Somogyi Néplap, 1981. szeptember (37. évfolyam, 204-229. szám)

1981-09-16 / 217. szám

A „titokzatos" mycotoxinok­Propaganda-színjáték Magas szovjet kitüntetések •Leonyid Brezsnyev, az S2KP KB főtitkára, a Szov­jetunió Legfelsőbb Tanácsa elnökségének elnöke, teg­nap a Kremlben magas szovjet kitüntetéseket nyúj­Haig­nyilatkozat Alexander Haig amerikai külügyminiszter, európai körútjáról hazaérkezett az Egyesült Államokba. Haig utazásának utolsó állomásáról, Bonnból Wa­shington felé tartva, a re­pülőgépen újságíróknak el­mondta, hogy Helmut Schmidt nyugatnémet kan­cellár megerősítette előtte: kormánya támogatja az új amerikai közepes hatótávol­ságú rakéták telepítését az NSZK területén. Haig úgy vélekedett, hogy a Nyugat-Európában általa is tapasztalt atamfegyveres- ellenes hangulat annak a ..szovjet kampánynak” a kö­vetkezménye, amely „az Igyesült Államok és szövet- ,'gesei közötti nézetkülönb­ségeket igyekszik kihasznál­ni”;' Az amerikai külügymi­niszter nyilatkozatában a nyugat-európai kormányok feladatául szabta, hogy „ke­ményebben” magyarázzák illampolgáraiknak a íegy- erkezés szükségességét. tott át Heinz Hoffmann had­seregtábornoknak, az NDK nemzetvédelmi miniszteré­nek, és Raul Castro Ruz hadseregtábornoknak, a ku­bai forradalmi fegyveres erők miniszterének. Heinz Hoffmant, a Lenin-renddel, Raul Castro Ruzt pedig az Októberi Forradalom Ér­demrenddel tüntette ki a Szovjetunió Legfelsőbb Ta­nácsának elnöksége. A kitüntetéseket átnyújtva Leonyid Brezsnyev méltatta Heinz Hoffmann életútját, elismerő szavakkal szólt az NDK nemzetvédelmi mi­niszterének a Német De­mokratikus Köztársaság nemzeti néphadserege és a szovjet hadsereg közötti fegyverbarátság erősítése ér­dekében kifejtett tevékeny­ségéről. A kitüntetést Raul Castro Ruznak átadva meg­emlékezett arról a nagy és nehéz útról, amelyet á ku­bai forradalmároknak kel­lett megtenniök. Hangsúlyoz­ta : Kuba bebizonyította, hogy képes megvédeni érde­keit. A Szovjetunió mindig is szolidáris volt és az is marad a szocialista Kubá­val — jelentette ki. A két miniszter meleg szavakkal mondott köszöne­tét a kitüntetésért. Pártközi eszmecsere a törvénytervezetekről Lengyelország társadal­mi-politikai helyzetéről, va­lamint a kormány társadal­mi-gazdasági tevékenységé­ről tárgyalt Varsóban a Len­gyel Egyesült Munkáspárt, az Egyesült Parasztpárt és a Demokrata Párt központi együttműködési bizottsága. A tanácskozáson a LEMP-et Stanislaw Kania, a Közpon­ti Bizottság első titkára és Wojciech Jaruzelski minisz­terelnök, a parasztpártot Stefan Ignar, a párt elnöke, a demokrata pártot Edward Kowalczyk, a párt elnöke képviselte. A tanácskozáson a három párt több más ve­zetője is résztvett Együttes ülést tartottak a LEMP, az Egyesült Paraszt- párt és a Demokrata Párt parlamenti csoportjainak el­nökei is. Az ülésén 3 kijlo]- gozás alatt álló törvényter­vezetekről és a szejm legkö- zelebhi ülésével kapcsolatos kérdésekről volt szó. (MTI) Az amerikai külügyminisz­térium hétfőn a titkosszol­gálatokat hívta segítségül annak a koholmánynak az elhitetése végett, amely sze­rint a Szovjetunió vegyi fegyvereket alkalmaz Laosz- ban, Kambodzsában és Af­ganisztánban. A vád Ale­xander Haig külügyminisz­ter vasárnapi