Somogyi Néplap, 1981. szeptember (37. évfolyam, 204-229. szám)

1981-09-17 / 218. szám

Radar a kézben Kezdetben volt az út szé­lén fölállított nagy méretű radar. Aztán megjelentek a traffipaxos gépkocsik, ame­lyek nemcsak sebességet mértek, hanem fényképfel­vételeket készítettek — és készítenek ma is — a gyors- hajtőkről. Az idén bővült a kör: a kézi sebességmérő készülékkel, „népszerű” ne­vén a radarpisztollyal. Az elnevezés rendkívül találó, hiszen ez az ötletes kis szer­kezet — bolgár gyártmány — valóban nem nehezebb egy kis pisztolynál, és ke­zelése is egyszerű. A napokban mi\ is kipró­báltuk. Általában vállra akasztható, ugyancsák köny- nyű telepről üzemel. Ebben helyezik el a 12 góliátele- met, s így folyamatosan négy órán át üzemképes a pisz­toly. Kaposváron a Margit- templomnál vettük kézbe, és Kaposfüred felé fordítva már mérte is a Kinizsi-lakó­telep bejáratánál haladó jár­művek sebességét. Hatótá­volsága ugyanis kétszáz mé­ter. Hasonló elven működik, mint a többi sebességmérő készülék. E pisztoly is su­garakat bocsát ki, s azok — visszaverődve a mozgó jár­műről — információt adnak a beépített digitális szerke­zetnek, a számkiíró pedig már jelzi is, hány kilomé­teres sebességgel közlekedik gépkocsi. A pisztolyon egy kis „ra­vasz” található. Ha kezelő­je ezt meghúzza, a szerke­zet rögzíti a kiirt számokat, s újabb húzásra törli. A radarpisztoly persze, nem­csak elemmel működik: áll­ványra helyezve a gépkocsi akkumulátorához is csatla­koztatható. Az autósok közül néhányan kétségbe vonják a radarpisztoly pontosságát. Nekik hadd áruljunk el egy SOMOGYI UTAXOH Szeptemberben már ködö­sek a reggelek, s néha nyál­kásak, csúszósak az utak. Nemcsak a ködszitálástól, esőtől ilyenek, hanem né­hány mezőgazdasági özem felelőtlensége miatt is. Gya­kori ugyanis a sárfelhordás, s az így szennyezett utak tisztításáról aztán könnyen elfeledkeznek az üzemek. Mindebből következik, hogy míg nyáron elsősorban, a megnövekedett forgalomra, addig ősszel a megváltozott környezeti tényezőkre kell figyelnie külön gonddal a járművezetőnek. Ne felejtsük el, hogy me­gyénk útjainak nagy része keskeny es túlzsúfolt, a kerékpárosok biztonságos közlekedésére szolgáló ke­rékpárút pedig nemhogy megyénkben nincs, de az egész ország területén alig akad! Épp ezért a fokozott figyelem nem túlzott óva­tosság. Ősszel különösen nagy je­lentősége van a követési tá­volság betartásának. Egy hirtelen fékezés, és máris megtörténik a koccanás — nem egyszer súlyosabb bal­eset is, ha nincs meg a kellő követési távolság. Ugyanez vonatkozik előzés­nél a megfelelő oldaltávol­ság megtartására, hiszen csú­szós úton könnyen fáról a jármű; az előzés épp ezért ilyen időben nagyobb körül­tekintéssel hajtható csak végre biztonságosan. Ha már az , előzésnél tartunk, ne feledjük, milyen fontos a közlekedésben részt vevő másik járművezető számára a segítség megadása — mi­kor jelzi előzési szándékát, esetleg lassítással, az út szé­lére való lehúzódással is segítsük, hogy minél előbb befejezze ezt a veszélyes ma­nővert. Lényeges dolog, hogy a gumik felülete, a mintázat megfelelő legyen, hiszen az őszi utakon kopott gumikkal Sérült kocsik szerszám Nyolc hónap alatt 15 milliót fizettek ki Az Állami Biztosítóhoz ál­talában. mindenki akkor megy, ha baj történt. A gép­jármű-kárrendezésnél akad olyan nap, amikor egymás­nak adják a kilincset a vendégek. Vétlen és vétkes járművezetők egyaránt meg­fordulnak itt, olyanok, akik bajba jutottak vagy bajba juttattak