Somogyi Néplap, 1981. szeptember (37. évfolyam, 204-229. szám)

1981-09-24 / 224. szám

Kádár János és Kadhafi ezredes találkozója Tsz látogatáson a líbiai vendégek VILÁG PROLETÁRJÁT, EGYESÜLJETEK! ÁRA: 1,40 Fi SOMOGY NÉPLAP XXXVfl. évfolyam, 224. szám 1981. szeptember 24., csütörtök Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első tit­kára tegnap a Központi Bi­zottság székházában megbe­szélést folytatott Moamer el- Kadhafi ezredessel, a líbiai forradalom vezetőjével. A szívélyes, baráti légkö­rű találkozón részletesen át­tekintették a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseit, különös tekintettel a közel- keleti térség problémáira, és átfogó eszmecserét folytat­tak a két ország jól fejlődő kapcsolatairól, nagy figyel­met szentelve a kölcsönösen gyümölcsöző gazdasági együttműködés bővítésének lehetőségeire. Moamer el-Kadhaft ezre­des. a líbiai forradalom ve­zetője és kísérete tegnap a Szolnok megyei zagyvarékasi Béke Termelőszövetkezetbe látogatott. Űtjára elkísérte Losonczi Pál, az Elnöki Ta­nács elnöke, Berecz János, az MSZMP KB külügyi osz­tályának vezetője és Garai Róbert külügyminiszter-he­lyettes. A magyar és líbiai zász­lókkal díszített községi ta­nácsháza előtt a magas ran­gú vendégeket Váncsa Jenő mezőgazdasági és élelmezés- ügyi miniszter, Andrikó Miklós, az MSZMP Szolnok megyei Bizott­ságának első titkára, Barin László, a megyei tanács elnöke és a termelő­szövetkezet vezetői köszön­tötték. Úttörők virágcsokor­ral kedveskedtek a vendé­geknek. Ezt követően Budai Kálmán tsz-elnök tájékozta­tót adott a szövetkezet éle­téről, tevékenységéről. A szövetkezet tagsága büszke a tavaly elkészült évi 18 ezer tonna kapacitású korszerű baromfifeldolgozó üzemére, amelyben libát és csirkét dolgoznak fel. Az innen kikerülő termékek a hazai piacon túl eljutnak Európa számos országába és a Közel-Keletre is. A vágott baromfi évi exportjának ér­téke meghaladja a 12 millió dollárt. A szövetkezet elnökének tájékoztatója után Kadhafi ezredes kérdéseket tett fel, s élénken érdeklődött a szö­vetkezet gazdálkodási rend­je, a gazdasági ösztönzők, az árrendszer, a szövetkezet és az állam viszonya, valamint a tagság életkörülményei iránt. Részletesen tájékoztat­ták azokról a gazdasági esz­közökről, ösztönzőkről, ame­lyekkel a szövetkezeti tagok érdekeltté válnak a minél nagyobb nyereség elérésé­ben. Ismertették azokat a módszereket, amelyekkel a mezőgazdasági termékek mi­nőségét javítják. Ugyancsak ismertették — a líbiai ven­dégek kérésére — a terme­lési rendszerek nyújtotta elő­nyöket. A magas rangú ven­dég elismeréssel szólt a hal­lottakról, örömét fejezte ki, hogy a szövetkezet és a ma­gyar mezőgazdaság ilyen nagyszerű eredményeket könyvelhet eL A tájékoztatót követően Moamer el-Kadhafí és kísé­rete a magyar közéleti veze­tők társaságában megtekin­tette a termelőszövetkezet kukoricatábláját, ahol a ter­més betakarításán dolgoz­nak. A szövetkeze* elnöke Kadhafi ezredesnek elmond­ta, hogy ha nem gépesítették volna ezt a nagy fáradtság­gal járó munkát, a termés­nek csak egy részét tudnák betakarítani. A vendégek ezt követően ellátogattak a szö­vetkezet baromfi telepére, majd megtekintették Fekete Imre tsz-tag házatáját, s otthonét. A házigazda a ven­dégeknek elmondta, hogy a termelőszövetkezetben vég­zett munkája mellett jut ideje, energiája a háztáji gazdaságban való tevékeny­ségre, s ebbe besegítenek a családtagok is. Építmények cölöpökön. As építmények stabi­litásáról kétféle módon: síkalapozással vagy mélyalapozással gondoskodnak a mérnökök. A cölöp a mélyalapozás jelleg­zetes, sokszor alkalmazott eleme. Anyaga lehet fa, acél, be­ton vagy vasbeton; készülhet előre gyártva, de készülhet a helyszínen fúrt vagy vert lyuk bebetonozásával is. Ké­pünkön egy olyan 40 vagy 60 tonnás daruval kombinálható berendezést láthatunk