Somogyi Néplap, 1981. augusztus (37. évfolyam, 179-203. szám)
1981-08-08 / 185. szám
Pénzügyi szabálysértések Két betű meg négy szám A rendszámtábla históriája Az elmúlt években bekövetkezett pénzügyi jogszabályváltozások kedvező fogadtatásra találtak. A végrehajtásban javult az állampolgári fegyelem. Az egyes eseti jövedelemforrások, így például az ingatlan bérbeadása, értékesítése körében azonban igen gyakori az adóügyi szabályok megszegésével elkövetett pénzügyi szabály- sértés. Ezek döntő többsége arra vezethető vissza, hogy sokan nem ismerik az adóügyi szabályokat. Az elkövetés mögött azonban olykor a spekuláció, a harácsoló magatartás húzódik meg. Főként a nyári üdülési idényben egyes családok az üdülőt vagy lakást üdülés céljára magánszemély részére adják bérbe, de az ebből eredő, jogszabályban írt kötelezettségeket nem ismerik és a helyi tanácsnál sem kérnek felvilágosítást. Ott ugyanis tájékoztató nyomtatványt kapnak; az részletesen ismerteti a bérbeadással járó kötelezettségeket. Ezeket a Rontja a városképet, hogy egyébként szép, rendezett utcákban is akad szemet bántó, elhanyagolt üres telek. Egész biztos, hogy minden ilyen terület „senki földje", mert szabadon nő a dudva, aki arra jár hanyag mozdulattal oda dobja a szemetet, az üres üveget... A kaposváriak megelégedéssel vették tudomásul: most már rendszeresen jar— De hát ez természetes! És igazán semmi az egész! Igazán! Viszontlátásra! Mindketten kocsiba ülnek, és a PC rendszámú 1300-as piros Lada meg az IL-es Simca három másodperc különbséggel, fel nyolckor hagyja el a panelház előtti parkolót. a. Az iskolások negyed nyolc és háromnegyed nyolc között rajzanak ki a házból, a nagyobbak egyedül, a kisebbek szüleikkel. Azután háromnegyed nyolc és nyolc óra között még van valami mozgás, egy-egy autó húz ki, vagy egy taxi érkezik — mint például ma is nyolc előtt négy perccel, amikor az egyik negyedik emeleti lakó a taxisofőr segítségével parkettacsiszoló gépet emel bérbe adók általában azzal sértik meg, hogy a bérbeadást az első napon nem jelentik be az adóhatósághoz vagy a vendégekről bevételi nyilvántartást nem vezetnek. Súlyosabb szabálysértésnek számit, amikor a felvett bér- jövedelemről nem adnak 15 napon belül adóbevallást az ingatlan fekvése szerint illetékes adóhatóságnak. Az esetek többségében kétségtelen, hogy a bérbe adó nem ismeri az adóügyi szabályokat, szándékosan nem kívánja eltitkolni a jövedelmet, mindez azonban nem mentesít a felelősség alól. Olyan esetekben, amikor a bérbe adó az adóbevételt nem veszélyezteti, mert csupán a bejelentést vagy a bevételi nyilvántartás vezetését mulasztja el, az elkövetőre 100—3000 forintig terjedő pénzbírság róható ki. Ha azonban a bérbe adó sem bejelentést, sem pedig adóbevallást nem ad, s így a jövedelmet eltitkolja, már szigorúbb a megítélés. Az ilyen emberek az utcán, minden hibát — kátyút, leszakított láncot, kidöntött oszlopot — összeírnak, s azonnal intézkednek a helyreállításról. Jó volna ezt kiterjeszteni az elhanyagolt telkekre .is, mint amilyen az új házakkal szemben található az Arany utcában és a Németh István fasor 41. szám alatt, a képen is látható területen. ki egy . Zsiguli-Combi hátsó ajtaján —, de pontban nyolc órakor szinte varázsütésre