Somogyi Néplap, 1981. szeptember (37. évfolyam, 204-229. szám)
1981-09-24 / 224. szám
Idényzárás után Hazánkban fontos ágazat az idegenforgalom. A tanácsi, gaza'asági, kulturális és más illetékes szervek tevékenységében — Somogybán is - előkelő helyet foglal el az idényre való felkészülés, illetve a vendégek fogadása, üdülésükhöz, kirándulásukhoz illő, kulturált körülmények megteremtése. Somogy idegenforgalma csaknem teljes egészében a Balaton-partra irányul, és jószerével két hónapra sűrűsödik össze. A kereskedelmi és vendéglátói hálózatnak, egyéb közreműködő szerveknek évről évre nagy erőfeszítésre van szükségük ahhoz, hogy az alig bővülő lehetőségek mellett megfeleljenek a növekvő követelményeknek. Ez - mint az idei szezon is bizonyította - csak a tartalékok gondosabb feltárásával és összehangoltabb, körültekintően szervezett együttműködéssel érhető el. Hogy végül is hogyan sikerült az idei nyár - erről szól összeállításunk. Megfelelő osztályzat, hibapontokkal Az idegenforgalom legfőbb területi gazdája, irányítója, összehangold szerve a megyei tanács. Osztályaira, intézményeire, illetve a helyi hatóságokra hárul az a feladat. hogy kielégítsék az évről évre változó anyagi és egyéb szükségleteket, és a szerény lehetőségeket körültekintően felhasználva megteremtsék a kulturált vendégfogadás feltételeit. Miként feleltek meg ennek a követelménynek ? — Erről kértünk tájékoztatást Sugár Imrétől, a megyei tanács elnökétől. — A szezon legfontosabb vonása, hogy kétévi visszaesés után ismét erőteljesen, a : vártnál kissé nagyobb mértékben — 18—19 százalékkal — növekedett megyénkben a vendégforgalom. A tőkés országokból 30, a szocialista államokból 17, hazánk más tájairól 13* százalékkal többen jöttek hozzánk kirándulni, üdülni, mint tavaly nyáron. A megnövekedett érdeklődést alig bővülő kereskedelmi hálózattal és a szálláshelyek kis mértékű gyarapodásával kellett kielégíteni. Ennek ellenére az üdülők, a turisták ellátását — esetenként előforduló szervezési zavaroktól eltekintve — megfelelőnek minősíthetjük. Elismerés illeti mindazokat a szerveket, melyek sokat tettek a nem lebecsülendő eredmény eléréséért. Az idegenforgalmi szervezetek a korábbinál színesebb, a rétegigényekhez rugalmasabban igazodó programokat kínáltak, és ármunkájukkal is jobban alkalmazkodtak a kereslethez. Korszerűsödött vendégtájékoztató rendszerük is. Kedvező tapasztalat, hogy az ipari és egyéb szállítók jobban együttműködtek a kereskedelemmel. Javult az idegenforgalom gazdaságossága is. Örömmel tapasztaltuk továbbá, hogy tisztábbak, rendezettebbek voltak üdülőhelyeink a tavalyinál. De gondjainkat sem szabad elhallgatnunk. Sajnálattal tapasztaltuk, hogy még mindig nem mindenütt készültek fel kellő gondossággal a szezonra. Jelezte ezt néhány étterem kényszerű bezárása és a sörellátási zavar. Indokolatlanul nagy különbségek alakultak ki az azonos körülmények között működő ellátó szervek mun- Kájában. Ismételten bebizonyosodott továbbá — és ez nem mond ellent az átlagos helyzetet minősítő „megfelelő” osztályzatnak —, hogy sem a vendégek ellátásában közvetlenül részt vevő boltok, sem háttérágazataik nem alkalmasak a fő idényben jelentkező igények teljes és kulturált kielégítésére. Pl. a boltok zsúfoltsága csúcsidőben helyenként elérte a tűrési határt. * Végül hadd jegyezzem meg: a körültekintőbb felkészülés érdekében célszerű lenne egy még megbízhatóbb jelzőrendszert