Somogyi Néplap, 1981. szeptember (37. évfolyam, 204-229. szám)

1981-09-24 / 224. szám

kwspw; Cfe fl villamossági gyár idei éve Biztos piacok A te r me 1 öv á 1 a 1 la tok a har­madik negyedévben nagyjá­ból már meg tudják ítélni, milyen eredménnyel zárják az évet. Az exportszállítá­sok teljesítésének határideje is belátható. Horváth Atti­lát, a VBKM Kaposvári Vil­lamossági Gyárának igazga­tóját kérdeztük, mit várnak az idei évtől? — Hagyomány, hogy szep­tember elején áttekintjük a gyár kereskedelmi helyzetét. Ilyenkor értékeljük a folyó év rendelésállományát és az exportteljesítést, megvitat­juk a következő év lehető­ségeit. Az első félévünk jól sikerült. Az eredmény a ter­vezettnél jóval kedvezőbb. A gyárra az export részaránya miatt a versenyárképzés a kötelező, s a konvertibilis valutáért eladott termékeink jövedelmezőségének a belföl­di jövedelmezőségi szinttel meg kell egyeznie. Az első félév dollárexportjának jö­vedelmezősége a belföldinél kedvezőbb, mert a. tavaly ár­folyambiztosítással kötött szerződéseket teljesítettük. Ekkor még nem éreztük a márka és a holland forint leértékelődését. A dollár ár­folyama ugyanakkor folya­matosan emelkedett. A má­sodik félévi exportszállítá­sok viszont — amelyeket a leértékelt nyugat-európai va­lutákkal fizetnek — az első félév kedvező export-jöve­delmezőségi szintjét' esők­Gyerekcipőben a játékgyártás Nem akartam megíájdíta- ni a kisfiam szivét: így az­tán úgy döntöttenh, nem vi­szem el a harmadik nem­zetközi játékkiállitásra, az Interplayexpo-ra. Pedig so­ha annyi meglepetés nem várta a kicsinyeket, mint ezúttal. Az első, 1977-ben meg­rendezett nemzetközi játék­kiállítás óta óriási a fejlő­dés. Ugyanakkor meglehető­sen relatív ez a dinamikus változás. Semmiféle terv- szerűség, határozott irány­vonal nem jellemzi. A já- tékkészítők nem azt nézik, hogy a gyerekek mivel sze­retnének játszani, hanem, hogy ki mit tud kényelme­sen gyártani. Ráfizetéses játékot gyár­tani! — hangoztatták éve­ken keresztül az érdekeltek. Aztán a bűvös kocka nem- zelközi sikerén felbuzdulva a logikai játékok özöne kö­rűit ki a vállalkozó terve­zők keze alól. Talán e téren már — mint a vásár is tük­rözi — igazán széles a kí­nálat, feltéve ha a kiállított újdonságokból folyamatos lesz az ellátás. S bár eddig két és fél millió bűvös koc­ka talált idehaza gazdára, még mindig nagy iránta a kereslet. Kevés a játék és drága — panaszkodnak a szülők. Va­lóban, ha összehasonlítjuk akár a szocialista, akár a tőkés országok kínálatával — messze a sor végén kul­logunk. A magas belföldi árak ab­ból fakadnak, hogy a játék- gyártás még manufakturális színvonalon folyik. Pedig gazdaságosan csakis korsze­rű módszerekkel, nagy szé­riával lehet termelni. És mivel ily módon be kell kapcsolódni a • nemzetközi munkamegosztásba is, —hi­szen idehaz.a aligha fogy el —, ugrásszerűen emélni kell a minőséget. Az Interplayexpo slágere a l.cso cég kiállítása. A vi­lág 130 országába szállító vállalai mintapéldáját nyújtja annak, miként kell játékot gyártani. A cég évente termékeinek egyhar- madát megújítja. Összesen 3500 