan folytatódtak Kairóban a palesztin autonómiai tárgyalások? A gizehi piramisok szom­szédságúban fekvő híres lu­xusszállodán, a Mena House- ban a héten újabb tárgyalási fordulóra került sor a palesz­tin autonómia ügyében. Ter­mészetesen ismét a paleszti- nek kizárásával, a PFSZ tá­vollétében, a valódi önren­delkezést, az államalapítás törvényes jogát messze elke­rülve. A nyugati lapok „kötelező gyakorlatként” jellemzik a ta­lálkozót: ezek a tárgyalások saját pályájukon sem tudnak előbbre jutni. Ezért úgy tesz­nek, mintha tennének vala­mit: élesztgetni próbálják Camp DaVidnek a klinikai halálon már túljutott magza­tát. A „furcsa pár” mindkét tagja saját politikai manipu­lációit folytatja. Izrael főként Washingtonnak bizonygatja tárgyalási szándékát, Egyip­tom pedig készséges partner­nek kíván mutatkozni a Sí- nai-félsziget még megszállt részének a közeljövőben ese­dékes kiürítése előtt. (Kairó „szilárdságot” is akar mutat­ni, miután több izraeli lap felvetette a kérdést: érde- mes-e kivonulni teljesen a Sínairól? Szadat részbeni vá­lasza a letartóztatási hullám, a fellépés az ellenzékkel szemben.) Viszont, ha Egyip­tom mégis belemenne vala­milyen alkuba, az eddigiek­nél is jobban elszigetelné ma­gát az arab világban. így azután ' volt találkozó, lesz találkozó, de miért és minek? R. E. Szolidaritás-kongresszus Második szakasz A lengyelországi Gdansk városában tegnap délelőtt megkezdődött a Szolidaritás szervezet kongresszusának második szakasza. Az ötna­posra tervezett tanácskozás napirendjén szerepel egye­bek között a szervezet álta­lános programjának kidolgo­zása és jóváhagyása, vala­mint a vezető testületek megválasztása. A Szolidaritás szervezet kongresszusának első felét szeptember elején tartották. Akkor a szervezet alapsza­bályzatát fogadták el a kül­döttek. A kongresszus rész­vevői a kormánnyal egy esz­tendővel ezelőtt kötött meg­állapodással ellentétben szá­mos politikai tartalmú nyi­latkozatot is közzétettek. Ezek között volt az önkor­mányzatokról alkotott ál­lásfoglalás, valamint a kelet­európai szocialista országok dolgozóihoz címzett provo­katív „üzenet”. A Szolidaritás kongresz- szusának második szakaszát illetően a Kengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bi­zottságának Politikai Bizott­sága a minap rámutatott, hogy a tanácskozásnak egy­értelműen állást kell foglal­nia arról: részt kiván-e. venni a Szolidaritás a len­gyelországi társadalmi-gaz­dasági válság okainak meg­szüntetésében, együtt az or­szág hazafias erőivel, vagy pedig a konfrontáció útját választja mindazokkal szem­ben, akik Lengyelország szocialista megújulásán mun­kálkodnak. Valiáselméfeti tanácskozást tartottak Debrecenben A protestantizmus marxis­ta tudományos kutatói két­napos valláselméleti szlmpo- ziont rendeztek pénteken és szombaton Debrecenben. Szabó Gábor akadémikus­nak, az MTA elnöksége deb­receni akadémiai bizottsága alelnökének megnyitója után a szimpozion részvevői na^ty érdeklődéssel hallgatták Lu­kács József akadémikusnak, az MTA filozófiai inté­zete igazgatójának „A mar~ xizmus és kereszténység ko­runkban” című referátumát és Gecse Gusztáv tudomá­nyos munkatárs, Poór József és Kónya István egyetemi tanárok előadásait, amelye­ket számos korreferátum kö­vetett. A második napon került sor a protestáns teológusok és a protestantizmus marxis­ta tudományos kutatói kö­zötti dialógusra.- amelyet Miklós Imre államtitkár, az Állami Egyházügyi Hivatal elnöke nyitott meg. A ta­nácskozáson részt vett és felszólalt dr. Bártha Tibor, református püspök, a Ma­gyarországi Egyházak öku­menikus Tanácsának elnöke. A párbeszéd résztvevői elemezték annak az útnak sajátos vonásait, amelyen a magyarországi protestáns egyházak 15)48—40-ben elin­dultak. Kölcsönösen megál­lapítottak, hogy jelentős lé­péseket tettek előre és kö­vetkezetesen kfregik az el­méleti együttműködés to­vábbi lehetőségeit és útjait. A párbeszéd lehetőséget nyújtott számos olyan kér­dés megfogalmazására, amelynek kidolgozása és megoldása mind a teológia, mind a tudományos vallás- kutatás számára továbbra is fontos feladat. A dialógus Lakács