Somogyi Néplap, 1981. szeptember (37. évfolyam, 204-229. szám)
1981-09-24 / 224. szám
JÓZANSÁG, FELELŐSSÉG Az ENSZ-közgyűlés ülésszaka mindig híven tükrözi a világ változásait. így van ez most is, a 36. ülésszakon már az első napokban kitűnt: mely országok tartoznak a józanság és felelősségtudat táborához és melyek foglal- i:oznak szinte kizárólag a felelősség áthárításának kísérleteivel. A nemzetközi közvélemény természetesen a legnagyobb érdeklődéssel a Szovjetunió és az Egyesült Államok külügyminisztereinek felszólalását várta. A két beszéd csaknem valämennyi vonatkozásban egymás szöges ellentétének minősíthető. „Alexander Haig külügyminiszter — jelentette ki az amerikai CBS kommentátora — egyszerűen nem vett tudomást a világpolitika fő kérdéseiről." Andrej Gromiko. a szovjet diplomácia vezetője ezzel szemben következetesen sorra vette a jelenlegi bonyolult világhelyzet szinte minden elemét. Gromiko élesen bírálta azokat, akik azt állítják, hogy a békénél vannak fontosabb dolgok, akik a tűzzel játszanak. Azokat, akik számára, ha valami nem tetszik, egyszerűen „szovjet beavatkozás” vádját harsogják, miközben Kubától Lengyel- országig és Kambodzsától Líbiáig gátlástalanul beavatkoznak más országok bel- ügyeibe. „Washingtonnak — mondotta Gromiko mintegy e magatartás modelljeként — vem tetszik a szocialista Kuba. De fel lehet tenni a kérdést, vajon az Egyesült Államok társadalmi rendszere mindenkinek tetszik-e? A békps egymás mellett élés a gyakorlatban éppen azt jelenti, hogy a különböző berendezkedésű országoknak közös érdekek alapján kell közösen cselekedniök a nemzetközi feszültség enyhítéséért, a népek közötti barátság és együttműködés ápolásáért. Sajnos, az Egyesült Államok jelenlegi vezetése ezzel éppen ellentétes irányban halad — sok tekintetben visszafelé, a hidegháború országútján. Ezzel kapcsolatban a szovjet külügyminiszter megállapította: a Szovjetunió „bekerítése és visszaszorítása”, a világhatalmi célok szolgálatában gőzerővel fejlesztett támaszpont-rendszer, a fegyverkezési hajsza fokozása, annak enyhítése helyett, a nemzetközi kapcsolatok történetében párját ritkító gyalázkodó propaganda — ez a mai washingtoni politika lényege. De természetesen nem minden áron. Nem lehet egyszerre békéről beszélni és új meg új fegyvereket dobni a mérleg serpenyőjébe, amerikai—kínai katonai együttműködést kiépíteni és ebbe Japánt is bevonni. Az enyhüléshez a párbeszéd folytatása szükséges, ehhez viszont konstruktív lépések kellenek. „Mindent meg kell tenni annak biztosítására, hogy a huszadik század hátralévő két évtizedében a népek békében élhessenek” — mondotta a szovjet külügyminiszter. Attól, mennyire fogadják meg ezt a felhívását a többi érdekelt hatalmak, a világ sorsa, az emberiség jövője függ. TÖRETLENÜL FEJLŐDNEK KAPCSOUH SOMOGYI NÉPLAP (Folytatás az 1. oldalról) elért jelentős eredményeire. A sokoldalú együttműködés keretében állandóan és töretlenül fejlődnek gazdasági kapcsolataink. Pártjaink tevékenysége arra irányul, hogy e kapcsolatok napról napra mélyüljenek, még át- fogóbbakká, komplexebbekké váljanak. Az elmúlt ötéves terv során a magyar— szovjet árucsere-forgalom megkétszereződött és meghaladta a 23 milliárd rubelt. Ma évente több mint 6 milliárd rubel értékben cserélünk árut. A Szovjetunió több mint 130 országgal tart fent kereskedelmi kapcsolatokat, nagyságrendben az ötödik helyen szerepel a Magyarországgal folytatott árucsere. A Szovjetunióban jól ismerik az olyan magyar termékeket, mint az Ikarus autóbuszok, az elektronika és a műszergyártás különféle termékei, az élelmiszeripari és a mezőgazdasági termékek. Nehéz elképzelni ugyanakkor korszerű magyar gazdaságot szovjet kőolaj és földgáz, vasérc és traktorok, tehergépkocsik, szerszámgépek és berendezések nélkül. Eduard Sevardnadze a szovjet népgazdaság fejlődéséről szólva kiemelte: az S25KP XXVI. kongresszusa a XI. ötéves terv időszakára fő feladatként a szovjet nép jólétének további növelését, a népgazdaság erőteljes fejlesztését, a tudományos-műszaki haladás meggyorsítását, a takarékosság fokozását