munka közben, amely cölöpalap-lyu- kak mélyítésére szolgál KOST állandó bizottsági ülés Balatonszéplakon A rádió- és elektrotechnikáról Méhes Lajos köszöntötte a delegációkat Tegnap megkezdődött Ba­latonszéplákon a KGST rá­diótechnikai és elektronikai ipari állandó bizottságának 42. ülése. Méhes Lajos ipa­ri miniszter, a tanácskozás elnöke köszöntötte a tárgyaló bolgár, NDK, magyar, ku­bai, lengyel, román, szovjet, csehszlovák és jugoszláv de­legációt. Megnyitó előadásá­ban hangsúlyozta, hogy a KGST rádiótechnikai és elektronikai ipari állandó bizottságának jelentősége és felelőssége annak arányában növekszik, amilyen ütemben fejlődik a tagországokban az elektronika felhasználása iránti igény. A népgazdasági célok elérésében a követke­ző időszakban egyre nagyobb szerepet kap az elektronika, ezt bizonyítja az a három nagy jelentőségű kormány- egyezmény, amelyet a KGST XXXV. ülésszakán írtak alá: az egységes elektronikai al­katrészbázis, az egységes kapcsolástechnikai, vala­mint a digitális átviteli rendszerek létrehozására. Ezen egyezmények gyakorla­ti megvalósításában döntő feladata van a rádiótechni­kai és elektronikai ipari ál­landó bizottságnak, amely a nemzetközi és az országokon belüli koordinációra is hiva­tott A megnyitó ülésen részt vett és felszólalt Werner Liebig, a KGST titkár-he­lyettese. Rámutatott arra, hogy a KGST-tagországok- ban az 1981—85 közötti esz­tendőkbe» a munka terme­lékenységének 25 százalékos növelését kell megvalósítani a mikroelektronika hatékony alkalmazásával. Sokoldalú munkamegosztásra, a part­nerek szoros és pontos együttműködésére van szük­ség. Ez egyébként a szocia­lista országokban több mint egymillió ember munkáját érinti. A bizottság foglalkozik még a továbbiakban, az im­port csökkentését szolgáló intézkedésekkel, a gyárt- mámykorszerúsítést segítő tapasztalatcserék előkészí­tésével. Megvizsgálják a szí­nes televíziózás technikai be­rendezései fejlesztésében és gyártásában kialakítható együttműködés lehetőségeit és előkészítik az erre vonat­kozó távlati programot, meg­tárgyalták a képmagnók gyá rtáefej lesz lésének kérdé­seit is. (MTÍ) TÖRETLENÜL FEJLŐDNEK KRPCSQUJIJUIJK A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának küldöttsége Debrecenben A Szovjetunió legfelsőbb Tanácsának hazánkban tar­tózkodó küldöttsége Debre­cenbe látogatott; elkísérte őket Apró Antal, az. ország- gyűlés elnöke. Szerdán részt vettek Hajdú-Bihar megye és Debrecen város párt-, ál­lami és társadalmi szerveze­teinek aktívaülésé« a megyei pártbizottság székházában. A szovjet parlamenti de­legációt és vezetőjét, Eduard Sevardnadzét, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa nemze­tiségi tanácsának képvi­selőjét, az SZKP KB Politikai Bizottságának pót­tagját, a Grúz Kommu­nista Párt első titkárát Sí­kula György, a megyei párt- bizottság első titkára kö­szöntötte. Rövid tájékoztatást adott a megye politikai, gazdasági, kulturális életé­ről, testvérmegyei kapcso­latairól, majd Eduard Se- vardnadze mondott beszédet. Magyar—mongol tárgyalások A Parlamentben szerdán, plenáris üléssel megkezdte munkáját a magyar—mon- tudományos együttműködé- gol gazdasági és műszaki- si kormányközi bizottság 15. ülésszaka. A tárgyalásokat Borbándi János miniszterel­nök-helyettes és Tümenbaja- rin Ragcsa, a Mongol Kép­köztársaság Minisztertaná­csának első elnökhelyettese, á bizottság társelnökei veze­tik. Üdvözlő beszédében Bor­bándi János többek között elmondotta, hogy az előző ülésszak óta elmélyültek és néhány területen bővültek is a kétoldalú gazdasági kap­csolatok, megelégedéssel ál­lapította meg, hogy a két fél közös erőfeszítésével megvalósított harhorini ma­lom és az ulánbátori köz­ponti ruhagyár rekonstruk­ciója, a darhani húskombi­nát kiegészítő berendezései­nek szerelése jól halad. Ked­vező, bogy az