nyugat-berli­ni beszédében hangzott el. Walter Stoessel, Haig he­lyettese, - nyilatkozatot olva­sott fel, mely szerint az Egyesült Államok bizonyíta­ni tudja a vádat. Meg nem nevezhető amerikai „kor­mányhivatalnokok” — nyil­vánvalóan a különféle tit­kosszolgálatok szakértői — igyekeztek hihetővé tenni a fegyverek alkalmazásáról szóló „sztorit”. Szovjet részről, mint is­meretes, kategorikusan meg­cáfolták Haig állításait. „Konkrét bizonyíték” gya­nánt Washington azzal állt elő, hogy az Egyesült Álla­mok — úgymond — titokza­tos vegyianyag mintájához jutott. Az abban talált ter­mészetes eredetű mérgező vegyületekről — úgyneve­zett mycotoxinokról — úgy véli, hogy azok „a Szovjet­unióból származhatnak.” Amerikai újságírók kérdé­seire válaszolva egyikük vé­gül elismerte, hogy teljesen önkényes feltételezésről van szó: „Nem tudjuk, hogy a Szovjetunióból erednek-e a mycotoxinok”. A CBS tévéállomás este így kommentálta a külügy­minisztérium akcióját: „A nyilvánosságra hozott bizo­nyítékokban semmi különö­sebb újdonság nincs, ezeket a híreket már 1976-ban hal­lani lehetett. Aligha tekint­hető viszont véletlennek, hogy ezeket az értesüléseket akkor jelentik be ilyen har­sányan, amikor a Reagan- kormányzatnak itthon és Európában oly nagy szüksé­ge van a növekvő szovjet fenyegetés elhitetésére.” Kudarccal végződött szov- jetellenes propaganda­színjátéknak minősíti a TASZSZ szovjet hírügynök­ség Walter Stoessel ameri­Dr. Roberto és a gyerekek Kolumbiában a közelmúlt­ban kiterjedt „gyermekke­reskedelmi” hálózatot lep­leitek le. Az emberkereske­dők hamis papírokkal adták el a kicsinyeket gyermekte­len külföldi házaspároknak, miután fillérekért megvásá­rolták vagy elrabolták őket nincstelen szüleiktől — ír.ia az International Herald Tri- bane című lap. A fővádlott egy bogotai ügyvéd, Roberto Vasquez Morales, aki 500—600 ko­lumbiai, s valószínűleg 100 perui gyermeket adott el. A szomszédos Ecuadorban is több tucat örökbefogadást tartanak gyanúsnak a hiva­talos szervek. Kolumbiában többek között ifjúsági bíró­sági tagok, közjegyzők, ápo­lónők, s a kormány család­jóléti bizottságának tagjai segédkeztek az ügyvédnek. A perui vádlottak között ott van a nemzetközi földren­gés-segélyt kezelő kormány- szerv egyik vezetője Az ecuadori letartóztatottak kö­zött a legismertebb szemé­lyiség a gyermekbíróság el­nöke. A hálózat tevékenységéről tízezer oldalas bizonyító anyagot sikerült összegyűj- teniök a hatóságoknak. A le­tartóztatott Vasquez Mora­les 43 éves, öt gyermek ap- . ja. Négy évvel ezelőtt még a kolumbiai kormány csa­lád jóléti hivatalában dolgo­zott, azóta „magánprakszist" folytatott, s hétmillió dol­lárra tett szert. A kisgyer­mekeket spanyol, olasz, francia, holland és svéd há­zaspároknak adta el, egyen­ként 10—15 ezer dollárért Kolumbiában nem nehéz az örökbefogadás, de a jogi el­járás két hónapig tart. Vas- quez Morales azonban né­hány nap alatt elintézte az ügyet. A hálózat eszköztárából a gyermekrablás sem hiány­zott, egy ilyen eset okozta a gyermekkereskedők vesz­tét. A La Vega nevű tanya közelében az országúton ját­szott a Ramirez-család két gyermeke. Egy férfi és egy nő cukorral az autójukba csalta őket és elrobogtak, velük. A hétéves