és a minőség javítását tűzte ki célul. A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa küldöttségének vezetője ezután a nemzetközi helyzetről szólt. Utalt arra, hogy az imperialista körök, mindenekelőtt az Egyesült Államok háborús készülődése feszültséget váltott ki a világban. Washington és a NATO körei, Peking odaadó segítségével arra törekednek, hogy tovább fokozzák a fegyverkezési hajszát, megbontsák a nemzetközi erőegyensúlyt, nyomást gyakoroljanak a szocialista és a fejlődő országokra, s beavatkozzanak más országok belügyeibe. Az új amerikai adminisztráció jelentősen növelte katonai kiadásait, folynak az előkészületek az új, közép hatósugarú amerikai rakéták Nyugat-Európában történő elhelyezésére, határozat született a neutronfegyver gyártásáról. A nukleáris háború veszélyének csökkentéséért folyó éles harc idején időszerű és különösen jelentős politikai lépésnek értékelte a nemzetközi közvélemény a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának a világ parlamentjeihez és népeihez intézett felhívását, e fontos politikai akciót Magyarország parlamenti képviselői is támogatják. A szovjet emberek nagyra értékelik a Magyar Népköz- társaság aktív külpolitikáját — a feszültség megszüntetését szolgáló erőfeszítéseit. Befejezésül Eduard Sevardnadze a szovjet delegáció nevében sikereket kívánt a magyar népnek az MSZMP XII. kongresszusa határozatainak megvalósításához, a fejlett szocialista társadalom építéséhez. Az aktívaülés után a szovjet parlamenti képviselők — Hajdú-Bihar megye és Debrecen vezetőinek társaságában — ellátogattak a Kölcsey Ferenc Művelődési Központba. A három évvel ezelőtt átadott kulturális intézményt Gyarmati Kálmán állami-díjas igazgató mutatta be a vendégeknek, akik ezt követően meghallgatták a Délibáb népzenei együttes es a Debreceni Kodály-iórus műsorát. Délután a Magyar Gördülőcsapágy Művekben folytatódott a küldöttség programja. A vállalat fejlődéséről, s a közelmúltban szovjet segítséggel megvalósított rekonstrukciós munkálatokról Fiák László vezérigazgató tájékoztatta a vendégeket. A szovjet vendégek ezután megtekintették Debrecen legújabb és legnagyobb lakótelepét, az újkertet, ahol egyebek között megismerkedtek az általános művelődési központ munkájával. Este a Református Kollégium oratóriumtermébe látogattak. A debreceni látogatást megelőzően a szovjet küldöttség felkereste a fővárosi tanácsot, ahol Kelemen Lajos, a tanács elnökhelyettese tájékoztatta a vendégeket Budapest életéről, fejlődéséről, majd ebédet adott tiszteletükre. Ezután a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának küldöttsége meglátogatta a főváros nevezetességeit. tSromfko—Haíg találkozó Az első kormányszintű megiieszélés Szovjet—amerikai külügy miniszteri találkozót tartottak tegnap, közép-európai idő szerint a késő esti órákban New Yorkban, az ENSZ székhelyén. Andrej Gromiko, a Szovjetunió külügyminisztere, mint ismeretes, az ENSZ-közgyűlés 36. ülésszaka alkalmából érkezett az Egyesült Államokba. Haig- gél tartott megbeszélésének különleges jelentőséget kölcsönöz, hogy ez volt az első kormányszintű kapcsolatfelvétel a Szovjetunió és a kilenc hónapja hivatalba lépett új amerikai kormányzat között. A találkozó színhelye az Egyesült Államok állandó ENSZ-képviselete volt, a hétfőre tervezett második szovjet—amerikai megbeszélést viszont a szovjet ENSZ- képviseleten tartják. Jeane Kirkpatrick amerikai ENSZ- nagykövet 11. emeleti irodájában a két miniszter négy- szemközt tárgyalt egymással. Bár megbeszéléseik tartalma részletesebben csak a második találkozó után válik ismeretessé, előzetesen mind Haig, mind pedig Andrej Gromiko kijelentette: — Ennek a találkozónak az egyik konkrét célja a közepes hatótávolságú nukleáris fegyverek korlátozásával kapcsolatos tárgyalások előkészítése, A Fehér Ház Reagan elnöknek Leonyid Brezsnyevhez intézett, kedden nyilvánosságra hozott levelében továbbra is elfogadhatatlan követelésekkel lépett fel a Szovjetunióval szemben, a szocialista országok nemzetközi magatartásának megváltoztatását követelte, s tudtul