kidolgozni az idegenforgalom várható alakulásáról. A hálózatnak az ötéves terv szerint minimális fejlődése ugyanis nem teszi lehetővé az eddiginél több vendég zökkenőmentes fogadását. Tisztán kell látnunk, hogy az idei egyensúlyt — mind a természeti tényezőket, mind az ellátást figyelembe véve — minden körülmények között fent kell tartanunk a következő években is. Csaknem egymillió a BIB-től A Balatoni Intéző Bizottság az idén 905 ezer forintot juttatott a Balaton déli partján működő kulturális intézményeknek azzal a céllal, hogy színvonalas nyári műsorokat rendezzenek. Ezúttal 30 ezer forinttal kevesebbet adhatott, mint tavaly, de a múlt évinél nagyobb idegenforgalommal a* anyagiakkal jól gazdálkodó, vonzó műsorokat szervező kulturális intézmények az említett ösz- szeg felhasználása révén is előrejutottak. A legtöbb pénzt a komolyzenei és a jazz hangversenyek, valamint a folklór rendezvények támogatására adta a BIB: 170 ezer forintot koncertekre és 195 ezer forintot folklór műsorokra. Különféle — főként képző- művészeti — kiállításokra 158 ezer forintot költhettek a déli parti intézmények a BIB révén. A különböző színházi rendezvények támogatására 170 ezer, irodalmi műsorokra 30, gyermekrendezvényekre (az Állami Bábszínház és az ŐRI gyermekek számára rendezett előadásaira) 33, az UNICA világfesztivál a siófoki folklór programjára 20, a bogiári várdombi vidám vasárnapok rendelvényeire 39, a földvári gyermekvasárnapok programjaira 40 ezer forintot juttatott a Balatoni Intéző Bizottság. Támogatta — 20 ezer forinttal -— 'az egyre népszerűbb hajókoncerteket is. Abban az esetben, ha egy-egy kulturális előadás, program elmaradt, az e célra fordítandó összeg átcsoportosításához is hozzájárult. Több vendég kért szállást A fizetővendég-szolgálat egyike azoknak a szálláslehetőségeknek, amelyeket tömegesen vesznek igénybe a. Balaton-parton. Annak ellenére, hogy az elmúlt években — 1981 kivételével *— emelkedtek a vendégszobái árak, még mindig a fizető- vendég-szolgúlatnál kapható a legolcsóbban szállás. Többnyire a belföldi és a szocialista országokból érkező vendégek veszik igénybe a magánházak szolgáltatásait, az idén azonban számos nyugati turista is lakott a rendel-, kezésre bocsátott nyaralókban, lakosztályokban. A Sio- tour a nyáron minden igényt képes volt kielégíteni, bár a Nőtt a valutaforgalom A tavalyinál több külföldi vendég természetesen több valutát váltott be forintra: az idényben ötven százalékkal növekedett á megyénkben' becserélt fizetőeszközök aránya. Ezen belül két és félszeresére nőtt a tőkés valuta beváltása. Megyénk OTP-fiókjainak forgalmáról érdeklődve megtudtuk, hogy az idén augusztus végéig másfélszer annyi nyugati valutát váltottak be, mint a múlt évben. A szocialista országokból száz- hatvannégyezren, összesen 181 millió-ötszázezer forintot cseréltek be a takarék- pénztárakban. Ugyancsak jelentős, több mint huszonöt- millió forintos volt a beváltott tőkés valuta értéke. A turistaforgalomban az augusztus a kiemelkedő hónap. Ekkor száztizenegy millió forint értékű valutát vásároltak az OTP-fiókok. még egyszer annyit, mint júliusban. Megnövekedett a beváltóhelyek száma is. Az idén már nyolcvanhárom helyen cserélhették be forintra pénzüket, csekkjeiket a külföldiek. Elsősorban az NSZK- és NDK-beli turistákat vonzotta a magyar tenger, de szívesen jöttek Csehszlovákiából, Ausztriából is. *Az idén nyáron váltottak be csekkeket