Somogyi Néplap, 1981. szeptember (37. évfolyam, 204-229. szám)

1981-09-24 / 224. szám

JÓZANSÁG, FELELŐSSÉG Az ENSZ-közgyűlés ülés­szaka mindig híven tükrözi a világ változásait. így van ez most is, a 36. ülésszakon már az első napokban kitűnt: mely országok tartoznak a józanság és felelősségtudat táborához és melyek foglal- i:oznak szinte kizárólag a fe­lelősség áthárításának kísér­leteivel. A nemzetközi közvélemény természetesen a legnagyobb érdeklődéssel a Szovjetunió és az Egyesült Államok kül­ügyminisztereinek felszóla­lását várta. A két beszéd csaknem valämennyi vonat­kozásban egymás szöges el­lentétének minősíthető. „Ale­xander Haig külügyminisz­ter — jelentette ki az ame­rikai CBS kommentátora — egyszerűen nem vett tudo­mást a világpolitika fő kér­déseiről." Andrej Gromiko. a szovjet diplomácia vezetője ezzel szemben következete­sen sorra vette a jelenlegi bonyolult világhelyzet szinte minden elemét. Gromiko élesen bírálta azokat, akik azt állítják, hogy a békénél vannak fon­tosabb dolgok, akik a tűzzel játszanak. Azokat, akik szá­mára, ha valami nem tet­szik, egyszerűen „szovjet be­avatkozás” vádját harsogják, miközben Kubától Lengyel- országig és Kambodzsától Líbiáig gátlástalanul beavat­koznak más országok bel- ügyeibe. „Washingtonnak — mondotta Gromiko mintegy e magatartás modelljeként — vem tetszik a szocialista Kuba. De fel lehet tenni a kérdést, vajon az Egyesült Államok társadalmi rendsze­re mindenkinek tetszik-e? A békps egymás mellett élés a gyakorlatban éppen azt jelenti, hogy a különbö­ző berendezkedésű országok­nak közös érdekek alapján kell közösen cselekedniök a nemzetközi feszültség enyhí­téséért, a népek közötti ba­rátság és együttműködés ápolásáért. Sajnos, az Egye­sült Államok jelenlegi veze­tése ezzel éppen ellentétes irányban halad — sok te­kintetben visszafelé, a hideg­háború országútján. Ezzel kapcsolatban a szovjet kül­ügyminiszter megállapítot­ta: a Szovjetunió „bekerítése és visszaszorítása”, a világ­hatalmi célok szolgálatában gőzerővel fejlesztett támasz­pont-rendszer, a fegyverke­zési hajsza fokozása, annak enyhítése helyett, a nemzet­közi kapcsolatok történeté­ben párját ritkító gyalázko­dó propaganda — ez a mai washingtoni politika lénye­ge. De természetesen nem minden áron. Nem lehet egyszerre békéről beszélni és új meg új fegyvereket dob­ni a mérleg serpenyőjébe, amerikai—kínai katonai együttműködést kiépíteni és ebbe Japánt is bevonni. Az enyhüléshez a párbeszéd folytatása szükséges, ehhez viszont konstruktív lépések kellenek. „Mindent meg kell tenni annak biztosítására, hogy a huszadik század hátralévő két évtizedében a népek bé­kében élhessenek” — mon­dotta a szovjet külügymi­niszter. Attól, mennyire fo­gadják meg ezt a felhívását a többi érdekelt hatalmak, a világ sorsa, az emberiség jö­vője függ. TÖRETLENÜL FEJLŐDNEK KAPCSOUH SOMOGYI NÉPLAP (Folytatás az 1. oldalról) elért jelentős eredményeire. A sokoldalú együttműködés keretében állandóan és tö­retlenül fejlődnek gazdasági kapcsolataink. Pártjaink te­vékenysége arra irányul, hogy e kapcsolatok napról napra mélyüljenek, még át- fogóbbakká, komplexebbek­ké váljanak. Az elmúlt öt­éves terv során a magyar— szovjet árucsere-forgalom megkétszereződött és megha­ladta a 23 milliárd rubelt. Ma évente több mint 6 mil­liárd rubel