Somogyi Néplap, 1981. augusztus (37. évfolyam, 179-203. szám)
1981-08-08 / 185. szám
Előtérben a községek Cél az egyenletesebb, arányosabb településfejlesztés Az utóbbi években az újságok, folyóiratok hasábjain, a tv és a rádió műsorában erőteljes hangot kapott az aggodalom a községek, ezen belül is a kisebb települések sorsa, önfenntartó képességének csökkenése miatt. Ugyanakkor a nagyobb városokban fokozódott a zsúfoltság és az ezzel járó feszültség a korszerű ellátás iránti igények és a feltételek között. E folyamat okairól, következményeiről, somogyi megnyilvánulásairól és az arányosabb fejlődés lehetőségeiről beszélgettünk Brandtmüller Istvánnal a megyei tanács tervosztályának vezető jéveL — Mi volt az 1971-ben megjelent településfejlesztési koncepció lényege? — A benne foglalt alapelvek szerint a gazdaság fejlődését kellett elősegítenie, mindenekelőtt az ipar telepítéséhez megfelelő település- környezeti feltételeket teremteni. Ennek érdekében mondta ki többek között a Minisztertanács, hogy növelni kell a nagy- és középvárosok súlyát. — Mit jelentett ez So- mogyra -nézve? Nem szenvedett-e csorbát az a törekvés, hogy csökkenteni kell a különbséget a város és a falu között? — Az ország városszegény volt, és ez az állapot nem felelt meg a termelés jelentős bővítése követelményének. Köztudomású, hogy megyénkben ebben az időszakban kapott városi rangot három nagyközség. De sem ez, sem a megyeszékhely eredetileg tervezett fejlesztése nem vetette vissza, illetve nem akadályozta a községek fejlődését. A kisebb települések nem várt mértékű csökkenése annyiban vezethető vissza erre, hogy megnőtt a lehetőség mindenekelőtt az új városokba költözésre, ahol szívesen is fogadták a letelepedni szándékozó, munkaerőt hozó családokat. — Ez igaz. Ugyanakkor több alapfokú központ éppen azért nem tudta betölteni szerepkörét, mert a vonzás- körzetében levő kisebb településekből nem a közeli tanácsi székhelyre költöztek nagyobb mértékben, hanem az új városokba, illetve a megyeszékhelyre. — Ez valóban ellenkezett településfejlesztési elképzeléseinkkel, és számos gond forrásává vált. Kaposváron például az utóbbi öt évben 5300-zal szaporodott a lakosság, de ennek többsége — 3400 — a bevándorlásból származott. Mit jelentett ez a megyeszékhelynek ? Azt, hogy a lakásellátás amúgy is nagy feszültségeit alig lehetett csökkenteni, az általános iskolai tantermekben pedig aggasztóvá vált a zsúfoltság: öt év alatt 35,4-ről 40,1-re emelkedett az egy tanteremre jutó tanulók száma. — Mi okozta ezt a nagyméretű és igen gyorsan lejátszódó városba aramlast? — Ez a folyamat világjelenség, valamennyi hasonló fejlettségű országra jellemző. Hogy éppen Somogybán milyen tényezők, milyen arányban játszanak szerepet, azt aligha tudná ma bárki pontosan megmondani. Számos példa van arra, hogy hiába teremtettünk kedvező feltételeket, építettünk utat, járdát, szerveztünk jó közlekedést mondjuk egy 700—800 lelkes községben, ha olyan kevés gyerek születik évente, hogy nem lehet fönntartani óvodát, osztott iskoláról nem is beszélve. A gyerekek korai bejárásra kényszerülése szerintem a fő okok között szerepel. — Ezek szerint mindezt olyan objektív folyamatnak tekinthetjük, amely ellen nincs orvosság, illetve ha van is, nem mindenütt élnek vele? Ellenkezőleg, mintha siettetnek e folyamatot. Gyakran hangzik el a vád: a központi községek mindent elvisznek a társközségekből, magukra hagyják őket, mintegy elsorvasztásra ítélve. — Azzal, hogy közös tanácsok alakultak, több kisközségben úgy érezték, hogy jogos ellátási igényeiket sem elégítik ki. A számok azonban mást mutatnak. A kistelepülések, a társközségek túlnyomó többségére jóval többet költöttek az egyesülések után, mint annak előtte. Buszvárót, gázcseretelepet, járdát, boltot