leáll az élet a panelház körül. Már csak huszonhat autó áll a parkolóban, ezek délutánig, esetleg holnap reggelig sem mozdulnak mostani helyükről; gazdáik ma az autóbuszon vagy villamoson való utazás mellett döntöttek. A huszonhatból három ponyvával van letakarva, köztük a boxert sétáltató IM-es Trabantos Skodája is, ezek garantáltan csak hétvégi — esetleg kéthetenkénti — autókázásra használt gépkocsik. Visszaélve most a magyar nyelv játékosság adta lehetőségével, azt is mondhatnánk, hogy ezek az autók csak azért vannak, hogy legyenek. A ZU-s piros Skodának például — amelynek hátsó szélvédő üvege előtt kis fehér csipke- terítőn esztergált 'fagólya álldogál — pontosan úgy, ahogy font. a vitrinben is, meg a műszerfalát i* leUmagatartást tapasztalva gondatlan elkövetés esetén 100— 5000, a szándékosságot bizonyítva pedig 100—10 0Ö0 forintig terjedő pénzbírság szabható ki. Súlyosbító körülménynek minősül a szándékosság, az ismételt elkövetés, a spekulatív magatartás, továbbá ha a veszélyeztetett adó összege a tízezer forint értékhatárt megközelíti. Széles körben ismeretes, hogy az ingatlan értékkülönbözettel történő átruházásából (adásvétel, csere stb.) származó adóköteles jövedelemről nyolc napon belül bejelentést, 15 napon belül pedig adóbevallást kell adni az ingatlan fekvése szerint illetékes adóhatóságnak. Ezt gyakran elmulasztják. Részben ennek is a tájékozatlanság az oka, de az elkövetésben olykor az átruházó nyerészkedő magatartása is szerepet játszik. Vannak ugyanis olyan eladók, akik bíznak abban, hogy az értékesítésről a tanács nem szerez tudomást, s így nem kell adót fizetni. Az ingatlan értékesítéséből származó eltitkolt — adóköteles — jövedelem azonban mindenkor az adóügyi szervek tudomására jut, s az adót akkor is meg kell fizetni, ha az értékesítést követő két év elteltével az elkövető szabálysértés miatt már nem vonható felelősségre. Szükséges rámutatni arra is, hogy az adó fizetésére kötelezett nem pénzügyi szabálysértést, hanem adócsalást követ el, ha szándékos magatartása folytán a veszélyeztetett adó összege a tízezer forintot meghaladja. Ugyancsak bűncselekményt követ el a beibe adó, illetve az ingatlant átruházó, ha az általa szándékosan elkövetett és együttesen elbírált pénzügyi szabálysértés esetén az adóbevétel csökkenése értékegybefoglalás folytán a tízezer forintot meghaladja. A pénzügyi szabálysértés és az adócsalás megelőzése fontos társadalmi érdek, hiszen a tanács az adóbevételek jelentős részét a lakosság művelődési, szociális és egészségügyi életkörülményeinek javítására fordítja. A bérbe adók és az ingatlant értékesítők akkor segítik a tanácsok munkáját, ha az adóügyi szabályokat meglart- ják, az adóköteles jövedelmet időben bejelentik és bevallkarták egy házilag készített mintás kartonhuzattal. Ne süsse, ne szívja ki a színét a nap! Ami igaz, az igaz, nyári hőségre lehet m.a számítani. A nap még ugyan hol elbújik, hol előbukkan a felhők közül, de ha nem látni is a korongját, erős opálos fény vetül a panelház környékére. Ebben a már kora reggel álmosító, párás és mozdulatlan derengésben, amikor a házak csaknem kiürülnek, s a mégis otthon maradók: a kismamák, a csecsemők és az öregek pedig még nem jelennek meg a játszótereken és a parkokban — most, fél kilenc előtt néhány perccel szokatlan mozgás kezdődik az Árpád- híd étterem előtt. Három autó jelenik meg: egy rendőrségi Volga, egy csörlős kis teherautó és egy gerendákkal, deszkákkal megpakolt pótkocsis ZIL. 