féle összeállításban ké­szülnek a játékok, amelyek egymással összeilleszthetők, kiegészíthetők. A legújab­bakkal hamarosan az üzle­tekben is találkozhatunk. &. M. K kentik. Így a bel- és a kül­földi értékesítés jövedelme­zőségi szintje a kiegyenlítő­dés miatt várhatóan meg­egyezik majd. — Milyenek az értékesítési kilátások az év utolsó hó­napjaira? — A termelési kapacitást leköti a rendelés, de nem minden esetben úgy, ahogy teryeztiik — válaszolta az igazgató. — A D-rendszerű bizotsíiúk hazai és export­értékesítése nehéz. A transz­formátorok iránt viszont nagy az érdeklődés itthon. A síncsatoma és a BKD-típu- sú biztosító kapcsolók bel­földi szállításával lemarad­tunk, de a negyedik negyed­év kapacitásgondjainak meg­oldódása után egyenesbe kerülünk. Az alkatrészgyár­tásban a vaszerkezetek elő­állítása okoz gondot. Epiiatt sok a szállítónk, s ez nehe­zíti az ütemes termékkibo­csátást. Ez a helyzet csak a VKM központi vaszerkezet- gyárának átadása után ja­vul. — Milyen exportbevétel­re számítanak az idén? — Mintegy 3,ö—3,7 millió dollár értékű tőkés exportot érhetünk el ebben az évben. Azért ennyit, mert szerző­déseink felét nyugat-európai valutákban kötöttük, s ezek árfolyamcsökkenése miatt dollárban kifejezett értékük is kevesebb lett. — Meg lehet tartani ilyen ilyen körülmények között a piaci pozíciókat? — Sok újabb versenytár­gyalásra adtunk be pályáza­tot, s most várjuk a fejle­ményeket. Kibővítettük a Weidmülíer-céggel kötött kooperációs szerződésünket, s újabb típusú sorkapcsotk magyarországi gyártásáról tárgyalunk. Ez előrelátható­lag már a jövő évi exportot növeli. A D-rendszerű bizto­sítóbetétek piacán erős kon­kurenciát jelentenek az NDK-beli vállalatok. Ha si­kerre vezetnek tárgyalásaink a holland Weber-válla lattal, akikor a termék jelenleg stagnáló piacán is növelhet­nénk eladásainkat. Piaci helyzetünket erősítheti, hogy befejeződött gyárunkban a nagyfeszültségű biztosító­patronok fejlesztésének első fázisa, s a szakemberek egy magasabb műszaki színvo­nalú, gazdaságosabb termé­ket fejlesztettek ki. Tavaly kapcsolatba kerültünk egy tuniszi üzletféllel. Közös vál­lalatot szeretnénk alapítani Tuniszban. Partnerünk most nyújtotta be hitelkérelmét. Ha megállapodunk, akkor termékeinkkel az észak-afri­kai piacon is megjelenhe­tünk. Belföldön a beruházási piac csökkenése okoz gon­dot. Kisebb az érdeklődés a Tokozott berendezések, a kö­zépfeszültségű készülékek iránt. Ugyanakkor néhány nagyberuházás átadása után a hazai versenytársak újbóli megjelenésével kell számol­nunk. Tehát itthon is erősö­dik a konkurrencia. — Hogyan lehet ezt ellen­súlyozni? — Nem teljes egészében ugyan, de valamelyest ellen­súlyozható erőteljes piacku­tatással. Ugyanakkor az anyagellátás nem javult az elmúlt évekhez viszonyítva. Szinte megoldhatatlan gon­dokkal találkozunk. S ez érezteti hatását a készlet- gazdálkodásban is. Az export aránynövekedése is készlet- gondokhoz vezet. • A vevő igényét még sokszor nem is ismerjük, amikor már le kell adni az anyagrendelést. Készárukészleteinket pedig a folyamatos termelés és az ütemes kiszállítás