Mariát és bátyját, a nyolcéves Jósét az ügyvéd öt házának egyikébe vitték a negyven mérföld­re lévő Bogotába. Az apa időközben megtalálta a gye­rekek eldobott, kopott ru­háját. Keresni kezdte őket, s a rokonok segítségével el­jutott a fővárosba Vasquez Moraleshez. Az ügyvéd visz- szaadta a testvéreket és hatszáz dollárt kínált fel az apának a hallgatásért. Egy detektív azonban tudomást szerzett az esetről és a gyer­mekek segítségével leleplez­te az ügyvédet. Maria és Jósé felismerték „dr. Róbertot”. A házkutatáskor nyolc 3—6 éves gyereket találtak Vas­quez Moralesnél. A tanúk egyike Gladys Azuero, 19 éves írástudatlan parasztlány. Mikor állapotos lett, a kolumbiai családjólé­Maria és Jósé újra otthon ti intézethez fordult segítsé­gért. Ott egy tisztviselő az ügyvédet ajánlotta, aki há­zában helyezte el a fiatal nőt és 800 dollárt ígért ne­ki gyermekéért. Gladys Azuero aztán mégis úgy dönlött, megtartja gyerme­két, de az ügyvéd egyik se­gítőtársa erőszakkal elvette tőle a kicsit. Azóta sem lát­ta a gyerekét. Mindössze három dollárt kapott, hogy autóbusszal visszatérjen a falujába. Kolumbiában naponta mintegy kétezer gyermek születik, közülük vagy hat­száznak ismeretlen az apja, (Fotó: AP—MTI—KS) s még többen vannak, akik szegény szülök gyermekei. Juan Jacobo Munoz, a ko­lumbiai családjóléti intézet igazgatója egy nyilatkozatá­ban beismerte, hogy orszá­gában az örökbefogadás va­lóságos üzletággá vált. Az ügyvédek szívesebben adják el külföldieknek a kicsinye­ket, mert így sokkal kisebb a rizikó és nagyobb bevé­telre számíthatnak. Maria és Jósé szerencsésen vissza­kerültek a szülői házba, de a többiek valószínűleg soha többé nem látják igazi szü­leiket. Sz. É. kai külügyminiszter-helyet­tes sajtóértekezletét. Haig külügyminiszter ko­rábban azt állította, Wa­shington „bizonyítékokkal” rendelkezik arról, hogy „La- oszban, Kambodzsában és Afganisztánban a Szovjet­unió és szövetségesei vegyi fegyvereket alkalmaznak”. Ugyanakkor mint várható volt, az amerikai külügymi­niszter-helyettes az amerikai vádaskodás alátámasztásá­ra képtelen volt valódi bi­zonyítékot felmutatni. Sto­essel arra hivatkozott, hogy a myeotoxinokat — a ter­mészetben rendszerint élő organizmusok kiválasztotta mérgeket — azért tartják rendelleneseknek, mert va­lószínűtlen, hogy ilyen nagy fokú koncentrátumok termé­szetes folyamat következmé­nyei lennének. Kijelentette, hogy ezek az anyagok ter­mészetes állapotban nem fordulnak elő ' Délkelet- Ázsiában. Ha egyáltalán igaz, hogy myeotoxinokat ta­láltak Kambodzsában, akkor annak nincs és nem is le­het semmiféle köze a Szov­jetunióhoz, Stoessel nem is merte nyíltan megnevezni a Szovjetuniót, s maga is el­ismerte, hogy kiegészítő in­formációkra van szükség. Mint az UPI hírügynök­ség megállapítja, • kor­mányzat nem véletlenül vá­lasztotta ezt a pillanatot. Stoessel nyilatkozata — hangsúlyozza a hírügynök­ség — részét képezi Wa­shington propagandakam­pányának, amellyel az ame­rikai és a nyugat-európai közvéleményt akarja „meg­dolgozni’-’ a NATO katonai potenciáljának jelentős fo­kozása érdekében. Az is a célok között szerepel, hőgy ezzel is megpróbálják le'.