értékben cseré­lünk árut. A Szovjetunió több mint 130 országgal tart fent kereskedelmi kapcso­latokat, nagyságrendben az ötödik helyen szerepel a Magyarországgal folytatott árucsere. A Szovjetunióban jól ismerik az olyan magyar termékeket, mint az Ikarus autóbuszok, az elektronika és a műszergyártás különféle termékei, az élelmiszeripari és a mezőgazdasági termé­kek. Nehéz elképzelni ugyan­akkor korszerű magyar gaz­daságot szovjet kőolaj és földgáz, vasérc és traktorok, tehergépkocsik, szerszámgé­pek és berendezések nélkül. Eduard Sevardnadze a szovjet népgazdaság fejlődé­séről szólva kiemelte: az S25KP XXVI. kongresszusa a XI. ötéves terv időszakára fő feladatként a szovjet nép jólétének további növelését, a népgazdaság erőteljes fej­lesztését, a tudományos-mű­szaki haladás meggyorsítá­sát, a takarékosság fokozását és a minőség javítását tűzte ki célul. A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa küldöttségének ve­zetője ezután a nemzetkö­zi helyzetről szólt. Utalt arra, hogy az imperialista körök, mindenekelőtt az Egyesült Államok háborús készülődése feszültséget vál­tott ki a világban. Washing­ton és a NATO körei, Pe­king odaadó segítségével ar­ra törekednek, hogy tovább fokozzák a fegyverkezési hajszát, megbontsák a nem­zetközi erőegyensúlyt, nyo­mást gyakoroljanak a szo­cialista és a fejlődő orszá­gokra, s beavatkozzanak más országok belügyeibe. Az új amerikai adminisztráció je­lentősen növelte katonai ki­adásait, folynak az előké­születek az új, közép ható­sugarú amerikai rakéták Nyugat-Európában történő elhelyezésére, határozat szü­letett a neutronfegyver gyár­tásáról. A nukleáris háború veszé­lyének csökkentéséért folyó éles harc idején időszerű és különösen jelentős politikai lépésnek értékelte a nemzet­közi közvélemény a Szov­jetunió Legfelsőbb Tanácsá­nak a világ parlamentjeihez és népeihez intézett felhívá­sát, e fontos politikai akciót Magyarország parlamenti képviselői is támogatják. A szovjet emberek nagyra ér­tékelik a Magyar Népköz- társaság aktív külpolitikáját — a feszültség megszünteté­sét szolgáló erőfeszítéseit. Befejezésül Eduard Se­vardnadze a szovjet delegá­ció nevében sikereket kívánt a magyar népnek az MSZMP XII. kongresszusa határoza­tainak megvalósításához, a fejlett szocialista társadalom építéséhez. Az aktívaülés után a szov­jet parlamenti képviselők — Hajdú-Bihar megye és Deb­recen vezetőinek társaságá­ban — ellátogattak a Köl­csey Ferenc Művelődési Központba. A három évvel ezelőtt átadott kulturális in­tézményt Gyarmati Kálmán állami-díjas igazgató mutat­ta be a vendégeknek, akik ezt követően meghallgatták a Délibáb népzenei együttes es a Debreceni Kodály-iórus műsorát. Délután a Magyar Gördü­lőcsapágy Művekben folyta­tódott a küldöttség prog­ramja. A vállalat fejlődésé­ről, s a közelmúltban szovjet segítséggel megvalósított re­konstrukciós munkálatokról Fiák László vezérigazgató tá­jékoztatta a vendégeket. A szovjet vendégek ezután megtekintették Debrecen legújabb és legnagyobb la­kótelepét, az újkertet, ahol egyebek között megismer­kedtek az általános művelő­dési központ munkájával. Este a Református Kollégi­um oratóriumtermébe láto­gattak. A debreceni látogatást megelőzően a szovjet kül­döttség felkereste a fővárosi tanácsot, ahol Kelemen La­jos, a tanács elnökhelyettese