építettek, illetve — ha a létszámok ezt indokolttá tették — óvodát, iskolát. Általában a falu és a város közti különbség legalábbis nem nőtt. Persze, nem egyforma ütemben fejlődtek a községek sem, jelentős az eltérés még az azonos szerepkörű települések között is. És az is igaz, hogy annak a kisközségnek a lakója, ahova boltost sem találnak, mert olyan alacsony a forgalom, nyilván ordító különbséget talál a város és saját lakóhelye között. — A régi településfejlesztési koncepciót o közelmúltban módosította a Miniszter- tanács. Ebben már, a korábbival szemben a kisvárosok és a községek súlyának növekedését tartja szükségesnek. Az utóbbiak népességmegtartó szerepét figyelembe véve van-e reális lehetőség arra, hogy a kisebb településekből csökkenjen az elvándorlás, és az eddiginél többen tekintsék tartós otthonuknak a kisközségeket. — Igen. Fontos feladatunk, hogy a mezőgazdaságban dolgozóknak, akik túlnyomó- részt községekben élnek, biztosítsuk a lehető legkedvezőbb feltételeket, életkörülményeket. Vannak azonban olyan követelmények, melyeket a lakosság létszámától függetlenül ki kell elégítenünk. Ilyen az egészséges ivóvíz szolgáltatása. Ezt a következő ötéves tervben 49 községben oldjuk meg, ami összesen 33 ezer embert érint. A központi költségvetés arányainak változása is a községek erőteljesebb fejlesztését tükrözi. Eszerint a korábbi tervidőszak 12,5 százalékos arányával szemben a következő öt évben 18,5 százalékkal részesednek a községek a szabályozott pénzeszközökből. Hadd tegyem azonban hozzá: egy-egy kisebb település jogos igényének kielégítése, a kellemes közérzet anyagi feltételeinek biztosítása nem mindig pénzkérdés. Sok függ attól, hogy a község milyen figyelmet, mennyi törődést kap a tanácstól: azaz milyen gyorsan javítanak meg egy-egy hidat, útszakaszt, vízmosást, leszakadt csatornát, mennyiben tartják tisztán, rendben a közhasználatú épületeket. E tekintetben felelősségük van a nem tanácsi gazdasági szerveknek, így mindenekelőtt a tsz-nek és az áíész- nek is. — A módosító határozat hangsúlyozza, hogy nagyobb mértékben kell törekedni az öntevékenység kibontakoztatására, a helyi kezdeményezések támogatására. Mit jelent ez Somogyra vonatkoztatva? — Szűkös lehetőségeinket figyelembe véve különös jelentősége van a helyi lehetőségek feltárásának, illetve az összefogásnak, az összehangolt településfejlesztésnek. Fontos kötelesség, hogy ne községekben, hanem vonzáskörzetekben gondolkodjék minden szerv, amely felelős a fejlesztésért. Tekintse ellátási egységnek azt a nyolctíz vagy ennél több községet, melyre a foglalkoztatás, a szolgáltatás, az üzlethálózat, az oktatási és egészségügyi intézmények munkája, vonzása kiterjed. Ebben a helyi tanácsoknak is jobban együtt kell működniük. Továbbá szeretnénk, ha az eddiginél is nagyobb értékű társadalmi munkával segítené a lakosság a kedvező körülmények megteremtését. Ezért az egészségügyi és oktatási alapellátás javítása érdekében megyei pályázatot hirdettünk. Az erre a célra biztosított 15 millió forintból azok a községek részesednek, melyek a legnagyobb arányú társadalmi munkát, helyi erőforrást ajánlják fel például óvoda-, iskolaépítésre, illetve -bővítésre, orvosi rendelő kialakítására. — Fogalmazhatunk-e úgy, hogy a VI. ötéves terv az előzőhöz képest inkább a községek fejlesztésének időszaka lesz? Inkább mondjuk úgy; arányosabb, egyenletesebb fejlesztést szeretnénk megvalósítani, amelyben minden településen a szerepkörnek megfelelő körülmény alakul ki. P. ti. Kocsi — kicsiknek Győrben a Lakatos Ipari Szövetkezet az idén már csaknem tizennyolcezer sport- és gyermekkocsit készít. A belföldi piacon kívül a kishatármenti forgalomban a szomszédos országokba is kerül termékükből (MTl-fotó — Matusz Károly felv. — KS) Órát tartott a képviselő — Valaki megfogott az utcán, s azt mondta: „olyan fehér; biztos, hogy még nem volt szabadságon?!” — S így van? — Igen... Itt is van munkám, a marcali helytörténeti és munkásmozgalmi múzeumban, aztán elfoglalnak a képviselői tennivalóim is. Mielőtt jött, a honismereti táborosoknak mutattam be a múzeumot. Már most készülök augusztus 20-ra. Tavaly Marcaliban mondtam beszédet, most Kéthelyen leszek előadó. S én úgy vagyok vele, hogy alaposan utánanézek mindennek a könyvtárban; fölkészülök a beszéd megírására. A szépen berendezett irodában beszélgetek Némethné Kapcár Rozália igazgatóval, a megye 9-es választókerületének országgyűlési képviselőjével. Fölidézi egy év eseményeit. Rendszeresen találkozunk a képviselőcsoport ülésein, a Parlamentben, s ott is szót váltunk, ez a beszélgetés azonban most sokkal fesztelenebb: nem korlátoz bennünket a hely és az idő. — Sokfele megfordultam azóta, hogy megválasztottak képviselőnek. A gimnázium például szeretettel meghívott. Én azt hittem, csak egy ElsSként a barcsi takarékszövetkezetben Átutalási és ifjúsági betétszámla Somogy legnagyobb takarékszövetkezete a barcsi. Munkájáról, feladatairól Bakonyi Vendellel, a szövetkezet elnökével beszélgettünk. — Mekkora területre terjed ki a szövetkezet tevékenysége? — Barcson kívül 31 községben végezzük a lakosság részére a pénzügyi szolgáltatásokat. Területünkön 33 ezer lakos él. Hét kirendeltségünk közül a legnagyobb forgalmat a babócsai és szu- loki éri el. Betétgyűjtő-pénztáraink száma három. Július végéig 9600 főre emelkedett a taglétszámunk; csak ebben az évben 200 új tag lépett sorainkba. A részjegyalapunk elérte az egymillió 260 ezer forintot. — Hogyan alakult a betétállomány és a kölcsönfolyósítás? — Betétállományunk július végére elérte a 135 millió forintot, s ez azt jelenti, hogy az évi tízmillió forintos betétnövekedési tervünkből kilencmilliót már teljesítettünk. A betétgyűjtést elősegíti, hogy a dohánybeváltó nagyatádi telepének megbízásából a kisgazdaságok részére mi fizetjük ki a szuloki kirendeltségünkön a megtermelt dohány árát. A Tejipari Vállalattal is szerződésünk van: három kirendeltségünkön fizetjük a tejpénzt. Sok termelő hagyja ezeket az összegeket betétként takarékszövetkezetünk - ntl. A barcsi OTP-íióknál tartós betétre 24 millió forintot kötöttünk le. A takarékszövetkezetek között a megyében elsőként vezettük be az átutalási betétszámlát és az ifjúsági takarékbetétet. A kölcsönállományunk julius 31-én 30 millió lorint volt. Ebből mezőgazdasagi termelési célokat 8,8 millió, építési feladatokat tízmillió forint segít. A legtöbb kölcsönt Barcson és Babócsán vették föl. Érdekességként mondom el, hogy a barcsi bnitech Ipari Szövetkezettel kötött megállapodás alapján kölcsönöket folyósítunk — új szolgáltatásként — az autószervizbe hozott gépkocsik javítására. — Milyen egyéb szolgáltatásokat vezettek be? — Barcs kivételével területünkön mi szedjük be a biztosítási díjakat. Ez július végéig meghaladta az 1,8 millió forintot. Ez idő alatt 1740 biztosítási ügyletet kötöttünk; foglalkozunk újsághirdetések felvételével, és a Cooptouristtal kötött szerződés alapján bekapcsolódtunk az utazások szervezésébe is. — Hogyan alakult szövetkezetük első félévi gazdálkodása? — A nyereségrovatba 411 ezer forintot könyvelhettünk el; meghaladja a tervezettet. Ezt figyelembe véve az egész evre kitűzött 560 ezer forintos nyereség- tervünket teljesíteni tudjuk. Munkánkat jelentősen segíti a gépesített könyvelés. Most azon fáradozunk, hogy a Vízvár környéki tagságunk kérését megvalósítsuk. Várhatóan jövőre átadhatjuk ott is új kirendeltségünket. D. Z. beszélgetésre, ám kiderült, hogy világnézetünk alapjai órát kellett tartanom. — Kérdeztek