másokat. Mi­vel jármüvekkel és ve­zetőikkel foglalkoznak, az is természetes, hogy megfelelő kapcsolatot építettek ki a közlekedésbiztonsági szer­vekkel. Flach, Tibor fiókve­zető a -közlekedésbiztonsági tanács értékelő és elemző szakbizottságának a tagja. — Akit baleset ért, hoz­zánk jön, mi pedig ponto­san följegyezzük a baleset helyét; idejét. Azt is figye­lemmel kísérjük, hogy hol, milyen gyakran fordul elő karambol. A nálunk rögzí­tett adatokat azután a szak- bizottság kapja, ott baleseti térképek készülnek, s azok­ból leolvasható: hol vannak i megyében veszélyes gócok, ol a leggyakoribbak a ’°setek, és az egyes he­SOMOGYI NÉPLAP lyekre milyen jellegű bal­eset a jellemző. A térkép alapján elemzé­sek, javaslatok készülnek; ezeket a közlekedésbiztonsá- bi tanács elnöksége megvi­tatja, azután a városok, já­rások illetékesei elé kerül­nek. — Ez a munkárik egy része. A biztosító emberei azonban járják a megyét, gyakran kell kivonulniuk a helyszínre is. Ilyenkor meg­figyelik azt is, milyen az egyes csomópontok, utak, gyalogátkelőhelyek megvilá­gítása; ez ugyanis nagyon lényeges a balesetmegelőzés szempontjából. Ugyanakkor az útjelző táblák állapotát is figyelemmel kísérik: azt, hogy nem avult-e el vala­melyik jelzés, nem kívánko­zik-e esetleg a helyére egy másik. Hasonló a helyzet a közutak szennyezésével is, amiből sok baleset adódik, s gyakran jönnek hozzánk olyan ügyfelek, akiknek ko­csija a fölhordott sáron csú­szott meg, aztán fának üt­között, árokba borult vagy — még rosszabb esetben — egy másik járműnek vágó­dott. — Végeznek-e olyan meg­figyeléseket, amelyekből ki­tűnik: milyen okból fizet leggyakrabban a biztosító? ■— Természetesen kutatjuk szakmai titkot: a pisztoly esetenként pontatlanul mér­het — ám nem az autósok kárára. Ha az elemek ugyan­is kimerülőben vannak, ak­kor valamivel kevesebbet mutat, mint ahány kilomé­teres sebességgel közlekedett az autós. Ebben azért kár bízniuk a száguldozóknak, hiszen akik használják, min­dig gondoskodnak tartalék elemről. Ha pedig gépkocsi­akkumulátorról működik, szóba sem kerülhet ez a probléma. így aztán egyet­len védekezési mód van „el­lene” : a sebességhatárok betartása. közlekedni veszélyes. Ugyan­csak veszélyes lehet, ha a jármű jelzőberendezései nem működnek megfelelően, rosszul láthatóak ezeknek a berendezéseknek a színei. Egy meghibásodott irány­jelző lámpa vagy féklámpa nagy bajt okozhat Az utób­bi időben egyre több olyan autó fut útjainkon, melynek hátsó szélvédőjére még két féklámpa van fölszerelve. Korábban ez szabályellenes­nek számított, a legújabb rendelkezések szerint azon­ban tartalék féklámpák is fölszerelhetők. Végül szóljunk a gépkocsi könnyű kormányozhatóságá- ról! Egész évben, de külö­nösen az őszi és téli utakon közlekedőknek lényeges, hogy járművük futóműve, kormányművé jól legyen be­állítva. Csak így lehet gyor­san és könnyen manőverez­ni a kocsival egy esetleges veszélyhelyzetben, és csak így hárítható el a baj. A biztonságos közlekedésért Az utóbbi évtizedben ug­rásszerűen megnőtt a gép­járművek száma. JSzzel együtt több közlekedési bal­eset is történt útjainkon. Épp ezért szükség volt olyan, nagy társadalmi aktívaháló­zattal rendelkező szervezet­re, amely a rendőrséggel kö­zösen a biztonságosabb köz­lekedésért fáradozik. Egy minisztertanácsi határozat és egy belügyminiszteri ren­delet eredményeképpen így alakultak meg a közlekedés- biztonsági tanácsok. So­mogybán 1973 októbere óta működik a megyei közleke­désbiztonsági tanács, az