-p- lezni a vegyi- és bakterio­lógiai háborúra való ame­rikai készülődést. Ennek ke­retében ugyanis lázas siet­séggel építenek Arkansas- ban egy új, hatalmas komp­lexumot, amely úgynevezett „bináris” vegyi lőszerekei fog előállítani. Ezen kívw még egyetlen ország sen alkalmazott olyan tömegbe vegyi fegyvereket, mint az Egyesült Államok Dél-Viet­namban, ahol az áldozatok és a sérültek száma elérte a 2 milliót. Napjainkban pedig amerikai gyártmányú vegyi fegyverekkel szerelik fel az Afganisztán területé­re átdobott banditákat, s a • salvadori junta „Made in USA” feliratú vegyi gráná­tokat használ a hazafias erők és a polgári lakosság ellen — hangsúlyozza a TASZSZ. Merénylet Heidelbergben az amerikai főparancsnok eiien A nyugatnémet kormány mélységes sajnálatát fejezte ki az Európában állomásozó amerikai szárazföldi had­erők főparancsnoka ellen el­követett merénylet miatt. Tegnap reggel Heidelberg­ben ismeretlen tettesek ké­zigránáttal és kézifegyverek­kel tüzet nyitottak Frederick James Kroesen 58 éves amerikai tábornok páncélo­zott gépkocsijára. Az ameri­kai tábornok könnyebben megsérült, a kocsiban tar­tózkodó három másik sze­mély sértetlen maradt. A nyugatnémet hatóságok széles körű nyomozást indí­tottak a merénylők kézreke- rítéséért, akik valószínűleg a „Vörös hadsereg frakció” elnevezésű terrorszervezet tagjai. A mostani merénylet sor­rendben a negyedik Volt az idén az NSZK-ban az ame­rikai hadsereg magasrangú tisztje ellen, Gáspár Weinbergert, az Egyesült Államok hadügy­miniszterét „rendkívül ag­gasztja” a heidelbergi me­rénylet, annál is inkább, mert az Európában állomá­sozó amerikai csapatok elle­ni akciók „rendszeressé vál­nak”. , Az ABC amerikai tévéál­lomásnak adott nyilatkoza­tában Weinberger kijelen­tette: „Nem akarjuk, hogy ezek a merényletek sikerrel járhassanak N ATO-kötele- zettségeink gyengítésében”. Végülis az egész jelenségért „Európa növekvő neutraliz- musát és egyoldalú leszere­lési szándékát” hibáztatta. A háború-ellenes hangulato­A képen F. J. Kroesen tá­bornok, az Európában állo­másozó amerikai szárazföldi haderők főparancsnoka új­ságíróknak nyilatkozik a támadásról . (Telefotó — AP—MTI—KS) kért a Szovjetuniót próbálta felelőssé tenni. — Az Amerika-ellenes ak­ciók — panaszolta — jól il­lenek a szovjetek hosszú tá­vú stratégiájába”. Pápai enciklika A Vatikán tegnap tette közzé U. János Pál pápa „Laborem Exercens” című enciklikáját, A több mint 100 oldalas dokumentum lé­nyegében. a munkával, mint a társadalmi kérdések kul­csával. illetve az ember és a munka közötti kapcsolatok problémáival foglalkozik. II. János Pál korábban úgy nyilatkozott, hogy cn- ciklikájában XIII. Leó pápa Rerum Novarum címen is­mert enciklikájára is emlé­kezni kíván. Az összefüggés több mint kegyelet. Hiszen a Herma Novarum. mint is­meretes, az első hivatalos egyházfői megnyilatkozás volt, amelyben szociális kér­désekről, munkásokról szó esett. A társadalmi problémák időszerűségét jelzi, hogy a most kiadott enciklikában a katolikus egyházfő olyan sú­lyos kérdésekről nyilatkozik, mint a munkanélküliség, a csökkent munkaképességűek beilleszkedése és a szakszer­vezetek szerepe és feladata. A vatikáni szóvivő kö­zölte, a mű nem akar tudo­mányos elemzés lenni, ha­nem elmélyült meditáció.

Next

/
Oldalképek
Tartalom