tájékoztatta a vendégeket Budapest életéről, fejlődésé­ről, majd ebédet adott tisz­teletükre. Ezután a Szovjet­unió Legfelsőbb Tanácsának küldöttsége meglátogatta a főváros nevezetességeit. tSromfko—Haíg találkozó Az első kormányszintű megiieszélés Szovjet—amerikai külügy miniszteri találkozót tartot­tak tegnap, közép-európai idő szerint a késő esti órák­ban New Yorkban, az ENSZ székhelyén. Andrej Gromiko, a Szovjetunió külügyminisz­tere, mint ismeretes, az ENSZ-közgyűlés 36. üléssza­ka alkalmából érkezett az Egyesült Államokba. Haig- gél tartott megbeszélésének különleges jelentőséget köl­csönöz, hogy ez volt az első kormányszintű kapcsolatfel­vétel a Szovjetunió és a ki­lenc hónapja hivatalba lé­pett új amerikai kormányzat között. A találkozó színhelye az Egyesült Államok állandó ENSZ-képviselete volt, a hétfőre tervezett második szovjet—amerikai megbeszé­lést viszont a szovjet ENSZ- képviseleten tartják. Jeane Kirkpatrick amerikai ENSZ- nagykövet 11. emeleti irodá­jában a két miniszter négy- szemközt tárgyalt egymással. Bár megbeszéléseik tartalma részletesebben csak a máso­dik találkozó után válik is­meretessé, előzetesen mind Haig, mind pedig Andrej Gromiko kijelentette: — Ennek a találkozónak az egyik konkrét célja a kö­zepes hatótávolságú nukleá­ris fegyverek korlátozásával kapcsolatos tárgyalások elő­készítése, A Fehér Ház Reagan el­nöknek Leonyid Brezsnyev­hez intézett, kedden nyilvá­nosságra hozott levelében to­vábbra is elfogadhatatlan követelésekkel lépett fel a Szovjetunióval szemben, a szocialista országok nem­zetközi magatartásának megváltoztatását követelte, s tudtul adta, hogy az Egye­sült Államok igényt támaszt a szocialista országok ügyei­be való beavatkozásra. A külügyminiszteri talál­kozó előzményeit a fenti okokból megfigyelők kedve­zőtleneknek ítélték. Olszowski tévébeszéde Lengyelország helyzetéről Igazi megállapodás kell A 25. forduló Haderőcsökkentés Ma újra benépesül a bécsi Hofburg Redouten-terme: megkezdődik a közép-euró­pai fegyveres erők és fegy­verzet kölcsönös csökkenté­séről folyó tárgyalássorozat 25. fordulója. A megelőző szakasz július 23-án fejezte be munkáját. Mint az MTI bécsi tudó­sítója írja: csak remélni le­het, hogy a mai pappal be­induló újabb találkozók kézzelfoghatóbb eredményt hoznak, mint a megelőző fordulók. Rámutat: a NATO- országok konstruktív vála­szára várva továbbra is a tárgyalóasztalon hevernek a szocialista országok által 1979-ben és egy évvel ké­sőbb benyújtott különböző javaslatok. Stefan Olszowski, a LEMP PB tágja, a KB titkára a lengyel televízióban elhang­zott beszédben elemezte az országban kialakult helyze­tet. „Az emberek — mon­dotta — egyre drámaibb kérdéseket tesznek fel arról, mi lesz Lengyelországban, mivel végződik mindez. Egyesek még azt is megkér­dezik, vajon nem lesz-e pol­gárháború?”