'A rendőrök kiszállnak, körüljárják a szélső ház kocsiparkolóját. Majd kihívják a házmestert, és rövid tanakodás után erélyes karmozdulatokkal intézkednek, hogy a csörlős teherautó szállítsa el innen azt a négy-öt személy- gépkocsit, amelynek fegyelmezetlen gazdája semmibe vette az előzetes felszólításokat, es otthagyta a parkolóban. Pedig tudhatnák már, hogy itt este hétre kordonnak, tribünnek es dobogónak kell állnia, amelyen a tíz napig tartó Angyalföldi Ifjúsági Napok nyitóünnep- segét fogjak megtartani! Nem vitás, hogy rendszám nélkül ugyanúgy megy bármelyik gépkocsi, mint rendszámmal (feltéve, ha valóban üzemképes), s nélküle gégsem közlekedhet. Elég régen így van ez: hazánkban 1901-ben adták ki az első automobiiforgalmi szabályrendeletet. amely jóllehet csak a fővárosra vonatkozott, később irányadó lett országszerte. Az egykorú följegyzések szerint a rendelet kiadásának évében mindössze harminc-egyr.é- hány rendszámra volt szükség. A Közlekedési Múzeumban látható I—93 feliratú rendszám tehát igencsak a motorizáció hőskorából való. — Nagyon szigorú vizsgálatnak vetették alá a műegyetem gépészmérnökéi es a rendőrök az automobilokat — mondja Bálint Sándor muzeológus. — Nem örvendtek nagy népszerűségnek a technika akkori csodái; soká tartott, amíg az emberek megbarátkoztak velük. A tizenhármas rendszámot eleinte ki sem adták a kocsikra, akkora volt a félsz. Egyébként á jelzés egy római és két arab számból állt, majd háromból. Amikor a római egyes mellett elérlek a 999-et, római kettessel kezdték elölről az egészét. Rohamosan szaporodtak a pöfögő, hörgő autócsodák, s ennek megfelelően emelkedett az ázsiójuk is, a kétezredik rendszám felszerelése kisebbfajta nemzeti ünneplést váltott ki. Nem soká maradhatott meg tehát az eredeti megkülönböztető módszer, a tízes években már körzetekhez kapcsolt jelzéseket használtak. A fővárosi lakosok gépkocsijai a BP-t kapták, Debrecenben és környékén a D dukált. 1933 őszétől újabb változtatást hajtottak végre: a gépkocsik hátulján álló téglalapon felül három szám, alatta két betű szerepelt. A felszabadulás után, 1943-ban ezt módosították; felülre kerültek a betűk, alulra a számok. A rendszámtörténelem újkoráról Páncsity István rendőr hadnagy szakdolgozatában olvashatunk. Leírja, hogy 1955-ben az ország gépjármű-állományának növekedése folytán a két betűből és három számjegyből álló Angyalföld meglehetősen mostoha gyermeke a lexikonoknak. Az írókat még csak megihlette ez a terület, ha nem is olyan gyakran és nosztalgikusan, mint Budapest más, irodai milag nemesebb része: a Tabán, a Józsefváros, a Ferencváron vagy Óbuda — de azért Angyalföld sem panaszkodhat. A regények és elbeszélések szerzői két — merőben ellentétes — ok miatt helyezték a cselekmény színhelyét erre a városrészre. Kezdetben, a múlt század végen azért, mert sem ők, sem olvasóik nem ismerték Angyalföldet — igaz ugyan, hogy nem is igen volt mit ismerni rajta —, s így megeresztett fantáziával a legképtelenebb dolgokat is leírhatták, ha az