Ausztráliából, TJj-Zé- landból érkezők is. A kaposvári OTP-fiók valutaforgalma elenyészően csekély a Balaton-parti forgalomhoz képest. Siófokon például két hónap alatt több mint százezer külföldi fordult meg az OTP fiókjainál, száztizenegy millió forintértékű forgalmat biztosítva. Fonyódon a szocialista országokból érkezőktől tizennyolc millió forint devizát vásároltak föl. A nem szocialista országok állampolgáraitól csaknem hárommillió forint összegű valutát vettek. Boglárlelie tizenegy milliós devizavásárlásával is kiemelt helyen szerepel. A balatoni OTP-fiókok nyári valutaforgalma az egész évinek nyolcvan százalékát tette ki. Kétezren Szennában Vonzó, nem mindennapi látványosságot nyújt Szennában a szabadtéri néprajzi gyűjtemény; az idei nyáron mintegy kétezer látogató fordult meg itt. Csepinszki Mária, a falumúzeum vezetője elmondta: zömmel olyan érdeklődők keresték föl a somogyi népi építészeti emlékeket, akik úti programjukba vették Szenna fölkeresését; tehát nem a véletlen „hozta” őket ide. Barátok, ismerősök ajánlják egymásnak a gyűjtemény megtekintését. Sokat tettek az idegenforgalmi hivatalok is, hogy megismertessék a hazaiakkal és a külföldiekkel ezt a szép és egyben tanulságos, múltat idéző létesítményt. A kétezer vendég között szép számban voltak külföldiek is. Mi a szennai múzeum varázsa, a nem szűnő érdeklődés eredője? A természetes környezetben elhelyezett népi építészeti, tárgyi, néprajzi emlékek úgy hatnak, mintha élő faluban sétál- j nánk, mintha a lakók csu- ' pán órákra hagyták volna el j otthonukat— l vártnál jóval több vendéget kellett elhelyeznie. Dr. Fodor János igazgató elmondta, hogy az előző évek tapasztalatai alapján 3 —4 százalékos forgalomnövekedésre számítottak; augusztus 31-ig azonban a fizetővendég-forgalom 6,7 százalékkal emelkedett. Naponta 5066 vendéglátó 11 260 szobáiban 27 600 ágyat bocsátott a turisták rendelkezésére. Augusztus 31-ig a Siotour ezekben a szobákban 135 500 vendéget helyezettel, akik egymillió 545 ezer éjszakát töltöttek a Balatonnál. (Augusztusban a fizetővendég-szobákban 67 százalékkal több osztrák és 70 százalékkal több NSZK-beli nyaralt, mint a tavalyi év azonos időszakában.) Ha az igény tovább nőne, szakemberek felmérése szerint, még mindig képesek lesznek a szálláshelyek számát gyarapítani. A kempingeket bővítették. Korszerűbbé, kénj'elmeseb- bé alakították át a különböző táborhelyeket. A lakókocsi-csatlakozók számát növelték, ennek ellenére kevésnek bizonyult, ugyanis az idén jóval többen érkeztek lakókocsival, mint a múlt években, s a külföldieken ki-1 vül hazai nyaralók is. Bővítették a melegvíz-szolgálta- tást: négy kempingben propán-bután gáztelepet létesítettek. A Siotour kempingjeiben 18 300 táborozót fogadhatnak, bár a főszezonban előfordult, hogy 23—-24 ezer embernek adtak szállást. Ezúttal a gyorsfejlesztési program keretében épült táborhelyek — Gamásza, Bagódomb — (bár távolabb esnek a parttól, s felszerelésük sem hasonlítható össze például a zamárdi autóskempinggel) is benépesültek. A következő években je*; lentős fejlesztést nem tervez a Siotour, inkább a korszerűsítő, a komfortfokozatot növelő munkálatokat folytatja. A kempingek úgynevezett lépcsőzetes nyitása-zá- rása lehetővé tette (teszi), hogy a part minden részén mindenkor találhat táborhelyet a turista; következésképpen az elő- és utószezon forgalma is nagyobb volt, mint tavaly. Ezekre az időszakokra a