. „Már régen véget kellett volna vetni a hatalom ellen és a hatalomért folytatott hidegháborúnak. Minél ha­marabb ráébredünk arra. hogy ez. a háború megsem­misíti a népet, annál jobb” — folytatta Olszowski. A társadalmi élet csaknem va­lamennyi területén végbeme­nő, egyre mélyebbre ható változásokat fel kell hasz­nálni a belső rend felépíté­sére a szocialista Lengyelor­szágban, az ország életének megreformálására. Elsősor­ban a munkások, a dolgozók — párttagok és pártonkívü- li hazafiak — egységére van szükség, hogy az ország úrrá lehessen súlyosbodó gondjain — hangoztatta a kb-titkár. Egyesek arra törekednek, hogy a szocialista tulajdont egy idegen tőke részvényévé tegyék — mutatott rá Ol­szowski, majd leszögezte: „senki se álmodjék arról, hogy országunkban visszaáll a kapitalizmus”. Ami a Szo­lidaritás kongresszusának első szakaszán elfogadott irányvonalat illeti, azt nem ellenzékinek, hanem ellen- forradalminak kell nevezni, mivel célja nem a szocialis­ta rendszer megreformálása, hanem az egész rendszer megváltoztatása. Lengyel- országnak a nyugathoz való Az ellenzék lefejezése Még szeptember elején kezdődött a belpolitikai vi­har Egyiptomban. Akkor másfél millió embert tartóz­tattak le. Köztük volt a kopt pápa, akinek egy sivatagi kolostorban jelölték ki kény­szer-lakhelyét és az Emírek Emírje is, aki viszont a Mu­zulmán Testvériség nevű, fa­natikus szervezet egyik ve­zetője. De a letartóztatások nem korlátozódtak a külön­böző vallási csoportokra. Vá­dat emeltek különböző párt­állású újságírók és egyetemi tanárok ellen is. Bűnük a hivatalos indokolás szerint az volt, hogy vallási feszült­séget szítottak és így ve­szélybe sodorták a nemzet egységét. Szeptember második felé­ben az egyiptomi vezetés megpróbált nemzetközi hát­teret szőni az „összeesküvés” mögé. Elekor utasították ki Kairóból a szovjet nagykö­vetet, több munkatársát és egy magyar diplomatát is. Ez a letartóztatási hullám kísértetiesen felidézi a Szá­dat hatalomra jutását köve­tő éveket. Nem sok megfi­gyelő akadt akkor, aki akar fél évet is jósolt a nagy po­litikus. Nasszer árnyékából előlépett utódnak. Általános meglepetésre az átmenetinek hitt vezér ügyesebbnek bi­zonyult ellenfeleinél: rend­kívüli találékonysággal szá­molt le velük. De az eső öt­hat kemény esztendőt a vi­lág feledni látszott, mivel Szadat az elmúlt néhány év­ben egyre békülékenyebb- nek mutatkozott: A külpoli­tikában az egyiptomi—iz­Szadat elnök heves hangú beszédben jelentette be a letartóztatásokat raeli különbéke megkötése utalt erre, a belpolitikában pedig az, ahogy a nemzet atyja szerepét magára öltöt­te. Szadat nyilván abból in- dullfki, hogy a megszállt te­rületek visszaszerzése — füg­getlenül annak árától —sze­mélyét és politikáját nép­szerűvé teszi. Azt is bekal­kulálta, hogy a Szuezi-csa- torna megnyitása, illetve az olajkutak visszaszerzése az ország bevételeit jelentős módon' megnöveli. Kétségte­len. hogy az elnök az egyip­tomi társadalom bizonyos köreiben valóban népszerű. Mindenekelőtt a burzsoázia állt mögé, teljes súlyávál tá­mogatva a nyugati nyitást, a tőkés viszonyok visszacsem- pészését, s ezzel párhuzamo- • san A szocialista világgal való kapcsolatok befagyasz­tását. A társadalom más, igen jelentős csoportjai azonban elutasították és el­utasítják Szadat politikáját. A különbéke ugyanis rend­kívül súlyosan érinti Egyip­tom pozícióit az arab világ­ban, a nyugati nyitás pedig a Szadat hatalomra jutásá­nak első időszakában meg­erősített iszlám körök gyen­gítését .jelenti: a fanatikus mohamedánok ezért elutasít-, ják azt. Ha egészen más okok, miatt, de az, a prog­resszív erő is szemben áll Szadattal, amely a baloldali Nemzeti Haladó Párt körül tömörül. A Muzulmán Testvérek­nek a szadali rezsim elleni támadása többször a keresz­tény kopt