Angyalföldön történt. Ami persze azt is jelenti, hogy ha csak hírből ismerték ezt a távoli és titokzatos városrészt, akkor ez a hír nem lehetett valami hízelgő. Mindenesetre a romantikus francia elbeszélések és az angol gyár-regények mintájára a korai magyar kapitalizmus ..modern” erköicsrajzához Tolnai Lajos, Nagy Ignác, de még Jókai és Bródy Sándor is a Dráva utca, a Váci út vagy a Gömb utca vidékét festi hitelesítő háttérül. S meg az is lehet, hogy nem minden alap nélkül. (Folytatjuk) szisztéma kialakításakor két szempontot vettek figyelembe: könnyen olvasható és megjegyezhető legyen a gépjárművek, személyazonossági száma, továbbá, hogy a rendszámmező hosszú időre elegendő választékot adjon. A számvariációk közül a két betűre, négy számra esett a választás — 1958- ban be is vezették. A döntés jónak bizonyult: ma. amikor több mint egymillió gépkocsi van már személyi tulajdonban, még mindig az 1958-ban bevezetett rendszám van életben. A leendő autótulajdonost persze sokkal inkább az izgatja, mikor ülhet már a volánnál, s nem az, hogy milyen rendszámot kap majd a kocsija. Azért mégis érdemes búvárkodni a témában. — A hazai rendszámszisztéma eltér a külföldiektől — mondja Tőzsér István, a KPM gépjárműközlekedési főosztályvezetője. — Nálunk a rendszámtáblák betűi az autó feladatára, a jármű- nemre és az üzembentartóra utalnak. Az első funkció mindinkább kihalóban van. Pazarlás .volt a betűkkel, amikor egész sereg intézmény saját betűjelet használt, lefoglalva a teljes betűállományt. lgv például a posta gépkocsijai — vagy 2500 van belőlük — a korábbi P helyett A-s es F-es rendszámmal közlekednek. A felszabaduló betű, vagyis a P már el is fogyott a személyi tulajdonú gépkocsik rendszámozásához. Most a T van soron, ami korábban a tűzoltóké volt. Minden betűhöz további 24 társítható; valamennyi betűpár egy híján 10 ezer rendszámot jelent, egy-egy kezdőbetű tehát 24 híján 240 ezer autó rendszámához elegendő. A tervek jszerint, ha elfogy az ábécé utolsó betűje is, kezdik ismét a C-nél. Már csak elvétve fut az eredeli C jelzésűekből egy-egy, a többség a roncstelepen is túl van rég. A prognózis szerint ezzel a módszerrel ismét kétmillió gépkocsinak tudnak majd rendszámot adni. És aztán? Ezen ne nagyon törjük a fejünket, legyen az unokáink gondja. Érdekes tapasztalata volt a korábbi éveknek, hogy a kocsi eladása előtt gyakran veszett el annak rendszáma. A tulajdonos úgy vélte, ha az elveszett rendszám Tie- lyett újat kap, ettől mindjárt megifjodik a járműve. Amióta azonban rendelet írja elő, hogy a gyártótól — kellő összeg lefizetése ellenében — ugyanazt a jelzést kapja a gondatlan autótulajdonos, változott a helyzet. Azelőtt évente 12 ezer rendszámtábla eltűnését jegyezték fel, három esztendő óta a töredékét. Szegeden, a Tömegcikk Ipari Szövetkezet műhelyében hatvantonnás préselőgépen és automata festőberendezésen készítik a rendszámokat. Másfél esztendeje, hogy „egyedi” rendszámokat is gyártanak, az E jelzésűeket. Ezeket ideiglenesen viselik a gépkocsik, amíg az elveszettet nem pótolják. A hazai rendszámrendről még az is elmondható, hogy tapintatos. Az IA és az ehhez hasonló betűpárok kimaradtak. Befejezésül mondjuk még el, hogy az ügymenet is kedvez a vásárlónak; a hivatalos