MKBT. Tekintettel a Bala- ton-parti idegenforgalomra, már akkor megalakult a sió­foki területi KBT is. A megyei »szervezet . el­nökségének irányításával öt szakbizottság dolgozik ál­talános nevelési és propa­ganda, gyermek- és ifjúság­nevelési, elemző, értékelő és forgalombiztonsági, verseny- és rendezvényszervező, va­lamtalt anyagi, pénzügyi szakbizottság. Tevékenysé­güket összehangoltan, széles körű társadalmi aktívaháló­zat közreműködésével vég­zik. Tavaly a munka továb­bi javítása érdekében vala­mennyi járás területén meg­alakultak a területi közle­kedésbiztonsági tanácsok, melyek feladataikat a me­gyeivel összehangoltan, a helyi adottságok figyelembe­vételével, éves munkaterv alapján végzik. A közlekedésbiztonsági ta­nácsok elsődleges feladata, hogy állandóan figyelemmel kísérjék a közlekedésbizton­sági helyzet alakulását, vál­tozásait. Ennek alapján dol­gozzák ki a közúti baleset­megelőző propagandamunka feltételeit, a felvilágosítás irányát, módszerét. Az Irányelvek között első helyen áll a gyermekbalese­tek megelőzése. Oktatások, vetélkedők, ak­cióprogramok követik egy­mást a KBT-k szervezésé­ben, minden korosztály ré­szére. Rendszeresen tarta­nak előadásokat a nagy jár­műparkkal rendelkező üze­meknél, vállalatoknál, tsz- eknél. E feladatok jobb el­látásához megfelelő mennyi­ségű propagandaeszköz — film, dia, kiadvány — áll rendelkezésükre. Megyénk közlekedésbiz­tonsági helyzetének javítása, a balesetek visszaszorítása csupán hatósági intézkedé­sekkel nem oldható meg. Ezzel együtt állandó felvilá- gosító-nevelő munkára van szükség, amely társadalmi segítség nélkül elvégezhetet- Icn. A közlekedésbiztonsági tanácsok társadalmi kapcso­latai megfelelőek. Sok segít­séget igényelnek és kapnak az MSZMP megyei, járási és városi bizottságaitól, a tár­sadalmi, gazdasági szervek­től, intézményektől. Ezeknek a kapcsolatoknak a fejlesz­tése, a társadalmi munka még szélesebb kibontakozta­tása a közlekedés biztonsá­gosabbá tételének feltétele. a karambolok okát, s tapasz­talataink megegyeznek a rendőrség tapasztalataival. A leggyakoribb ok a gyorshaj­tás. Azt is hozzátehetem: a legveszélyesebb a megye- székhely és környéke. Ta­valy Somogybán 8210 gépko­csi sérülést jelentettek be nálunk, ebből négy híján négyezer a kaposvári járás­ból érkezett. Ezután Siófok és környéke következik ... Az összetört, sérült gép­kocsik száma évről évre nő. Kezdetben évente húszszáza­lékos volt a növekedés. Most már, úgy látszik, óvatosab­bak vagyunk, kezdjük meg­érteni, hogy az autó „veszé­lyes üzem”, így évente „csu­pán” hat százalékkal több kocsi törik össze, mint az előző évben. Az idén au­gusztus végéig egyébként 5192 gépkocsisérülést jelen­tettek be a biztosítónál, ta­valy ennyi idő alatt 4877 kárbejelentés érkezett. Az idén nyolc hónap alatt mintegy 15 millió forintot fizettek ki a károsultaknak. — Az esetek háromnegyed részében készpénzben fizet­tünk. Ez nekünk is egysze­rűbb, ügyfeleinknek is. Saj­nos, az autójavító-kapacitás­sal, az alkatrészhiánnyal mi is bajlódunk. Ügyfeleink jobb kiszolgálása érdekében ugyanis nyolc vállalattal kö­töttünk szerződést: nekik ké­ne a nálunk bejelentett ko­csikat soron kívül javíta­niuk. Ez nagy könnyebbség lenne a károsultaknak is. Sajnos, a vállalatok egyelő­re igyekeznek kibújni a szerződés teljesítése alól. Hogy javítsunk a helyzeten, az idén januárban 23 kisipa­rossal is szerződtünk. Aki­nek a kocsijával baj törté­nik, hozzájuk irányítjuk, ők pedig velünk számolnak