lakosság elleni fel­lépés formáját öltötte, s ez időnként tényleg összecsapá­sokhoz vezetett. A kopt-mo­hamedán ellentét tehát jó ürügy volt Szadat számára, a belső rendcsináláshoz, egy­fajta belpolitikai tisztoga­táshoz. De hogy A vallási íe- szültségkeltéssel kapcsolatos vádaskodás valóban csak ürügy volt, azt világosan jel­zi : a letartóztatottak köre messze túlnőtt a vallásos el­lenzéken. Amióta Szadat ha­talmát megerősítette, csak akkor került sor ilyen bel­politikai tisztogatásra, ami­kor elfogytak a közel-keleti rendezésnek az egyiptomi asztalra szórt morzsái, s egy­re érezhetőbbé vált az árak és a munkanélküliség nö­vekvése. Szadat azonban az ellen­zék „lefejezése'' ellenére ne­Az egyik legtekintélyesebb letartóztatott: Mohammed Hasszánéin liejkal, az At Ahram volt főszerkesztője, Nasszer elnök egykori híve héz helyzetben van. Az arab világ még mindig összefüg­gést lát a között, hogy Sza­dat és Begin közvetlenül az iraki atomreaktor lerombolá­sa előtt találkozott. Érezhe­tő az is, hogy a reagani po­litikában a közel-keleti kér­dés hátrább szorult. Egy helyben topognak a palesz­tin autonómia-tárgyalások, ugyanakkor a gazdasági problémák megint ölesebbek, fájdalmasabbak. Nincsenek tehát olyan külső események, fordulatok, amelyek leköt­nék, elterelnek az emberek figyelmét. S a kairói utca megmozdulásának legköny- nyebben úgy lehet elejét venni, ha Szadat árulókat, összeesküvőket, vagyis ellen­séget mutat fel: hazafiakat es természetesen külföldieket is. Ez Egyiptomban még mindig bevált. Szadat ezért most újra megpróbálta ... Ö. Gy. hozzákötése — mondotta a kb titkára, hozzáfűzve: azok­nak, akik ki akarják szakí­tani Lengyelországot a szo­cialista rendszerből, tudniok kell, hogy olyan szakadék felé taszítják a népet, amely­nek mélységét senki sem is­meri. Olszowski hangsúlyozta: az ország számára létfontos­ságú a lengyel—szovjet együttműködés, mert ettől függ a biztonságos határok közötti önálló nemzeti lét és az ország gazdasága is. „Olaj, vasérc, gyapot és más nélkülözhetetlen nyers­anyagok hiányában nem len­ne működőképes a lengyel gazdaság” — mondatta, majd emlékeztetett rá: a szovjet­ellenes megnyilvánulások odavezethetnek, hogy a Szov­jetunió esetleg fontolóra ve­szi a további segítségnyúj­tást. Stefan Olszowski végezetül megállapította: nem szük­ségszerű a népet kimeritő harc, az anarchia. „Igazi megállapodásra van szük­ség” és ex nem elérhetetlen, mert „gyakorlatilag nincse­nek olyan dolgok, amelyeket ne lehetne megoldani”. A pártban ehhez megvan a jó­akarat. A politikai bizottság a múlt héten közzétett nyi­latkozatában kendőzetlenül feltárta az igazságot, ugyan­akkor emlékezni kell arra, hogy a párt sohasem támad­ta egészében a jószándékú dolgozóknak azt a tömegét, amely a Szolidaritáshoz csat­lakozott a szocialista Len­gyelország életének megjaví­tása reményében — mondot­ta a kb-titkár. A Keszthelyi AGROEP Vállalat Zsidi úti leiepén AUTOKER- kooperációban gépbontó és -értékesítő üzem nyílt meg Fölvásárolunk selejtezett gépeket és gépjárműveket, értékesítünk gépjármű- és gépalkatrészeket, fődarabokat. Készleten nem lévő alkatrészeket clöjcgyzünk. Közületek és magán- személyek érdeklődését várjuk hétfőtől péntekig 8—15 óra között. Telefon: 12-077, 12-07«. Telex: 35-289. (1431011

Next

/
Oldalképek
Tartalom