szervek közreműködése folytán az új személy- gépkocsikra, s mind több helyen a motorkerékpárokra is, már az áruházban, átadó telepen felkerül a rendszám. Kis semmiség: elől 300-szor 90. hátul 365 milliméterszer 125 milliméteres táblácska két betűvel és négy számjeggyel. Nélkülük azonban csak vitrintárgy lenne az autó. viszont nyolcért láttak Szerény örömökét ígér a 12 forintos szeder és a kacsin- tós alma. Az utóbbira Kecskeméten hatért alkusznak. A meggy- és kajszimaradványok aligha bírnak ki meg egy szállítást. Az árusok ezt belátva beérték 10 forint körüli árral. Ennyibe került az ínycsiklandó ringló is. A vásárlók egyelőre még csak szemmel falták a 28— 30 forintba kerülő csemege- szőlőt. A gombapiacot elsorvasztotta a szárazság. Így csupán némi vargányát láthattunk 80-ért. és laskát húsz- szal olcsóbban. Drága a tojás. Az országban csupán Békéscsabán kapható 2 forintnál olcsóbban, ugyanakkor a fővárosban 2,50—2,70. Nálunk 2 forint a hivatalos ár, szépet venni azonban csak 2,20-ért lehetett. Továbbra is rendkívül nagyok a baromíiár-különbsé- gek: Veszprémben 65 forint a pecsenyecsirke kilója, Békéscsabán hússzal olcsóbb... Nálunk 48—50 forint egy kiló. Egy szép pár tyúk 140-ért, egy sokát sejtető kakas 130-ért talált vevőre. Egy három kiló körüli kacsát 150-ért adtak. B. F. Nyugdíjas dolgozót kcziratszállítasra — a szerkesztőségből a nyomdába — fölveszünk Kismotort biztosítunk. Munkaidő minden második héten fúl egytől fél kilencig. SOMOGY MEGYEI LAPKIADÓ VÁLLALAT. (85268) Dzsungel az üres telken nak városgazdálkodási szakjak. Rózsa István főelőadó megyei tanács rendszám lehetőségek kimerültek. A szakemberek az új 9. F. Gy. A hőség hősege t hozott tegnap a kaposvári hetipiacra. Az árak miatti szokásos fölcsattanásokra kevés alkalom adódott; a paradicsom- és paprikaárak már a lecsószezon közeledtét hirdetik. Az utóbbiból 10—12 forint egy kiló, paradicsomot pedig már ötért is lehetett venni. Békéscsabán és Szegeden a lecsóhoz való 5—6 forint kilónként; a fővárosban még 15, Komlón 20 forint a paprika. Itt háromért is drágállották a háziasszonyok az uborkát, így az öt forintra tartott fejes saláta végképp az eladók nyakán maradt. A zöldbabot különösen csábítóvá tette, hogy csak fele annyiba kerül, mint a 16 forintos fővárosi. A burgonya változatlanul hat forint. Komlón a legdrágább: nyolc forint kilója. A főzőhagymát országszerte tíz forint körüli áron mérik, csupán Békéscsabán és Szegeden adják hétért. Ennyiért kapható nálunk egy kisebb fej karfiol vagy egy jókora tök. A helyszínen fejtett babot 7—8 forintért vették — bögrénként. Tengeriből végre tengernyi volt, így illetlenségnek számított 1,50-nél többet kérni csövéért. Egy látványosabb csomó zöldség három forint, míg a petrezselyem és a zeller csokronként egy forintért már a piac elején elfogyott. A legkapósabb gyümölcs a görögdinnye volt. A minap még városszerte 8—Hl forintért mérték, tegnap pedig már 5,50-ért is volt. Az egyik kiskereskedő az apraját négyért kínálta. Ennél olcsóbbat még Hevesben sem láttak. Jócskán van még sárgadinnye is: 6-ért kilónként. Egyre szemrevalóbb a körte, 12—13 forintért, ük- lömnyi őszibarackot 13-ért ajánlottak. Hasonlót Győrben csak 2ő-ert, Szolnokon PIACI KÖRKÉP A dinnye a kedvenc