el. FORGALOMIRÁNYÍTÓ ÚTTÖRÖK Go-kart a tanpályán közlekedési úttörők szakköre — azóta is ez a legnépsze­rűbb. Vezetőjének, Balassa Lászlónak nincs gondja a toborzással, minden évben túljelentkezés van. — Miért ilyen népszerű? — Hetente egyszer tartunk foglalkozást; ezen a közle­kedési szabályok ismerteté­se, a feladatlapok kitöltése mellett nagyon sok a gya­korlás. Hat kerékpár, két segédmotor és egy go-kart van az iskolában; közülük az utóbbi a legnépszerűbb. Szakkörünk egyébként gép- jármübarát-szakkör is, tehát mi végezzük a gépek kar­bantartását. Harmincöt tagja van a szakkörnek, minden foglal­kozáson teljes a létszám. Gyakran részt vesznek ve­télkedőkön: Makfalvi Gábor például tavaly második lett a városi versenyen, az isko­la csapata pedig első. Báty­ja szintén lelkes közlekedési úttörő volt. Gábor örökölte a tisztségét: ő osztja be a reggeli ügyeleteseket. — Ketten állunk a zebrá­nál, s ha lanyhul a forga­lom, akkor engedjük át a gyerekeket. Ha nem tartják be a szabályokat, jelentjük a tanár úrnak. A felnőttek közül inkább az idősebbek örülnek a segítségünknek, sokszor meg is köszönik. Az egyenruhát á közleke­désbiztonsági tanács adja a gyerekeknek, ök biztosítják a legújabb filmeket és szak­könyveket is. — Mennyire ismeritek a közlekedési szabályokat? — A szabályokat megta­nuljuk, a tanár bácsi ki is kérdezi; csak a táblákkal van még egy kis baj — mondja Szabó Andor. — Minden- foglalkozáson fel­adatlapokat töltünk ki, s így állandó a gyakorlás. Aki a legjobb eredményt éri el, az többet go-kartozhat és valamennyiünknek az a ked­ven c,e. 1972-ben szervezték meg a közlekedési úttörők mozgal­mát, bár ennek már előtte is volt hagyománya néhány iskolában. Kaposváron je­lenleg két általános iskolá­ban és négy óvodában van tanpálya, a cseri parkban levőt pedig bárki használ­hatja. Lóki Sándort, a járá­si-városi rendőrkapitányság közlekedési alosztály vezető­jét a mozgalom tapasztala­tairól kérdeztük. — Mi indokolta, hogy az iskoláskorú gyerekek köré­ben létrehozzák ezeket a szakköröket? — A baleseti statisztikák­ban „előkelő” helyet foglal­nak el a gyermekbalesetek. A sokszor megdöbbentő ada­tok ösztönöztek bennünket, hogy a gyerekeket megis­mertessük a közlekedési tud­nivalókkal. Ennek érdekében alakítottuk ki a szakreferen­si hálózatot. Ma már a vá­ros minden általános isko­lájában van olyan képzett pedagógus, aki egyúttal köz­lekedési önkéntes rendőr is. — Hogyan képezik a pe­dagógusokat? — Rendszeresen vannak előadások, megbeszélések; sokat segít ebben a megyei pedagógus továbbképzési in­tézet. A tanárokkal rendsze­resen tartjuk a kapcsolatot, munkájukhoz segítséget nyújt a közlekedésbiztonsá­gi tanács is. — Miként mérhető le az eredmény? — Elsősorban a statiszti­kákból. Mióta az iskolákban terjed a mozgalom, azóta jó­val kevesebb a gyermekbal­eset. — Van-e folytatása a köz­lekedési úttörők mozgalmá­nak a középiskolákban? A nyolcadik osztályt vég­zett gyerekek segédmotorke- rékpár-vezetői vizsgát te­hetnek. A középiskolákban most alakulnak gépjármű- barát-szakkörök. A leglénye­gesebb azonban a szülői pél­damutatás: annak elsődleges szerepe van a gyerekek ne­velésében. Fehér sapkás, karszalagos úttörők irányítják reggelen­ként a forgalmat Kaposvá­ron a Kisfaludy utcai Álta­lános Iskola előtt Az arra járó autósok ismerik már a rendet: a gyerekek tárcsa­jelzésére megállnak, s áten­gedik az úttesten az iskolá­sokat. Nyolc évvel ezelőtt ala­kult meg az iskolában a Őszi tanácsok

Next

/
Oldalképek
Tartalom