közötti ellentmondás növeli. A pia­ci viszonyok miatt fejleszte­nünk is kellene berendezé­seinket. Ez alapvetően pénz­kérdés. A Magyar Nemzeti Bankhoz benyújtott hitelké­relmünkre azonban csak a nagyvállalat átszervezése után kapunk választ. Az át­szervezés megkezdődött, s bennünket változatlanul az az elv vezérel, hogy az új szervezetben is sikerüljön növelnünk a rugalmasságot. Ehhez viszont nagyobb önál­lóságra van szükségünk. Nem félünk a felelősségtől. A gyári gárda bebizonyítot­ta, hogy képes kiemelkedő teljesítményt nyújtani. Csak így, fedezet birtokában hajt­hattunk végre az áprilisi bérfejlesztés után egy újabb béremelést Cst I­A MIKEI TSZ-BEN Szárad a dohány, szedik a burgonyát Tizenöt hatalmas pajtá­ban szárad, érik a dohány Mikében. Frank Gyula el­nök elégedetten nézi, simo­gatja a hatalmas leveleket, s azt mondja: — A napokban végeztünk a dohány törésével; a ked­vezőtlen időjárás ellenére is jó termést takarítottunk be. Hektáronként, szárazra át­számítva, tizennyolc má­zsát Ez három mázsával jobb a tervezettnél. A do­hány november második fe­léig szárad; akkor kezdjük az osztályozását csomózását bálázását; most már nem simítjuk; s azt követően szállítjuk a nagyatádi fer­mentálóba. Mint a múlt év­ben, az idén is tíz hektáron termeltünk dohányt Burgonyát viszont a tava­lyi 93 hektárral szemben 101 hektáron ültettek az idén. „hogyan”-ra, keresték a vá­laszt. Nagy érdeklődéssel hallgatták a Hölovitz György tenyésztői, keresztezési mun­káról tartott tájékoztatóját; ismertetőjét a bevált tartási, takarmányozási módszerek­ről, arról a sokirányú mun­káról és törekvésről, melyet egyetlen „parancsolat” ha­tároz meg: minél egyszerűb­ben, olcsóbban, jövedelme­zőbben folytatni ezt a nép- gazdaságilag jelentős tevé­kenységet. Az évek bizonyí­tották, nem volt hiábavaló ez az erőfeszítés. Tény, hogy a Taurina-rendszer sok se­gítséget adott ehhez, kölcsö­nösen jó partnerra találtak egymásban. Utalt erre dr. Munkácsi László, a rendszer igazgatója is, aki a húsága­zat különböző fajtakonstruk­ciójáról, keresztezési kísérle­teiről szólt Hangoztatta, hogy a Taurinának olyan a hús-programja, amely a minőségi végterméken ke­resztül a maximális árbevé­telre törekszik, és a terme­lés minden szakaszában ex­portképes vágómarhat bizto­sit. Az elhangzottakat jól egé­szítette ki a Taurina gyakor­latát bemutató film, vala­mint a Kaposvári Szarvas­marhatenyésztő Közös Válla­lat képviselőjének a szapo­rodásbiológia ' helyzetével, feladataival foglalkozó elő­adása. Ezután került sor a legközvetlenebb élményt nyújtó gyakorlati bemutató­ra, ahol természetesen to­vább folytatták — immár kötetlenül — a szakmai esz­mecserét. V. M. A java — a terület 75 szá­zaléka — vetőburgonya. — Szeptember 9-én kezd­tük a betakarítást. Hektá­ronként 320—340 mázsát szedtünk a tervezett 280 má­zsa helyett. Eddig a legna­gyobb burgonyatermést 1978- ban értük el, hektáronként 319 mázsát. Szövetkezetünk az étkezési és vetőburgo­nyából 15 millió forint be­vételre számit. Burgonyasze­dő kombájnunk naponta, műszakonként, 4—5 hektár­ral végez... 