is a tanulók? — Hogyne... mégpedig sokat. Nagyon aranyosan még aziránt is érdeklődtek, milyen iskolát kell elvégezni, hogy valaki képviselő lehessen. Aztán olyat, milyen az országgyűlés ülésszaka, hogyan készülnek föl rá a képviselők és így tovább. Kimutatásokat vesz elő a szekrényből. Azért vezeti, hogy pontosan tudja, mikor járt egy-egy székhely- és társközségben. Négy éve él Marcaliban, a járás társadalmi, gazdasági életét azonban a mostani közéleti megbízatása óta ismeri alaposan. — Ott vagyok, időmtől függően, a tanácsüléseken, a falugyűléseken; tartok tájékoztatókat, fogadóórát. KISZ-tagként, fiatal képviselőként részt fettem a városi és a járási KISZ-kül- döttgyűlésen is. Ahogy így végiggondolom, olyan meghívásokat is kaptam, mint vegyek részt a munkásőrök tavaszi gyakorlatán; ott tudtam meg — ugyanis magam is megpróbáltam a lőgyakor- latot pisztollyal —, milyen komoly feladat a munkásőröké. Jártam a katonáknál, találkoztam asszonyokkal a Hazafias Népfront nőbizottságának szervezésében. Különösen sok szó esett arról, hogy politizálhat, vehet részt a nő a közéletben. — Nem tagja parlamenti bizottságnak. — Nem, viszont az érdeklődésemnek megfelelően bármelyik bizottság ülésére kérhetek meghívót, így én is ott voltam a mezőgazdasági bizottság ülésén, amikor az élelmiszeripar helyzetét tárgyalták. Somogy elsősorban mezőgazdasági jellegű megye, így érdekelt, milyen feladatok várnak ránk. Elmondhatom, hogy nagyon tetszett az ottani oldott légkör. E fórumon sokkal alaposabban meg lehet tárgyalni a témát. A képviselő sok tapasztalatot gyűjt mindenről; eljut üzembe, szövetkezetbe. Sokan megállítják az utcán, ha boltba megy, elkísérik, s közben mindent meghány- nak-vetnek. Így tud több tapasztalatot szerezni. — Részt vettem tsz-köz- gyűlésen is, például Marcaliban, Kéthelyen. Megnéztem a sajtüzemet, a kenyérgyárat. Tudnak jó kenyeret sütni, a szállítás miatt azonban sokat romlik a minősége. Örülök, hogy már jártam a Mechanikai Művek két marcali üzemében, aztán a Rákospalotai Bőrdíszmű Vállalat helybeli építkezésén. Nagy szeretettel fogadtak a társközségekben, Marcali gombai városrészében... — Ki adott útmutatást a képviselői munka elkezdéséhez? — Tulajdonképpen minden társam szívesen segít, ha megkérem rá. Átadják a tapasztalataikat, a módszereiket. Akiktől a legtöbbet tanultam: Szokola Károlyné dr., valamint Simon Ernőné. Ugyanígy mindenben támogat a pártbizottság, a községekbe való kiutazástól a panaszok intézéséig. — Melyik panasz elintézésének örült a legjobban? Elgondolkozik, s azt mondja: — fin minden kis dolognak örülök, ha sikerül elintézni... Megnyugtató választ adni. Lajos Géza Az erdészeti egyesület jubileumi közgyűlése Az Országos Erdészeti Egyesülés jubileumi közgyűlése kezdődött tegnap Győrben, a Kisfaludy színházban. Király Pál főtitkár emlékezett meg az 1866-ban alakult, 115 éves egyesület tevékenységéről. Az egyesületben tömörülő szakemberek. kutatók eredményesen fáradoznak a hazai erdők ápolásán, kitermelésén és újratelepítésén. Az egyesületnek jelenleg hatezer tagja van, s közülük több mint 800-an vettek részt a jubileumi közgyűlés munkájában. Az ország különböző vidékein 34 csoport működik — ezek a csoportok aktívan közreműködnek a helyi, erdőgazdaságok er- dőféljesztési, fatelepítési, fa- kitermelési munkáiban. Az 1981-es munkaprogramban a termelőszövetkezeti erdő- gazdálkodás támogatása, a vadgazdálkodás 1990-ig szóló távlati fejlesztési tervének előkészítése szerepel kiemelt feladatként. A jubileumi közgyűlés résztvevői ma — szombaton — szakmai program keretében ismerkednek a hansági természetátalakító munkával. Mint ismeretes, ezen a tájon az elmúlt három évtizedben több mint tízezer hektáron telepítettek új erdőt. SOMOGYI NÉPLAP