József akadémikus zárszavával ért véget. (MTI) Megkezdődött az oktatás az iráni egyetemeken. A képen a hallgatók a vallási vezetőket éltetik Teheránban. (Telelőié — AP—MTI—KS) Hazánk és Dánia kapcsolatai Hazánk és Dánia kapcso­latai jók és egyenletesen fej­lődnek. Anker Jörgensen dán kormányfő 1078 októbe­rében tett magyarországi lá­togatása kedvező feltételeket teremtett, a két ország együttműködésének tovább­fejlesztéséhez. Lázár György, a Minisztertanács elnöke ez­úttal a dán kormányfő lá­togatását viszonozza majd.. Az MSZMP és a Dán Szo­ciáldemokrata Párt között létrejött hivatalos kapcsola­tok keretében 1974-ben An­ker Jörgensen elnök — a. je­lenlegi kormányfő — veze­tésével dán szociáldemokrata pártdelegáció járt Budapes­ten. Övári Miklóssal, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagjával, a Központi Bizottság titkárával az élen küldöttségünk 1977-ben vi­szonozta a látogatást. A dán szaktanács elnökével 1977- ben Dániában folytatott megbeszélést Gáspár Sándor, a SZOT főtitkára, akinek látogatását Thomas Nielsen ez év májusában viszonozta. Ugyancsak hasznos szerepet töltenek be a két nép köze­ledésében a testvérvárosi kapcsolatok Veszprém és Gladsaxe, illetve Gyöngyös és Ringsted között. Kereskedelmi forgalmunk az elmúlt évtizedben több mint háromszorosára nőtt. A Dámával folytatott kereske­delmi kapcsolataink bővíté­sében azonban még számos lehetőség vár kiaknázásra. A kis észak-európai ország a fejlett tőkés országokkal le­bonyolított forgalmunkban tavaly mindössze 1,4 száza­lékos arányt képviseltek. A dán importban a magyar ex­port nagysaga jelenleg 0,3 százalékkal részesedik. Exportunk csaknem fele anyag- és íélkésytermék, amely számottevő gyógyszer alapanyagból, hengerelt áru­ból, acélcsőből és vegyi ter­mékekből tevődik össze. A fogyasztási iparcikkek ará­nya exportunk egyharmadát teszi ki. Mezőgazdasági ter­mékeink mennyisége a Dá­niába irányuló kivitelünk­ben az elmúlt tíz esztendő alatt megduplázódott, de így is csak mintegy 11 százalék. Dániából főleg gépipari ter­mékeket hozunk be. köztük műszereket, szivattyúkat, mezőgazdasági gépeket és tejipari berendezéseket. 1976 februárjában aláírták a két ország közötti új. 10 eszten­dőre szóló gazdasági, ipari, műszaki és tudományos együttműködési megállapo­dást, amely megfelelő keke­teket. biztosít a két ország vállalatai közötti együttmű­ködési kapcsolatok fejleszté­séhez. Az évenként rendsze­resen ülésező együttműködé­si vegyesbizottság legutóbbi tanácskozására ez év áprili­sában Koppenhágában került sor. A kooperációs együttmű­ködés keretében a két or­szág vállalatai között jelen­leg 22 megállapodás van ér- vényben, főleg a mezőgaz­dasági gépgyártás, a gyógy­szer- és az építőipar terü­letén. "Tárgyalások folynak újabb 26 témában. Hazánk arra törekszik, hogy ezen együttműködési forma to­vábbi területekre is kiter­jedjen. 1984-ig érvényes kulturális és tudományos munkaterv szabályozza kulturális kap­csolataink gyarapítását. Ma­gyar lektorátusokat hoztak létre a koppenhágai és az aarhusi egyetemek finnugor tanszékén. Egymás irodal­mának jobb megismerése, á magyar művek dániai ki­adásának fellendítése érde­kében az elmúlt időszakban megélénkültek a könyvki­adók közötti konzultációk. E kapcsolatok fejlődését szol­gálja majd a tervek szerint ez év novemberében Kop­penhágában sorra kerülő könyvkiadói találkozó is. KAPÓSTÄRI MUNKAHELYRE FELVESZÜNK: rakodót, betanított munkást, sütó'ipari szakmunkást, géplakatost, vezérlésben jártas villanyszerelőt — kaposvári, siófoki, csurgói munkahelyre. Jelentkezni: a Somogy megyei Sütőipari Vállalat Kaposvár, Mező Imre u. 22 sz. alatt lehet. ff! 5 4.7 7) A VOLÁN 13. SZ. VÄLLALAT 1981. OKTÓBER VÉGÉN SAJAT SZERVEZÉSŰ alapfokú gépjárművezetői tanfolyamot indít A jelentkezőkkel szerződést kívánunk kötni. Jelentkezni lehet személyesen a vállalat személyzeti és oktatási főosztályán: Kaposvár, Füredi u. 180. (85354) Felveszünk kirakatunkhoz árukísérőt valamint raktári dolgozót Jelentkezni lehet: PIÉRT Kereskedelmi Vállalat, Kaposvár, Jutái út. Telefon: 13-567 (85497)

Next

/
Oldalképek
Tartalom