'A Rákóczi Tsz háromféle holland vetőburgonyát ter­mel: deslérét, cardinált és gráciát. Az étkezési és a vetöburgonyából az egész országba szállítanak a mi- keiek. A legelső szállítmányt, tíz vagon fémzárolt vetőbur­gonyát Nagykőrösre küldték, a fogyasztási szövetkezetnek. • / Tenyésztés, ár, érdekeltség Tanácskozás a húsmarhatartásról Pusztaszemesen „A lehető legjobb időben kerüli sor erre a szakmai rendezvényre* — jegyezte meg a résztvevők valamelyi­ke. Bizonyos, hogy ezzel a véleményével nem volt egyedül. Az utóbbi években meglehetősen ellentmondá­sos hűsmarhatartás ismét kezd a nagyüzemek érdeklő­désének előterébe kerülni. Magyarázza ezt a jelentős export lehetősége és — ter­mészetesen — a szabályozók várható változása. A mezőgazdaság és az élel­miszeripari ágazat múlt évi exportjának húsz százaléka húsmarha nőtt, kétszázmillió dollárt hozott a népgazda­ságnak. Ezzel szemben — ahogy a Falurádió néhány hónappal ezelőtti kerékasz­tal beszélgetésén elhangzott — csak az állami gazdaságok tavaly nyölcvannyolcmillió forintot fizettek rá a mar- hahízlalásra. Az ellentmon-- dás egyértelmű — és a ter­melőüzemek részéről joggal jelentkezik egyre elemibb erejű igényként, hogy a tej­termeléshez hasonlóan lép­jünk előbbre az érdekeltség dolgában. Ugyanakkor tény az is, hogy a hűsmarhatartó gazdaságok egy részének á mai közgazdasági körülmé­nyek között is sikerült meg­találni azt a módszert, egy­szersmind azt a fajtát és technológiát, amellyel ugyan szerény, de tisztes jövede­lemmel folytathatták ezt a tevékenységüket. Ezek közé a gazdaságok közé tartozik a Taurina-rendszer egyik ré­gi tagja, az országosan is példaként emlegetett puszta­szemest Űj Kalász Termelő- szövetkezet. A húsmarhatartással fog­lalkozó, illetve ezt az ágaza­tot fejleszteni szándékozó gazdaságok jöttek el erre a tegnapi tanácskozásra, hogy közelebbről, részletesen meg ismerjék a pusztaszemesiek tapasztalatát. Ahogy Berkes László, az állattenyésztési felügyelőség megyei igazga­tója megnyitójában utalt rá, Somogybán a jelentős gyep­területek miatt jövője és nagy lehetősége van a hús­ágazat fejlesztésének. Horváth József elnök tájékoztatójából nyilván­valóvá vált. hogy a Taurina- rendszerhez úgy csatlakoz­tak, hogy kezdettől fogva ki­emelt feladatnak tekintették, a legtöbb fejlesztést ennek az agazatnak biztosítottak. Ma negyszázas tehénállomá­nyuk, összesen ezer szarvas- marhajuk legel a dombokon — és vitathatatlan részük van abban, hogy tavaly az Üj Kalász szövetkezet hat­vanötmilliós árbevételt, ki­lenc és fél milliós nyeresé­get ért el. Ebben a szövetkezetben — mint mondta Holovitz György főállattenyésztő — az elmúlt öt évben rentábi­lis volt ez az ágazat. Igaz, hogy az eredmény döntő részben az allami támoga­tásból származott. Anélkül a múlt evben százötvenezer forint nyereséget hozott csak a húságazat, a támogatások­kal együtt viszont kétmillió­hétszázezret. Azaz: minden egyes tehén hatezer-kétszaz forint nyereséget termelt. Ez országos viszonylatban is fi - gyelemreméltó tény. Érthető, hogy a résztvevő szakemberek elsősorban a

Next

/
Oldalképek
Tartalom