kedvezményeket is növelték: a Magyar Camping és Caravanning Club tagjainak 35, másoknak 20 százalékos kedvezményt adott, illetve ad a Siotour. Megszervezték a nyári információs szolgálatot. Az utazási irodákban, a kempingportákon dolgozók mindig tudták, hogy a nyitva tartó táborhelyeken hány vendéget fogadhatnak; irányíthatták a turistákat. A megyei idegenforgalmi hivatal valamennyi szálláshelyén összesen 316 ezer vendéget fogadtak a szezonban, 2 millió 761 ezer vendégéjszakára, mely 14.3 százalékkal nagyobb a tavalyi eredménynél. Eladták a nem létező kukoricát Tanulságos az idegenforgalmi szezon után belenézni a megyei kereskedelmi felügyelőség vizsgálatainak eredményét rögzítő iratokba. Ezekből elsősorban az árnyoldalakról kaphatunk képet, bár a dicsérő szó sem hiányzik a jegyzőkönyvekből. Adám László, a felügyelőség vezetője elmondta: — Az idén új módszerekkel vizsgáltuk az idegenforgalmi területek kereskedelmét és vendéglátását. Nem jártuk sorra a településeket, hanem egy-egy témakört választottunk ki, és akkor egyszerre jelentünk meg mindenütt. A legfontosabb ilyen célellenőrzés a balatoni összpontosított vizsgálat volt. Tíz napig öt megyéből érkezett szakemberek, társadalmi ellenőrök, helyi tanácsi emberek és mások járták a boltokat, a vendéglőket, a büféket. Hatvanöt helyen vizsgálódtunk, s .huszonötször kellett felelősségre vonnunk a vezetőket, a tulajdonosokat. — Mi volt a legkirívóbb szabálytalanság'! — Az egyik helyen az adagok árába díszítésként négy forintért beleszámítottak csemegekukoricát. A bizonylatokból kiderült, hogy kukoricát az a vendéglős még sohasem szerzett be, nem volt ilyen az üzletében. — Ezt a vendégek észre sem vették. Az észrevehető visszásságok közül mit érdemes említeni? — A zöldség és a gyümölcs minősége és ára nem mindig egyezett. Sokszor összekeverték a másodosztályút az elsőosztályúval. A másik célvizsgálatnál, a „sütögetők” ellenőrzésekor is előbukkant egy sor kisebb szabálytalanság. A palacsintában kevés volt a töltelék, a kolbásznál elszámolták a sütési veszteséget, de nem sütötték meg annyira az árut. A SZOT-üdülők büféiben — ezeket először vettük „górcső alá” — kevesebb volt a gond, ám ott is előfordult, hogy a féldeci nem volt fél deci. — Ezek a megszokott „apróságok". Üj ötleteket nem alkalmaztak a kereskedők és a vendéglátók? — Nem tapasztaltuk, de a hagyományos is épp elég. Sajnos nem javult a helyzet. Évek óta tartja a szintet az idegenforgalmi terület. Az idén összesen 220 vizsgálat volt, és 109 esetben kellett felelősségre vonnunk a vendéglátókat és a kereskedőket. Ez az ötven százalékos arány hosszú ideje jellemző. — Az idei újdonság a szerződéses üzletek belépése volt. Ezekről készült-e fölmérés? — Készült, egyik célvizsgálatunk idején ezeket látogattuk meg. Elsősorban a tanácsadás volt a célunk, és talán kevésbé voltunk szigorúak, mert a nem szándékkal elkövetett hibák az ismeretlenségből, az újdonságból is eredhettek. Így is azt állapítottuk meg, hogy ezekben az üzletekben nagyobb volt a rend, mint másutt. — Mit lehet tenni azért, hogy ezután ne kelljen megállapítanunk: a vendéglökés a boltok feleben baj van? — Az idén jóval szigorúbbak .voltunk, mint korábban. A bírságok nagyobbak voltak. De ez csak az egyik eszköz. Amíg a kínálat kisebb, mint a kérésiét, addig köny- nyebb tisztességtelenül dolgozni, ezek a viszonyok azonban nem az ellenőrzéssel. hanem a megelőzéssel javíthatók.