adta, hogy az Egyesült Államok igényt támaszt a szocialista országok ügyeibe való beavatkozásra. A külügyminiszteri találkozó előzményeit a fenti okokból megfigyelők kedvezőtleneknek ítélték. Olszowski tévébeszéde Lengyelország helyzetéről Igazi megállapodás kell A 25. forduló Haderőcsökkentés Ma újra benépesül a bécsi Hofburg Redouten-terme: megkezdődik a közép-európai fegyveres erők és fegyverzet kölcsönös csökkentéséről folyó tárgyalássorozat 25. fordulója. A megelőző szakasz július 23-án fejezte be munkáját. Mint az MTI bécsi tudósítója írja: csak remélni lehet, hogy a mai pappal beinduló újabb találkozók kézzelfoghatóbb eredményt hoznak, mint a megelőző fordulók. Rámutat: a NATO- országok konstruktív válaszára várva továbbra is a tárgyalóasztalon hevernek a szocialista országok által 1979-ben és egy évvel később benyújtott különböző javaslatok. Stefan Olszowski, a LEMP PB tágja, a KB titkára a lengyel televízióban elhangzott beszédben elemezte az országban kialakult helyzetet. „Az emberek — mondotta — egyre drámaibb kérdéseket tesznek fel arról, mi lesz Lengyelországban, mivel végződik mindez. Egyesek még azt is megkérdezik, vajon nem lesz-e polgárháború?”. „Már régen véget kellett volna vetni a hatalom ellen és a hatalomért folytatott hidegháborúnak. Minél hamarabb ráébredünk arra. hogy ez. a háború megsemmisíti a népet, annál jobb” — folytatta Olszowski. A társadalmi élet csaknem valamennyi területén végbemenő, egyre mélyebbre ható változásokat fel kell használni a belső rend felépítésére a szocialista Lengyelországban, az ország életének megreformálására. Elsősorban a munkások, a dolgozók — párttagok és pártonkívü- li hazafiak — egységére van szükség, hogy az ország úrrá lehessen súlyosbodó gondjain — hangoztatta a kb-titkár. Egyesek arra törekednek, hogy a szocialista tulajdont egy idegen tőke részvényévé tegyék — mutatott rá Olszowski, majd leszögezte: „senki se álmodjék arról, hogy országunkban visszaáll a kapitalizmus”. Ami a Szolidaritás kongresszusának első szakaszán elfogadott irányvonalat illeti, azt nem ellenzékinek, hanem ellen- forradalminak kell nevezni, mivel célja nem a szocialista rendszer megreformálása, hanem az egész rendszer megváltoztatása. Lengyel- országnak a nyugathoz való Az ellenzék lefejezése Még szeptember elején kezdődött a belpolitikai vihar Egyiptomban. Akkor másfél millió embert tartóztattak le. Köztük volt a kopt pápa, akinek egy sivatagi kolostorban jelölték ki kényszer-lakhelyét és az Emírek Emírje is, aki viszont a Muzulmán Testvériség nevű, fanatikus szervezet egyik vezetője. De a letartóztatások nem korlátozódtak a különböző vallási csoportokra. Vádat emeltek különböző pártállású újságírók és egyetemi tanárok ellen is. Bűnük a hivatalos indokolás szerint az volt, hogy vallási feszültséget szítottak és így veszélybe sodorták a nemzet egységét. Szeptember második felében az egyiptomi vezetés megpróbált nemzetközi hátteret szőni az „összeesküvés” mögé. Elekor utasították ki Kairóból a szovjet nagykövetet, több munkatársát és egy magyar diplomatát is. Ez a letartóztatási hullám kísértetiesen felidézi a Szádat hatalomra jutását követő éveket. Nem sok megfigyelő akadt akkor, aki akar fél évet is jósolt a nagy politikus. Nasszer árnyékából előlépett utódnak. Általános meglepetésre az átmenetinek hitt vezér ügyesebbnek bizonyult ellenfeleinél: rendkívüli találékonysággal számolt le velük. De az eső öthat kemény esztendőt a világ feledni látszott, mivel Szadat az elmúlt néhány évben egyre békülékenyebb- nek mutatkozott: A külpolitikában az egyiptomi—izSzadat elnök heves hangú beszédben jelentette be a letartóztatásokat raeli különbéke megkötése utalt erre, a belpolitikában pedig az, ahogy a nemzet atyja szerepét magára öltötte. Szadat nyilván abból in- dullfki, hogy a megszállt területek visszaszerzése — függetlenül annak árától —személyét és politikáját népszerűvé teszi. Azt is bekalkulálta, hogy a Szuezi-csa- torna megnyitása, illetve az olajkutak visszaszerzése az ország bevételeit jelentős módon' megnöveli. Kétségtelen. hogy