eddigi ered­ményekre alapozva a szon- ginói biokombinátban sor kerülhetett a termékszerke­zet korszerűsítésére. Kölcsö­nös külkereskedelmi forgal­munk is tovább bővült. Tümenbajarin Ragcsa vá­laszában megállapította, hogy a két fél teljesítette azokat a határozatokat, ame­lyeket a kormányközi bizott­ság 14. ülésszakán hoztak. Előirányzataik teljesítésével a közösen létesített gyárak is sikeresen segítik a mon­gol népgazdaság fejlesztését. Eredménnyel járt ugyanak­kor a földtani kutatás és a vízgazdálkodás mongol szak­embereinek, kádereinek kép­zéséhez nyújtott magyar közreműködés is. Köszöntötte az aktívaérte­kezlet résztvevőit, s tolmá­csolta Hajdú-Bihar megye valamennyi dolgozójának, a magyar népnek az' SZKP KB főtitkára, a Szovjetunió Leg­felsőbb Tanácsa elnökségé­nek elnöke, Leonyid Brezs~ nyev üdvözletét, szívélyes jó­kívánságait E jókívánságok jegyében kívánt további si­kereket a szocialista Ma­gyarország felvirágoztatá­sában. — Tudjuk — mondotta —, hogy a megye dolgozói aktí­van részt vesznek a Magyar- ország és a Szovjetunió kö­zött különböző területeken folytatott együttműködés fej­lesztésében. Itt említhetjük meg a sokoldalú testvéri kapcsolatokat a Litván, Szo­cialista Szovjet Köztársaság­gal ; a szoros termelői együtt­működést a Magyar Gordü- lőcsapágy Művek és az 1-es számú moszkvai állami csa­págygyár között; avagy a kijevi és a debreceni egye­temeket régóta összekötő testvéri barátságot Debrecenben, mikén* az egész országban a küldött­ség állandóan tapasztalja a szovjet—magyar barátság megnyilvánulásait Emlékeztetett a szónok Leonyid Brezsnyevnefc az MSZMP XI. kongresszusán tett megállapítására: baráti kapcsolataink az országunk­kal szomszédos és szövetsé­ges Magyarországgal a szov­jet kommnuisták számára el­vi, meggyőződésben és érzel­mi kérdés. A szovjet delegáció veze­tője a magyar nép sikereiről szólva utaft azokra a törté­nelmi hősökre, akik nagysze­rű tetteikkel beírták nevü­ket a népek emlékezetébe. A dicső magyar munkásosz­tály soraiból — mondotta — ezer és ezer harcos küzdött a szocializmusért, nem vá­lasztva el saját hazájának szabadságát a munkásosz­tály felszabadításának inter­nacionalista ügyétől, a ezért tartjuk őket nemcsak ma­gyar nemzeti hősöknek, ha­nem a Szovjetunió nemzeti hőseinek is. A két nép barátságáról szól­va hangoztatta: barátságunk hagyományai mélyek és gaz­dagok. Egymás kölcsönös tá­mogatásában és segítésében világosan rajzolódik ki az az új forradalmi tartalom, amely népeink kapcsolatát jellemzi. Az utóbbi évtize­dek során a magyar—szovjet barátság elmélyült. Gazda­gabb lett, új tartalommal te­lítődött, s az országaink kö­zötti kapcsolatok fejlődése ma már történelmi léptékkel mérhető, Magyarország és a Szovjetunió együttműkö­dése biztos alapokon nyug­szik: azonos társadalmi be­rendezkedésünk, a két nép alapvető érdekeinek egysé­ge, a marxi zmus - lenini zmus és a szocialista internacio­nalizmus elveihez való hű­ség a biztosíték erre. A szov­jet és a magyar nép meg­bonthatatlan barátsága egy­értelműé« ikiíejeződik a párt- és állami szervek sokoldalú együttműködésébe«, a társa­dalmi szervezetek és dolgo­zó kollektívák, a testvérvá­rosok és -területek közötti kapcsolatokban. A szovjet parlamenti képviselőket csakúgy, mint minden szov­jet embert nagy megelége­déssel tölt el az, hogy a Szovjetunió és Magyarország közötti kapcsolatok sikeresen fejlődnek, kölcsönösen gaz­dagítják és közelebb hozzák egymáshoz a két ország né­peit. Á szovjet dolgozók* nagy érdeklődéssel figyelik a Ma­gyar Népköztársaság fejlődé­sét, nagy figyelmet, tisztele­tet tanúsítanak a szocialista éoftés során fel halmozott ta­pasztalatok iránt, és a ma­gyar városok és falvak dol­gozóival együtt büszkék a gazdaság, a tudomány és a kultúra fejlesztésének során . fittdytatás a Z eidolon)

Next

/
Oldalképek
Tartalom