az elnök az egyiptomi társadalom bizonyos köreiben valóban népszerű. Mindenekelőtt a burzsoázia állt mögé, teljes súlyávál támogatva a nyugati nyitást, a tőkés viszonyok visszacsem- pészését, s ezzel párhuzamo- • san A szocialista világgal való kapcsolatok befagyasztását. A társadalom más, igen jelentős csoportjai azonban elutasították és elutasítják Szadat politikáját. A különbéke ugyanis rendkívül súlyosan érinti Egyiptom pozícióit az arab világban, a nyugati nyitás pedig a Szadat hatalomra jutásának első időszakában megerősített iszlám körök gyengítését .jelenti: a fanatikus mohamedánok ezért elutasít-, ják azt. Ha egészen más okok, miatt, de az, a progresszív erő is szemben áll Szadattal, amely a baloldali Nemzeti Haladó Párt körül tömörül. A Muzulmán Testvéreknek a szadali rezsim elleni támadása többször a keresztény kopt lakosság elleni fellépés formáját öltötte, s ez időnként tényleg összecsapásokhoz vezetett. A kopt-mohamedán ellentét tehát jó ürügy volt Szadat számára, a belső rendcsináláshoz, egyfajta belpolitikai tisztogatáshoz. De hogy A vallási íe- szültségkeltéssel kapcsolatos vádaskodás valóban csak ürügy volt, azt világosan jelzi : a letartóztatottak köre messze túlnőtt a vallásos ellenzéken. Amióta Szadat hatalmát megerősítette, csak akkor került sor ilyen belpolitikai tisztogatásra, amikor elfogytak a közel-keleti rendezésnek az egyiptomi asztalra szórt morzsái, s egyre érezhetőbbé vált az árak és a munkanélküliség növekvése. Szadat azonban az ellenzék „lefejezése'' ellenére neAz egyik legtekintélyesebb letartóztatott: Mohammed Hasszánéin liejkal, az At Ahram volt főszerkesztője, Nasszer elnök egykori híve héz helyzetben van. Az arab világ még mindig összefüggést lát a között, hogy Szadat és Begin közvetlenül az iraki atomreaktor lerombolása előtt találkozott. Érezhető az is, hogy a reagani politikában a közel-keleti kérdés hátrább szorult. Egy helyben topognak a palesztin autonómia-tárgyalások, ugyanakkor a gazdasági problémák megint ölesebbek, fájdalmasabbak. Nincsenek tehát olyan külső események, fordulatok, amelyek lekötnék, elterelnek az emberek figyelmét. S a kairói utca megmozdulásának legköny- nyebben úgy lehet elejét venni, ha Szadat árulókat, összeesküvőket, vagyis ellenséget mutat fel: hazafiakat es természetesen külföldieket is. Ez Egyiptomban még mindig bevált. Szadat ezért most újra megpróbálta ... Ö. Gy. hozzákötése — mondotta a kb titkára, hozzáfűzve: azoknak, akik ki akarják szakítani Lengyelországot a szocialista rendszerből, tudniok kell, hogy olyan szakadék felé taszítják a népet, amelynek mélységét senki sem ismeri. Olszowski hangsúlyozta: az ország számára létfontosságú a lengyel—szovjet együttműködés, mert ettől függ a biztonságos határok közötti önálló nemzeti lét és az ország gazdasága is. „Olaj, vasérc, gyapot és más nélkülözhetetlen nyersanyagok hiányában nem lenne működőképes a lengyel gazdaság” — mondatta, majd emlékeztetett rá: a szovjetellenes megnyilvánulások odavezethetnek, hogy a Szovjetunió esetleg fontolóra veszi a további segítségnyújtást. Stefan Olszowski végezetül megállapította: nem szükségszerű a népet kimeritő harc, az anarchia. „Igazi megállapodásra van szükség” és ex nem elérhetetlen, mert „gyakorlatilag nincsenek olyan dolgok, amelyeket ne lehetne megoldani”. A pártban ehhez megvan a jóakarat. A politikai bizottság a múlt héten közzétett nyilatkozatában kendőzetlenül feltárta az igazságot, ugyanakkor emlékezni kell arra, hogy a párt sohasem támadta egészében a jószándékú dolgozóknak azt a tömegét, amely a Szolidaritáshoz csatlakozott a szocialista Lengyelország életének megjavítása reményében — mondotta a kb-titkár. A Keszthelyi AGROEP Vállalat Zsidi úti leiepén AUTOKER- kooperációban gépbontó és -értékesítő üzem nyílt meg Fölvásárolunk selejtezett gépeket és gépjárműveket, értékesítünk gépjármű- és gépalkatrészeket, fődarabokat. Készleten nem lévő alkatrészeket clöjcgyzünk. Közületek és magán- személyek érdeklődését várjuk hétfőtől péntekig 8—15 óra között. Telefon: 12-077, 12-07«. Telex: 35-289. (1431011